Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-04 / 30. szám
Elfogadta az EU az akciótervet Líbia stabilizálásáról - Nyugtalanság Trump miatt Megállítanák az áradatot Az Európai Unió állam- és kormányfői máltai informális találkozójukon elfogadták az akciótervet, amelynek célja a Földközi-tenger középső részén a menekültútvonal lezárása. A tagállamok hangsúlyozták, hogy elsődleges fontosságú Líbia stabilitásának megerősítése. Eltökéltek vagyunk, hogy további lépéseket tegyünk a menekültáradat csökkentésére, megtörve az embercsempészek üzleti lehetőségeit” - hangsúlyozták a Huszonnyolcak Vallettában, aláhúzva, hogy továbbra is éberen őrködnek a Földközitenger többi menekültútvonalán is. Líbiából tavaly 181 ezren érkeztek az európai kontinensre, s több mint 4500-an veszítették életüket. Az Uniónak a 2016-os év utolsó négy hónapjában sikerült 98 százalékkal mérsékelni a menekültek beáramlását a Görögországot érintő, keleti útvonalon, megerősítették, továbbra is kiállnak az EU és Törökország megállapodása mellett. Prioritásként jelölték meg a Moamer Kadhafi uralmának megdöntése, 2011 óta polgárháború sújtotta Líbia stabilitásának megerősítését. Az Unió a tervezet szerint minden segítséget megad a líbiai parti őrségnek, hogy küldje vissza Líbiába azokat, akiket területi vizein mentenek ki. Fejlesztenék a part menti településeket, megfelelő infrastruktúrát építenek ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), illetve a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) segítségével. Olaszország és Líbia csütörtökön kétoldalú megállapodást írt alá a migránsáradat megállításáról, a határellenőrzés erősítéséről. Az EU-tagállamok között szinte teljes az egyetértés e középső menekültútvonal lezárása tekintetében - jelentette a Politico című lap tudósítója. Az ENSZ támogatását élvező líbiai egységkormány feje, Fajez al Szerradzs ugyanakkor már jelezte, hogy az EU által felajánlott 200 millió euró nem elegendő a feladat ellátására. A tagállamoktól legalább ugyanennyi támogatást vár az Unió. Az állam- és kormányfők munkaebéd mellett tekintették át, milyen hatásai lehetnek az Európai Unióra Donald Trump elnökké választásának. Joseph Muscat máltai miniszterelnök, a tanácskozás házigazdája szerint a vezetők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai elnök eddigi lépései miatt. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, az EU a jövőben is a kooperáció, a transzatlanti együttműködés útján kíván haladni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Angela Merkel óvatosan nyilatkozott a transzatlanti kapcsolatról fotó: europress/getty images Nem a nagykövetjelöltre Az uniós tagállamok körében rossz visszhangot váltott ki, hogy Trump Ted Malloch üzletembert jelölné az EU mellé amerikai nagykövetnek. Malloch a BBC-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy egykor a Szovjetunió szétverésén dolgozott, ezúttal pedig egy másik unió ráncba szedése lesz a dolga. Mint elmondta, Trump nem híve az EU-nak, amelyet nem választott, nemzetek fölötti testületként elítél, s bírálta többször a közös pénzt, az eurót is. Az EP több frakciójának vezetői is javasolták, ne adják meg a felhatalmazást Trump nagykövetjelöltjének. May üzenetet hozott a Fehér Házból Theresa May brit kormányfő különtalálkozót tartott Máltán a NATO-tagországok vezetőivel, hogy átadja Donald Trump üzenetét. Az új amerikai elnök sürgeti, hogy az észak-atlanti szövetség valamennyi tagállama nagyobb mértékben járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz. Jelenleg csupán Nagy-Britannia és négy másik ország teljesíti az elvárást, s költi a GDP 2 százalékát a védelemre. Maynek Donald Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államok száz százalékban elkötelezett a NATO mellett. Orbán klubja Orbán Viktor a vallettai csúcs előtt azt mondta, az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz, amelyek szerint - köztük Magyarország - a helyzet tarthatatlan, az Unió által a bevándorlás ügyében eddig követett irány rossz, az a jó, amelyet Magyarország követett. Tehát nem beengedni kell a migránsokat, és utána megoldani a problémáikat, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és „nem szabad beengedni a problémát a területünkre" - fogalmazott. A magyar kormányfő szerint ha „Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába". Machetével támadt a merénylő a Louvre-nál Meglőtték, de életben maradt a merénylő, aki „Allahu Akbar” kiáltásokkal, machetével támadt egy katonára a párizsi Louvre múzeumnál. A férfire egy másik katona ötször rálőtt. A rendőrség szerint „terrortámadás jellegzetességeit mutató” cselekmény történt. Egy másik személyt, aki gyanúsan viselkedett, őrizetbe vettek. A katona, akire rátámadt, könnyebb sérülést szenvedett. A párizsi rendőrfőnök, Michel Cadot újságíróknak elmondta, a férfinél két hátizsák volt, de nem tartalmaztak robbanószert. Pierre-Henry Brandet belügyminiszter közölte, terrorizmus gyanújával indult nyomozás. A Louvre szombaton nyit ki újra. Franciaországban az elmúlt két évben több terrortámadást hajtott végre az Iszlám Állam, több mint 230 ember veszítette életét. A Charlie Hebdo magazin szerkesztősége és egy kóser szupermarket ellen támadtak, majd 2015. november 13-án a párizsi Bataclan klubnál 89 embert mészároltak le, aznap több helyszínen összesen 120 embert öltek meg dzsihadisták. Azóta rendkívüli állapot van érvényben, Párizsban 3500, országszerte 10 ezer katona ügyelt a biztonságra. