Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-02 / 102. szám
Mészáros leépítve építi birodalmát SZÁMÍTÁS A felcsúti vállalkozóhoz köthető Hunguest Hotels Zrt. egyszerre kezd felújításba és 800-850 fős elbocsátásba, hogy nyertesként kerüljön ki a válságból. NÉPSZAVA „Mivel a kijelölt hotelek felújítása huzamosabb ideig, akár két évig is eltarthat, elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés megindításáról szóló döntés” - így indokolta lapunknak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt., hogy miért épp akkor bocsát el több száz embert a tulajdonában lévő Hunguest Hotels Rt., amikor a kormány elkezdte a szigorítások oldását, a gazdaság újraindítását. A járvány miatt előre hozott felújításokat ráadásul alighanem állami segítséggel kezdik: a Hunguest már januárban világossá tette, hogy számolnak a szálláshelyfejlesztési támogatásra kiírt Kisfaludy-pályázattal. Míg ezen nyerhetnek, a kiadásaik biztosan jelentősen csökkennek: a cég lapunk kérdésére közölte, hogy a Hunguest Hotels állományában lévő 1670 munkavállaló közül a tervek szerint 800-850 embertől válnak meg. Ez legalább 700 milliós bérköltség-megtakarítást jelent. A leépítésben érintettek nem számíthatnak gyors állami segítségre: a túlterhelt kormányhivatalok sok esetben rendkívül lassan járnak el, a munkájukat elvesztő emberek heteket, de akár hónapokat is várhatnak, mire megérkezik számlájukra az első álláskeresési járadék. Egy ruhabolti eladói állását április elején elvesztő nő például azt mondta lapunknak: az előírások szerint online regisztrált a hivatalban, és három hét alatt még csak időpontot sem kapott. Pedig a szakember szerint akár nyolc nap is elég lenne erre a procedúrára. Csekély vigasz, hogy a Miniszterelnökség ígérete szerint a járadékot a jelentkezés napjáig visszamenőleg megkapják majd az érintettek, kérdés ugyanis az: addig miként húzzák ki? RÉSZLETEK A 2. ÉS A 4. OLDALON küldenek el legalább NEM ENGEDIK EL A KEZÉT A baráti oligarcha elbocsát, miközben a válságon is szépen keres 800 embert Megváltozott szabályokkal éled föl a betegellátás RENDELÉS Hétfőtől korlátosan, de újraindítják az egészségügyi ellátások jó néhány szegmensét, így a háziorvosi, valamint a fogászati ellátást, a szakrendeléseket, az egynapos ellátásokat, a transzplantációkat, a magánszolgáltatásokat. Az ezek módjáról szóló miniszteri utasítás elsősorban a távkonzultációt ajánlja, az elkerülhetetlen orvos-beteg találkozásokra pedig előzetesen egyeztetett időpontot és szigorú van, aki szerint betarthatatlan - járványügyi szabályok megtartását írja elő. Az ellátóhelyre belépőknél láz- és rizikófelmérést kell végezni. Egy óra alatt legfeljebb négy beteget lehet megvizsgálni. A rendelőkben biztosítani kell a betegek közötti másfél méteres távolságtartást. Továbbá előírták a betegfogadó helyiségek rendszeres fertőtlenítőszeres takarítását, a dolgozók számára a kézfertőtlenítés és a szükség szerinti védőeszközök (gumikesztyű, védőköpeny, szájmaszk) biztosítását. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Zöld újraindítást tervez az Európai Unió FENNTARTHATÓSÁG A járvány nemcsak az eredményes, illetve eredménytelen védekezési stratégiák mentén osztja ketté Európát, hanem aszerint is, hogy az egyes országok milyen kilábalási stratégiát terveznek, és abban mekkora szerepet szánnak a fenntarthatóságnak. Az utóbbi évtizedek legsikeresebb gazdaságaiban radikális zöldfordulat készül, Magyarország viszont az első jelek alapján ki fog maradni belőle. Míg ugyanis az Orbán-kormány a létező legortodoxabb lépéseket - az infrastrukturális beruházások, köztük a NER-oligarchák szállodaépítései és a már a válság előtt is vitatott kínai vasútépítés felpörgetését készíti elő, az uniós költségvetés nettó befizetői mind zöldülést akarnak. Máig többek között Ausztria, Dánia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Svédország, Franciaország és Németország is jelezte, hogy csak olyan uniós gazdasági mentőcsomagot hajlandó megszavazni, amelyben az első számú prioritás a környezeti fenntarthatóság és a klímavédelem. A francia kormány a saját szempontjait is megjelölte: haza kell telepíteni a termelést - mert a hosszú termelési lánc biztonsági kockázatot jelent, a részegységek és a termékek kontinenseken átívelő ide-oda szállítására épülő, nagy szénlábnyomú gyártás pedig nem lesz többé működőképes -, és minden új gyártókapacitást karbonsemleges módon kell létrehozni. FOLYTATÁS A 16. OLDALON Von der Leyen januárban klímasemleges EU-t ígért - ma már nem tartják utópiának Takarékra áll a Mal KRÍZIS A vírusszabályok leegyszerűsítették a Mal eddig se mozgalmas közgyűléseinek menetét: az igazgatóság a tulajdonosi összejövetel helyett csütörtökön elfogadta saját, 2019-et lezáró javaslatait. A társaság a tavaly csoportszinten elért 228 milliárd forintos eredményéből így nem fizet osztalékot. Ilyenre 2008-2010 óta, amikor az ellenséges szándékúnak minősített osztrák OMV, illetve orosz Szurgutnyeftyegáz jelentősebb csomagot birtokolt a cégből, nem akadt példa. Miután a magyar állam e részt megszerezve a Mol negyedének tulajdonosává vált, az osztalék rögtön évi 50-100 milliárdra ugrott. (Ezért komoly érvágás a mostani váltás a Corvinus egyetemnek, amely az államtól tízszázaléknyi Mol-részhez jutva idén jelentős osztalékbevételre számíthatott.) FOLYTATÁS A 6. OLDALON Összefogás a külhoni magyarokért NEMZET A magyar kormánypártok és az ellenzék, bal- és jobboldali közszereplők egyaránt beálltak a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése mögé. Az aláírásgyűjtés célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek a jövőben ne legyenek kiszolgáltatva a S3 kormányok jóindulatának, amikor az uniós források szétosztásáról van szó, hanem régióik közvetlenül az EU-kasszából kapják a támogatást. A széles körű magyar összefogás lendületet adott a kezdeményezésnek: mostanra már több mint 600 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióból, azonban hét helyett csupán három országból érkezett meg a kellő számú szignó (Magyarország, Szlovákia és Románia). Az aláírásgyűjtés jövő csütörtökön ér véget, de információink szerint az EU a világjárványra való tekintettel meghosszabbítja a polgári kezdeményezések határidejét. BŐVEBBEN A 8. OLDALON EURÓPA SEGÍTSÉGÉT KÉRIK Aláírásokért kampányolnak a székelyek, hogy ne legyenek kiszolgáltatva