Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)

2023-12-07 / 285. szám

19 I Népszava 1^ 1 2023. december 7., csütörtök LAPSZÉL Csankó Zoltán Kaszás Attila-díjas Csankó Zoltán, a Győri Nemze­ti Színház művésze kapta idén a Kaszás Attila-díjat. Csankó Zol­tán, aki az idén már harmad­szor került a döntőbe, a díjat édesanyja emlékének ajánlot­ta. A színművész, mielőtt jelen­legi társulatához csatlakozott, először az Arany János Színház, majd a Radnóti Miklós Színház és a Nemzeti Színház társulatá­nak tagja volt. A Jászai Mari-dí­jas színészt a közönség nemcsak a színházból, de többek kö­zött Christoph Waltz vagy John Travolta szinkronhangjaként is ismerheti. Az elismerést Po­­korni Zoltán, a XII. kerület pol­gármestere, a díj egyik alapító­ja, Oberfrank Pál színművész, a Magyar Teátrumi Társaság alel­­nöke és Hopkó Iván, a Raiffeisen Bank igazgatój­a adta át. MT­I Taylor Swift lett az év embere Taylor Swift lett az év embe­re 2023-ban a Time magazin­nál. A fiatal énekesnő, akit idén Karácsony Gergely főpolgár­mester is meghívott koncertez­ni Budapestre - egyelőre hiába -, turnéjával minden rekordot megdöntött, és elképesztő gaz­dasági pezsgést vitt városok­ba, ahol fellépett, a nem utol­só koncertélmény mellett. Az évente kihirdetett címet tavaly az ukrán elnök, Volodimir Ze­­lenszkij kapta, előtte pedig Elon Musk. HVG.HU Szabó Istvánt köszöntötték Bécsben A bécsi Collegium Hungaricum­­ban Szabó István rendező jelen­létében vetítették le a Záróje­lentés (2020,115') című magyar filmdrámát. Ezzel a filmmel kö­szöntötte a magyar kulturá­lis intézet az idén kerek szüle­tésnapot ünneplő Klaus Maria Brandauert és Szabó Istvánt. Klaus Maria Brandauer és Sza­bó István közös sikertörténe­tet írtak: az osztrák Brandauer nemzetközi (film) színészi pá­lyafutása a magyar rendezőnek köszönhetően kezdődött el. Első közös filmjük, Klaus Mann regé­nyének filmadaptációja, a Me­phisto (1981) elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Os­­car-díjat. A hirtelen megbete­gedett Klaus Maria Brandauer köszöntő üzenetet küldött, ame­lyet Méhes Márton, a bécsi Col­legium Hungaricum igazgatója olvasott fel. NÉPSZAVA ö o I<3 z51 012=3in2 =D '<1 |/­ 11 TM PA l­ LJ L I LJ ix/x Festők a festőcsarnokban KÖZÖSSÉG Hogyan kerül Barabási Albert-László fizikus alkotása a Monarchia egykor legnagyobb repülőgépgyárának a területére? A Budapest Art Factory pénteken nyíló tárlatán ez is kiderül. TÖLGYESI GÁBOR A Szent Gellért Szállótól Bécs Nuss­­dorf negyedébe ötnegyed óra alatt lehetett eljutni 1923 és 1926 között, köszönhetően a rendszeres repü­lőgép-forgalomnak. A budapesti hidroplánállomás a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) budai lábá­nál volt található, a gép egyszerre hat utast bírt el a fedélzetén. A hid­­roplánok eredetileg nem a polgári utazás kényelméért épültek. Az Osztrák-Magyar Monarchia az I. vi­lágháború kezdetén korán felismer­te, hogy a repülőgépeket nemcsak az ellenség légi megfigyelésére lehet bevetni, hanem gépfegyverekkel és bombákkal felszerelve harci cse­lekményekre is. A világon elsőként egy Löhner L típusú repülő csónak süllyesztett el 1916 szeptemberé­ben (egy francia) tengeralattjárót a levegőből bombával. Osztrák licenc alapján ilyen gépeket is gyártott