Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-17 / 14. szám
VÉLEMÉNY_______________________________________________2q24,11 S I 9 Rendszerhiba hétfőn ismét csodás nap virradt Rezsifölde boldog lakóira. Szorgos népünkben a talán kissé l cúgos reggel is a Brüsszeltől való évezredes függetlenség büszkeségét erősbítette, amit Putyin személyesen garantál Orbánnak. No de hónapok óta a csapból is az folyik - már ha bírja a főnyomócső -, hogy Kormányunk e jeles naptól pénzt oszt napelemre vágyó honpolgárainak. Mert a magyar napelem nem táncol úgy ahogy Soros és Von der Leyen fütyül! (Aztán most nehogy azzal tessen itt lazítani, hogy ez is EU-pénz, meg hogy a korábbinál kevesebbet adnak és rosszabb feltételekkel! Mert még könnyen a szuverenitásvédelmi hatóság alagsorában találjuk magunkat!) A jelentkezés online, szuper, ultramodern. Az elbírálásnál csak a beadás sorrendje számít. Korrekt. A papír, mint meghaladott, nyugati csökevény, felejtős. Hisz nincs az a szuperlatívusz, amivel Orbán hű dalnokai ne jellemezték volna már a százmilliárdjainkból „fejlesztett” állami informatikát. Az öntudatos NER-társaknak nincs is más dolguk, mint kettőt kattintani, és már jön is a tetőre az ingyenáram. így érkezett el az online nyitány várva várt, reggel 10 órás időpontra. Bevallom, az elején kissé elpilledtem, így fél 11-kor már csak a későn érkezőknek fenntartott „előszobában” kaptam helyet. De hát végül is a „virtuális valóságban” mégiscsak kellemesebb egy előszobában malmozni, mint egy 123 ezer tagú sor végén proliskodni. Innen, vagy fél óra múltán, átkerültem egy további, talán jelentkezési oldalra, ám ott már csak az üres képernyőt bámulhattam. A kezdőlapra viszont kiírták, hogy a belépés a „Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ)” rendszerhibája miatt „akadozik”. Nem tudom, talán valami, Smith Ügynök (SÜ)-féle vírus lehet a ludas. Reméltem, azért KAÜ gyorsabban két vállra fekteti SÜ-t, mint Orbán az inflációt. Mindenesetre így hétfőn az egész országban lehalt a teljes online ügyintézés. Értsd, se személyi, se gépjármű, se gyógyszer, semmi. Az országos belépést biztosító „Ügyfélkapun” a várakoztatást jelző, saját farkába harapó kígyó végtelen körzésével tesztelték a rezsihűséget. A KAÜ-honlapon annyi díszelgett, hogy „ügyintézés szabadon - HIBA TÖRTÉNT!”. Hát, igen. Rendszerhiba. Délután az illetékes energiaügyi tárca zavaros, korábbi szavaiknak látszólag ellentmondó közleményben biztosított, hogy az előregisztrációnál nem a beadási sorrend számít. Nem sokkal később viszont győzött KATT, helyreállt a „rend”. Aki akart, napelempénzért is kattinthatott. Jóllehet tegnap lapzártánkkor már az eredetileg tervezett, 15 ezernél is több, 17 ezer regisztrálónál tartottak, az ablak még mindig nyitva állt. De ha az elbírálásnál nem a sorrend számít, akkor mégis mi? Ez is csak az állami pályázatok történetében szokásos szerverfagyás, majd az azt követő mellébeszélés. Az udvartartás ilyenkor inkább piszmog, vakarózik és Gucci cipői orrát nézegeti. Mintha mi sem történt volna. Akkor tehát megvan a rés a pajzson. Az Orbán-rendszert ezek szerint a rendszergazdák fogják bedönteni. Hisz most is megmutatták, ki az úr a háznál. Ha így, hát így. MARNITZ ISTVÁN Obi-Wan Biden egyetlenül hideg hétfő este volt Iowában, talán ennek is tudható be, hogy a hárommilliós államban csupán 110 ezren mentek el a Republikánus Párt jelöltállító gyűléseire, ennyien adták meg az előválasztások alaphangját. Az eredmény maga a megtestesült papírforma, Donald Trump, akit a