Népszava, 2021. május (148. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-04 / 101. szám
2 NÉPSZAVA 2021. május 4., kedd Minden magyart beoltunk VAKCINA Mintegy a keleti vakcinák berendelésének igazolására kezdte hangoztatni a magyar kormány azt, hogy a határon túli magyarok beoltását is biztosítják. A vakcinaturizmus azonban ellenkező irányú, navírus elleni immunizációban, az Ukrajna. Keleti szomszédunknál ugyanis a rendelkezésre álló vakcinamennyiség sem elég, a szervezettség is sok kívánnivalót hagy maga után. Ukrajnában az EU-ban engedélyezett oltóanyagok csak kis mennyiségben érhetők még el, az orosz vakcina megvásárlását rendeletben tiltotta meg a kijevi kormányzat, holott olcsóbb, mint a kínai, és igény is lenne rá. Kárpátaljai magyar forrásaink szerint az ottani magyarok is szívesebben jelentkeznének Szputnyikra, mint a kínai oltásra, de az eddigi magyar oltási gyakorlat arra enged következtetni, hogy Magyarországon is legfeljebb Sinopharmra számíthatnak. Az ukrán állampolgárok magyarországi oltását ugyanakkor nehezíti a két ország közötti feszült viszony. A kárpátaljai ukrán média nem is ment el szó nélkül Orbán Viktor pénteki bejelentése mellett. Miközben az Orbán-kormány helyi stratégiai partnerének számító Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte a miniszterelnök bejelentését, ukrán portálok azt találgatták, miként valósítja meg ezt Magyarország: csak a kárpátaljai magyarokra, esetleg ukrán nemzetiségűekre is kiterjeszti a lehetőséget. De a fő kérdés mégiscsak az volt, hogy hozzájuthatnak-e ily módon ukrán állampolgárok netalán a Kijevben tiltólistára tett orosz Szputnyik V-hez is. Annyi mindenképp megelőlegezhető, hogy amennyiben Magyarország elkezdi a kárpátaljai magyarok oltását, miközben az ukrán lakosság egyelőre csak reménykedhet abban, hogy Kijev is felpörgeti az oltási kampányt, az újabb diplomáciai feszültséget vagy az ukrán nacionalista szervezetek újabb magyarellenes támadásait eredményezhetik. GÁL MÁRIA Orbán Viktor miniszterelnök először egy márciusi szokásos pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy 15 millió embernek elegendő vakcinát kötött le a magyar kormány, mert a magyarországi lakosság beoltása után a határon túli magyaroknak is biztosítjuk a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a gesztus nem több kampányfogásnál, leginkább hangulatkeltésre alkalmas, hiszen a határon túli magyarok túlnyomó része uniós országban, Romániában és Szlovákiában él, ahol csakis az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott nyugati vakcinákat alkalmazzák, ők aligha fognak kínai oltóanyagért tülekedni Magyarországon. A harmadik legnagyobb magyar közösség a szerbiai magyarság, ők pedig ez esetben ugyancsak nem szorulnak a budapesti segítségre. Orbán Viktor bejelentésének idején Szerbia még a világ élvonalához tartozott a koronavírus elleni oltási kampány sebessége tekintetében. Ugyanekkor már az is látszott, hogy az iram csökkenni fog, hiszen a Szerbiában rendelkezésre álló oltóanyag mennyisége már akkor meghaladta a regisztráltak számát. A délvidéki magyarok jó ideje regisztráció nélkül is megkaphatják a maguk Sinopharmját vagy Szputnyikját, de nyugati oltóanyaghoz, AstraZenecához és Pfizerhez is hozzájuthatnak. Mindezen túl, Szerbia még márciusban elkezdte a környező országok állampolgárait is beoltani, ha volt erre igény. És volt, március végén óriási sorok kígyóztak a szerb határátkelőkön miután Belgrád meghirdette a külföldiek regisztráció nélküli oltását. Ezen az oltási maratonon AstraZenecához juthattak az igénylők, csupán egy érvényes útlevél kellett hozzá. Belgrád március végén az oltások tekintetében sokkal rosszabbul álló szomszédos országokkal - elsősorban a volt jugoszláv tagállamokkal - való szolidaritás jegyében dobott be mintegy 25 ezer adag, közeli lejáratú AstraZeneca oltóanyagot. A szerbiai lakosság „oltakozási kedvének” csökkenésével a szerb oltási kampány is megrekedt, április 9-től leállították a külföldiek oltását és regisztráció nélkül kezdték el oltani a lakosságot, de az oltási kedv a járványhelyzet javulásával tovább csökkent. Április végén aztán újraindult a külföldiek oltása is, akár Magyarországról is lehet regisztrálni szerbiai védőoltásra, az egyetlen gond az, hogy magyar védettségi igazolványt a magyar hatóságok nem adnak ki külföldi vakcina után, a külföldi igazolást meg idehaza nem fogadják el. Magyarország ugyan kölcsönös elismerési egyezményt kötött már Szerbiával, de egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben és milyen mértékben segíti majd az itthoni plasztikkártya megszerzését. Szer-Szerbia tervek szerint ebben a hónapban elkezdi a Szputnyik V gyártását is Kia esetében ugyanis az a lehetőség sem adott, hogy előbb-utóbb uniós vakcinaútlevet kaphat az ott beoltott magyar állampolgár, mivel déli szomszédunk nem uniós tagország. Orbán Viktor múlt pénteki reggeli rádióinterjújában újra arról beszélt, hogy május közepére előállhat az a helyzet, hogy Magyarországon mindenkit beoltanak, aki