Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
41 NÉPSZAVA , 2020. október 1., csütörtök LAPSZÉL Kivonul az EMIH a médiapiacról A betegesen gyanakvó helyzet miatt nem támogatják többé a baloldali médiát - közölte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a HVG-nek adott interjúban. Köves Slomó azt mondta, a 168 Óra és a Pesti Hírlap eddigi 20 százalékos tulajdonosának, Milkovics Pálnak adják át fokozatosan a médiumokban meglévő részesedésüket, így a Klubrádió kisebbségi tulajdonrészét is. Az egyházi vezető állítása szerint egy-másfél év múlva megnyílik a Sorsok Háza. NÉPSZAVA Ismét van gázóra a MÁV-telepi iskolában Visszaszerelték a gázórát a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) MÁV-telepi iskolájában - közölte a szervezet vezetője, Iványi Gábor. A MET Dankó utcai központja elől elvonulnak az intézményt őrző civil demonstrálók. NÉPSZAVA Koronavírus: nyolc újabb áldozat Újabb 894 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést, ezzel 26 461- re nőtt a Magyarországon beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma nyolccal nőtt és 765-re emelkedett. A hivatalos adatok szerint 773 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Közülük 54-en vannak lélegeztetőgépen a keddi 51-hez képest. NÉPSZAVA Nyolcszázmilliós pert vesztett az állam Jogerősen megnyerte az állami Export-Import Bankkal (Eximbank) szemben a Lánchíd Palota bérleti ügyében évek óta húzódó pert Nobilis Kristóf cége, a Döb-68 Zrt. - tudta meg a hvg. hu Mátrai Mihálytól, Nobilis Kristóf ügyvédjétől. A bíróság az Eximbank minden kereseti követelését elutasította, megállapította, hogy a Lánchíd Palota bérletére kötött szerződés nem semmis és nem érvénytelen, az Eximbanknak (valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek mint másodrendű felperesnek) összesen több mint 800 millió forintot kell fizetnie. Plusz több tízmillió forint perköltséget. Az épület az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank székháza lesz. NÉPSZAVA FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV FOTÓ: NÉPSZAVA BELFÖLD Hálapénz helyett könyv ALKU Látótávolságba került a régóta követelt egészségügyi béremelés, amely a kamara szerint közelebb vihet a paraszolvencia felszámolásához. DANÓANNA Szerdán a kormány az orvosi bérek 120 százalékos emeléséről, valamint - az orvosi kamara javaslatának megfelelően - a hálapénz elfogadásának büntethetőségéről tárgyalt - írta a kabinethez közel álló Origó. Pintér Sándor belügyminiszter nyáron hozta létre az egészségügyi bérek rendezését előkészítő munkacsoportot, amelyet Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke vezetett. A bizottság - amelynek tagja volt mások mellett Ónodi-Szűcs Zoltán az előző ciklus egészségügyért felelős államtitkára, Szentes Tamás, a Szent Margit kórház igazgatója és Takács Tibor rendőr vezérőrnagy, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója is - már június végén átadta a belügyminiszternek a témával kapcsolatos javaslatait. A dokumentum akkor az orvosi bérek többlépcsős rendezésére, a hálapénzrendszer kivezetésére, valamint egységes jogviszonyú foglalkoztatásra tett javaslatot a belügyminiszternek. Kérdésünkre a Magyar Orvosi Kamara megerősítette, hogy a múlt héten a köztestület elnöksége lényegében azonos tartalmú, de részletesebb javaslatot küldött Pintér Sándornak. Vélhetően ez került előterjesztés formájában most a szerdai kormányülés elé. A bér- és foglalkoztatási bizottság által készített nyári munkaanyag emlékeztet arra, hogy a hálapénz elfogadása egyfelől a Btk. szerint bűncselekmény, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Másfelől viszont A munka törvénykönyvéről szóló törvény egyik bekezdése legalizálja, ha a munkáltató előzetesen engedélyezte azt. Ezt az ellentmondást a Kúria 2015-ös állásfoglalása igyekezett feloldani, amely szerint a hálapénz személyijövedelemadóköteles, tehát nem lehet illegális jövedelem. Ezzel nem sikerült mindenkit megnyugtatni. A jövőben az elvárt béremelés mellett - a bizottság szerint - generálisan megtiltható lenne a hálapénz elfogadása, a beteg pedig elégedettségét csak egy-egy kis összegű ajándékkal (könyvvel, csokoládéval, kávéval) fejezhetné ki. Kitértek arra is, hogy a szülészorvos megválasztását, külön szobát, komfortosabb elhelyezést vagy a főorvos figyelmét is hálapénzzel „szokás” megfizetni a mostani rendszerben. Ennek kiváltására úgynevezett kiegészítő díj bevezetését javasolta a bizottság. Továbbá azt is, hogy átláthatóan és egyértelműen szabályozzák a betegutakat. Ha tisztázott, jól szabályozott eljárásrendeket