Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-30 / 125. szám

Legalább húsz személy állhat a kiszivárogtatások mögött - Misebor negyedmillió euróért Lemondhat XVI. Benedek Paolo Gabriele, a pápa kamarásának múlt heti letartóztatása nemhogy meg­könnyebbülést nem okozott a Vatikánban, hanem inkább nőtt a bizalmatlan­ság. Senki sem bízik senkiben. Jól mutatja ezt, hogy értesülések szerint a Szentszéknél azt fontolgatják, betiltják a kamerás mobiltelefonokat, hogy így se lehessen megörökíteni az egyes dokumentumokat. O­lasz források szerint a nyo­mozás során gyanúba ke­veredett egy, az államtit­kárságon dolgozó prelátus, aki­nek a személye nem ismert. Va­sárnap még az Il Messaggero című lap azt közölte, hogy egy bíboros is a hatóság célkereszt­jébe került, ám ezt még aznap cáfolta Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője. Gabriele ügyvédje tanácsára teljességgel együttműködik a hatóságokkal. Hogy ez azt je­lenti-e, hogy konkrét nevekkel szolgált arra vonatkozóan, kik­kel működött együtt, csak az elkövetkezendő néhány nap dönti el. Hírek szerint összesen húsz személyt gyanúsítanak azzal, hogy közük lehetett a Vatileaks-botrány kirobbaná­sához, s a fontos titkos doku­mentumok kiszolgáltatásához. Állítólag kihallgatták az állam­­titkárság egy civil munkatársát is, aki az utóbbi napokban „na­gyon idegesnek tűnt”. A Vatikánhoz közel álló for­rások egyöntetűen megerősítik, hogy a pápát sokkolták az el­múlt napok történései. Látha­tóan nem tud mit kezdeni a helyzettel. Az Il Giornale című konzervatív lap nem zárja ki XVI. Benedek lemondásának lehetőségét, mondván nem érez magában erőt arra, hogy hely­rehozza a dolgokat, s ő vegye át az irányítást. Az adminisztrá­ció ügyeivel eddig sem ő foglal­kozott, nem ért hozzá, azt áten­ A pápa adhat kegyelmet kamarásának gedre Tarcisio Bertonénak, pe­dig most olyan helyzet állt elő, amikor épp az államtitkárt kel­lene megfékeznie. Vajon mi lesz Paolo Gabriele sorsa? A legvalószínűbb az, hogy ha elítélik is a titkos in­formációk kiszolgáltatása miatt, a pápa kegyelemben ré­szesíti. Ez azonban még nem oldja meg a gondokat. Már csak azért sem, mert egyre nyilván­valóbb a bíborosok megosztott­sága. A Vatikánban valóságos forradalmi változást hozott a Vatileaks-ügy. Míg korábban mindenki igyekezett azt a lát­szatot kelteni, hogy minden a legnagyobb rendben van, a vita ismeretlen fogalom a Szentszék­nél, mára ez megváltozott, s egyre gyakoribbak a bíráló han­gok. A vatikáni bank, az IOR vezetője, Ettore Gotti Tedeschi múlt csütörtöki leváltása után áll a bál a Vatikánban - írta a La Stampa. A bankot felügyelő tanács két tagja, Attilio Nicola és Jean-Louis Tauran bíboros élesen bírálta Tarcisio Bertone államtitkárt a Tedeschivel szem­beni eljárása miatt. A bank ve­zetőjének lemondását Bertone kezdeményezte. A felügyelőtanács tagjai kö­zötti vita nem új keletű. Az Eu­rópa Tanács Korrupcióellenes Bizottsága állandó felügyelet alatt tartja a Vatikán bankját. Azt vizsgálják, átlátható, nem­zetközileg is elfogadott pénzinté­zetté válik az IOR. Míg az emlí­tett bíborosok támogatták Te­deschi azon elképzelését, hogy a vatikáni bankot „tiszta” pénz­intézetté kell tenni, amely nem válhat pénzmosás színhelyévé. Tarcisio Bertone államtitkár és a nyilvánvalóan általa irányí­tott tagok, Placidus Toppo és Odilo Pedro Scherer úgy vélték, túl gyorsan halad ez a folya­mat, s a Vatikánnak e tekintet­ben is meg kell őriznie különle­ges pozícióját. Ettore Gotti Tedeschi néhány hónap alatt vált ellenséggé a Vatikánban. A „glasznoszt” ál­dozatává vált ugyanúgy, mint néhány hónapja Carlo Maria Vigano érsek, aki keményen fel­lépett a pazarlás ellen, mire Bertone megszabadult tőle, s az Egyesült Államokba nevezte ki nunciusnak. Mindenesetre va­lóban rejtély, miért kellett a Va­tikánnak egyebek mellett 250 ezer euróért Latin-Amerikából misebort importálni. A botrá­nyok után a vatikáni bank élé­re valószínűleg egy tekintélyes személyiséget neveznek ki. A legesélyesebb jelölt a posztra a német Hans Tietmeyer, aki a kilencvenes években