Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-07 / 285. szám
19 I Népszava 1^ 1 2023. december 7., csütörtök LAPSZÉL Csankó Zoltán Kaszás Attila-díjas Csankó Zoltán, a Győri Nemzeti Színház művésze kapta idén a Kaszás Attila-díjat. Csankó Zoltán, aki az idén már harmadszor került a döntőbe, a díjat édesanyja emlékének ajánlotta. A színművész, mielőtt jelenlegi társulatához csatlakozott, először az Arany János Színház, majd a Radnóti Miklós Színház és a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. A Jászai Mari-díjas színészt a közönség nemcsak a színházból, de többek között Christoph Waltz vagy John Travolta szinkronhangjaként is ismerheti. Az elismerést Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a díj egyik alapítója, Oberfrank Pál színművész, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke és Hopkó Iván, a Raiffeisen Bank igazgatója adta át. MTI Taylor Swift lett az év embere Taylor Swift lett az év embere 2023-ban a Time magazinnál. A fiatal énekesnő, akit idén Karácsony Gergely főpolgármester is meghívott koncertezni Budapestre - egyelőre hiába -, turnéjával minden rekordot megdöntött, és elképesztő gazdasági pezsgést vitt városokba, ahol fellépett, a nem utolsó koncertélmény mellett. Az évente kihirdetett címet tavaly az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij kapta, előtte pedig Elon Musk. HVG.HU Szabó Istvánt köszöntötték Bécsben A bécsi Collegium Hungaricumban Szabó István rendező jelenlétében vetítették le a Zárójelentés (2020,115') című magyar filmdrámát. Ezzel a filmmel köszöntötte a magyar kulturális intézet az idén kerek születésnapot ünneplő Klaus Maria Brandauert és Szabó Istvánt. Klaus Maria Brandauer és Szabó István közös sikertörténetet írtak: az osztrák Brandauer nemzetközi (film) színészi pályafutása a magyar rendezőnek köszönhetően kezdődött el. Első közös filmjük, Klaus Mann regényének filmadaptációja, a Mephisto (1981) elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A hirtelen megbetegedett Klaus Maria Brandauer köszöntő üzenetet küldött, amelyet Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója olvasott fel. NÉPSZAVA ö o I<3 z51 012=3in2 =D '<1 |/ 11 TM PA l LJ L I LJ ix/x Festők a festőcsarnokban KÖZÖSSÉG Hogyan kerül Barabási Albert-László fizikus alkotása a Monarchia egykor legnagyobb repülőgépgyárának a területére? A Budapest Art Factory pénteken nyíló tárlatán ez is kiderül. TÖLGYESI GÁBOR A Szent Gellért Szállótól Bécs Nussdorf negyedébe ötnegyed óra alatt lehetett eljutni 1923 és 1926 között, köszönhetően a rendszeres repülőgép-forgalomnak. A budapesti hidroplánállomás a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) budai lábánál volt található, a gép egyszerre hat utast bírt el a fedélzetén. A hidroplánok eredetileg nem a polgári utazás kényelméért épültek. Az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháború kezdetén korán felismerte, hogy a repülőgépeket nemcsak az ellenség légi megfigyelésére lehet bevetni, hanem gépfegyverekkel és bombákkal felszerelve harci cselekményekre is. A világon elsőként egy Löhner L típusú repülő csónak süllyesztett el 1916 szeptemberében (egy francia) tengeralattjárót a levegőből bombával. Osztrák licenc alapján ilyen gépeket is gyártott Albertfalván a Weiss Manfréd Művek és Ganz-Danubius gyár által 1912- ben alapított Magyar Repülőgép Részvénytársaság. Az UFAG-Albertfalva az I. világháború idején 1700 munkással havi 40 repülőgépet gyártott. Most ide, az egykori albertfalvai repülőgépgyár festőcsarnokába, az Építész utca 20. szám alá költöztek a Budapest Art Factory képzőművészei. Angyalföldről, a Vizafogó utcából pakolniuk kellett, miután az egykori Láng Gépgyár helyén a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov új városnegyedet építhet. A Budapest Art Factoryt 2006- ban három képzőművész - Juhász Dóra, Kucsora Márta és Szász Sándor - indította be a Láng egyik bérbe vett szerelőcsarnokában. Juhász Dóra a lírai absztrakció művelője, korábban Londonban tanult, Kucsora Márta absztrakt képeit a természet inspirálja, az egyetem után megjárta New Yorkot, míg Szász Sándor figuratív festményeket és kollázsokat készít, ő pedig majdnem Los Angelesben ragadt. A stílusuk különböző, az életről, művészetről alkotott felfogásuk sem egyforma, de ez igazából lényegtelen egy működő művészközösség szempontjából. A képzőművészeti egyetemen és a művésztelepeken megszerették, hogy közösségben dolgoznak, ami folyamatosan lehetőséget ad a szellemi párbeszédre, egymás segítésére. Az alapítókhoz azóta csatlakozott Boda Anikó festőművész, Tihanyi Anna fotográfus, az amerikai Anthony M. Vasquez festőművész, szobrász, az orosz Crocodile- POWER, azaz Peter Goloscsapov és Okszana Szimatova képzőművész duója, valamint a brit Michael Pettet festőművész, fotográfus. A Budapest Art Factory most már a harmadik