Népszava, 2014. június (141. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-30 / 150. szám

Stadionra igen, metrófelújításra azonban a jelek szerint nem akarnak pénzt áldozni Orbánék Tovább büntetik Budapestet Miközben az államnak van 100 milliárd forintja az új Puskás Ferenc Stadionra, sem a fővá­rosnak, sem a kormánynak nincs ugyanennyije a lassan életveszélyessé váló 3-as metró felújítására. Ráadásul a Buda­pestet „büntető” kormány még az uniós támogatás lehetőségét is elvágná. A Fővárosi Közgyű­lés ma ugyan tárgyal a metró ügyéről, de egyelőre csak a vo­nal rekonstrukcióját előkészítő műszaki tanulmány kiírásáról dönthetnek. Az előterjesztés rögzíti: a 3-as metróvonal felújí­tása halaszthatatlanná vált, azt a 2014-2020 közötti költ­ségvetési ciklusban meg kell kezdeni. Más kérdés, hogy a jel­zett uniós ciklusban aligha vár­ható erre forrás Brüsszelből - legalábbis a Miniszterelnökség egyelőre nem számol ezzel, emi­att Tarlós István főpolgármes­ter a vonal lezárásával fenyeget, ám a városházi ellenzék szerint ez csupán „műbalhé”, hogy az őszi önkormányzati választás előtt az újraválasztására készü­lő Tarlós látványosan „megsze­rezhesse” a felújításhoz szüksé­ges forrásokat. RÉSZLETEK A 2. OLDALON Nem számít, mennyi embert „szolgál ki", a Puskás Ferenc Stadionra százmilliárdot áldoznak fotó vajda József Feljelentik Sesztákot a cégalapítások miatt Költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz az Együtt- PM Seszták Miklós fejlesztési miniszter ellen - közölte Juhász Péter társelnök. Mint mondta, sajtóhírek szerint Seszták még ügyvédként a 2000-es években közreműködött több száz cég létrehozásában, majd eltünte­tésében, és ezzel megkárosítot­ta a költségvetést. A minisztert a tárca próbálta védelmébe ven­ni. Azt írták: Seszták betartot­ta a jogszabályi és a szakma­etikai előírásokat, és nem felel meg a valóságnak, hogy az em­lített cégek a költségvetést meg­károsítva „cégtemetőkben” vé­gezték volna. CIKKÜNK A 3. OLDALON Az ellenzéki vádak szerint megkárosította a költségvetést fotó: ióth gergő Az adósmentés kárait számolják a bankok Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen al­kalmazása miatti visszatérítés a pénzintézeteknek akár 600- 900 milliárd forintjába is ke­rülhet. Ez a veszteség hosszabb távon alaposan átrendezheti a bankok piacát, egyik-másik át is értékelheti hazai szerepvál­lalását. A piacot meglepte, hogy a forinthitelesekre és a már le­zárt devizahitelekre is kiterjed a kormány kármentő törvény­­javaslata. A jegybank iránymu­tatást készít a devizaadósokat mentő törvény alkalmazásához és ellenőrizni is akar. Az egyol­dalú intézkedések tisztességte­lenségét a bankoknak perek so­rán kell cáfolniuk. Az Együtt- PM szövetség módosító javasla­tokat nyújt be a kormány devi­zahiteles törvényjavaslatához, mert szerinte a kormány az időt húzza, és a javaslat ebben a formában nem oldja meg a de­vizahitelezés összeomlása nyo­mán kialakult válságot és nem jeleníti meg a magyar polgárok érdekét. ÍRÁSUNK A 4. OLDALON Vége az egyetemi autonómiának is Ma fogadja el az Országgyűlés azt az oktatási salátatörvényt, amely egyebek közt jelentős változásokat hoz a hazai felső­­oktatási rendszerben. Ennek értelmében az egyetemek és fő­iskolák élére a miniszterelnök kancellárokat nevezhet ki a jö­vőben, akik az intézmények gazdálkodásáért, működtetésé­ért felelnek majd. Mivel a kan­cellárrá válás törvényi feltételei nem túl szigorúak, nagy az esély rá, hogy Orbán Viktor olyan kádereket állíthat az in­tézmények élére, akiket „rövid pórázon” tarthat majd. A kan­cellárok tervezett feladatait lé­nyegében a nemzetgazdasági miniszter által kinevezhető gaz­dasági főigazgatók is elláthat­nák. BŐVEBBEN A 3. OLDALON Puskás ugyan nem Felcsúton született, de már intézik Veress Jenő írása a 7. oldalon Vasárnapi eredmény Hollandia-Mexikó 2-1 NAPI KÉRDÉS Megmarad-e a felsőok­tatási intézmények autonómiája a kancellárok kineve­zésével? MANHERZ KÁROLY volt felsőoktatási államtitkár A gyakorlatban fog eldőlni, hogy a miniszterelnök által kinevezett kancellárok milyen viszonyt ala­kítanak ki a rektorokkal. Utóbbi­aké marad a tudományos-szak­mai irányítás, de minden ilyen tí­pusú döntésnek van gazdasági vonzata, lehet, hogy például a kancellár megszüntethet egyes képzéseket, szakokat. A kancellá­rok pályázat általi kiválasztása után már jobban fogjuk látni, mennyire akarják kézi vezérlés alá venni az intézményeket. Háború szélére sodródott Irak? Az iszlám fundamentalizmus új erőre kapott. Jól mutatják ezt a hétvégi iraki események is. Bagdadtól északra, Szad­­dám Huszein szülővárosánál heves harcok folytak, állami jelentések szerint legalább hatvanan életüket vesztették. Nő a nemzetközi nyomás a síi­ta kormányfőn, hogy a mé­lyebb válságot megelőzendő alakítsanak egységkormányt, amely minden felekezetet kép­visel. ► 8. ÉS 13. OLDAL Szívbetegség a vezető halálok Elsősorban a szívbetegségek felelősek hazánkban honfitár­saink haláláért - derül ki egy nemrégiben közzétett felmé­résből, amely a WHO adatain alapul. Európában egyébként ez a vezető halálok, Ausztriá­ban azonban érdekes módon a gége- és a tüdőrák pusztít leg­inkább. A májrák egyetlen or­szágban vezető halálok, igaz, az a legnépesebb: Kína. ► 11. OLDAL

Next