hat éven keresztül irányította a német jegybankot. Mivel XVI. Benedek honfitársáról van szó, a pápa is maradéktalanul megbízik ben­ne. Egyedül előrehaladott kora szólna kinevezése ellen, hiszen nyolcvanéves is elmúlt. R.T. Mobiltelefonok kameráival vadásznak XVI. Benedekre fotó: europress/getty images/marco di lauro RÖVIDEN Mozgalmat alapít Ungureanu Kilép a Nemzeti Liberális Pártból és Jobbközép Polgári Mozgalom néven hozza létre szervezetét Mihai Razván Ungureanu, nem­rég liberális-szociáldemokrata bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott exkormányfő. A román Bajnaiként is emlegetett diplomata politikus egyelőre cá­folja, hogy pártot is alapítana, de máris több neves személyiség üdvözölte kezdeményezését, vagy jelezte, hogy kész belépni pártjába. Ungureanutól a mo­dern román jobboldal megte­remtését remélik mindazok, akik menekülnének Basescu néppárt­jából, vagy azok, akik nem fo­gadják el a liberálisok választási szövetségként megnyilvánuló szoros együttműködését a szo­ciáldemokratákkal, mert azt a párt balratolódásaként értelmezik. ► NÉPSZAVA Fico lemond a szolgálati lakásról Robert Fico szlovák miniszterel­nök azt tervezi, hogy lemond szolgálati lakásáról, és saját la­kást bérel - írta a bumm.sk. A gazdátlanná vált épületet más­nak adná ki, s ezzel is keresne az állam. Fico tegnap tartott sajtó­­tájékoztatóján kijelentette, más politikusoktól is hasonló gesztu­sokat vár, reméli, hogy ezzel kife­jezik szolidaritásukat egy olyan időszakban, mikor szükség van a költségvetés kiegyenlítésére. Azt fontolgatja, hogy visszaszolgál­tatja azt a lakást az államnak, melyre igényt tarthat anélkül, hogy bérleti díjat kellene fizet­nie. A NÉPSZAVA Izraelben tárgyal a német elnök Joachim Gauck izraeli látogatása alkalmával kijelentette, hazája mindent megtesz a zsidó állam biztonságáért. A német elnök mindezt Simon Peresz izraeli ál­lamfővel folytatott tárgyalásait követően jelentette ki. Gauck hozzátette, komoly aggodalmat jelent a világ számára az iráni atomprogram, amely „konkrét" veszélyt jelent Izrael és a közel­­keleti térség számára. Mint mondta, Berlin továbbra is a konfliktus diplomáciai úton tör­ténő megoldásáért száll síkra. A német államfő kiállt a palesztin állam megteremtése mellett, amelynek „olyan határok men­tén" kell létrejönnie, amely ga­rantálja Izrael biztonságát. Floz­­zátette, olyan megoldásra van szükség, amely mindkét fél szá­mára elfogadható. A német el­nök ma Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Fiataság vezetőjével ta­lálkozik. ► NÉPSZAVA Terroristák őrizetben A dán titkosszolgálat terrorakciót hiúsított meg - közölték tegnap Koppenhágában. Két Szomáliai származású férfit vettek őrizet­be. A testvérpár állítólag már a terrorakció célpontjait is kijelöl­te. Egyikük 18, a másik személy 23 éves. Már kihallgatták őket. Nagy mennyiségű fegyvert talál­tak náluk. F hírek szerint az al- Kaida Szomáliai táborában is jár­tak. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Megdöbbentő híreket kapott az ENSZ Tömeges kivégzések a szíriai Hutában Kivégzéseket hajtottak végre Hulában - közölte tegnap Rupert Colville, az ENSZ embe­ri jogi főbiztosának szóvivője. A világszervezet azt közölte, hogy a múlt pénteki vérengzés során, amelyben 108-an vesztették életüket, köztük sok gyermek, az áldozatok közül mindössze 20-an haltak meg gránát- és rakétatámadás következtében - közölte a szóvivő. Mint mond­ta, a halottak túlnyomó többsé­gével közvetlen közelről végez­tek. A szörnyű gyilkosságokat a rendszerhez hű Sabiha-milí­­cia tagjai hajtották végre. Közben egyre nagyobb nyo­más alá kerül a damaszkuszi rezsim. Franciaország kiutasí­totta az országból a szíriai nagykövetet. Később Németor­szág is követte Párizs példáját, s más uniós tagországok is ha­sonló lépést terveznek. Auszt­rália két szíriai diplomatát uta­sított ki: 72 órát kaptak az ál­lam elhagyására. Ám a diplo­máciai nyomáson kívül egyelő­re más lépés nem várható a nemzetközi tényezőktől. Vagyis nem lesznek légitámadások az ország ellen. A magyar külügy­minisztérium közleményében a „lehető leghatározottabban” ítélte el a hulai vérengzést. Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga közös megbízottja tegnap érkezett a szíriai fővá­rosba, hogy Basár el-Aszad el­nökkel tárgyaljon. Közben hí­rek szerint a színfalak mögött megkezdődtek a diplomáciai előkészületek a szíriai államfő leváltására. Az állítólag Guido Westerwelle német külügymi­niszter által előterjesztett javas­lat lényege az, hogy a jemeni hatalomváltás példáját kell kö­vetni. Az elképzelés szerint egy ideiglenes elnök venné át a ha­talmat Aszadtól, de a rezsim többi tagja megtartaná pozí­cióját. A kompromisszumos ja­vaslattól állítólag Moszkva sem zárkózik el. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ NATO-vállalások a chicagói csúcson A transzatlanti viszony megerősítése volt a chicagói NATO- csúcstalálkozó egyik legfontosabb üzenete, ezt amerikai és európai részről is mindenki kiemelte - mondta tegnap Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, biztonság­­politikáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Külügyi In­tézetben. Chicagóban megerősítették, hogy Afganisztánban tartható a 2014-es felelősségátadási me­netrend, s azt is, hogy a nem­zetközi közösség azt követően is vállalja az afgán fegyveres erők támogatását. Magyaror­szág a 2014 utáni időszakra három év alatt 1,5 millió dol­lárt ajánlott fel. Sztáray felve­tette, dilemma lesz, hogy az af­gán misszió lezárultával milyen közös műveletekben vesz részt a NATO. (Utalt rá, hogy pilla­natnyilag szó sincs a szövetség esetleges szíriai szerepvállalá­sáról.) Eredmény a rakétavéde­lem kiterjesztése az európai te­rületre, az e körüli vita volt ugyanakkor a fő oka, hogy el­maradt a NATO-orosz csúcs, jövőre, az amerikai elnökvá­lasztás után nagyobb az esély az előrehaladásra. A helyettes államtitkár úgy vélte, az Egye­sült Államok transzatlanti el­kötelezettsége erős marad, bár­ki is nyer az elnökválasztáson. Kiemelte Hillary Clinton nyilat­kozatát arról, hogy reményei szerint ez lesz az utolsó bővítés nélküli csúcs. Sztáray sikeres­nek ítélte a 28+4-es találkozót a tagságra aspiráló nyugat-bal­káni államokkal, illetve Grú­ziával, illetve a 28-ak és 13 szo­rosan kötődő partnerállam megbeszélését Siklósi Péter, a HM védelempo­litikai helyettes államtitkára ar­ról beszélt, hogy a NATO-t vá­ratlanul érte az afgán elnök be­jelentése a hatalomátadás fel­gyorsításáról. A magyar PRT helyzetét ennek fényében át kell gondolni. Magyarország idén egy második különleges cso­port kiküldését vállalta, s biz­tos, hogy 2014 után is lesznek magyar katonák az ISAF utáni misszióban. Bekapcsolódunk a balti államok légtérvédelmébe, ezt a NATO-missziót a 2015- 2018-as időszakra meghosszab­bították. Négy magyar Gripent küldünk négy hónapra egy lit­vániai bázisra. Az európai szö­vetségesek elmaradó védelmi költségvetésének ügye nem sze­repelt hangsúlyosan a csúcson, a szövetség a pénzügyi válság idején azt is méltányolja, ha legalább nem csökkennek a ki­adások. Magyarország 2016-tól ígérte be a védelmi költségvetés minimális növelését. E.É. Gyújtogatások az egyiptomi fővárosban Egyiptom fővárosában legalább kétezren vonultak az utcákra. Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakoztak. A végered­mény szerint ugyanis a Muzul­mán Testvériség iszlamista je­löltje, Mohamed Morszi és a ta­valy megbuktatott egyiptomi el­nökhöz, Hoszni Mubarakhoz köthető Ahmed Safik került a második fordulóba. Bár több je­lölt is az eredmény felülvizsgá­latát követelte, a választási bi­zottság elutasította a kifogáso­kat. Az eredmény szerint Morszi 5,75 millió, Safik pedig 5,5 mil­lió szavazatra tett szert. A tüntetők elégedetlenek mindkét, a második fordulóba került jelölttel. „Szörnyű, hogy egy vallási állam vagy a régi re­zsim közül választhatunk” - mondta egyikük. Kairóban fia­talok Safik irodájára támadtak, s felgyújtották azt. A rendőrség nyolc személyt vett őrizetbe. Tüntetéseket jelentettek Ale­­xandriából és Szuezből is. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ

Next