Népszava, 2012. október (139. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-12 / 240. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2012.OKTÓBER 12.,PÉNTEK Putyin megsértődött, Erdogan cáfol - orosz-török diplomáciai konfliktus Kérdéses, ki mond igazat Orosz-török diplomáciai botrányt kavart a szerdán Törökországban eltérített szír utasszállító repülőgép ügye, ugyanis orosz utasai (és állítólag orosz fegyverrakománya is) voltak a gépnek. Vlagyimir Putyin orosz államfő meghatározatlan időre lemondta hétfőre tervezett ankarai látogatását. A török hatóságok estefelé már azt közölték, hogy nem az incidensnek köszönhető a halasztás. Putyin egy október 8-i telefonbeszélgetés során egyeztetett erről Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel. A török-orosz együttműködési bizottság harmadik ülését december 3-án tartják meg. Illegális fegyverszállítmányt gyanítottak a török hatóságok a Damaszkuszból induló Airbus A320 típusú repülőn, mivel a 180 személyes gépen csupán 30 utas volt. Törökország még tavaly fegyverszállítási embargót vezetett be Szíria ellen, kiemelten figyeli a török légtérbe érkező szír gépeket, beleértve az utasszállítókat is. A török külügyminiszter szerint azért került sor az intézkedésre, mert olyan információkat kaptak, hogy a gép utasterében „nem polgári rakományt” szállíthatnak. Damaszkusz légi kalózkodásnak minősítette az esetet, azt kifogásolta, hogy nem figyelmeztették előre a pilótát, a török vadászgépek pedig annyira megközelítették az utasszállítót, hogy már balesetet kockáztattak, a földre kényszerített gép személyzetét pedig megbilincselték, és fegyvert fogtak rájuk. Török hivatalos közlés szerint a lefoglalt rakomány szállítása polgári gépen szabálytalan, de annak mibenlétére nem tért ki a közlemény. Török sajtóinformációk szerint a lefoglalt rakomány harcászati eszközökből állt, a BBC viszont arról számolt be, hogy az egyik utas szerint nem fegyverek, hanem pótalkatrészek voltak, melyeket egy orosz üzletember exportált Szíriába. A hivatalos orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronekszport azonnal közölte, nincs információjuk a gépen szállított eszközökről, és semmi közük sincs azokhoz. Recep Tayyip Erdogan az esti órákban megerősítette a fegyverszállítmány tényét. Az orosz-török diplomáciai feszültség annak következtében pattant ki, hogy a 30 utasból 17 orosz állampolgár volt. Moszkva azzal vádolta Törökországot, hogy veszélyeztette állampolgárai életét, akik több órán át vesztegeltek Ankarában, ennek ellenére a török hatóságok nem értesítették azonnal az orosz diplomáciai képviseletet. Az oroszok magyarázatot követeltek Törökországtól. A Kreml szóvivője közölte: Vlagyimir Putyin orosz államfő meghatározatlan időre lemondta az október 15-re tervezett ankarai útját, egyben az orosz-török együttműködési bizottság ülését. A délután folyamán viszont Ankara hivatalos közleményben tudatta, hogy az elmaradt bizottsági ülést december 3-án tartják meg. Sőt e közlemény szerint nem a repülőgép-incidens miatt halasztódik az orosz államfő útja, hanem arról már október 8-án megegyezett Putyin és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elmarad Erdogan és Putyin hétfői találkozója fotó:europress/gettyimages/sashamordovets Harckészültségben a török hadsereg A NATO-berkekből származó információk szerint tegnaptól fokozott harckészültségbe helyezték a török fegyveres erőket, adta hírül az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség. Úgy tudják, a NATO vezetése folyamatosan figyeli a Szíriát-török határon kialakult helyzetet, és úgy ítéli meg, hogy a lehető legkedvezőtlenebbül alakul Damaszkusz és Ankara viszonya. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára kedden újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak joga van megvédeni magát a nemzetközi jog keretein belül, és szükség esetén a NATO szolidaritására is számíthat. A főtitkár egyben kérte a NATO-tag Törökországot, hogy tegyen meg mindent a konfliktus kiszélesedésének elkerülése érdekében. Sajtóinformációk szerint a török kormány és a hadsereg minden eshetőségre felkészülve ötpontos tervet dolgozott ki, nem zárva ki a légierő és a szárazföldi erők bevetését sem. RÖVIDEN Elfogatóparancs a miniszterelnök ellen A thaiföldi legfelsőbb bíróság elfogatóparancsot adott ki csütörtökön az önkéntes száműzetésben élő korábbi miniszterelnök, Takszin Sinavatra ellen, mert nem jelent meg perének tárgyalásán. A bíróság szerint Takszin tudta, hogy mikor lesz bírósági meghallgatása, amelyen 26 alperestársa meg is jelent. A volt kormányfőt és társait hűtlen kezeléssel vádolják. Az állami tulajdonú Krung Thai Bank Takszin hivatali ideje alatt 11,58 milliárd baht, körülbelül 377 millió dollár értékű kölcsönt folyósított a Krishamahanakorn Plc. ingatlanfejlesztő társaságnak. Korábbi visszafizetetlen adósságai miatt a céget akkor már kizárták az állami kölcsönügyletekből. Takszint a 2006-os katonai puccs távolította el a kormány éléről. Külföldre szökött, hogy elkerülje kétéves börtönbüntetését, amelyet a bíróság összeférhetetlenség vádjával szabott ki rá. Ügyének tárgyalását a legfelsőbb bíróság határozatlan időre elhalasztotta. A NÉPSZAVA Alelnöke lesz az utódja? Kinevezte tegnap alelnökét a hét végén újraválasztott venezuelai elnök, Flugo Chávez. A 2006-tól külügyminiszteri tisztséget betöltő Nicolas Maduro lesz ezentúl Venezuela második embere. Maduro buszsofőrként kezdte, mára viszont közismerten az elnök egyik legközelebbi tanácsadója. A 49 éves férfi gyakran látható Chávez társaságában, ezért az egyik legvalószínűbb utódnak tartják az elnöki székben. Amennyiben a rákbetegség ismét elhatalmasodna Chávezen, és emiatt a hatéves elnöki mandátum utolsó két évében lemondásra kényszerülne, a következő választásokig Maduro gyakorolná az elnöki jogköröket - olvasható a BBC híradásában. Ha az elnök mandátuma első négy évében válik képtelenné a hatalomgyakorlásra, akkor új választásokat kell kiírni, és az alelnök csak a 30 napos átmeneti időszakban kormányoz. Hugo Chávez viszont már nem első mandátumát tölti, 1999 óta folymatosan Venezuela elnöke. ► NÉPSZAVA FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES Újabb amerikai követségi áldozat Maszkos támadók gyilkolták meg tegnap a jemeni amerikai nagykövetség alkalmazottját, Kaszem Aklan biztonsági főnököt. A Reuters tudósítása szerint az amerikai nagykövetség helyi munkatársára munkába menet támadtak rá a fegyveresek a főváros központjában. Nem hivatalos bejelentés szerint az elkövetők minden bizonnyal vagy az al- Kaida, vagy a terrorszervezettel kapcsolatban álló valamely militáns iszlám csoportosulás tagja. Az al-Kaida jemeni szárnya már több hasonló akciót hajtott végre. Az Egyesült Államok által támogatott jemeni biztonsági erőkkel állandó harcban állnak, és az utóbbi időben egyre gyakrabban intéznek támadást politikusok és hivatalos személyek ellen. ► NÉPSZAVA www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Médiasztár lett Orbán nemzetstratégája Sajtótájékoztatón tiltakozott tegnap Horia Grama szociáldemokrata román politikus, amiért Orbán Viktor magyar miniszterelnök „ismét beavatkozott Románia belügyeibe”. Grama nem azt kifogásolta, hogy a magyar miniszterelnök a Máérton román nacionalista fordulatról beszélt, nyilvánvalóan a tavasz óta kormányzó szocialista pártra utalva, vagy hogy azt is elmondta, „a román patriótáknak” szurkol a decemberi választáson. A székelyföldi román szociáldemokrata politikus azt nem tartja elfogadhatónak, hogy egy magyarországi közintézmény, a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására egy romániai pártelnököt, jelesen Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét kérte fel. Ez a gesztus nem a jószomszédi viszonyt szolgálja, ehhez hasonló esetekre nincs szükség a román-magyar viszonyban - mondta. Grama úgy vélekedett, hogy „Orbán Viktor, akinek népszerűségi mutatói kezdenek rosszul alakulni Magyarországon”, figyelme romániai választók szavazataira számít. Szász kinevezése és az intézet létrehozása nem kerül le a romániai magyar lapok címoldaláról. Döbbenet, meglepetés