közvélemény-kutatók 50-52 százalék körül mértek, végül 51 százalékot kapott, a 99 megyéből egyetlenegy volt, ahol Nikki Haley mögé szorult. Egy lépéssel közelebb kerültünk a 2020-as elnökválasztás visszavágójához - azzal a különbséggel, hogy azóta Trump és Biden elnök is idősebb lett négy évvel, előbbi 77, utóbbi 81 lesz a november 5-i választás idején. Meg persze a világ is sokat változott, például egyszerre két háború is pusztít. Ukrajnában és Izraelben is sokan az Egyesült Államoktól várják a sorsdöntő segítséget, miközben az amerikaiak saját gazdaságuk és demokráciájuk állapotával vannak elfoglalva, a kongresszust megbénítja a megosztottság, a legfelsőbb bíróság pedig egyszerre vakarja mind a kilenc fejét, mit tegyen a Trump indulását megtiltó jogi kezdeményezésekkel. Egyrészt nyilvánvaló, hogy az exelnök törvénytelenül próbált hatalomban maradni, másrészt mégsem lehet kizárni a versenyből, hiszen mögötte áll a republikánusok többsége. Az iowai eredmény megerősítette, hogy a jobboldalon nincs erő, amelyik megállíthatná Trumpot, még akkor sem, ha Biden ellen bárki mással jobbak lennének a republikánusok esélyei. A demokrácia amerikai és egyéb hívei számára egy kicsit már mereven járó és nagypapásan beszélő öregúr nyújtja az egyetlen reményt. Mint a Csillagok háborújában Leia hercegnő Obi-Wan Kenobitól, a világ egyedül Joe Bidentől várhatja, hogy megmentse a most festett szőke, de továbbra is meglehetősen ijesztő Darth Vadertől. A tét nyomasztó, az esélyek pedig kiegyenlítettebbek, mint szeretnénk. JEGYZET Horváth Gábor A 5oR*rj Nincs Mereyi i annyi AZ IDŐ PÉNZ PÁPAI GÁBOR RAJZA RÓNAY TAMÁS Ha Kína annektálná Tajvant, a globális chippiac valószínűleg összeomlana jelenlegi formájában. Sok okostelefon és elektromos készülék gyártása kerülne be Kína félelme Rég volt annyira bizonytalan a biztonsági helyzet a világban, mint mostanság. Konfliktusok sora okoz aggodalmat, de a világgazdaságot is megrendítené, ha az imperialista szándékait már nem is tagadó Kína háborút indítana Tajvan ellen, hogy erőszakkal érje el az anyaország és a sziget egyesítését. Peking a szombati elnökválasztás után ismét meggyőződhetett arról: a tajvaniak háborúval való fenyegetésével, a sziget partjainál tartott hadgyakorlatokkal, a tajvani légtér kínai vadászgépek általi folyamatos megsértéseivel s a dezinformációk terjesztésével sem éri el célját. A szigeten élők ugyanis ragaszkodnak a status quóhoz, a lakosságnak csak egy elenyésző hányada képzeli el jövőjét egy Kína fennhatósága alatt álló államban, amit azzal is jeleztek, hogy a szuverenitáspárti Lai Csingte-t választották meg elnöknek. Miért is olyan fontos Tajvan a világ gazdasága szempontjából? A Peking és Tajpej közötti feszültségek nemcsak a magát de facto „védőhatalomnak” tekintő Egyesült Államokat és Washington indo-csendes-óceáni szövetségeseit, hanem Európát is érintik. A Tajvani-szoros a globális hajózás szempontjából központi jelentőségű. Mindemellett Tajvan világelső a félvezetőgyártásban, túlélésének zálogát látja abban, hogy uralja a digitális technika e fontos elemét: a félvezetők a mikrochipek fontos összetevői. Ha Kína annektálná Tajvant, a globális chippiac valószínűleg összeomlana. Sok okostelefon és elektromos készülék gyártása kerülne veszélybe. Az Apple technológiai óriás például számos chipet vásárol a tajvani félvezetőgyártótól, a TSMC-től. Egy esetleges háború az autóipart is érzékenyen érintené. Számítógépes szimulációk szerint Tajvan néhány hétig, legfeljebb három hónapig tarthatná magát Kínával