Népszava, 2015. augusztus (142. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-24 / 197. szám

A Petraeus-párhuzam Republikánus részről szívesen emlegetik David Petraeus volt négycsillagos tábornok, egykori afganisztáni főparancsnok ügyét, akinek karrierje azért tört derékba, mert életrajzírója és szeretője, Paula Broadwell elé tárt titkos dokumentumokat. Pet­­raeust két év felfüggesztett börtönre és 100 ezer dollár pénzbír­ságra ítélték. Clinton ellenfelei szerint ugyanazok a titkosítási szabályok vonatkoznak a volt külügyminiszterre is, mint ame­lyek alapján Petraeus tábornok ügyében ítélkeztek. A republiká­nusok sürgetik, hogy mielőbb nevezzenek ki különleges ügyészt Clinton e-mailbotrányának kivizsgálására, s nyilván mindent megtesznek, hogy ébren tartsák az ügyet. Kommentátorok azonban figyelmeztetik Clintont, az e-mailek kezelését nem le­het a republikánus ellenzék ármánykodásának számlájára írni. Mélyül az e-mailbotrány - Bekérte a volt külügyminiszter szerverét az FBI - Végigkísérhetik a kampányt a vizsgálatok Hillary Clinton bajba kerülhet Hillary Clinton beszédeiben elvicceli az e-mail üzenetei körül kialakult bot­rányt, de kénytelen volt megnyugtatni kampányaktivistáit, hogy ne aggódja­nak, nem lesz ebből semmi baj. Donald Trump, a vezető republikánus elnök­jelölt ugyanakkor rács mögött látná az egykori First Ladyt, amiért titkosított dokumentumok kerültek fel otthoni szerverére. Konzervatív honlapok Hillary Watergate-jét emlegetik. A volt külügyminiszter népszerűségi mutatói esnek, de változatlanul ő a fő esélyes a demokrata elnökjelöltség megszerzésére. ELEKES ÉVA I­deje lenne, hogy Hillary Clinton komolyan vegye az e-mailjei körül kialakult skandalumot - írta vélemény­cikkében a Newsday. A botrány nemhogy múlóban lenne, ha­nem egyre inkább mélyül - fi­gyelmeztetett a Boston Globe. „Ne ássa tovább maga alatt a gödröt, Clinton külügyminisz­ter!” - így a Washington Post kolumnistája. Elveszítheti Hillary a demokrata elnökjelölt­séget? - ezt a kérdést a Real­Clear Politics választási elem­zője tette fel. Nate Silver, a 538. com blog statisztikus guruja szerint eleve számítani lehetett rá, hogy Hillary Clinton nép­szerűségi mutatói nem marad­hatnak olyan magasan jelölt­ként, mint - a politikai harcok fölött álló - külügyminiszter­ként voltak. Clinton fő gondja szerinte az „elkerülhetetlen­ség”, Al Gore-ról is azt gondolta mindenki, hogy nem lehet tőle elvenni az amerikai elnöksé­get. A Demokrata Pártban néme­lyek mindenesetre pánikolnak, s többen noszogatják Joe Biden alelnököt, hogy szálljon be a versenybe, hogy legyen alterna­tíva, ha a biztos esélyesnek ki­kiáltott volt First Lady jelölése mégis veszélybe kerülne. Clin­ton e-mailügyeiben az FBI vizs­gálódik, s annyit már megálla­pítottak, hogy a volt külügymi­niszter többször is hangoztatott állítása, hogy nem kerültek tit­kos információk a szerverére, nem állja meg a helyét. Még az a fogalmazása is megkérdője­lezhető, hogy akkoriban titkos­nak nem minősült, időközben titkosított dokumentumok nem fordultak meg a levelezésében. Hillary egy sajtóértekezleten legyintett, amikor az újságírók az e-mailekről kérdezték. „Csak maguk foglalkoznak ezzel, az emberek soha nem kérdeznek erről” - mondta. Egy kampány­beszédében azt mondta: „Nem­régiben bejelentkeztem a »Snap­­chat«-hez. Nagyon tetszik. Az ott küldött üzeneteim maguk­tól eltűnnek.” (Az instant video­­megosztón 1-10 másodpercig láthatók a posztok.) A poént a rajongók nagy nevetéssel fogad­ták, de a felmérésekből ítélve Clinton hitelességi, szavahihe­tőségi mutatóit mélybe viheti az e-mailgate. A botrányt idén márciusban a The New York Times robban­totta ki, amikor nyilvánosság­ra hozta, hogy Clinton külügy­­miniszterségének négy éve alatt nem a külügyminisztérium ál­tal ajánlott levelezési rendszert, hanem saját szerverét