Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-06 / 31. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 6., kedd • • Üres padokkal üzent Orbán TÁVOL Hiába az Egyesült Államok figyelmeztetése és több nagykövet jelenléte, a Fidesz határozatképtelenné tette a parlament tegnapi rendkívüli ülését, ahol a svéd NATO - csatlakozásról szavaztak volna. Könnyen amerikai szankciók jöhetnek. BATKA ZOLTÁN, RÓNAY TAMÁS Kisebb nagyköveti találkozó helyszíne lett az Országgyűlés karzata tegnap kora délután: az Egyesült Államok nagykövete, David Pressman mellett Trine Skymoen norvég, Erik Vilstrup Lorenzen dán, Pavol Hamzik szlovák és Sebastian Kociek lengyel nagykövet is elment megnézni, Orbán Viktor miniszterelnök állja-e a szavát, és a NATO-szövetségeseinek tett korábbi ígéretének megfelelően „az első adandó alkalommal” megszavazza-e a kormánytöbbség az általa másfél éve blokkolt svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. Mindez azután történt, hogy Orbán már a korábbi ígéretét is megszegte, miszerint „nem Magyarország lesz az utolsó”, amely ratifikálja a svéd csatlakozást. Nemrég ugyanis a török parlament elfogadta Svédország belépését a NATO-ba. Mivel a magyar parlament tavaszi ülésszaka csak hetek múlva kezdődne el, a rendkívüli ülésnapot az MSZP kezdeményezte részben a svéd csatlakozás elfogadása érdekében. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége már a múlt héten közleményben emlékeztette Orbánt az ígéretére. Mint írták, „minthogy Magyarország maradt az utolsó szövetséges Svédország NATO -tagságának ratifikációjában, az Egyesült Államok üdvözli a február 5-ére, hétfőre összehívott rendkívüli parlamenti ülés bejelentését közös biztonságunk e kulcsfontosságú kérdésében. Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, hogy Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni fog. A hétfői rendkívüli ülés lehetőséget biztosít erre” - írták. A Fidesz azonban - ahogy más, az ellenzék által kezdeményezett ülésnél - ezúttal sem jött el, maga a kormány pedig elvonult Sopronbánhidára „kihelyezett kormányülésre”. A parlament ülése így határozatképtelenség miatt el sem kezdődött, a NATO-országok képviselő pedig szerint objektíven nézve ennek a helyzetnek egyetlen nyertese van: Oroszország végignézhették, mi zajlik Magyarországon parlamentarizmus címén. Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, amely közvetlenül érinti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és az egész szövetségünk biztonságát - fogalmazott a sikertelen ülés után a Kossuth téren David Pressman. Emlékeztetett ismét: Orbán azt ígérte, meggyőzi a parlamentet arról, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen. Még a rendkívüli parlamenti ülés előtt az amerikai kongresszus tagjai is felszólították Orbán Viktort, hogy Magyarország ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Jeanne Shaheen demokrata párti és Thom Tillis republikánus szenátorok nyilatkozatukban kiemelték: „Számos korábbi, nyilvános kötelezettségvállalása ellenére Magyarország az utolsó megmaradt NATO-tag, amely nem ratifikálta Svédország csatlakozási kérelmét, és mind az idő, mind a türelem fogytán van”. A két törvényhozó kijelentette, tétlenségével Budapest „azt kockáztatja, hogy visszavonhatatlanul megrontja kapcsolatait” Washingtonnal és az Észak-atlanti Szövetséggel. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin pedig külön nyilatkozatban említette annak lehetőségét, hogy szankciókat vezessenek be Magyarországgal szemben, egyúttal Orbánt „a NATO legkevésbé megbízható tagjának” nevezte. A Fidesz a maga részéről egy Facebook-bejegyzéssel letudta az ügyet, Kocsis Máté frakcióvezető azt posztolta: „Álláspontunk szerint a rendes parlamenti ülésszaknak mindjárt az elején sor kerülhet a svéd NATO-ratifikációra, de ehhez szükséges a két miniszterelnök (a svéd és a magyar) budapesti találkozója. Ha a svédeknek fontos a csatlakozás, akkor ide jönnek, ahogy Törökországba is elmentek.” A stockholmi kabinet ezzel szemben nem látja értelmét egy ilyen találkozónak, erre utalt a svéd diplomácia vezetője. Tobias Billström Korábban a külügyi bizottságban a finn és a svéd csatlakozást is „csont nélkül" elfogadták a kormánypártiak külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország nem szabott különleges feltételeket Svédország csatlakozásához, ellentétben Törökországgal. Az eredménytelen rendkívüli ülésnapon egyébként az ellenzékiek (napirend előtti felszólalások ilyen esetben is vannak) a Mi Hazánk kivételével támogatták Svédország NATO-csatlakozását. Az ülésen Vadai Ágnes (DK) úgy fogalmazott: Orbán személyes hiúsága és Putyin orosz elnök iránti elkötelezettsége vezetett oda, hogy sokadjára is utolsók lettünk. - A svéd NATO-csatlakozás erős biztonsági garanciát jelentene hazánk számára is. Mennyire békepárti az a