Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-16 / 13. szám
6 NÉPSZAVA KULTÚRA 2014. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK A nimfomániás című Lars von Trier-film első része mától már nálunk is látható Genitáliák vad tánca A nimfomániás címmel a dán Lars von Trier öt és fél órás filmet forgatott, amely két fejezetből áll, és megvágva is négy óra játékidőt tesz ki. Hozzánk a film első része érkezett el most. A főszerepet Trier kedvenc színésznője, Charlotte Gainsbourg játssza, partnere Stellan Skarsgard. BÁRSONY ÉVA Lars von Trier egy sikollyal fejezi be filmje első részét. A hősnő sikolt fel szeretkezés közben, hogy nem érez semmit a világon. S már indul is a stáblista, ám a vászon felén mintha egy videoklip indulna, a hősnőt látjuk különböző meztelen férfiakkal, különböző pózokban és aktivitásban, időről időre bevillan Stellan Skarsgard egyre komorabb arca. Ebből sejthető, hogy A nimfomániás második része keményebb, vadabb hangot üt meg, mint az első két órában. Az első két óra nagy meglepetés. Lars von Trier itt nem játszott a Melankólia világvégi komorságával, sem az Antikrisztus hideglelős lélektelenségével, és miután már régen elfelejtettük, hogy a Hullámtörés egy érző szívű Von Trier író-rendezőtől való, új filmje első része láttán egyik meglepetésből ejtett a másikba. Egy majdnem ismeretlen Von Trier van nagyon személyesen jelen a vásznon, olykor majdnem bohózati hatású elemekkel nyúl a történetbe: különböző filmen kívüli illusztrációkat - képmegosztást, számokat, fotókat és képleteket rak a vászonra, mintegy tankönyvi magyarázatul. Nem azért, mert olyan bonyolult megérteni, mit jelent, ha egy nő elmeséli, fiatal lányként a vonaton versenyszerűen gyűjti barátnőjével a - bocsánat - dugásokat. Vagy hogy a legkeményebb szeretője úgy mozgott, mint a párduc. Nem. Itt egy játékos Lars von Trier mesél, aki a drámai hatáshoz odateszi a humort. Azt is gondolhattuk, a 2011- es ostoba viccelődése a nácizmusról Cannes-ban, majd sértett hátat fordítása a világnak most vad provokációban robban. Amit Von Trier itt meztelenségben, szexben, genitáliák működésében megmutat, az nem szemérmetlenebb, mint amit az Adéle élete vagy A Wall Street farkasa ezekről mutatott, bár kihívóbb. A nagy különbség A nimfomániás 1. rész játékossága és Von Trier már-már bájos, de legalábbis vásott kölykös humora. Adva van egy eléggé lestrapált állapotú nő - Charlotte Gainsbourg -, akit véresre verve és eszméletlenül talál egy sikátorban egy már öregedő, ugyancsak lestrapált férfi -Stellan Skarsgard -, hazaviszi, teát főz neki, és beszélgetni kezdenek. A beszélgetés a nő nimfomániájáról szól, kezdve a szüzessége kierőszakolt elvesztésétől a barátnőkkel alakított „mea maxima vulva” társaság dugásos lázadásáig, a különböző férfiakkal és különböző formátumban űzött szexig. Von Trier időnként meg is mutatja az olykor a szexuális felvilágosító filmek (vagy pornók) modorában fogant jeleneteket is, de nem feltétlenül. Skarsgard olykor közbeszól, csak hogy pontosan megértse a nő elbeszélésének lényegét, ami kábítóan humoros ebben a klitoriszoktól és péniszektől hemzsegő szövegkörnyezetben. Kiselőadást tart „a megdugott palik” számától ihletve a Fibonacci-számokról, vagy az egy éjszaka elfogyasztott tíz szerető hallatán a Bach által használt hangok polifóniájáról, amelyek harmóniában egyesülnek, vagy az aranymetszésről. Trier ilyenkor odarakja a vászonra a számokat, Bach arcképét, orgonát pedálozó lábakat, az aranymetszéshez görög csarnokot és jó pár műlegyet horgászbottal. Ugyanis a férfi pontosan akarja érteni, hogy mi is a nimfománia, párhuzamként a műlégykészítés és a műcsalival horgászás rejtelmeiről ad szakszerű leírást. S mikor a nő a saját romlottságáról akarja meggyőzni, hisz a teste kitárásával kábítja el a férfiakat. Skarsgard a film legköltőibb mondatát válaszolja: „Ha van szárnya, miért ne repülne?” Von Trier kedvenc színésznője, Gainsbourg előnytelen külsővel kénytelen végigjátszani az első részt. Az összevert arca, a kopott lakás egy szocio-dokumentációba illene. De A nimfomániás hangvétele sziporkázóan szellemes és határozottan