használ­ta. Hillary utóbb - írja a Slate magazin - nem adott más, raci­onálisabb magyarázatot erre, mint hogy „kényelmi okokból” ragaszkodott a saját e-mailcí­­méhez, mivel nem akart két mobiltelefont, két iPadet utazá­sai során magával hurcolni, egyszerűbbnek látszott, ha egy címen bonyolítja magán- és hi­vatali levelezését. Ma már nyil­ván bánja ezt, s egy sajtóérte­kezleten el is mondta, hogy mennyire sajnálja, hogy kiala­kult ez a vihar az e-mailjei kö­rül. Időközben a State Department is szigorított: aki magán e-mailjén hivatalos ügy­ről tárgyal, annak 20 napon belül át kell küldenie a doku­mentumot a külügynek. Clinton nem sértett törvényt azzal, hogy a magán e-mail­­rendszerét használta, erre a State Department feltehetőleg engedélyt adott számára, ahogy korábban mások számára is. A Fehér Ház is tisztában volt ez­zel a megoldással, hiszen fehér házi tisztviselők is leveleztek a külügyminiszterrel, hogy enge­­délyezték-e kifejezetten, azt egyelőre nem tudni. Amikor Hillary négy év után leköszönt, a külügyminisztérium archivá­lási céllal kérte a levelezése át­adását. Hosszabb időbe telt, mire Clinton és munkatársai átfésülték a levelezést, s be­nyújtottak mintegy 31 ezer hi­vatalos e-mailt. Legalább ugyanennyi üzenetet Hillary magánjellegűnek minősített, s törölte a szerverről. Clinton egy denveri magáncéget bízott meg otthoni szerverének beüzeme­lésével, e-mailrendszerének ke­zelésével, ennek a cégnek nem volt nemzetbiztonsági felhatal­mazása. E-mailjeit nem bizton­ságos, kódolatlan formában küldte. Amikor a bengázi amerikai konzulátus elleni terrorakció ügyében vizsgálódó, republiká­nus vezetésű kongresszusi bi­zottság kérte, hogy betekint­hessen Hillary magánleveleibe is, Clinton kategorikusan el­utasította ezt, mondván, erre soha nem fog sor kerülni. A volt külügyminisztert október 22- ére beidézte a képviselőház ve­gyes bizottsága, s ott a levelezé­séről is kérdezni fogják. Lesz némely adu a kezükben, mivel már kiderült, az átadott hiva­talos levelek közül tucatnyi hiányzik, amelyben Hillary tanácsadójával, Sidney Blu­­menthallal értekezett a líbiai válságról. Blumenthaltól is be­kérték ugyanis a levelezését, s ő átadta ezeket. Az e-mailbotrány azonban eszkalálódott, s számítani lehet rá, hogy az elnökválasztási kampány során végig elkíséri majd Hillaryt. A republikánu­sok már úgy beszélnek, mintha küszöbönállna a volt First La­dy elleni vádemelés az ügyben, noha egyelőre nem tudni, tör­tént-e bármiféle törvénytelen­ség. Az amerikai igazságügyi minisztérium mindenesetre be­kérette Clinton szerverét, ame­lyet a volt First Lady ügyvédjé­nél helyezett letétbe. A kompu­ter tartalmát letörölték, de fel­tehetőleg létezik olyan techni­ka, amely a letörölt üzeneteket is elő tudja varázsolni a számí­tógép memóriájából. Az FBI nem Clinton ellen folytat vizs­gálatot, hanem azt vizsgálja, került-e titkosított információ a nem védett szerverre. Eddig két olyan e-mailre bukkantak, amelynek tartalma „Top Sec­­ret”-nek minősíthető, de nem volt így jelezve, s számos, kö­zépszintű bizalmas anyagot tartalmazó üzenetre. Ezeket a stábja küldte Clintonnak, de mivel külügyminiszterként tit­kosítási szabályok vonatkoztak rá, jeleznie kellett volna, hogy ilyen dokumentumok kerültek a nem védett szerverére. A kül­ügyminisztérium már 305 e-mail esetében látja indokolt­nak a további vizsgálatot. A demokrata elnökjelöltség biztos várományosának tartott Hillary népszerűsége több ál­lamban esni kezdett, s vége azoknak az időknek, amikor 60-70 százalékos támogatott­sággal toronymagasan vezetett. A kampányelemzők azt mond­ják, nem volt realisztikus azt várni, hogy Clinton népszerű­ségi mutatói a magasban ma­radnak végig a kampány ide­jén. A 2008-as kampánnyal ös­­­szevetve így is jobban áll, 2007 nyarán 18, ugyanazon év októ­berében Hillary 28 százalékkal vezetett Barack Obamával szemben, majd csúfosan elbuk­ta a legelső megmérettetést, az iowai caucust. Tavaly 40-50 százalékkal előzte meg potenci­ális kihívóit, de még idén júni­usban is 35 százalékos előn­­nyel vezetett. New Hampshire államban augusztus közepén első alkalommal megelőzte Clintont Bernie Sanders függet­len szenátor a Boston Herald­ban közölt FPU-felmérés sze­rint. A populista balos prog­rammal induló Sanders nagy tömegeket vonz kampánygyű­lésein, csakhogy „megválaszt­­hatatlan” lenne jövő november­ben. Vezető demokrata tanács­adók szerint korai még Clintont temetni, és semmi ok a pánik­ra. Hillary továbbra is vezeti a demokrata mezőnyt, s nincs nagyobb jelentősége, hogy más­fél évvel a tényleges voksolás előtt hogy áll Donald Trump­pal vagy Jeb Bushsal szemben egy páros versenyben. Republikánus részről nagyon is örülnének, ha Joe Biden al­elnököt bele lehetne ugrasztani az indulásba. Biden gyászol, nemrégiben veszítette el a fiát, Beau halála nagyon megrázta, kérdés, hogy érezne-e erőt ma­gában egy kimerítő kampány­ra. Az alelnök 72 éves, ez lenne az utolsó esélye a Fehér Ház be­vételére, 2008-ban ő is indult Obamával szemben, de gyorsan kiesett a versenyből. A minden­kori alelnök ugyan a Fehér Ház támogatásának előnyét élvezi, de ebben az esetben inkább azt eredményezné, hogy megoszta­ná a szavazatokat s Hillary Clinton esélyeit rontaná. Felve­tődött, hogy Biden jelentse be, csak egy hivatali időt vállalna, s ha Hillary végül a kampány feladására kényszerülne, Biden biztosíthatná „Obama harma­dik hivatali idejét”, még négy évre demokrata elnök maradna a Fehér Házban. Meglehet, már eleve késő lenne, különösen, ha - ahogy találgatják - Biden ki­hagyná az előválasztási sorozat első két állomását, Iowát és New Hampshire-t, s csak Dél- Karolinában állna csatasorba. Az alelnök nem kezdett kam­­pánypénzgyűjtésbe, az adomá­nyozók Hillary mögött sorakoz­tak fel. Persze ez 2008-ban sem volt probléma, a legnagyobb do­norok mindig is több vasat tar­tottak a tűzben. • Komollyá kezd válni az e-mailbotrány • Hillary-gate körvonalazódik Washingtonban • Rács mögött látná ellenfele Clintont Hillary Clinton még nem aggódik - látogatás az iowai állami vásáron foj&europress/gettyimages/winmacnamee Már nem legyőzhetetlen A legutóbbi CNN/ORC-felmérés szerint Hillary Clinton változatla­nul biztosan vezeti a demokrata mezőnyt, 47 százalékon áll, mi­közben Bernie Sanders 29 százalékra számíthat. Joe Biden 14 százalékot érne el, ha beszállna, Martin O'Malley, Maryland állam volt kormányzója alig 2 százalékot érhetne el. A Real­Clear Poli­tics portál átlagolt adatai 49,3 százalékot mutatnak Clintonnak, Sanders 25, Biden 12, O'Malley 1,7 százalékon áll. Friss michigani felmérés szerint a republikánus élbolyból jelenleg Donald Trump (40:39), Jeb Bush (41:40) és Marco Rubio (45:36) is megver­né Clintont, a fiatal floridai szenátor a legmeggyőzőbb fölénnyel. De például Wisconsinban Clinton 51, Trump 35 százalékot érne el, Busht 47:41 arányban győzné le. A republikánus mezőnyben a milliárdos ingatlanbefektető, Donald Trump megszilárdította előnyét. Friss Reuters/Ipsos online-felmérés szerint Trumpra 32 százalék szavazna, Jeb Bush 16 százalékot érne el, Ben Carson, a fekete idegsebész 8 százalékkal harmadik. A Real­Clear Politics szerint Trump vezet a három elsőként szavazó államban, Iowá­­ban, New Hampshire-ben és Dél-Karolinában egyaránt. VILÁG NÉPSZAVA 9 2015. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ ‘MeasirÍVŰ 1 f­íti­f&G Áti Frfi £ S*r*H £­tsríinátity Ajtwiri, AWfef •£ Mrtywwsjtílírfí, * SrpiíAi­m tü ztristbtk zttje. sKtAÍtit­hápjá a&aísma'M ak irts káixírúxÁti yeííVk A­mtfyén Fejti Fest* íré­ t­tdéijxsjt. XÁréíyi nysrijjr, NtsyaÍKi spuiyms XIII. terület, StaMí MwirtpA­rk 201$. 3 r.. káífS, Tt in. Láp&ii £ Uejt üistn*mi £ MimáAh

Next