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Washingtoni garancia Tokiónak és Szöulnak James Mattis amerikai védelmi miniszter első külföldi útjának mindkét állomásán, Szöulban és Tokióban megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Dél-Korea és Japán biztonságának garantálására. A volt tábornok tegnap Tokióban Abe Sinzo japán kormányfővel tárgyalt, aki Donald Trump vendége lesz február 10-én a Fehér Házban. Abe a 45. amerikai elnök megválasztása óta már kétszer járt az Egyesült Államokban. Mattis aláhúzta, hogy nem lesz változás Washington Ázsia-politikájában, az amerikai-japán kölcsönös védelmi szerződés értelmében az Egyesült Államok a jövőben is kész megvédeni a távol-keleti szigetország adminisztratív ellenőrzése alá tartozó területeket, beleértve a Kelet-kínaitenger térségében található Szenkaku-szigeteket, amelyek hovatartozását Kína vitatja. A Pentagon főnöke a dél-koreai fővárosból figyelmeztetést küldött Kim Dzsong Un északkoreai vezetőnek, hogy nukleáris fegyver bármiféle használata „hatékony és nagy erejű” választ vált ki. Dél-Koreában 28 500 amerikai katona állomásozik, a katonai jelenlétért Szöul évi 900 millió dollárt fizet. Japánban 50 ezres amerikai erő állomásozik, Tokió a bázisok fenntartásának költségeihez évi 4 milliárd dollárral járul hozzá. Az amerikai védelmi miniszternek azért kellett megerősítenie a Szöul és Tokió számára évtizedek óta biztos pontnak számító védelmi garanciát, mivel Trump még a kampánya során Dél-Koreát és Japánt is figyelmeztette, hogy többet kell fizetniük a védelemért. Trump azt is felvetette, hogy Szöul és Tokió legjobban tenné, ha maga gondoskodna védelméről és atomfegyvert szerezne be. Észak-Korea tavaly már az ötödik nukleáris kísérleti robbantását hajtotta végre, húsz ballisztikus rakétát tesztelt, s azt állítja, hamarosan olyan interkontinentális ballisztikus rakétát próbál ki, amely az Egyesült Államok területét is elérheti. Újraindult a munka a jongbjoni nukleáris erőműnél. E.É. Az új elnök megosztja Amerikát A Donald Trump beiktatása óta készült első CBS-felmérés szerint az amerikaiakat rendkívül megosztja a 45. amerikai elnök eddigi teljesítménye. Trump támogatottsága 40 százalék, alacsonyabb, mint a modern amerikai elnökök bármelyikéé első beiktatását követően. A megkérdezettek 48 százaléka negatívan ítéli meg az új elnököt. A hét muszlim többségű országra kiszabott beutazási tilalmat 51 százalék ellenzi, 45 százalék helyesli, a demokratáknak ugyanakkor 85 százaléka ellenzi, a republikánusoknak viszont 85 százaléka támogatja. RÖVIDEN Johannis belejött a játékba Az ombudsman is megtámadta az alkotmánybíróságon a román kormány által sürgősségi kormányrendeletben elfogadott Btk.- és a büntető perrendtartás módosítást, ami miatt napok óta immár tíz- és százezrek tüntetnek Románia-szerte. Victor Ciorbea volt miniszterelnök ombudsman lépése azért kiemelt jelentőségű, mert csupán a nép ügyvédjének van lehetősége tartalmilag is alkotmányossági kifogást emelni egy sürgősségi kormányrendelet ellen. A legfőbb ügyész és az államfő is támadja a rendeletet, de mindkét indítvány elbukik a taláros testület előtt. Éppen ezért Ciorbeát maga Klaus Johannis államfő győzködte, hogy tegye meg e lépést. Az ombudsman először elzárkózott, tegnap viszont bejelentette, hogy a zavargásokat kiváltó sürgősségi rendelet teljes egészével szemben emelt alkotmányossági kifogást. A 2014-es megválasztása óta általában passzív Johannis látványosan belevetette magát a hatalomtechnikai háborúba. Tegnap bejelentette, kedden a parlamentben kíván beszédet tartani mindkét ház számára a kialakult helyzet kapcsán. ►népszava Áldozatok Donyeckben Négy katona esett el és 17 sebesült meg az elmúlt napban a kelet-ukrajnai harcok övezetében - hozta nyilvánosságra a TSZN hírtelevízió internetes honlapján pénteken a kijevi hadműveleti parancsnokságra hivatkozva. Pavlo Zsebrivszkij, Donyeck megye ukrán ellenőrzésű részének kormányzója arról számolt be, hogy az elmúlt napban két polgári személy vesztette életét a Donyeck melletti Avgyijivkában, és hárman megsebesültek, köztük egy külföldi fotóriporter. A kormányzó tájékoztatása szerint a Moszkva által támogatott szakadárok tüzet nyitottak egy segélyelosztó pontra, a két ember ott vesztette életét. Az ukrán hadműveleti parancsnokság közlése alapján az elmúlt 24 órában a szakadárok 114-szer nyitottak tüzet a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalára. Alexander Húg, az EBESZ ukrajnai megfigyelői missziójának helyettes vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy napi szinten mintegy ezer tűzszünetsértést regisztráltak, ami „precedens nélküli". Figyelmeztetett, hogy Avgyijivkánál humanitárius és ökológiai katasztrófa fenyeget. ► MTI Vrrrtnt *** I,,rl M ftiTlWfCfl VjjminastUpM. ‘i inlilnii itdrulííni jj landeíi raptimniin Smíftk «ftffflícid A rírtíeHí.e.-v.itUtp .nffífJTí.hu ílf