szemben, majd Peking győzelme esetén a helyiek átállnának gerillaháborúra. Súlyos veszteségeket okoznának a megszállóknak. Ezekkel a kockázatokkal természetesen Kína is tisztában van. Bár Hszi Csin-ping kínai államfő hangneme egyre keményebb Tajvannal szemben, jól tudja, hazája, Kína öngyilkosságot követne el egy katonai akcióvas szélybe. Szoborkeringő ORWELL VILÁGA alandos sorsú szobor a Sportlovas, Pátzay Pál (1896-1979) alkotása. Eredetileg, az ötvenes években a Népstadion metróállomás bejáratához szánták, ám a földalatti építése csúszott, ezért a Műcsarnok lépcsősorának mellvédjén állították fel, a Hősök terén. Onnan költöztették a belvárosba, a Duna-korzó sarkára, majd tovább, át Budára, a Margit híd lábához. Az elegáns bronzlovas és lova 1980 óta néz a sziget felé, farral a Lukács fürdőnek. Meghökken bizony a látogató, amikor kétszáz kilométerrel arrébb váratlanul szembetalálkozik a Sportlovassal egy panelház tövében, Kazincbarcikán. Hogy került oda? Megvan a története. Kárpótlásul kapták a barcikaiak - derül ki Takács István (1930-2004) egykori tanácselnök, a borsodi iparvárost két évtizeden át szenvedélyesen szépítő lokálpatrióta visszaemlékezéséből. (Idézi akivá-Nem sikerült visszaszereznie az eredetit, azt viszont kijárta, hogy városa kapjon helyette két másolatot. Jó helytörténeti magazin, a Barcikai Históriás.) A Nemzeti Galéria főigazgatója 1976 nyarán levélben tájékoztatta a tanácselnököt, hogy Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész 80. születésnapjára életmű-kiállítást rendeznek a Budavári Palotában, és szeretnék bemutatni a Munkácsy Mihályt ábrázoló alkotását is. Az a szobor Kazincbarcikán állt, a város tulajdonában. A főigazgató felelősséget vállalt „a kölcsönkért szobor épségéért és visszaszállításáért”. A kiállítás után teltek-múltak a hónapok, ám a Munkácsy csak nem akart hazaérni. Aggódott a városvezető. Miskolcon úgy hallotta, a galéria önhatalmúlag megtartja a szobrot, és erről a fejük fölött Aczél elvtárs már szólt is a megyei párttitkárnak. Takács István mégsem hagyta annyiban. Többszöri levélváltás után a fővárosba ment - mint írja - „abban a tudatban, hogy jogilag nekünk van igazunk, hiszen a szobor a miénk”. Nem sikerült visszaszereznie az eredetit, azt viszont kijárta, hogy városa kapjon helyette két másolatot: azonos méretű Munkácsyt és vigaszdíjként még egy másik Pátzay-szobrot is. Tárgyalt az idős mesterrel is, noha szavaiból úgy tűnik, inkább annak feleségét kellett győzködnie. Végül meglett az alku, a helyet maga a művész választotta ki, így került 1979 nyarán egy felére kicsinyített Sportlovas a Kun Béla (ma Dobó István) térre. Jó helyre került, ezt fontos hangsúlyozni. Barcikát a szobrok városának nevezik, ha kissé fellengzősen is, de teljes joggal: 102 köztéri alkotás otthona a Köztérkép.hu szerint. Akad néptáncospár, játszó kecskegida, sőt unikornis. Ráadásul a panelházak tűzfalait újabb, színes és ötletes festmények keltik életre. Sok-sok kedves alkotás, ápolt környezetben, a szépséges Bükk lábánál, egy élhető és szerethető városban. Ám a közeli nagyközség, Izsófalva talán még a járási székhelyen is túltesz a képfaragás iránti tiszteletben. Az egykori bányászfalu, a régi Disznóshorvát ugyanis híres szülöttének, Izsó Miklós szobrászművésznek a nevét vette fel (1950). Annak az Izsónak, akinek Petőfi-szobra a pesti Március 15. téren áll, a magyar sajtószabadság jelképes helyszínén. Lám csak, Borsodból, a Tardona- és az Ormos-patak partjáról közben vissza is kanyarogtunk a Dunához. BÁRTFAI GERGELY