Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-15 / 138. szám

8 HÁTTÉR 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA A reformokat erőből nem lehet lenyomni a társadalom torkán véli a szocialisták oktatási szakpolitikusa Hat plusz hat, csak önkéntesen lehetséges Nem enged a 48-ból, pontosabban a 6+6-os közoktatási rendszer bevezetéséből Magyar Bálint volt oktatási minisz­ter. Az SZDSZ-es országgyűlési képviselő azonban már azt is előrelépésnek tekintené, ha a közoktatási törvényre Sándor Klárával májusban beadott módosításait a szocialista Tatai- Tóth András június 11-i javaslataival fogadná el a parlament. Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője azt javasolja, a 6+6-os szerkezetet csak önkéntes alapon lehessen bevezet­ni. A szakmai vita pedig lassan politikaivá lesz. Kemény hangú közleményt adott ki a kormányt ritkán tá­madó Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) pénteken. Ebben azt írják: „Az MSZP-frakció parla­menti többségének biztosítása érdekében úgy tűnik, beáldozza a közoktatást, s olyan jogsza­bály-módosítási tervezetet támogat, amiről maga is tudja, hogy nem jó. Felháborító, hogy a szakma megkérdezése nélkül, a pedagógus-szakszervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére, az oktatási miniszter és a parla­ment oktatási bizottsága támo­gatja Magyar Bálint és Sándor Klára képviselői indítványát.” (A javaslatot egyébként már elutasította a politikai paletta másik oldalán álló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Fidesz és a KDNP is.) Tatai-Tóth András, az MSZP- frakció oktatási munkacsoport­jának vezetője visszautasította, hogy támogatták volna a javas­latot. Mint mondta, azt csupán az általános vitára találták alkalmasnak. Nem támogatták a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését, az egységes iskola, kollégium létrehozását, a házi feladatok újraszabályozá­sát, és pont azért akarták, hogy a téma a parlament elé kerüljön, mert így a rendkívül széles ér­deklődésre számot tartó ügyről ők is kifejthetik a véleményüket. Szerintük ugyanis már az is kér­dés, hogy a magyar iskolarend­szer súlyos problémáira­­ nem megfelelő képzettséggel kerül­nek ki a gyerekek, szegregáció van, a hátrányos helyzetűek nem tudnak felzárkózni , valóban iskolaszerkezeti választ kell-e adni. Ez ügyben még csak konszen­zus sincs a szabad demokra­tákkal, mondta Tatai. A szocia­listák szerint ugyanis nem ott a legjobb az oktatási rendszer, ahol 6+6-os a szerkezet, hanem ott, ahol jók a tanárok. Ezért ők nemzetközi tapasztalatok alap­ján - a szerkezetátalakítás he­lyett - inkább a pedagóguskép­zésre, a pálya rehabilitációjára helyezik a hangsúlyt. De nem preferálják az iskolaszerkezet átalakítását azért sem, mert az óriási infrastrukturális beru­házást is igényelne, és emberi erőforrások pocsékolódnának el. A szocialisták szerint azt pedig, hogy Magyarországon milyen iskolaszerkezet legyen preferált, nem egy-két szakpoli­tikusnak, nem is a kormánynak, hanem a magyar társadalomnak kell eldönteni. Tatai-Tóth elmondta azt is, máris adott be módosító indít­ványokat a Magyar-féle javas­lathoz, ennek lényege: a 6+6-os szerkezetű oktatást csak ott lehessen bevezetni, ahol azt a fenntartó, a szülők és az iskola