Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)

2022-02-26 / 48. szám

Kijev szorult helyzetben HÁBORÚ Heves harcok dúlnak Ukrajna szinte egész területén, Volodimir Zelenszkij elnök szerint a főváros egyre nehezebben tartja állásait. HORVÁTH GÁBOR Volodimir Zelenszkij péntek este is Kijevből jelentkezett be az inter­netre, jelezve, hogy a híresztelések ellenére a fővárosban maradt. Az ukrán államfő a nap során immár másodszor tárgyalást ajánlott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Korábban azt mondta, úgy tud­ja, Oroszország tárgyalni akar, s ő nem fél tárgyalni az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról és a semleges státusról. Az orosz ver­zióban ez úgy hangzik, hogy ők haj­landók tárgyalóküldöttséget me­neszteni Minszkbe, ahol Ukrajna semleges státusáról lenne szó. Az egyelőre nem túl konkrét lehetőség Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése nyo­mán merült fel, amelynek során a Szergej Lav­rov külügy­miniszter nem hagyott kétséget afelől, hogy Oroszország célja a kijevi kormány- és rendszer­­váltás. francia elnök tűzszünetet próbált elérni. Putyin Hszi Csin-ping kínai elnökkel is egyeztetett és szóvivője ezt követően beszélt az esetleges tárgyalásokról. Zelenszkij telefonon beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, akit arról tájékoztatott, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak az ukránok. Szergej Lavrov külügyminiszter Moszkvában nemzetközi sajtó­­értekezletet tartott, amelyen azt állította, hogy Ukrajna egyrészt a Nyugat és Amerika, másrészt az új­fasiszták befolyása alá került. A há­ború második napján kijelentette, hogy Ukrajnát senki sem akarja el­foglalni. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy Oroszország célja a kijevi kormány- és rendszer­­váltás. Eközben Ukrajna szinte egész területén heves harcok dúltak. Az ukrán védelmi tárca szerint Orosz­ország már több mint ezer embert veszített, hivatalos brit források 450 elesett orosz katonáról szóltak. Zelenszkij hivatala szerint péntek délig 137 ukrán katona és polgári személy esett a háború áldozatául. Oroszországban az elnyomó Pu­­tyin-rendszer ismeretében is Uk­rajnával szolidarizáló megmozdu­lásokra került sor, a rendőrség már a csütörtök esti spontán tüntetések után több mint 1800 embert vett őrizetbe. Ennek ellenére békepár­ti petíciók készültek, melyeket is­mert közéleti személyiségek, neves sportolók írtak alá, mindnyájan el­ítélve az Oroszország által indított agressziót. RÉSZLETEK A 2., TOVÁBBI CIKKEINK A 3. ÉS A 6. OLDALON Komoly külső segítség nél­kül az ukrán hadsereg nem sokáig tudja felvenni a harcot a túl­erőben lévő, képünkön is látható orosz egységekkel szemben Félelmek, álhírek, hiénák HATÁR Menekültáradat nem ala­kult ki a keleti határon péntek estig, ugyanakkor már olyanok is érkez­tek, akik Kelet-Ukrajnából keltek útra, hogy nyugatra tartsanak. Az érkezők arról számoltak be, hogy az ukrán oldalon óriási kocsisorok torlódtak fel, és nem egy menekült azt mondta: a hatóságok gyakran visszafordítják a katonakorú férfia­kat. - Szívszaggató jelenetek voltak, ahogy asszonyok gyerekkel a kezük­ben úgy döntöttek, végül mégsem indulnak tovább, nem hagyják hátra fiukat, férjüket a háborúban - me­sélte lapunknak egy asszony. A menekültek fogadására a hazai oldalon egyre többen készülnek. Megjelentek például az autós hié­nák, akik fejenként 150 ezer forin­tért viszik az embereket Budapest­re. Náluk többen vannak azonban azok, akik segítenek: a segélyszerve­zetek egyre jobban felpörögnek, és a térség települései is sorra nyitják az átmeneti szálláshelyeket. Ezek viszont jobbára üresek még. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a Ke­let-Ukrajnából menekülők többsé­ge még csak a biztonságos nyugati országrészig utazik. Ezt jelzi az is, hogy a térség szállói szinte min­denütt megteltek. A booking.com szerint a legtöbb kárpátaljai hotelbe nem lehet szobát foglalni, sőt az ol­dal figyelmeztet: „Munkács összes szállása elkelt.” Ezt több munká­csi szálláshelyen is megerősítették lapunknak. A beregszászi Sunrise szálló munkatársa azt mondta: ná­luk is szinte csak keletről és Kijev­ből érkezett vendégek, zömmel családok vannak. Pánik nincs, de az emberek feszültek és persze félnek, „hiszen kitört a háború”. RIPORTUNK A 6. OLDALON Több család a záhonyi művelődési házban kialakított szálláson vár Elmaradtak a legdurvább szankciók BÜNTETÉS Oroszország elleni szankciókat hagytak jóvá az Euró­pai Unió országainak állam- és kormányfői, valamint külügymi­niszterei. Ez utóbbiak kezdemé­nyezésére befagyasztják Vlagyi­mir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter személyes vagyonát is. A büntetőintézkedé­sek a pénzügyi, a közlekedési és az energiaszektort érintik, kor­látozzák az ország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz, és megszüntetik a diplomatáknak és az üzletembereknek biztosított vízumkönnyítéseket. Több állam szigorúbb intézkedéseket is hozott volna, de nem sikerült keresztül­verniük. Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke mindezért töb­bek között Németországot, Ma­gyarországot és Olaszországot hi­báztatja. A szankciók, úgy tűnik, egyelőre nem érintik a paksi beruházást. FOLYTATÁS A 7. OLDALON A finnek elnapolják a Paks 2-höz hasonló erőművük engedélyezését Putyin, a kiszámíthatatlan ELEMZÉSEK Elkezdhetünk ag­gódni, amikor egy nukleáris hata­lom hirtelen úgy kezd viselkedni, mint egy lator állam - mondta a la­punknak adott interjúban a NATO volt főtitkárhelyettese, Jamie Shea. Szerinte Putyinnak minden képes­sége megvan ahhoz, hogy károkat okozzon: „Súlyos felelőtlenség lenne, ha nem növelnénk bizton­ságunkat a NATO megerősített jelenlétével Közép- és Kelet-Euró­­pában.” Putyin kiszámíthatatlanságára hívta fel a figyelmet Valentin Nau­­mescu, az Európai Bizottság külpo­litikai szakértője is, aki szintén in­terjúban értékelte a Népszavának a háborús helyzetet. Szerinte hiába állítják a szakértők, hogy nagyon kicsi a valószínűsége egy orosz tá­madásnak valamelyik NATO-tag­állam ellen, minden eshetőségre fel kell készülni. Naumescu úgy véli, az oroszok fekete-tengeri blokádja nagyon komoly fenyegetést jelent a térségre. INTERJÚINK A 4. ÉS AZ 5. OLDALON A NATO minden eshetőségre igyekszik felkészülni

Next