Népszava, 2011. március (138. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-01 / 50. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. MÁRCIUS 1., KEDD Zárolás után mintegy 9 milliárd forintot osztana szét válogatott szervezetek között a kormány Támogatás pályáztatás nélkül Megkerülné a pályáztatást az Orbán-kormány az egyes tárcák meghatározott célú előirányzatainak odaítélésénél. Ez derül ki legalábbis a lapunk birtokába jutott tervezetből, amely még arra is tanácsokkal szolgál a kabinetnek, hogy milyen legyen a döntés tálalása. A kommunikációnak nem szabad „kezdeményezőnek" lennie, de ha a sajtó mégis csak ráharap a témára, akkor a pályáztatás elkerülésével megtakarított összeg lesz a „fő üzenet". A spórolás jelentős összeget takarhat, hiszen mintegy 9 milliárdnyi közpénzről döntenének. Pályáztatás nélkül döntene egyedi költségvetési támogatásokról a kormány - derül ki a lapunk birtokába kerül előterjesztés-tervezetből. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) koncepcióját még nem tárgyalta a kormány, ám hamarosan elé kerülhet, hiszen az irat február 23-i dátumozású, és már ellenjegyezte Borókainé Vajdovits Éva helyettes államtitkár, sőt, jóváhagyta Gál András Levente közigazgatási államtitkár is. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatásokról kormányrendeletben döntő elképzelés mintegy 9 milliárd forintot osztana szét alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek között úgy, hogy mellőznék a kötelező pályáztatást. Az előterjesztés azt is külön jelzi, hogy elfogadása esetén a „követő”, nem pedig a „kezdeményező” kommunikáció a javasolt. Tehát a kormány csak akkor ad tájékoztatást, ha a sajtó magától rájön a pénzosztásra. Erre az esetre még a magyarázatot is előre kitalálták: a „fő üzenetként” azt kell hangsúlyozni, hogy azért osztják versenyeztetés nélkül a pénzt, mert a „pályázatok lebonyolítása esetén a program megvalósításának tényleges költségén túl a szakértői bírálati díjak, illetve a pályázatkezelői díj is a támogatót terhelő tételként szerepelnének”. Azt is hozzá kell majd tennie a válasznak, hogy a „pályáztatás mellőzésével a fenti tételekkel csökkentett - összességében tehát 5 százalékkal kisebb - forrás szükséges az adott program megvalósításához”. Az iratból az nem derül ki, hogy ezt hogyan számolták ki. Összességében, ha a nyilvánosság nyomása nehezedik a kormányra, azt kell sugallania a kommunikációnak, hogy „az előterjesztés lehetővé teszi a fejezeti kezelésű előirányzatok korábbinál hatékonyabb felhasználását”. A tervezet hivatkozik az államháztartási törvényre, mely szerint fejezeti kezelésű előirányzatból társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. A rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben nevesített szervezetek támogatásakor, ám kormányrendelet is tehet kivételt. Ezzel élnének is, az előterjesztés szerint azért, mert azt a KIM, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Külügyminisztérium (KÜM) kérte. Ehhez képest az NGM egy fillért sem adna, az NFM pedig mindössze 1,5 millió forinttal támogatná a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesületet. A KÜM a Demokrácia Központ Közalapítványnak 100 millió forintot juttatna működési célokra, valamint a Tom Lantos Intézet létrehozására, 15 millió forinttal pedig egy emberi jogokért küzdő nemzetközi alapítványt támogatna. A KIM ezzel szemben bősséggel támogatna határon túli és egyházi szervezeteket, kiadványokra, működésre és különböző programok megszervezésére és lebonyolítására is juttatna közpénzt. Rendezvényszervezésre kaphatna például 5 millió forintot a Média a Családért Alapítvány, de szánnak 11 milliót a Tisza István Baráti Társaság konferenciájára és emlékművére is. A Terror Háza Múzeum 15 milliót nyerne egy meg nem nevezett emlékkiállítás megrendezésére és kutatói ösztöndíj finanszírozására. Emlékezetes, a kormány által néhány hete