is akarja. A szülőnek a további­akban is legyen joga eldönteni, hogy milyen iskolába járatja a gyermekét, és ha az egyik formációból a másikba íratná, azt aránytalan teher nélkül elérhesse. Magyar Bálint már azt is nagy előrelépésnek tekintené, ha szán­dék alapján, önkéntesen jöhetne létre a 6+6-os szerkezetű iskola, s aki akarná, megcsinálhatná. Szerinte ugyanis mindenképpen az a jövő útja, mert a 4+4+4-es rendszer elavult, a PISA-jelen­­tések bizonyítják, rossz hatással van a diákok teljesítményére, mivel kétszer tanítja - feleslege­sen - ugyanazt, és óriási lexiká­lis adatdömpinggel riasztja el a gyerekeket a tanulástól. Olyan ez, mint a bulémia, lenyomja a tudnivalót a gyerek torkán, amit az kihány, aztán ez újra megis­métlődik, aminek csupán annyi az eredménye, hogy a diáktól azt kérdezik az egyetemen, szellemileg miért olyan sovány. Ha annyira jó ez a rendszer, a politikai elit vajon miért 6 és 8 osztályos gimnáziumokba járatja gyerekeit? — kérdezte Magyar Bálint. Hisz ők csak tudják, mi a jó a gyerekeiknek?! Magyar szerint az sem véletlen, hogy a szakszervezetek és nem a szakmai szervezetek vannak a javaslat ellen: „a szakszerve­zetek ugyanis érdeket védenek, méghozzá a tanárokét. Feles­leges úgy tennünk, mintha a gyerekekével tennék” - mondta. Szerinte javaslatát számos szak­mai szervezet mellett a minisz­térium is támogatta. Az igazság azonban az, hogy sem a parlament oktatási bizott­sága, sem pedig a minisztérium nem foglalt állást az SZDSZ-es javaslat mellett. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban kérdésünkre csupán annyit szögeztek le, „a kormány bizo­nyos módosításokkal, bizonyos feltételekkel el tudja fogadni az eredeti törvénymódosításban foglaltakat.” S hogy van-e valamiféle po­litikai felhangja az ügynek? A PSZ szerint „amennyiben az MSZP-frakció a parlamentben elfogadja a közoktatási törvény módosítását, akkor szavazatával azt üzeni a pedagógustársada­lomnak, hogy bár Hiller István ül a miniszteri székben, de a magyar közoktatást még min­dig Magyar Bálint irányítja”. S bár az előrehozott szakképzés ügyében az SZDSZ nem támo­gatta a szocialista indítványt, Tatai-Tóth nem tart attól, hogy ha szakmai okokból leszavaz­zák a Magyar-féle javaslatot, a költségvetés vagy az adótörvé­nyek ügyében az SZDSZ kihát­rál a szocialisták mögül. Mint megjegyezte: „ezekben a kérdé­sekben egyikünk sem szabhat feltételt a másiknak. Azt én nem tudom elfogadni, hogy egy jó ügyet csak úgy tudok keresztül­vinni a parlamenten, ha közben feladom a pedagógiai elveimet. Én ezt nem kértem Magyar Bálinttól és az SZDSZ-től so­ha, de azt gondolom, ezt ők se kérhetik tőlem.” Úgy vélte, az SZDSZ lenullázódásához az is hozzájárult, hogy a „Tudjuk, Merjük, Tesszük” jelszóból mára „Csak mi Tudjuk, Csak mi Merjük, Csak mi Tesszük” lett. A reformokat erőből nem lehet lenyomni a társadalom torkán, az embereket meg kell nyerni azokhoz. A pedagógusokon múlik minden, nem a rendszerenFotó: Vajda József Az SZDSZ-es törvénymódosítás fogadtatása TÁMOGATTA: Vekerdy Tamás pszichológus, Mihály Ottó oktatás­­kutató, Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Cseh Sándor, a Nyugat-magyar­országi Egyetem dékánja, Csapó Benő, Havas Gábor, Kertesi Gábor, Köllő János, Varga