alkalmaznak, és ezen szabályok érvényesülését az ellátók nem tudják személyes érdekből sem befolyásolni, nincs miért hálapénzt fizetni nekik. A betegeknek tudniuk kell, hogy milyen ellátásokat, milyen feltételekkel kaphatnak meg. Az ezzel kapcsolatos döntéseket (sorolás, betegút-meghatározás) nyilvánossá kell tenni, és távolítani kell az ellátást végző személyektől (például nem vezetheti a várólistát az operáló orvos.) Fontos változás lenne az új orvosi foglalkoztatási forma, az úgynevezett „önálló jogállás” bevezetése, amely egyértelműen támogatná a közellátást. Például lehetővé tenné, hogy a rendesen megfizetett orvosoknak csak ellátási érdekből engedélyezzenek másodállást. A magánszférában Az orvosoknak csak ellátási érdekből engedélyeznének másodállást pedig csak külön hatósági és a főállás vezetőjének engedélyével vállalhatnának pluszmunkát az érintettek. Az új jogállás bevezetésével párhuzamosan megoldanák azt is, hogy az emelt bér foglalkoztatási formától függetlenül eljusson azokhoz, akik a gyógyító munkát végzik. A jövőben a bértáblát nem az alkalmazotti státuszhoz, hanem az egyes munkakörökhöz rendelnék a közszolgáltatást végzőknél, így például egyaránt az egységes bértábla szerint keresne az is, aki az adott kórházi osztályon főállásban, vállalkozásban, illetve egy vállalkozó alkalmazottjaként végzi el ugyanazt a feladatot. A javaslat három lépcsőben növelné az orvosi jövedelmeket. Az orvosi bérek bruttó alapbére 688 ezer és 2 millió forint között szóródna a szakmában eltöltött időtől és a szakorvosi képzettségtől függően. Része a javaslatnak a szakdolgozók jövedelemrendezése is. Az idei - már korábban beígért - novemberi béremeléssel a frissen végzettek bruttó bére 202 ezer forintról indul, és a legmagasabb 732 ezer forint lesz. Ezt 2022 januárjától tovább növelnék egyfajta új szorzó alkalmazásával, amellyel ez a bérsáv 244-886 ezer forintra változna. PLUSZKÖLTSÉG A Pintér Sándornak átadott munkaanyagban kitértek arra is, hogy a szülészorvos megválasztását, külön szobát, komfortosabb elhelyezést vagy a főorvos figyelmét is hálapénzzel „szokás" megfizetni . Ennek kiváltására úgynevezett kiegészítő díj bevezetését javasolta a bizottság 688 ezer és 2 millió forint közötti összeget kereshetnének az orvosok Benyújtották a „lex erdélyi kopót” LTZÉS A jövőben erdélyi kopóval is lehetne terelővadászatot - vagy ahogyan a köznyelvben nevezik: hajtóvadászatot - tartani, ha az Országgyűlés elfogadja Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető törvénymódosító javaslatát. Eddig ugyanis a törvény szerint a vadászat rendjének megsértésének minősült, ha 45 centimétert meghaladó marmagasságú kutyával végeztek terelővadászatot - ez alól adna felmentést a KDNP-s képviselő javaslata az erdélyi kopó esetében. A törvény indoklása szerint az erdélyi kopó „magyar nemzeti kincs”, a fajta adottságainak megőrzése miatt pedig indokolt, hogy részt vehessen a nagyvadak terelővadászatában, ez ugyanis hozzájárul „a munkakészségének fenntartásához”. Ráadásul „a mai NEMZETI KINCS A benyújtott javaslat indoklása szerint a terelővadászat hozzájárul az erdélyi kopó „munkakészségének fenntartásához" magyar vadászati gyakorlatban” a hajtóvadászatokat nagy területen, sok hajtó és sok kutya részvételével rendezik, így „indokolatlan a magas marmagasságú erdélyi kopó kizárása”. Sőt - a benyújtó szerint például vizes területeken még jól is jön egy hosszabb lábú kutya. Az egyik országgyűlési határozatban szereplő „nemzeti kincs” minősítés ellenére a fajta eltűnőben van, 2018-ban már csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek Magyarországon. A Népszava az ügyben kereste Simicskó Istvánt, de lapzártánkig nem válaszolt a kérdéseinkre. - Nem véletlen, hogy az erdélyi kopó és a hasonló nagyságú kutyák eddig ki voltak zárva a terelővadászatból - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő vadász. Ennek a korlátozásnak ugyanis éppen az a lényege, hogy a kutya csak terel, és a vadász ejti el a vadat. Az erdélyi kopó azonban elsősorban vadász és nem hajtó eb, így ha utoléri, hajlamos „saját hatáskörben” is megölni a vadat, amennyiben ez sikerül neki. Egy őzet, egy fiatalabb szarvast vagy egy süldő vaddisznót képes megfojtani, márpedig így hosszan kínlódik az áldozat, és a vadászat lényege is elvész. Emiatt jellemzően csak fox terrierekkel és hasonló méretű kutyákkal hajtatnak, mert ezek legfeljebb megcsipkedik a nagyvad lábát, de kárt nem tesznek benne - fogalmazott a szakember. Saját tapasztalatai alapján azt mondta, Magyarországon teljesen ellenőrizetlen ez a fajta vadászati mód. KÓSA ANDRÁS