Al­bertfalván a Weiss Manfréd Művek és Ganz-Danubius gyár által 1912- ben alapított Magyar Repülőgép Részvénytársaság. Az UFAG-Al­­bertfalva az I. világháború idején 1700 munkással havi 40 repülőgé­pet gyártott. Most ide, az egykori albertfalvai repülőgépgyár festőcsarnokába, az Építész utca 20. szám alá költöztek a Budapest Art Factory képzőmű­vészei. Angyalföldről, a Vizafogó utcából pakolniuk kellett, miután az egykori Láng Gépgyár helyén a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov új városnegyedet épít­het. A Budapest Art Factoryt 2006- ban három képzőművész - Juhász Dóra, Kucsora Márta és Szász Sán­dor - indította be a Láng egyik bér­be vett szerelőcsarnokában. Juhász Dóra a lírai absztrakció művelője, korábban Londonban tanult, Ku­csora Márta absztrakt képeit a ter­mészet inspirálja, az egyetem után megjárta New Yorkot, míg Szász Sándor figuratív festményeket és kollázsokat készít, ő pedig majdnem Los Angelesben ragadt. A stílusuk különböző, az életről, művészetről alkotott felfogásuk sem egyforma, de ez igazából lényegtelen egy mű­ködő művészközösség szempontjá­ból. A képzőművészeti egyetemen és a művésztelepeken megszeret­ték, hogy közösségben dolgoznak, ami folyamatosan lehetőséget ad a szellemi párbeszédre, egymás segí­tésére. Az alapítókhoz azóta csat­lakozott Boda Anikó festőművész, Tihanyi Anna fotográfus, az ameri­kai Anthony M. Vasquez festőmű­vész, szobrász, az orosz Crocodile- POWER, azaz Peter Goloscsapov és Okszana Szimatova képzőművész duója, valamint a brit Michael Pet­­tet festőművész, fotográfus. A Budapest Art Factory most már a harmadik bérelt csarnokában épí­tett ki műtermeket, kiállítóteret. (Volt, hogy a Lángon belül is költöz­niük kellett.) Szász Sándor festőmű­vész igazából nem is az elhagyott angyalföldi otthonuk miatt bánkó­dik, hanem a Láng Gépgyár utódcé­geinek a sorsa felett. Hőerőművek és hajók turbináiról beszél, és arról, hogy egy egész iparágat „sikerült” külföldre telepíteni. És csodálattal emlékezik meg az angyalföldi gyár területén még működő Láng Ener­getika üzemének egyik munkásá­ról, aki tizenhat évesen kezdett, és még most, több mint kilencvenéve­­sen is ott dolgozik.­­ Harmadszor is építettünk valamit, úgymond alul­ról szerveződve, magánpénzből. A jelenlegi épület finanszírozása egy művészhez kapcsolódik, Kucsera Mártához. Nem tudok Magyaror­szágon más művészt említeni, aki a saját megtakarított pénzét áldozta volna egy közösségért, egy álomért. Angyalföldön májusban kaptuk meg a felmondást, hogy szeptember végéig ki kell költözni a Vizafogó ut­cából. Erre az épületre Márta talált rá, a tulajdonos páros, Pallagi Bálint és a Pallagi Roland pedig nyitott volt arra, hogy művészeti helyszínné alakítsuk saját terveink alapján. A felújításba Anthony M. Vasquezzel együtt szálltam be. Több csapat dol­gozott itt kalákában, rokonok, bará­tok, a komolyabb munkákat, mint a tető szigetelését vagy a teljes komp­lett ablakcserét, természetesen szakemberek végezték. Egyedül a homlokzat színezésével maradtunk el - meséli Szász Sándor, miköz­ben csatlakozik hozzánk Kucsera Márta, hogy a következő párbeszéd hangozzék el kettejük között: - Azt mondd, Sándor, hogy a felújításba beleadtál apait-anyait! - Mondom, apait-anyait. És hogy nincs még egy olyan képzőművész, aki a saját zse­béből finanszírozott volna egy ilyen felújítást. - De, van még egy. (Ku­csera Márta mond egy nevet.) - De ő nem képzőművész. A nagy nyitányt péntek este hat­kor tartja a Budapest Art Factory. A hétszáz négyzetméteres csarnok­ban a nyolc műterem mellett a New York-i Postmasters galéria Torzítá­sok című tárlata is megtekinthető lesz.