Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-02 / 125. szám
BELFÖLD Játék a számokkal FOCI A statisztikák szépek, egyre több a regisztrált labdarúgó, amire a taorendszert bevezető kormány büszke, ám a 220 százalékos növekedést nem az igazolt játékosok hozták össze. VAS ANDRÁS - Annak idején Egri Jánosnak volt egy vetélkedője, a Játék a betűkkel. Na, ezt újította fel az MLSZ, csak számokkal - mondta a hazai labdarúgás viszonyait jól ismerő, korábban a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is dolgozó forrásunk azok után, hogy Tállai András a múlt héten a társaságiadó-felajánlási rendszer (tao) sikerét bizonyítandó kijelentette: a statisztikák egyértelműen igazolják, hogy az adókedvezmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Pénzügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, tíz év alatt 220 százalékkal nőtt a focisták száma, így 2020-ban már 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Tállai a számokat az MLSZ idei beszámolójából vehette, hiszen a szervezet két héttel korábban szintén azzal büszkélkedett, hogy a 2011-es 127 ezerről emelkedett az igazolt játékosok száma erre a szintre. - A papír sok mindent elbír, főleg, ha szépen egybemosnak adatokat - jegyezte meg a hivatkozott statisztikával kapcsolatban forrásunk. Lapunk Tállai bejelentése után kikérte az MLSZ-től az igazolt labdarúgókra vonatkozó adatokat, beleértve a gyerekeknek szóló Bozsik-, illetve a középiskolásoknak kiírt Fair Play Cup-program számait is. A szövetség az éves közgyűlési beszámolóit ajánlotta figyelmünkbe. Ám az MLSZ holnapján a hírarchívumban található közlemények és a közgyűlési beszámolók adatai nem is mind Bozsikintézményi regisztráltak óvodai, iskolai keretek között játszanak, nincs valódi igazolásuk, de a statisztikákban szerepelnek mig egyeznek. Rögtön az első szám nem stimmelt: egy, a tapéra első öt évét elemző táblázat szerint 2010- ben 133 ezer regisztrált futballista volt a rendszerben, a májusi közgyűlésen viszont az hangzott el: 127 ezerről indult a diadalmenet. Nem mellékesen a mostani Tállai-féle sikerjelentésből kimaradt, hogy az MLSZ eredeti célja szerint 350 ezerre növelte volna az igazolt játékosok számát 2016-ra. Legalábbis egy 2014-es Nemzeti Sport-tudósítás szerint erről beszélt Vági Márton főtitkár. Igazából mindegy, hogy 148 vagy 154 ezerrel nőtt a létszám, hiszen elvileg a folyamat a fontos - mondta forrásunk. - Sokkal inkább azt érdemes megnézni, ebből a gyarapodásból mennyi a valós játékos, s mekkora tömeget jelentenek a különféle programok, így már messze nem olyan tökéletes a kép, hiszen 2010-ben a 133 ezer futballistából 57 ezer tartozott valamelyik programhoz, míg tavaly a 281 ezerből 194 ezer. Vagyis 2010-ben 76 ezren, tavaly 87 ezren számítottak programokon kívüli, valóban igazolt labdarúgónak, ami viszont tíz év alatt csak 11 ezres, azaz 14 százalékos növekedés. Forrásunk szerint alapvetően üdvözlendő lenne, hogy a legfiatalabbaknál nőtt a leginkább a létszám, hiszen ez megfelelő tömegbázis lehetne a profi futballhoz. A 4-14 év közöttieknek szóló Bozsik-programban részt vevők száma 27 ezerről 118 ezerre nőtt 2010 és 2020 között. Csakhogy a Bozsik-intézményi 14 százalék az igazolt labdarúgók számának növekedése tíz év alatt regisztráltak óvodai, iskolai keretek között játszanak, nincs valódi igazolásuk, versenyengedélyük, sportorvosijuk, velük nem edzők, hanem gyorstalpalót végzett pedagógusok foglalkoznak heti néhány alkalommal. - Nem véletlen, hogy az emlegetett 281 ezres létszám hivatalosan a regisztráltak száma - állította forrásunk -, persze a köznyelvben már lehet igazoltként mondani őket, a laikus ugyanis nem látja a különbséget, így számolhatják ide a középiskolás bajnokság, vagyis a Fair Play Cup résztvevőit is. Mindkét programra jellemző: a tanév elején regisztrálják a gyerekeket, akik aztán vagy részt vesznek a foglalkozásokon és a rendezvényeken, vagy nem, de utóbbit már nem jegyzi fel a statisztika. így fordulhat elő, hogy a tavalyi számok alapján a 4-14 éves korosztály több mint negyede regisztráltan focizik. A Bozsik-program másik részében, az egyesületiben jóval kisebb a növekedés tíz év alatt - 30 ezerről 67 ezerre -, ráadásul többezres az átfedés az intézményi programmal, ugyanis, ha egy gyerek a tanév közben kap klubszerződést, a tanév végéig továbbra is részt vehet az intézményi programban is. Nagyon fontos a tömegesítés, de a profi labdarúgás szempontjából igazából a 14 év felettiek száma lenne meghatározó, hiszen nagyjából ekkorra dől el, hogy valaki komolyan akar foglalkozni a labdarúgással. Nem véletlen, hogy az MLSZ országos bajnokságot csak ettől a kortól ír ki - folytatta forrásunk. - És ebben az elmúlt tíz évben sincs jelentős változás, vagyis a profi klubfutball előszobájának számító korosztályoknál nem sikerült érdemben növelni a létszámot. CSALÓKA A profi klubfutball előszobájának számító korosztályoknál nem sikerült érdemben növelni a létszámot .