szórakoztató, a fiatal hősnő történetét végigszexelő Stacy Martin átszellemült és törékeny külsejével igazi ártatlan angyalka. Umna Thurman egy megcsalt feleség szerepében pedig színészi pályája csúcsát járja be: három fiával állít be hősnőnk lakásába a hűtlen férjét követve, s mint egy idegenvezető, viszi végig a fiúkat a „bűnös kéjlak” szobáin. Káprázatos a jelenet. A film pedig kellemes meglepetés, mert arról beszél, mi minden jut a szex közhelyeiről egy zabolázhatatlan zseni eszébe. (A nimfomániás ****) • Sikoly az ágyban, dugás a vonaton • Műlégy horgászbottal és a Fibonacci-számok • Megcsalt feleség mint idegenvezető A nimfomániás ifjú hősnője, Stacy Martin a szerelmét alakító Shia LaBeouffel forrás: vertigo media RÖVIDEN Ötvös Gábor az Operában Január 20-án a világhírű Ötvös Gábor dirigálja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát - az Opera együttesét, az est közreműködője a Berlini Filharmonikusok brácsása, Szűcs Máté lesz. A hangversenyen Mozart, Berlioz és Bartók művei csendülnek fel. Ötvös Gábor a világ legjelentősebb zenei színpadain áll dobogóra, többek közt New York, Santiago de Chile, Toronto, Sydney és szinte valamennyi európai nagyváros legnevesebb együtteseinek élén, számos helyen első karmesteri pozícióban vagy első vendégkarmesterként dolgozott. A budapesti Operában Mozart B-dúr szimfóniáját, Bartók Brácsaversenyét és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját dirigálja a Pinchas Steinberg elnök-karnagy vezetésével működő Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának élén. ►népszava Helyey László búcsúztatása Február 6-án vesznek végső búcsút Helyey Lászlótól; a színművészt 12 órakor a Fiumei úti sírkert ravatalozójában a római katolikus liturgia szerint búcsúztatják. Az életének 66. évében elhunyt, Jászai-díjas művészt később, szűk családi körben helyezik örök nyugalomra. Helyey László január 3-án hunyt el, a színészt az Újszínház saját halottjának tekinti. Helyey László mintegy félszáz filmben és csaknem száz színdarabban játszott, emellett kedvelt szinkronhang volt. ► MTI Prágában rendez Tompa Gábor Moliére Tartuffe című vígjátékát állítja színpadra Tompa Gábor kolozsvári rendező-színházigazgató a Prágai Nemzeti Színházban. Az intézmény tájékoztatása szerint az előadás előkészítése már 2013 őszén elkezdődött, a próbafolyamat kedden indult. Moliére remekművét Vladimir Mikes fordította cseh nyelvre, Martin Urban dramaturgiájában, Dobre-Kóthay Judit díszleteivel és jelmezeivel, Karel Dobry főszereplésével mutatják be. A premiert február 27-re tűzték ki a Prágai Nemzeti Színház egyik játszóhelyén, az Estates Színházban. Tompa Gábor 2013 őszén Georg Büchner Danton halála című drámáját vitte színre a délkoreai fővárosban működő Seoul Arts Centerben. ► MTI Arany Kotta-díjas a Mary Poppins Madách Színház Mary Poppins előadása nyerte el idén a Viva la Musical internetes újság Arany Kotta-díját, melyet az év legjobb új musicalprodukciójának ítélnek oda. Szirtes Tamás rendező elmondta: nagy megtiszteltetés ez a díj a Mary Poppins szereplőinek és a Madách Színház minden munkatársának, hiszen a számukra legfontosabbat: a nézők szeretetét és elismerését fejezi ki. ►NÉPSZAVA Élő MúzeumCafé Ma este a Szépművészeti Múzeumból jelentkezik az Élő MúzemCafé című beszélgetéssorozat. Ezúttal az intézményben látható, nagy sikerű Caravaggiótól Canalettóig című budapesti barokk kiállítás áll a közép www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu KÖZELKÉP Manrico, a kispolgár H armadízben találkoztam Dmitrij Csernyakov orosz operarendező nevével. Ez a fiatalember, úgy látszik, botránykrónikával kötelezte el magát. Úszik az árral, hogy divat lett „modernizálni” klasszikus dalműveket, tekintet nélkül méltóságukra. Ő a rendezője annak a milánói Traviatának, amely Violetta és az idős Germont gyönyörű kettősét konyhába száműzte, a szerelmespárt gyúródeszka mellé parancsolta. Olvastam aztán, hogy Oroszországban is botránya volt Glinkával, mert a Ruszlán és Ludmillát kurvákkal népesítette be. Tegnapelőtt a Mezzo Brüsszelbe kapcsolt, ahonnan ugyancsak csoda Verdit, A trubadúrt