kísérte a bukott politikus felfelé buktatását. Olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy Orbánnak ez a döntése a nemzetpolitika kigúnyolását jelenti. A maszol.ro hírportál arról írt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kötelékében működő Nemzetpolitikai Államtitkárság által tavaly életre hívott Nemzetpolitikai Kutatóintézet, amelynek ugyanaz a hatásköre, mint a tervezett újé, a sajtóból értesült a döntésről. A kutatóintézet már elkészítette, a tavalyi Máérton be is mutatta a nemzetstratégiát, amelynek kidolgozására jönne létre a Szász által vezetett intézet. G.M. Csökkent az izraeli ellenzék népszerűsége Kedden jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az előrehozott választásokat, tegnap kaptak nyilvánosságot az első közvélemény-kutatások. Ezek szerint a Likud vezet, emelheti mandátumai számát 27-ről 30-ra, a kormányzó jobboldali blokk összképviselőinek száma 67-ről 69-re nőhet. Mivel Ehud Barak Függetlenség frakciója az előrejelzések szerint nem szerez mandátumot, a többletet Netanjahu Likudja és Avigdor Lieberman külügyminiszter pártja hozhatják, a vallásos pártok frakciója egymandátumos növekedésben reménykedhet. A baloldali-ellenzéki pártok támogatottsága visszaesett a nyári eredményekhez képest. A Munkapárt 17, az új formáció, az Auid ugyanennyi, a Kadima viszont csupán 7 mandátumra számíthat. Az arab pártok közös platformot terveznek, együttesen 10-12 mandátumot nyerhetnek el. Mahmud Abbász palesztin elnök nyilatkozatban jelezte, az ENSZ Közgyűlése várhatóan november 15-én úgy dönt, biztosítja a nem tagállami státust a palesztinok számára, elismerve ezzel a de facto függetlenséget az 1967-es határok mentén. Amennyiben ez bekövetkezik, a rámalláhi kormányzat kész tárgyalásokat kezdeményezni Izraellel, s mielőbb végső, a nemzetközileg támogatott feltételek szerinti békeegyezményt aláírni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Ismét német orvosok veszik át Timosenkót Kijev Európára kacsint Október 28-án rendeznek parlamenti választásokat Ukrajnában. Az Európai Unió továbbra sem kíván tárgyalóasztalhoz ülni Viktor Janukovics rezsimjével a Julija Timosenko helyzete miatt elhalasztott társulási egyezmény ügyében, ezért Kijev a NATO-nál igyekszik jó pontokat szerezni. Ukrajna számára prioritás, hogy a NATO vezetése alatt békefenntartó műveletekben vegyen részt - jelentette ki Brüsszelben Dmitrij Szalamatin ukrán védelmi miniszter, aki Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettessel tárgyalt. Az együttműködés több területre kiterjed, mint például a lőszerek és kézifegyverek semlegesítésére is, jelentették az ukrán hírportálok. A NATO-partnerség felmutatása azért volt fontos a kormánynak, mert James Sherr, a Chatam House londoni politikai kutatóintézet osztályvezetőjének nyilatkozata a kampányban nemkívánatos nyilvánosságot kapott. A brit szakértő állította, hogy mindaz, amit Viktor Janukovics ukrán államfő tesz, ellentmond az európai integrációs folyamat szellemiségének. „Ha a továbbiakban is így lesz, akkor idővel az EU semmit sem tehet, a NATO-nak nem lesz szüksége Ukrajnára, majd pedig Oroszország fogja manipulálni Ukrajnát, és nyomást fog gyakorolni rá”. Talán az sem kampányfüggetlen, hogy az egészségügyi miniszterérium tegnap bejelentette Timosenkóhoz október 14-15-én ismét német orvosok érkeznek, folytatódik a volt miniszterelnök német orvosok által megtervezett kezelése. Az ukrán kampányfinis egyre több meglepetést tartogat. Egyelőre a Régiók Pártja vezet, koalíciós partnere, a Kommunista Párt is 10 százalék fölött áll, ám az ellenzéki alakulatok is fokozatosan adják fel függetlenségüket, és a győzelem érdekében Timosenko zászlaja alá tömörülnek. A napokban született meg a megállapodás az Egyesült Ellenzék és Vitalij Klicsko 16 százalékos pártja között, kedden a másik, Andrij Sevcsenko aranylabdás futballistát is soraiban tudó ellenzéki alakulat, Natalija Korolevszka 2-3 százalékos pártja is jelezte együttműködési szándékát NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