kormány, ami másfél éve azzal szórakozik, hogy akadályozza e garancia érvényesülését? - tette fel a kérdést a szocialista Harangozó Tamás. A Népszava kérdésére úgy vélte: a NATO-nagykövetek jelenléte a helyzet és a téma komolyságát jelzi. Azaz: nemcsak azt, hogy a svéd csatlakozás milyen komoly erő- és kapacitásbővülést jelent a NATO-nak, hanem azt is, mennyire képtelen helyzet, hogy egy NATO-tag a világ legnagyobb katonai erejével lassan másfél éve szórakozik. Szerinte nem látható, hogy a svédek - akiknek a gépei, a Gripenek látják el ma a magyar légtér védelmét - mivel érdemelték ki ezt a bánásmódot, ahogy az sem, hogy Magyarországnak ehhez milyen érdeke fűződik. „Objektíven nézve ennek a helyzetnek egyetlen nyertese van: Oroszország” - mondta Harangozó Tamás. Az üléstermen kívül több ellenzéki képviselővel is beszéltünk, akik úgy fogalmaztak, Orbán nem sokáig blokkolhatja a svéd tagságot. Több forrás is azt mondta, hogy a fideszesek már régen átengedték volna a svéd csatlakozást, ám a Karmelitából érkezett a jelzés, hogy nem szavazhatják azt meg. Lapunknak Brenner Koloman, a külügyi bizottság jobbikos alelnöke felidézte: korábban a külügyi bizottságban a finn és a svéd csatlakozást is „csont nélkül” elfogadták a kormánypártiak. Hiába várták a nagykövetek, nem történt előrelépés a parlamentben HARANGOZÓ TAMÁS BRENNER KOLOMAN: Álvalósággyártás a fideszes médiában FORDULAT „Pressman elvtárs Vorosilov marsall és Jurij Vlagyimirovics Andropov nyomdokaiba lépett”, és „Testközelből ellenőrizte a megbízó a magyar ellenzék feladat-végrehajtását” - írta a kormánypárti Magyar Nemzet honlapja tegnap arról, hogy az amerikai nagykövet is részt vett a parlament végül eredménytelenül zárult rendkívüli ülésén, amelyen a svéd NATO -csatlakozásról szavazhattak volna. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy alig másfél éve még milyen várakozásokkal tekintett a Fidesz a 2022. szeptemberi, végül jobboldali fordulattal zárult svédországi parlamenti választásra. „Sorsdöntő választás a svédeknél / Orbán Viktor próféciája nyomán a migránskérdés került a kampányhajrá középpontjába.” „Bravúrosan fordított a svéd jobboldal, de a meccs még nincs lefújva / A pezsgőt még a hűtőben kell tartani szerdáig, a külföldi szavazatok még változtathatnak az eredményen.” Két korabeli főcím-alcím pár az akkori kormánylapból. Mindez jól jelzi, hogy a NATO bővítése és annak magyar akadályozása hogyan szorult ki a perifériáról is a pártsajtóban és az állami médiában, miközben mindent leural például a Lánchíd-saga.Svédországban jelenleg konzervatív kormány van hatalmon a szélsőjobb támogatásával. A kormányzó koalíció a migráció és a „migránsbűnözés” megfékezésének ígéretével csupán kisebbségi felhatalmazást kapott, amit az Orbán-kabinet így is a saját ideológiája győzelmeként ünnepelt.) Sajátos, ahogyan a NER-hatalom, illetve annak médiája mostanában a svéd kormányt kezeli - meglepő, de nem irracionális. Svédország jelenleg az állandó rossz példa, az „elbukott” Nyugat összeomlásának szimbóluma a magyarországi pártsajtóban: olyan széthullóban lévő állam, amelynek semmi keresnivalója a NATO-ban. Hogy miért alakult így, annak két, egymástól nagyrészt független oka van. Egyrészt viszonylag gyorsan, hónapok alatt kiderült, hogy a svéd szélsőjobboldal nem tud mit kezdeni a migrációs hátterű belbiztonsági krízissel: nemhogy megoldása nem volt rá, de jelentősen elmélyítette azt minden mérhető mutató alapján, így semmilyen politikai előnyt nem kínált, ha Orbánék továbbra is az Orbán-modell külföldi kiterjesztéseként emlegették volna, ahogyan azt a svédországi választások előtt és alatt tették. Másrészt Magyarország közben bemanőverezte magát a svéd NATO-csatlakozást mereven ellenzők szűk táborába (2022. október közepéig 30 NATO-tagállamból 28 ratifikálta a svéd belépést), és onnantól a kézi vezérelt Fidesz-médiában a svéd „patrióták” megszűntek Orbán Viktor eszmei szövetségesei lenni, sőt úgy bánnak velük, mintha a skandináv államot egy woke-koalíció kormányozná. A lakmusznak tekinthető Magyar Nemzetben az elmúlt hónapokban egyetlen elemző anyag sem jelent meg arról, hogy katonailag mivel járna a svédek belépése, és ugyanez a helyzet az állami média honlapján, a hirado.hu-n is. „Putyin: Az orosz fegyverek jobbak a NATO fegyvereinél” - a Magyar Nemzet esetében cikkünk írásának idején ez volt az egyik legfrissebb NATO-vonatkozású hír a honlapon, ahogy a hirado.hu-n is. Éppen azokban a napokban, amikor meg kellene magyarázni, miért maradt egyedül Magyarország, mára mindkét orgánumban és a teljes Fidesz-médiában a perifériára szorult mind a NATO-bővítés témája, mind pedig az, hogy a svéd csatlakozást minden korábbi magyar kormányígérettel ellentétben immár csak az Orbán-kabinet gátolja. HARGITAI MIKLÓS Inkább elvtársoznak, mintsem hogy Orbán ígéreteiről írjanak