Júlia az Oktatási Kerekasztal tagjai. NEM TÁMOGATTA: Pedagógusok Szakszervezete, Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete, Felsőoktatási Dolgozók Szak­­szervezete, Szülői Közösségek Egyesülete, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) ügyvezető elnöke, Fidesz, KDNP. Szünidőben elsősorban a 18 év alattiak dolgoznak, az egyetemisták inkább az iskolaévben vállalnak munkát Többen választják a minőségi táborokat Aki biztos helyen szeretné tudni gyermekét a holnap kezdődő két és fél hónapos vakáció egy része alatt, az mintegy 180 minőségi táborozási lehetőség közül választhat. A Táboroz­tatók Országos Egyesülete ennyi nyelvi, nyári, média-, lovas, vándor-, sport-, tánc-, művészeti, tudomány- és természet-, valamint számítástechnikai tábort ajánl a szülőknek. A nya­ralást oktatással is egybekötő táborokban egy nap átlag 5-8 ezer, az ilyen szolgáltatást nem kínálókban 3-5 ezer forintba kerül. A nyári diákmunka szezonja még nem kezdődött el, de a tanulóknak nem kell félniük a „munkanélküliségtől". A cégek jó munkamoráljuk miatt szívesebben is alkalmazzák őket, mint a tartósan munka­nélkülieket. Magyarországon még nincs tör­vényi szabályozása a táborozta­tásnak, csupán a szállásadónak kell engedéllyel rendelkeznie, és az ÁNTSZ-nek kell jelenteni az akaratot. A szabályok közé tartozik még, hogy 300 fő felett orvosnak is lennie kell a tábor­ban. A Táboroztatók Országos Egyesülete (TOE) 2004-ben épp azért jött létre, hogy ös­­­szegyűjtse a minőségi nyaralást kínáló lehetőségeket. A TOE táborszervezőkből, pedagógu­sokból, színészből álló hatfős csapatának tagja Elek Ányos is, aki elmondta, a minőséget azért tartják mindenekfölött fontos­nak, mert az élmény a gyerekek számára egy életre meghatá­rozó lehet. Ezért is ajánlják azt a szülőknek, találkozzanak a szervezőkkel, alaposan járjanak utána, kik szervezik a tábort, a „gyermekmegőrzés” mellett milyen programokat kínálnak, nézzék meg a fórumokat, mit írnak a táborról azok, akiknek a gyereke már volt ott, és ne félje­nek feltenni minden kérdést, ami csak az eszükbe jut. Elek szerint ugyanis nincs rossz kérdés, és végül is - akár az iskolában - itt is a gyerek szellemi, testi fejlő­déséről van szó. A szegényebb családok felnőtt tagjai ezért még most, a válság idején is húznak egyet inkább a nadrágszíjon, hogy a gyerekük jobb, színvo­nalasabb táborba mehessen. A legnépszerűbb táborok ma még mindig azok, amelyekben számítástechnikát, nyelvet vagy akár táncot tanulhatnak az ott levők játékos formában, de sokan keresik a lovas és sporttáborokat is. Ezek naponta átlag 5-8 ezer forintba kerül­nek, általában 7-12 naposak, és többnyire a felső tagozatosok veszik igénybe. Napi 3-5 ezer forintba kerülnek azok a tábo­rok, ahol nem folyik tanítás, de ideális esetben itt is találkoznak a gyerekek fejlesztő játékokkal, sőt olyan rájuk vigyázó felnőttel is, aki maga is szeret játszani, és ezzel kedvet és merszet is kínál hozzá. Elek úgy véli, kis pénz­ből is lehet jó tábort csinálni. Persze vannak nagyon drága, leginkább 18 éves kortól a fia­tal felnőtteknek szóló táborok is. Ezeket külföldön szervezik, extrém sportokat kínálnak, és akár 5-600 ezer forintba is ke­rülnek. Igény is van rájuk. S hogy mikortól érdemes tá­borba