­­ A Postmasters tulajdonosát, Kucsora Márta a sa­ját megtaka­rított pénzét áldozta a Budapest Art Factory közösségért. Budapest Art Factory (Buda­pest XL, Építész utca 20.) A Post­masters Gallery Torzítások című tárlata február 16-ig látogatható, a nagy nyitány kivételével elő­zetes időpont­­egyeztetéssel. További részletek a httpsy/buda­­pestartfactory. com oldalon Banovich Tamást húsz éve isme­rem. Kint tanultam az Egyesült Ál­lamokban, még diák voltam, ő meg már menő galerista - meséli Kucse­ra Márta -, akkor fel sem merült, hogy képviselne mint galéria, az egy sokkal későbbi sztori. Az édesanyja itthon él, 91 éves, Tamás rendsze­resen hazajár. Már mentek a prog­ramok a Budapest Art Factoryban Angyalföldön, amikor eljött egy re­zidens művész tárlatának a megnyi­tójára. Amikor felvetődött annak a lehetősége, hogy egy új helyszínre költözünk, és egy picit megválto­zik a koncepciónk - azaz nem a re­zidens művészeken lesz a fókusz, hanem építünk egy komolyabb ki­állítóteret, ahol kúrált kiállításokat fogadunk be -, a gondolat nagyon tetszett Tamásnak. Akkor rögtön mondta, hogy pop-up helyszínként érdekelné a Budapest Art Galle­ry. A Postmastersnek ugyanis most csak Rómában van állandó helyszí­ne, New Yorkban nomád galéria­ként mindig egy-egy tárlatra keres helyspecifikus kiállítóteret, így jött a lehetőség, hogy elsősorban digi­tális, új művészeti tendenciákat be­mutató, nemzetközi kiállításokat fogadjunk be. Ez egy kicsit hiány­pótló küldetés is: a forprofit galériák - egy-két kivételtől eltekintve - 90 százalékban eladható képzőművé­szeti alkotásokat mutatnak be. A Postmasters tárlatán Barabá­si Albert-László fizikus festménye, a 2022-es Álhírtekercs is látható lesz. A hálózatkutatás nemzetkö­zileg elismert szakértőjének - ere­detileg 12 tekercsből álló - művét a Covid-oltási kampány idején terje­dő álhírek inspirálták. „Több mint kétszázezer Twitter-felhasználó adataival felfegyverkezve nem csak a hamis híreket mértük meg; nyo­mon követtük azok útját, követtük az alattomos suttogást visszhangtól visszhangig, felhasználótól felhasz­nálóig. Ebben a hálózatban 12 sze­mély tűnt ki - az Álhír Apostolok, akiknek hangját az alattomos dez­­információ változékony kórusa erő­sítette fel. Minden tekercs nemcsak egy eszköz, hanem egy mesélő, min­den ecsetvonás a vásznon egy törté­net az alattomos dezinformáció és az igazság közötti bonyolult tánc­ról, visszhangozva az álhírek csen­des, mégis erős rezgéseit a digitális térben” - írta művéhez Barabási Al­bert-László. Az alapítók - Kucsera Márta, Szász Sándor és Juhász Dóra - a lépcsőt ma­gukkal hozták Angyalföld­ről. Lapunk fotográfusa, Béres Márton a 2020-ban készült képét rekonstruálta A Postmas­ters tárlata az új művészeti tendenciákat mutatja be. Ide tartoznak a LoVid (az izraeli Tali Hinkis és az amerikai Kyle Lapidus alkotópáros) digitális és NFT animá­ciói is zO ct;'<2 OOCD

Next