regisztrált, ezután pedig a világ bármely pontjáról érkező magyarok megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást. György István, az oltási munkacsoport vezetője hétvégi tájékoztatójában közölte: május 1-jétől a taj-számmal nem rendelkezők is regisztrálhatnak az oltásra. Hétfőn a magyar kormány hivatalosan is bejelentette, keddtől a taj-számmal nem rendelkező külföldön élő és külhoni magyarok is regisztrálhatnak, oltásuk május második felében indulhat. Csakhogy az egyetlen szomszédos állam, ahol a magyar kisebbség valóban segítségre szorulna a koro A FOTÓ: AFP/DANIEL MIHAILESCU Sajátos magyar-szlovák vakcinadiplomácia SZPUTNYIK V Igor Matovic és az általa vezetett szlovák kormány március végén abba bukott bele, hogy a miniszterelnök a koalíciós társak és a parlament jóváhagyása nélkül, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével egymillió Szputnyik V vakcinára kötött szerződést az orosz gyártóval. Ebből 200 ezer adagot március elején meg is kapott Szlovákia, Matovic pedig óriási médiafelhajtással fogadta a repülőtéren az első orosz szállítmányt. A szlovák belpolitikai válság hatására az orosz gyártó visszakövetelte a vakcinákat, arra hivatkozva, hogy nem erre akkreditált labor kezdte bevizsgálni azt Szlovákiában. Matovic, immár pénzügyminiszterként, és valós hatáskör nélkül, újra Magyarországtól kért és kapott is segítséget áprilisban. A bukott miniszterelnök újra kormányfelhatalmazás nélkül tárgyalt Budapesten Szijjártó Péterrel és Orbán Viktorral. Matovic mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint Szlovákiában mintegy 500 ezer ember csakis Szputnyikkal oltatná be magát. Egy, a Népszavának nyilatkozó pozsonyi ellenzéki politikus szerint a Matovic által emlegetett félmillió szlovák állampolgár ugyan elfogadná a Szputnyikot, de nem zárkózik el más vakcináktól sem. Szavait egy vasárnap ismertetett felmérés is igazolja. Eszerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka elfogadhatónak tartja a Pfizert, a második helyen, 60 százalékban pedig a Szputnyikot. Az AstraZeneca népszerűsége 30 százalékos Szlovákiában. Az orosz oltóanyag népszerűsége az idősebb generációk soraiban magas. Szlovákiában az oltási kampány igencsak döcögős és az oltási hajlandóság is alacsony. Suja Róbert, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón azt állította, hogy ha nem változik a helyzet, három vagy négy hét múlva be is lehet zárni az oltási központokat. Pozsonyi forrásunk szerint ez elsősorban a rossz szervezettségnek köszönhető. Igor Matovic kormánya ugyanis elhanyagolta az oltás megszervezését, mert a tömeges tesztelésekre összpontosított, amire el is költött közel félmilliárd eurót. Csak online lehetett regisztrálni, ami az idősebb korosztály számára komoly nehézséget jelent. A lehetőséggel inkább a fiatalok éltek, akik viszont eddig nem voltak jogosultak. Az új kormány ezért is indította a „Hozz magaddal el idős embert és kapsz oltást” kampányt. Az ellenzéki politikus véleménye szerint Matovic most Budapest segítségével próbálja menteni a menthetőt. Arra játszik, és ebben úgy tűnik, partner a budapesti kormány, hogy vagy magyar segítséggel megtartja az orosz vakcinákat, vagy legrosszabb esetben átadják azt orosz kérésre Magyarországnak, ahol viszont beoltják majd a szlovákiai magyarokat és megállapodás szerint a Szputnyikra vágyó szlovák nemzetiségűeket is. Hangsúlyozta, ez vélemény, semmi bizonyíték nincs rá, de többen gondolják úgy, hogy minden jel erre mutat. Igor Matovic múlt héten is találkozott Szijjártó Péterrel és „informálisan” többek között a Szputnyik vakcináról egyeztettek. GÁL MÁRIA BUDAPEST LEHET A MEGMENTŐJE A Szputnyik V-től és Orbán Viktor segítségétől vár csodát Igor Matovic REFLEKTOR Csak a Pfizer A 19 milliós Romániában, ahol 1,3 millió magyar él, tegnapig 5 408 309 dózis vakcinát szúrtak be. Ebből 4 334 994 Pfizert, 476 076 Modernát és 597 239 AstraZenecát. A napi oltási kapacitás 120 ezer, de eddig még a 90 ezres napi oltásmennyiséget is csak igen kevésszer érték el. A kezdeti országon belüli vakcinaturizmus, amikor az ország legtávolabbi pontjaira is sokan elutaztak, ha csak ott találtak szabad időpontot és helyet, az oltási kedv látványosan lanyhult, ma már mondhatni lasszóval fogják az embereket. Amint a számadatok is mutatják, a Pfizer a legkelendőbb, az AstraZenecával oltóközpontokba alig téved be naponta néhány ember. Ide már regisztrálni sem kell, mint ahogy az immár három városban - Bukarestben, Kolozsváron, Déván is működő autós (drive-thru) oltóközpontokban is, ahol viszont Pfizer oltóanyagot használnak. De nyíltak szintén regisztráció nélküli nonstop, éjjel is működő, ugyancsak Pfizert használó oltópontok is, először Temesváron, majd a katonakórházakban. A határ menti települések AstraZeneca-központjait több esetben vették igénybe Magyarországon élő kettős állampolgárok, vagy Romániába ingázó magyarok is. De országszerte igényelték a nyugati vakcinákat olyan magyarországi kettős állampolgárok, akik valamilyen román okmányt is fel tudtak mutatni.