küldeni a gyereket? Elek Ányos azt mondja, ő hatévesen volt először, és máig meghatá­rozó, kellemes élményben volt része. Ezért úgy gondolja, ez a megfelelő kor. Azt pedig külön szerencsésnek tartja, ha több korcsoport is van a táborban, mert a nagyobbak odafigyelnek a kisebbekre. Azok, akik a mi­nőségi táboroztatás lehetőségét keresik, információkat a www. toe.hu oldalon találhatnak. A szünidő azonban nem csak a felhőtlen szórakozás időszaka, sok diák vállal munkát a vaká­ció alatt. Ki épp azért, hogy a nyaralását biztosítsa, ki azért, hogy a következő évi tanulmá­nyaihoz hozzájáruljon a kerese­tével. Magyarországon jelenleg 15 éves kortól lehet szünidőben törvényes körülmények között megszervezett diákmunkát vállalni. A fiatalokat azonban nem szabad túlóráztatni, éjsza­kai műszakban vagy veszélyes munkakörökben alkalmazni. A szigorú szabályok ellenére a cégek a tartósan munka nélkül levők helyett szívesebben alkal­maznak diákokat, legalábbis Miskolcon és körzetében, mert jó munkaerőnek bizonyulnak, jó a munkamoráljuk - tudtuk meg Kapás Jánostól, a 15 éve működő miskolci Diák-Meló Iskolaszövetkezet elnökhelyet­tesétől. Elmondta, szünidőben elsősorban a 18 év alattiak akar­nak dolgozni - az egyetemisták, főiskolások inkább az iskolaév alatti szabadidejüket áldozzák e célra -, de azoknak, akik náluk keresnek munkát, 16 éves korig szülői beleegyezést is hozni­uk kell magukkal. A diákok a három hónapnyi vakációból legalább kettőt dolgozni akar­nak. A munkák száma azonban véges, nyáron többnyire a gyü­mölcsszedésé a terep. A DMS Diákmunka országos hálózata tavaly 3000 diáknak szerzett munkát, Kelemen Ri­­chárd irodavezető idén legalább 5000 jelentkezőt vár. Nem a gazdasági válság miatt, mert a diákmunka a cégek számára még mindig költséghatékony - mondta -, hanem azért, mert a 10 éves DMS a diákok érde­kében átalakította a struktúrá­ját, elsősorban az ő érdekeiket tartják szem előtt, jobb órabért, munkalehetőségeket harcolnak ki számukra. A náluk jelent­kezők 70 százaléka lány, 30 százaléka fiú, ők eladóként, szórólapterjesztőként, csomago­lóként, gyerekrendezvényeken hostessként dolgozhatnak. Az oldalt írta: Miilei Hona Ha jó az idő, könnyebb programokat találni minden korosztálynak Fotó: Népszava Zöld Pardon a tinédzserekért A budapesti szülőknek nem kell többet izgulniuk, ha tinédzser gyerekük a barátaival szórakozni készül a Zöld Pardon (ZP) nevű szórakozóhelyre, a serdülők pedig megtanulhatják, hogyan vállaljanak felelősséget magukért, a közösségért. A Zöld Pardon ifjúságvédelmi programja keretein belül ugyanis létrehozta a Zöld­kártyát, melyet a 14-18 év közötti fiatalok válthatnak ki. Ennek segítségével a szülők interneten keresztül nyomon követhetik a be- és kilépés időpontjait a www. zp.hu/holagyerek weboldalon. A Zöld Pardonban biztonságban tudhatják a gyerekeket, hiszen kamerák pásztázzák a helyszínt, hogy a rendbontókat kiszűrjék, az ott dolgozók pedig alkohollal és dohányáruval nem szolgálják ki a kiskorú vendégeket. A regisztráció csu­pán a szülő engedélyével lehetséges, az 1000 forintos regisztrációs díj a kártyát és az ellenőrzéshez szükséges szoftvert is tartalmazza. A kártyát az arra nem érdeme­sektől a ZP csakúgy visszavonhatja, mint a szülő.

Next