Népszava, 2019. november (146. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-02 / 254. szám
Fék helyett padlógáz FÜSTBE MENI Ijesztő tempóban nő a közlekedési szén-dioxid-kibocsátás Európában. A klímavédelmi célokat nem lehet elérni a benzin- és dízelautók betiltása nélkül. HARGITAI MIKLÓS Egy fontos uniós rangsorban ismét sikerült a sereghajtó pozíciót megszerezni: az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség a magyar kormány tervét ítélte a leggyengébbnek a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére vonatkozó tagállami elképzelések közül. Ha minden a kormányzati elképzelésnek megfelelően történik, önmagában a közlekedési légszennyezés növelése is megakadályozhatja az európai klímacélok teljesítését. A magyar kormány évek óta az Európai Bizottság célkeresztjében van, mert nem tesz érdemi intézkedéseket az évente 8-14 ezer korai halálért és több százezer megbetegedésért felelős közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséért. Az sem új felfedezés, hogy a levegőbe kerülő kipufogógázok némelyike a klímaváltozáshoz is hozzájárul. Az EU-ban a teljes szén-dioxid-kibocsátás 28 százaléka köthető a közlekedéshez, ezért is írta elő Brüsszel, hogy a kötelezően elkészítendő Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) részletesen térjenek ki azokra az intézkedésekre, amelyekkel az európai államok csökkenteni kívánják a szennyezést. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség elkészített egy ajánláscsomagot, amely a tervek összeállításában és értékelésében is segítséget nyújt. A szervezet - amelynek magyar részről a Levegő Munkacsoport a tagja - most ezen ajánlások alapján pontozta a tagállami elképzeléseket, a hazai eredmény nem ad okot büszkeségre. RÉSZLETEK A 2. OLDALON KERESZTÜT Árva kerékpáros a budapesti dugóban A Népszava kiemelten foglalkozik a klímaváltozás következményeivel, a környezettudatossággal és az egészség védelmével. Cikkünk ennek a kezdeményezésnek a jegyében készült. Háttal az Uniónak, arccal Eurázsia felé TREND A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a következő uniós gazdasági ciklusban kevesebb pénz jut Magyarországnak, ezért egyre nagyobb mértékben Eurázsia felé kacsingat, pótlandó a kieső forrást. Az atlanti korszak fél évezrede véget ért, s átléptünk Eurázsia, mint egységes kontinens új, ugyancsak több évszázadra taksált időszakába - ez a kijelentés Matolcsy Györgytől származik. Az MNB elnökének egy múlt heti fórumon elhangzott kijelentése számos kételyt felvet. Az eurázsiai gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolultabb - érvelt a Népszavának nyilatkozva Inotai András. A közgazdászprofesszor emlékeztetett arra, hogy az ázsiai országok egy része néhány makrogazdasági mutatót tekintve folyamatosan felzárkózik Inotai András szerint a gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolultabb a fejlettebb országokhoz, ám ez aligha mondható el mindegyikükről, nem beszélve a felzárkózás gazdasági-társadalmi fenntarthatóságáról. Gondoljunk csak a Közel-Kelet egyes államaira vagy Pakisztánra, és akkor még nem szóltunk arról, hogy Ázsiában legalább kétmilliárd muszlim él, akik ugyancsak tagjai az eurázsiai geopolitikai térségnek. Természetesen ez a térség kínál jelentős együttműködési és kölcsönös fejlődési lehetőségeket az infrastruktúra, a szolgáltatások, valamint az árucsere területén. FOLYTATÁS A 6. OLDALON Kilúgozzák a jogállamiságot UNIÓS PÉNZ Az eredeti elképzelésekhez képest kevésbé lesz szigorú az a rendelettervezet, amely a jogállam tiszteletben tartásához kötné az európai uniós kifizetéseket. Forrásaink szerint a jogszabályba foglalt elvárások szigorúan a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk pedig nem az lenne, hogy kikényszerítsék a demokrácia tiszteletben tartását. Az elképzelések szerint például jobban odafigyelnének arra, hogy a közigazgatási szervek, az ügyészségek és a bíróságok a politikától függetlenül és megfelelően védelmezik-e az EU pénzügyi érdekeit. Magyarország egyébként vesztésre áll a kvótaperben: az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint ugyanis Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belüli áthelyezését. RÉSZLETEK A 3. OLDALON 2018 ŐSZE Az EP elfogadta a Sargentini-jelentést Elfogadta a NATO a magyar javaslatot NATO UKRAJNA Sikeres volt a tiltakozás, csütörtökön végül bekerült a magyar javaslat a NATOUkrajna közös nyilatkozatba. A dokumentum konkrétan megemlíti a kisebbségek jogainak, valamint a vitatott ukrán oktatási törvény kapcsán a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások tiszteletben tartását. A kijevi sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy be fogják tartani a bizottság minden javaslatát. A hírt kitörő örömmel üdvözölte a magyar külügyminisztérium. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményében leszögezte, hogy a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget nem fogjuk feláldozni a világpolitikai játszmák oltárán. Hozzátette, hogy jó kapcsolatokra törekszünk Ukrajnával, ebben pedig az új elnök új reményt jelent. Szijjártó szerdán jelentette be, hogy Magyarország „megvétózta” a közös nyilatkozat tervezetét, mert a magyar kisebbség védelmére vonatkozó rész nem került bele. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön éppen azért utazott Kijevbe, hogy mutassa az Ukrajna melletti közös kiállást és elítélje az orosz agressziót. Ugyanerre a hétre időzítve kedden az amerikai légierő CV-22B Osprey repülőgépe tartott különleges gyakorlatot Budapest felett, majd másnap Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatott hazánkba. NÉPSZAVA Lehetőséget kap a vidéki sajtó MEDIA Alapvetően megváltozik az önkormányzati írott és elektronikus sajtó közléspolitikája azokban a városokban és budapesti kerületekben, ahol az ellenzék 5-14 évnyi Fidesz-KDNP-uralom után nyert a helyhatósági választáson. Pólyák Gábor jogász, a Pécsi Tudományegyetem docense úgy látja: van esély rá, hogy az ellenzékivé vált városokban a média valós információkat megosztva, sokszínűen foglalkozzon a település életével. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azt is hangsúlyozta, hogy korábban a városok többségét a baloldal irányította, és a helyi sajtó akkor se volt épp pártatlan, ám az egyoldalúság, a gátlástalan hazudozás és az ellenzék teljes kiszorítása a Fidesz hatalomra jutása után vált rekordméretűvé. FOLYTATÁS A 3. OLDALON