bérelt csarnokában épített ki műtermeket, kiállítóteret. (Volt, hogy a Lángon belül is költözniük kellett.) Szász Sándor festőművész igazából nem is az elhagyott angyalföldi otthonuk miatt bánkódik, hanem a Láng Gépgyár utódcégeinek a sorsa felett. Hőerőművek és hajók turbináiról beszél, és arról, hogy egy egész iparágat „sikerült” külföldre telepíteni. És csodálattal emlékezik meg az angyalföldi gyár területén még működő Láng Energetika üzemének egyik munkásáról, aki tizenhat évesen kezdett, és még most, több mint kilencvenévesen is ott dolgozik. Harmadszor is építettünk valamit, úgymond alulról szerveződve, magánpénzből. A jelenlegi épület finanszírozása egy művészhez kapcsolódik, Kucsera Mártához. Nem tudok Magyarországon más művészt említeni, aki a saját megtakarított pénzét áldozta volna egy közösségért, egy álomért. Angyalföldön májusban kaptuk meg a felmondást, hogy szeptember végéig ki kell költözni a Vizafogó utcából. Erre az épületre Márta talált rá, a tulajdonos páros, Pallagi Bálint és a Pallagi Roland pedig nyitott volt arra, hogy művészeti helyszínné alakítsuk saját terveink alapján. A felújításba Anthony M. Vasquezzel együtt szálltam be. Több csapat dolgozott itt kalákában, rokonok, barátok, a komolyabb munkákat, mint a tető szigetelését vagy a teljes komplett ablakcserét, természetesen szakemberek végezték. Egyedül a homlokzat színezésével maradtunk el - meséli Szász Sándor, miközben csatlakozik hozzánk Kucsera Márta, hogy a következő párbeszéd hangozzék el kettejük között: - Azt mondd, Sándor, hogy a felújításba beleadtál apait-anyait! - Mondom, apait-anyait. És hogy nincs még egy olyan képzőművész, aki a saját zsebéből finanszírozott volna egy ilyen felújítást. - De, van még egy. (Kucsera Márta mond egy nevet.) - De ő nem képzőművész. A nagy nyitányt péntek este hatkor tartja a Budapest Art Factory. A hétszáz négyzetméteres csarnokban a nyolc műterem mellett a New York-i Postmasters galéria Torzítások című tárlata is megtekinthető lesz. A Postmasters tulajdonosát, Kucsora Márta a saját megtakarított pénzét áldozta a Budapest Art Factory közösségért. Budapest Art Factory (Budapest XL, Építész utca 20.) A Postmasters Gallery Torzítások című tárlata február 16-ig látogatható, a nagy nyitány kivételével előzetes időpontegyeztetéssel. További részletek a httpsy/budapestartfactory. com oldalon Banovich Tamást húsz éve ismerem. Kint tanultam az Egyesült Államokban, még diák voltam, ő meg már menő galerista - meséli Kucsera Márta -, akkor fel sem merült, hogy képviselne mint galéria, az egy sokkal későbbi sztori. Az édesanyja itthon él, 91 éves, Tamás rendszeresen hazajár. Már mentek a programok a Budapest Art Factoryban Angyalföldön, amikor eljött egy rezidens művész tárlatának a megnyitójára. Amikor felvetődött annak a lehetősége, hogy egy új helyszínre költözünk, és egy picit megváltozik a koncepciónk - azaz nem a rezidens művészeken lesz a fókusz, hanem építünk egy komolyabb kiállítóteret, ahol kúrált kiállításokat fogadunk be -, a gondolat nagyon tetszett Tamásnak. Akkor rögtön mondta, hogy pop-up helyszínként érdekelné a Budapest Art Gallery. A Postmastersnek ugyanis most csak Rómában van állandó helyszíne, New Yorkban nomád galériaként mindig egy-egy tárlatra keres helyspecifikus kiállítóteret, így jött a lehetőség, hogy elsősorban digitális, új művészeti tendenciákat bemutató, nemzetközi kiállításokat fogadjunk be. Ez egy kicsit hiánypótló küldetés is: a forprofit galériák - egy-két kivételtől eltekintve - 90 százalékban eladható képzőművészeti alkotásokat mutatnak be. A Postmasters tárlatán Barabási Albert-László fizikus festménye, a 2022-es Álhírtekercs is látható lesz. A hálózatkutatás nemzetközileg elismert szakértőjének - eredetileg 12 tekercsből álló - művét a Covid-oltási kampány idején terjedő álhírek inspirálták. „Több mint kétszázezer Twitter-felhasználó adataival felfegyverkezve nem csak a hamis híreket mértük meg; nyomon követtük azok útját, követtük az alattomos suttogást visszhangtól visszhangig, felhasználótól felhasználóig. Ebben a hálózatban 12 személy tűnt ki - az Álhír Apostolok, akiknek hangját az alattomos dezinformáció változékony kórusa erősítette fel. Minden tekercs nemcsak egy eszköz, hanem egy mesélő, minden ecsetvonás a vásznon egy történet az alattomos dezinformáció és az igazság közötti bonyolult táncról, visszhangozva az álhírek csendes, mégis erős rezgéseit a digitális térben” - írta művéhez Barabási Albert-László. Az alapítók - Kucsera Márta, Szász Sándor és Juhász Dóra - a lépcsőt magukkal hozták Angyalföldről. Lapunk fotográfusa, Béres Márton a 2020-ban készült képét rekonstruálta A Postmasters tárlata az új művészeti tendenciákat mutatja be. Ide tartoznak a LoVid (az izraeli Tali Hinkis és az amerikai Kyle Lapidus alkotópáros) digitális és NFT animációi is zO ct;'<2 OOCD