< U~l LJ < M Bírálják a magyar tervet UNIÓ Bírálják a Brüsszelnek benyújtott nemzeti helyreállítási terveket az Európai Parlament zöld párti képviselői az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek címzett és a Népszava birtokába került levélben. A 14 oldalas dokumentumban többször is megemlítik a magyar programot, amely szerintük több ponton is kívánnivalót hagy maga után. Kifogásolják például, hogy a kormány csak formailag vonta be a helyi és regionális hatóságokat a terv kidolgozásába, ezért a konkrét javaslataik nagyrészt hiányoznak belőle. A helyreállítási alapról szóló rendelet pedig kötelezi a tagállamokat az alapos konzultációra minden érintettel. A Zöldek emellett úgy vélik, hogy a magas szintű korrupció leküzdését célzó tavalyi és tavalyelőtti brüsszeli ajánlásokat sem teljesítik maradéktalanul a magyar hatóságok, jóllehet ezt is előírja számukra jogszabály. A tervbe vett ügyészségi informatikai rendszer kialakítása nem fogja javítani a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, a vezetők „többszintű audiovizualizációs képességének a kiépítése” pedig nem megoldás a döntéshozatal átláthatóságának a megteremtésére, érvelnek az EP-képviselők. A levélírók azt kérik a bizottsági elnöktől, hogy a testület utasítsa el azokat a reformokat és intézkedéseket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT/ALAIN ROLLAND: ZÖLDEK AZ EP-BEN Azt kérik az EB elnökétől, dobja vissza a nem megfelelő terveket NÉPSZAVA 2021. június 2., szerda3 „Az első igazán éles fegyver” START Már nyilvántartásba vette az első ügyeket az Európai Ügyészség (EPPO), jelentette be Laura Codruta Kövesi főügyész az új uniós intézmény keddi megnyitóján. A luxembourgi székhelyű hivatal június elsején kezdte meg a működését, feladata az EU-s pénzekkel elkövetett csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés, pénzmosás feltárása a tagállamokban. Az EPPO nyomozhat és ügyészi feladatokat láthat el azokban az országokban, amelyek csatlakoztak hozzá. Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország azonban nem tartozik ezek közé. Valójában csak Magyarország és Lengyelország a két kimaradó, mivel Dánia és Írország kezdettől fogva elutasította az együttműködést a bel- és igazságügy területén, Svédország pedig még fontolgatja a taggá válását. A magyar kormány hivatalosan azzal érvel, hogy csatlakozása az Európai Ügyészséghez sértené a szuverenitást, merthogy az alaptörvény szerint Magyarországon közvádlóként a hazai ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Mivel az alaptörvény gyakori módosítása nem szokott gondot okozni az Országgyűlésben helyet foglaló kormánytöbbségnek, csak a politikai akarat hiányzik, hogy ezt a passzust is megváltoztassák. A Nemzeti Választási Bizottság kétszer is elutasította a csatlakozásra vonatkozó népszavazási kezdeményezést. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke - aki az EPPO elstartolását az „európai adófizetők nagy napjának” nevezte kedden - felidézte, mennyit győzködte a magyar és a lengyel kormányt, hogy csatlakozzanak az intézményhez. Nem rejtette véka alá, hogy közvetett kapcsolat van a két ország távolmaradása és a jogállam megsértését az uniós kifizetések felfüggesztésével sújtó friss rendelet megalkotása között. A politikus szerint az év második felében a szabályrendszert már alkalmazni fogják az EU-büdzsét megkárosítókkal szemben. Bár az uniós források terhére Magyarországon elkövetett, a magyar állampolgárok által végrehajtott bűncselekmények felderítése nem tartozik az Európai Ügyészség hatáskörébe, a hivatal ettől függetlenül eljárhat magyarokkal szemben, ha azok valamely részes államban követnek el bűncselekményt. Ugyanígy nyomozást folytathat Magyarországon is, ha egy EPPO-tagország állampolgárát kapják ott vesztegetésen vagy csaláson. Okkal feltételezhető, hogy a komoly korrupciós ügyek elkövetői olyan országot fognak választani, amelyben az EPPO nem tud vizsgálódni, azaz kimaradóként Magyarország azt is kockáztatja, hogy a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válik, mutat rá a Transparency International tanulmánya. „Az Európai Főügyészség az első igazán éles fegyver a jogállam védelmében”, fogalmazott a megnyitón Laura Codruta Kövesi, emlékeztetve rá, hogy a gazdasági és pénzügyi bűnözés a demokratikus társadalmat leginkább fenyegető veszély. (Kövesi román származású, válása után megtartotta magyar származású férje vezetéknevét.) A főügyész a statisztikák alapján arra számít, hogy legalább 3000 ügyben kell majd nyomozniuk. Az EPPO által alkalmazott ügyészek eleinte főként az egészségügy, a mezőgazdaság és a közbeszerzések terén elkövetett bűncselekmények feltárásán fognak dolgozni. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) VIZSGÁLAT Először az egészségügy, a mezőgazdaság és a közbeszerzések terén elkövetett bűncselekmények után nyomoz az új főügyész