Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-25 / 48. szám
Részben a kútba esett olimpia miatt kellett áttervezni a Duna-parti úszópalotát Magyar csoda: aréna nyolc helyett negyven milliárdért Aki érvet keres az olimpiai pályázat visszavonása mellett, a Duna partján találhat egyet: megmutattuk a világnak, hogyan kell ötszörös áron uszodát építeni. Bár Fürjes Balázs kormánybiztos blöffnek nevezte a nyári vizes világbajnokságra épült Duna Aréna első, hatalmas közönségsikert arató (és a végül megvalósult verziónál sokkal olcsóbb) tervváltozatát, a tervező szerint szó sem volt blöffről: az épületet később kellett a nemzetközi elvárásokhoz és a kormány igényeihez - mindenekelőtt az olimpiai álomhoz - igazítani, és a megváltozott elvárásoknak csak egy teljesen új épülettel lehetett megfelelni. Egy fontos szempontból mindenképpen blöfföltek: a közvélemény még az első, nyolcmilliárdos ár ismeretében vette tudomásul, hogy a vb-rendezéshez új uszodakomplexumot kell felépíteni a Dagály strand és a környező park feláldozásával, ám a valós költség mára elérheti a 40 milliárd forintot. A tervező szereti az eredeti, Aranyhullám nevű koncepciót, de a mostanit sem tartja rosszabbnak. A váltásra azért volt szükség, mert kezdetben 300 helyiséget kellett volna elhelyezni az épületben, ami végül - nem függetlenül az olimpiától - 450- re nőtt. RÉSZLETEKA 15.OLDALON Az építész szerint az úszópalota tízszer bonyolultabb, mint egy stadion népszava-montázs Politikai kultúrát akarnak váltani TANÁCS ISTVÁN A Momentum Mozgalom (MoMo) vezetőségi tagjait is meglepte az a hatalmas érdeklődés, amely szegedi bemutatkozó rendezvényükön, a Grand Café kávézó, art mozi és kulturális központ mozitermében fogadta őket péntek délután. Már negyedórával a kezdés előtt nem lehetett beférni a terembe, a lépcsőházban álltak az emberek - köztük a legtöbben fiatalok, egyetemisták. Ahogyan Mihálik Edvin, a MoMo szegedi elnöke megjegyezte, a nagy érdeklődés is bizonyítja: van egy társadalmi közeg, amelyet évek óta nem képviselt senki, és most a saját gondolataikra ismertek abban, amit a mozgalom képvisel. Orosz Anna, a MoMo elnökségi tagja azzal kezdte: ők az első szabadon született generáció, és felismerték, felelősséggel tartoznak az ország jövőjéért. Alapvető értékek kötik össze őket: a teljesítményelv, a szolidaritás és a pozitív nemzetkép. Az elsőként említett érték a teljesítményelv, amit az indokol, hogy Magyarországon kapcsolatok nélkül, pusztán teljesítménnyel lehetetlen előre jutni. A szolidaritás - hangzott el - nem ellentéte a teljesítményelvnek. A Momentum rendkívül fontosnak tartja, hogy pozitív képe legyen a nemzetnek önmagáról - de ez nem az a giccses nemzetkép, amelyet a kormánypártok sulykolnak. Mi politikai kultúrát akarunk váltani - jelentette ki Orosz Anna. Nem arról szólt az aláírásgyűjtés, hogy legyen, vagy ne legyen olimpia, hanem arról: ne az emberek feje fölött döntsenek az ügyeikről. Ezért a MoMo-nak rokonszenves az LMP Paks 2 elleni népszavazási kezdeményezése is. A MoMo felszólalói úgy vélték, a fővárosi aláírásgyűjtés visszaadta a hitet az embereknek, hogy lehet a fair play szabályai szerint is játszani a demokráciát. Amikor kérdezni lehetett, felállt egy fiatalember, aki a Momentum elnökségi tagjának, Mécs Jánosnak egy 2013-as írásából idézett: „Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni”. Nagy zaj és veszekedés támadt, a felszólalót provokátornak nevezték, ami igaz is lehetett, mert egy társa szétosztotta a teljes szöveget a teremben ülők között - az olimpiát támogató szórólappal együtt. Németh Ádám, a MoMo szegedi szervezetének tagja azt mondta, a felszólaló félreérti a szöveget, az éppen hogy paródia. Később felállt egy fiatal, aki megköszönte, hogy a mozgalom új megközelítéseket hozott a magyar politikába, és nemcsak beszélni, hanem hatékonyan cselekedni is képes volt. Összeállításunk a 3. oldalon Az Orbán-párti kétmillió nem mindig fedi le a nemzetet Hargitai Miklós írása a 7. oldalon Elfogultsággal vádolt korrupcióellenes főügyészség Laura Codruta Kövesi tegnap ismertette a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) éves jelentését. Beszámolója szerint tavaly is nőtt a DNA hatékonysága: 1270 személy ellen emeltek vádat és 870 vádlottat ítéltek el jogerősen. A vádlottak között 3 miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, több mint 40 polgármester, 5 megyeitanács-elnök, 16 bíró és több mint 20 államivállalat-igazgató volt. Ám a DNA tevékenysége kapcsán egyre többször merül fel, hogy jogszerűtlenül együttműködik a titkosszolgálattal és hamis bizonyítékokat is gyártanak politikai célzattal. ► 9. OLDAL INTERJÚ Máté Gábor „Képtelen vagyok pártokban gondolkodni" • A kockázati tényezőt nagyon fontosnak tartja a színházban • Trianon következményeit ma is nyögjük • Megeszi a lelket, amikor a hatalom ráül az emberre • A független ember kötelessége, hogy bárkit, bármit kritika alá vessen ► 12. OLDAL SZÉP SZÓ A tartalomból • Friss Róbert: A nyugati új baloldal érkezése • Szunyogh Szabolcs: Menekülés a közoktatásból • Doros Judit: Alájuk adták a lovascentrumot • Biró Marianna: Amerikai zarándoklat IIi. • Kerecsényi Zoltán: Egy pipa a fiókomban • Juhász Dániel: Tunézia, ahol a turista a legnagyobb öröm • Bóta Gábor: A megfiatalított Orbánná • Kőbányai János: Eurüdiké vonzásában • Kácsor Zsolt: Kimegyek a fényre • Aczél Endre: A „buszi" • Lévai Katalin: A színe meg a fo-