láthattuk. XX. századi kispolgári környezetben énekelték az eredetileg fél évezrede játszódó drámát. Bőrbútorok, kanapék, ott dalol fájdalmasan Azucena, a cigány asszony, és ott bujdokol vélt fia, Manrico, a trubadúr. A bravúros stretta, ez a tenor álom is ott hangzik el, vár helyett olyan kétszobásban, ahová a színpad berendezése folytán inkább a Beatles illenék. Mellesleg kiváló művészgárdával, Marc Minkowski, a nagy rangú francia karmester irányítja a zenekart, és bár karaktere folytán az ugyancsak orosz szoprán, Marina Poklavszkaja nem volna az eszményi Leonora, de a hangja mesés. A Trubadúr Verdi egyik legnépszerűbb és legsodróbb muzsikájú alkotása, de a zenetudomány mindig is azon az állásponton volt, hogy a szövegíró, Salvadore Cammarano inkább összekuszált krimit írt, semmint drámát. Csernyakov rátett erre, nincs máglya, a trubadúrt a vérszomjas és féltékeny Luna gróf pisztollyal teríti le. Szégyellem már magam, hogy ultrakonzervatív vénember kritikusi jegyében küzdök a színpadi sarlatánok ellen, de láttam olyan klasszikus operát, amely XX. századi világban elragadott, élveztem, jó irány a szép zenét közel hozni a mai nemzedékekhez. Megértik és megnyerik őket. Szemfényvesztők mindig voltak és lesznek, akik a talentumot föltünési viszketegséggel pótolják. De patinás operaházak miért szegődnek a szolgálatukba? (A trubadúr, Mezzo) ► VÁRKONYI TIBOR Féner Tamás képei a Mai Manó Házban „Féner Tamás -tól-ig - 1952- 2013” címmel látható kiállítása mától a Magyar Fotográfusok Mai Manó Házában Féner Tamásnak. A március 2-ig nyitva álló tárlat kurátora, Jerger Krisztina művészettörténész így vall a művészről: „Féner Tamás a magyar fotográfia nagy öregjeinek egyik legkarakterisztikusabb alakja. Munkáival töretlenül jelen van e szakma láthatatlan színpadán, itthon és a világban. A fotográfia talaja különösen ingoványos, sokan művelik - egyre többen -, könnyű műfajnak tartják, népszerűsége ezért megtévesztő lehet. Ebben a különben eléggé kiszolgáltatott művészeti ágban 50 éve porondon lenni nem semmi, jelent valamit. Jelenti azt, hogy művelője bizonyára tehetséges.” A művész az 1970- es évek elejétől szociografikus sorozatokban gondolkodott. Ezek a képei hozták meg számára az igazi ismertséget. A cigánytelepek életét dolgozta fel, majd egy bányászbrigád életét örökítette meg kamerájával. Munkamódszerét a belehelyezkedés, a kapcsolatok kialakítása jellemezte. A képsorozat újat hozott a kortárs magyar fotográfiába, témaválasztásán, megközelítésén kívül szerkesztésmódjával is. A budapesti zsidók életét a születéstől az elmúlásig, újévtől újévig nyomon követő nagy képsorozatát 1983- ban óvintézkedések közepette, előbb betiltva, aztán megengedve állították ki a Néprajzi Múzeumban, majd könyv alakban is megjelent több nyelven és kiadásban. 1984-től a tájkép, az urbánus emberben élő képtár kezdte érdekelni: az óbudai gázgyár lebontásáról, a Hortobágyról készült sorozataiban, és végül utánzók tucatjait ihlették meg ferde horizonttal, szokatlan kivágásokkal operáló városképei Budapestről, Rómáról, és Berlinről. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ pontban. Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője a múzeum húsz évig volt főigazgatójával, Garas Klára művészettörténésszel, valamint a tárlat kurátorával, Dobos Zsuzsanna művészettörténésszel beszélget. Szóba kerül, hogy vajon a mostani kiállítás katalógusában is még miért az egyik legtöbbször idézett szerző a 94 éves Garas Klára, aki bár visszavonult életet él, kedvenc művészettörténeti korszaka miatt most mégis elvállalta ezt a szereplést. ► népszava FOTÓ: TÓTH GERGŐ ÉLET ÉS irodalom! IROLWSÉI ES POLIIWAI HtlIUU'1 Kj'xt.V.‘iiHTrpTn GéHlAMM £% 1 ftn ■ ö KO FiMttfD'VEkliMlA 3. MQifcMltíSÉiJiWn ncmDp.Rtníérül 2lfr$i5íi Fjkf ú^ru» ei'itihu Az á heti szám tartalmából: Kunay Péter A luffluiális poHiu négy ért fcüÁTLHf .Vi!" MMpillk lUffyiTl OMíiSfré líXJXKJ I Irjn.’.ig :ifctf1irtenel: locksjjtckkjI Témás Pál: Az éhében larép .Kpjiítraj Hunit v.ilohm ntgytntata* momentuma - mlngaüc Spro György Ai lünk emu regényének lengyel InWAitbliSegftjUKii ir.-Khn pertescp,' ÍWrfcR jj mgj. D