bejelentett stratégiai tartalék 250 milliárdjából 187 milliárd forintot a kormány alá tartozó szervezetektől, köztük minisztériumoktól vonnak el. A legtöbbet - 40 milliárdot - a NEFMI-nek kell majd zárolnia, azon belül pedig a sport és a szociális területek fejezeti pénzeit nyilvánították „védettnek”, az egészségügy, a kultúra és az oktatás fejezetei szabadon megkurtíthatók. Ehhez képest a „közfeladat ellátása vagy a közfeladat ellátását közvetlenül elősegítő szolgáltatás nyújtása céljából” adni szándékozott egyedi támogatások legnagyobb összege, mintegy 5,6 milliárd forint sportcélú (az egyesületek, események támogatásáról bővebben lapunk 15. oldalán írunk - a szerk.). A kulturális államtitkárság szintén bőkezűen bánik az adóforintokkal, számos szervezet működési költségeit finanszírozná meg ebben a formában, de az előterjesztés-tervezet szerint a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány is kaphat - „programtámogatás” címszóval - 450 millió forintot, holott néhány hete derült ki, megkurtították a világhírű együttes költségvetését mintegy 175 millió forinttal. (E támogatás ellenére is kevesebbet kapnak idén, mint a megelőző évben.) Nagy tétel az oktatási intézmények, illetve főként programok támogatása is. 330 millió forintot szánnak például a Lakitelek Népfőiskola működési költségeire, meg nem nevezett infrastrukturális dologi kiadásokra, személyi jellegű költségekre. A szolidabb egészségügyi támogatási keretben a legérdekesebb tétel a napokban is tiltakozó Magyar Rezidens Szövetség 8 millió forinttal való támogatása, melyért cserébe „aktív közreműködést”, valamint „háttéranyagok készítését” várnák az orvostanhallgatóktól. B.I.M. A kormány a Fesztiválzenekarnak is adna 450 millió forintot, bár korábban csökkentették költségvetésüket fotó: népszava Összesen 8 milliárd 664 millió 756 ezer www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Visszautasított csepeli „lakásbotrány” Lejárató kampánynak indult a csepeli MSZP szerint a helyi Fidesz önkormányzati lakáskiutalásokat vizsgáló kezdeményezése, amely vélhetően a figyelemelterelést szolgálja. Az ügy a tavalyi önkormányzati választások idején kezdődött; a Fidesz azzal állt elő, hogy Csepel volt rendőrkapitánya, Császár Mihály 2009-ben gyanús körülmények közt jutott önkormányzati lakáshoz. Az önkormányzati vagyonkezelő, a CSEVAK Zrt. vezetője akkor Szenteczky János volt, Németh Szilárd azóta polgármesterré választott fideszes politikus későbbi riválisa. A képviselő-testület vizsgálóbizottságot is létrehozott a „lakásbotrányok” ügyében - a zárójelentést pénteken tárgyalta a közgyűlés. Szenteczky felhívta a figyelmet arra, hogy „a csepeli csontvázbrigád” jelentése jogszabályi hivatkozások nélkül általánosságban gyanúsítgat áron aluli értékesítésekkel, hemzseg az olyan kifejezésektől, mint „úgy tűnik”, „felmerül a lehetősége”, „esetleg per lenne indítható”, „gyanúsnak vélt”. A megállapításokat tételesen cáfolva Szenteczky megjegyezte: nem a CSEVAK Zrt., hanem az önkormányzat adta el a lakásokat, ráadásul nem „mélyen a piaci ár alatt”, hanem a helyi rendelet szabályai és értékelések szerint. Szenteczky - aki már nem a CSEVAK vezetője, de helyi képviselő és a csepeli MSZP-szervezet elnöke - lapunknak is megerősítette az ülésen elmondottakat: semmi olyat nem tett, amiért akár neki, akár a baloldalnak szégyenkeznie kellene, illetve soha olyan segítséget nem adott, amit hasonló helyzetben újra meg nem tenne. Szerinte az egész bizottságosdi alkotmánysértő egyetlen célja a hangulatkeltés és a figyelemelterelés. Mint mondta, a „csepeli lakásbotrány” kifejezést a helyi jobboldal kizárólag politikai célból használta, és azt a választási időszak alatt összekapcsolta Tóth Mihály MSZP-s polgármesterrel és Szenteczkyvel is. A szocialisták szerint a vizsgálóbizottsági zárójelentés csak figyelemelterelés arról, hogy a Fidesznek nincs szakmai koncepciója a városrész vezetésére, helyette „a hatalomtól megrészegült, a testületben elért többség erejével megszavazott ad hoc intézkedésekkel irányítja a várost”. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Adatbázis készült SZT-tisztekről A pártállami idők SZT, azaz „szigorúan titkos" állományú tisztjeinek szerepéről, tevékenységéről készült átfogó adatbázis a hódmezővásárhelyi Emlékpont vezetésével, ezt ma a nyilvánosság előtt is bemutatják. Az 1956- os forradalom leverését követően újjászervezett ügynökhálózat a társadalomba történő legtökéletesebb beépülést, a „csend társadalmának" létrehozását kívánta elérni. Az így kialakított állambiztonsági mechanizmus egészen 1990-ig változatlan struktúrában működött - idézi fel sillabuszában az Emlékpont. A szolgálatok működésének eddig feltáratlan részleteit Blazovich Péter történész, az Emlékpont vezetője, Ungváry Krisztián történész (képünkön), Fráter Olivér történész, Boér Zoltán történész, valamint Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármester ismerteti. ► NÉPSZAVA Referendumért kampányának Az új alkotmányról tartott népszavazásért kampányolnak fiatal civilek. A 4K! azoknak a fiataloknak a mozgalma, akik elégedetlenek Magyarország jelenlegi állapotával, viszont nem akarnak elmenni innen. Úgy fogalmaztak: szeretnék, hogy egy szűk csoport diktátumai helyett a teljes ország, mint közösség dönthesse el, milyen alaptörvény szerint kíván élni. Szerintük a kormány úgy kezdett el alkotmányozni, hogy arról korábban nem volt szó a választási programjában, a létrehozásában nem ad lehetőséget az intézményes társadalmi részvételre, a kész alkotmánytervezetet pedig nem meri népszavazásra bocsátani. ► NÉPSZAVA Gazos portához nem jár segély Rendezett portához és legalább 30 nap, egy éven belüli igazolt munkavégzéshez köti a segélyek és a bérpótló juttatások kifizetését a mezőkövesdi önkormányzat. A helyhatóság a szociális rendeletet módosítását azzal indokolta, hogy a kérelmezők törődjenek jobban lakókörnyezetükkel. ► NÉPSZAVA Ismét Fidesz-rokont neveztek ki Újabb Fidesz-rokon került fontos pozícióba. Pálvölgyi Balázs, az újdonsült miniszteri biztos, aki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata főigazgatójának feladat- és hatáskörét gyakorolja, közeli rokona Pálvölgyi Ákosnak, a Fővárosi Igazságügyi Szolgálat igazgatójának. Az MSZP szóvivője szerint a kinevezés törvénysértő. Kormos Kata felhívta a figyelmet: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint nem létesíthető közszolgálati jogviszony akkor, ha a köztisztviselő bármely hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A Pálvölgyicsalád esetében ez a helyzet kétségtelenül fennáll, vagyis az összeférhetetlenség egyértelmű. ► NÉPSZAVA Pintér Polttal és Bakával ebédelt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter (képünkön) a XIII. kerületi Kiskakukk vendéglő különtermében találkozott pénteken. A nyilvánosság számára be nem jelentett találkozó körülbelül egyórás volt - a stop.hu szerint. A Legfelsőbb Bíróság szóvivője, Szűcs Péter azt mondta: nem szokatlan, hogy Baka a legfőbb ügyésszel vagy a belügyminiszterrel ebédel. A Legfőbb Ügyészségen Széplaki-Nagy Gábor szóvivő az esetet úgy kommentálta: aktuális ügyekről, főként a bűnüldözés és a büntetőjog alkalmazásának kérdéseiről volt szó a találkozón. ► NÉPSZAVA Később döntenek a fővárosi kórházakról Március 11-re hívták össze a fővárosi közgyűlés ülését-értesült lapunk. Korábban úgy volt, már ezen a héten, rendkívüli ülésen döntenek a fővárosi tulajdonú kórházak állami kézbeadásáról. A halasztás azért érdekes, mert ma tárgyal a városvezetéssel a betegellátó-rendszer átalakításáról Szócska Miklós. Az egészségügyi államtitkár elvi megállapodást már január végén kötött az ügyben Tarlós Istvánnal, a főpolgármester be is jelentette szándékát az önkormányzati intézményekről. ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA