Népszava, 2017. június (144. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-10 / 133. szám
Soros a soros NAT-MATT A párt(ember) tragédiája OLDALAS MELLÉKLET A MAI LAPSZÁMBA NÉPSZAVA Vereséggel felérő győzelmet arattak a konzervatívok a csütörtöki voksoláson. Theresa May felmérések alapján azt remélte, megerősítheti felhatalmazását a hamarosan kezdődő Brexit-tárgyalások előtt. Súlyosan csalódnia kellett, a földcsuszamlás elmaradt, a toryk szerezték ugyan a legtöbb mandátumot, de elveszítették abszolút többségüket az alsóházban. A szükséges 326 képviselő helyből csak 318-at szereztek meg, így May csak külső támogatással tud kormányozni. A miniszterelnök, aki a Brexit-népszavazás tavalyi kudarca után vette át a kormányrudat David Camerontól, saját mandátumát megőrizte, ám rendkívül meggyengülve került ki a voksolásból. Ha második helyen végzett is a Munkáspárt, Jeremy Corbynt mégis szerenáddal ünnepelték. A veterán Labour-vezér sikeresen A kormányt lehetett nyilvánosan is bírálni, de megbuktatni nem A Horthy-korszakról írt könyvet Romsics Ignác 5. oldal M3: pénz híján csúsztatják a legveszélyesebb szakaszt 4. oldal Billeg az új brit kabinet PARLAMENTI VÁLASZTÁS Kockáztatott és kudarcot vallott Theresa May. A toryk kisebbségi kormánya rövid életű lehet. r r kampányolt, meg tudta szólítani a lelkes, ám az urnáktól sokszor távolmaradó fiatalokat. A Labour jobban szerepelt, mint korábban Gordon Brown, vagy legutóbb Ed Miliband vezetésével, 261 mandátumot szerzett. Corbyn széke nem szereztek a toryk az alsóházban inég, a konzervatív kormányfőé azonban igen, s nem elsősorban azért, mert a munkáspárti vezér lemondásra szólította fel. Saját pártján belül is megkezdődik a helyezkedés. May a választás éjszakáján már felvette a kapcsolatot az egyetlen partnerként szóba jöhető tömörüléssel, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatóként segítheti a kabinet munkáját. A kisebbségi kormányok soha nem voltak hosszú életűek Nagy-Britanniában. A miniszterelnök a Downing Street 10. előtt tartott tegnapi beszédében kétséget sem hagyott afelől, hogy nem készül lemondani, a Buckingham Palotába ment, ahol felhatalmazást kért II. Erzsébet királynőtől az új kormány megalakításához. A miniszterelnök délutánra már megerősítette, hogy a kabinet kulcsposztjain nem tervez változtatást, a kül-, a belügy-, a pénzügyminiszter, a védelmi tárca vezetője és a Brexit-ügyi miniszter is a helyén marad. Ezt is a régi-új kormányfő gyengeségeként értékelik, May ugyanis arra készült, hogy lecseréli a pénzügyminiszterét. Brüsszelben aggodalommal figyelték az eredményeket, egy kormányváltás késleltethette volna a kilépési tárgyalások tíz nap múlva várható startját. TUDÓSÍTÁS A 7. OLDALON 318 helyet Soros: kiállok az elveim mellett ELVEK Ideológiailag szemben állok azokkal, akik támadják, destabilizálni kívánják a demokratikus, liberális társadalmakat - erről is beszélt Soros György csütörtökön Berlinben, az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet megnyitója előtti sajtótájékoztatón. A Nyílt Társadalom Alapítvány - amely a német szövetségi kormány és az Európai Tanács mellett vállalt nagy szerepet az intézet létrehozásában - alapítója hangsúlyozta: rendületlenül kiáll azokért az elvekért, amelyekben hisz. Kérdésre válaszolva elmondta: Európának humanitárius kötelessége, hogy gondoskodjon a menekültekről. A megnyitón tartott beszédében rámutatott, hogy a kirekesztés, a negatív sztereotípiák a roma közösségeket is sújtják. „Sokan közülük kénytelenek voltak feladni roma identitásukat, hogy elkerüljék a stigmát. Az alapítványaim és én még a 80-as évek elején karoltuk fel a romák ügyét, akkor, amikor a legtöbb roma még Kelet-Európában, kommunista uralom alatt élt, a negatív sztereotípiák azonban nem tűntek el. Ezek nemcsak a romákra, de mindannyiunkra károsak, veszélyesek” - mondta. Hozzátette: az előítélek fenntartásában nagy szerepe van azoknak a politikai pártoknak, amelyek támadják a demokratikus értékeket. „Azok a jobboldali politikai pártok, amelyek a romák ellen vannak, ugyanazok, akik a nyílt társadalmakat támadják” - mondta. Ezért is tartja különösen fontosnak az Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet létrehozását, amelynek falai között roma művészek, nyelvészek, történészek és más értelmiségiek szövetséget alkotva dolgozhatnak a roma identitás megerősítésén, emellett együttes erővel küzdhetnek a mélyen gyökerező rasszizmus ellen. JUHÁSZ DÁNIEL BERLINI INTÉZET Soros György és felesége a megnyitón Homályban a magyar-iráni atombarátság KORMÁNYBIZNISZ A döntéselőkészítő anyagnak minősített megalapozó dokumentumok továbbra is titkosak, a döntés tartalma viszont nyilvános: az LMP adatigénylése nyomán ismertté vált annak a nukleáris együttműködési megállapodásnak a szövege, amelyet a magyar kormány legkevésbé illetékes tagja, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt alá titokzatos körülmények között áprilisban az iráni atomenergia szektorért felelős kormánytisztviselővel. A papír tartalma tehát megismerhető, az üggyel kapcsolatos kérdések száma azonban nem csökkent. Az alapdilemmára továbbra sincs válasz: nem tudjuk, mi dolga van a magyar kormánynak egy olyan állammal, amelynek a nukleáris tapasztalatai még a mienknél is lényegesen szerényebbek, és amely csak a közelmúltban került le (nem a megbízhatósága, hanem egy összetett, a térség háborús feszültségeit enyhíteni próbáló világpolitikai alku nyomán a nukleáris latorállamok listájáról. Korántsem egyértelmű, hogy Irán valóban letett a saját atomfegyver megszerzésének szándékáról, és - bár a kereskedelmi szankciók feloldása után sokan szeretnének üzletelni vele - nemhogy az európai demokráciák, de még a nem különösebben finnyás (és a régióban amúgy erősen érdekelt) Oroszország sem törekszik vele nyíltan nukleáris együttműködésre. A szóban forgó megállapodás a fenti aggályokhoz képest ártatlannak tűnik: formailag csupán egy szándéknyilatkozat, amely a nukleáris technológia békés célú felhasználásával kapcsolatos területeken - az oktatásban, a biztonságban, a kutatás-fejlesztésben irányoz elő együttműködést, amely ugyanakkor bármely más részkérdésre is kiterjedhet a felek egyező akarata nyomán. FOLYTATÁS A 4. OLDALON ÁPRILISBAN TEHERÁNBAN Semjén Zsolt Ali Larijanival, az iráni parlament elnökével SZÉL BERNADETT A nemzetbiztonsági bizottság elé kérik az ügyet.