Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-06 / 31. szám
IQ I NÉPSZAVA I 2024. február 6., kedd KULTÚRA LAPSZÉL Nem beszéltek a balesetről Horváth Lajos Ottó és Vidnyánszky Attila nem beszéltek a balesetről - mondta a Nemzeti Színház előadásán súlyosan megsérült színész az Indexnek adott interjújában. „Őt most nagyon leköti a színház, engem pedig nagyon leköt a gyógyulás” - mondta a lapnak Horváth Lajos Ottó, akinek a gyógyulása minimum fél évig eltart még. A színész tavaly novemberben Szász Júliával együtt lezuhant a díszletről a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia előadása közben. A baleset után Vidnyánszky Attila először lemondott vezetői posztjáról, ám a lemondást Csák János a vizsgálat lezárásáig nem fogadta el. A belső vizsgálat december 21-én lezárult, Vidnyánszky Attila ezután visszavonta lemondását. A rendőrségi vizsgálat még zajlik. Horváth Lajos Ottó egyelőre nem is gondol a visszatérésre. Az interjúban azt mondta: „Most egy huzamosabb ideig nem fogok tudni visszatérni olyan formán, hogy úgy tudjam ellátni a munkát, ahogy azt szeretném.” NÉPSZAVA Színésznő sérült meg Temesváron Megsérült a Temesvári Német Színház színésznője, Olga Török, amikor a vasárnap esti Cseresznyéskert-előadás közben rázuhant a díszlet - írja a Libertatea. A színésznőt kórházba szállították, az előadást félbeszakították. A munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt büntetőeljárást indítottak, a rendőrség a baleset körülményeinek a felderítése érdekében nyomoz. A Temesvári Német Színház közölte: az esetről értesítették a Temes megyei munkaügyi felügyelőséget, és belső vizsgálatot is indítottak a baleset körülményeinek a felderítésére. A Libertatea azt is megjegyzi, hogy nem a temesvári volt az egyetlen színházi baleset a hétvégén Romániában. Szombaton a Bukaresti Nemzeti Színházban Marius Manóié színész szenvedett balesetet egy előadás során. TRANSTELEX Turner-akvarell került elő William Turnernek, az angol romantikus festészet egyik legnagyobb alakjának eddig soha nem látott akvarelljére lehet licitálni márciusban. A valószínűleg 1796-ban készült mű nemrég került elő egy angliai kastély padlásáról, és a közép-angliai Leominsterben működő Minster Auctions aukciósháznál árverezik el. A képet 30-50 ezer fontos (13,5-22,5 millió forint) becsértékkel kínálják. PA PAG E N 0 Egy kis Prága Pesten TÁRLAT Látványosan a látványtörténetről leginkább így jellemezhető a Madách - Prága kiállítás a Pesti Vigadóban, ahol jelmezskiccektől a VR-szemüvegig elevenedik meg a színházi látásmód. ROSZNÁKYEMMA Érdemes felliftezni a Pesti Vigadó hatodik emeletére, ahol az üvegtetőzet miatt részben természetes fénnyel megvilágítva várja látogatóit a Madách - Prága című „látványtörténeti” tárlat. Tavaly összeértek az évfordulók: egyszerre ünnepeltük Magyarország fővárosát és hazánk legismertebb költőjét, Petőfi Sándort. E két grandiózus „ünnepkör” elvonta a figyelmet a magyar könyvnyomtatás 550., Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. és Madách Imre születésének 200. évfordulójáról. Utóbbit ünneplendő az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) installációt készített saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből. Az ember tragédiájának tizenöt színéhez kapcsolódva tizenöt különböző rendezést jelenít meg az installáció, melynek látványtervét Mira János díszlettervező jegyzi. Az alkotás díszes társaságba került, olyan tervek és elképzelések közé, melyek megjárták Prágát. Az OSZMI ugyanis a magyar színháztörténet és a közelmúlt meghatározó látványterveiből készített kiállítást, olyan munkákból, melyek a Prágai Quadriennálén is láthatók voltak (magát a Madách - Prága tárlatot szintén Mira János tervezte). A Prágai Quadriennálé (PQ) a színházi látványtervezés és színházépítészet nemzetközi seregszemléje. Bár az utóbbi időben a nagyközönség számára is egyre vonzóbbá vált a négyévente jelentkező szemle, ehhez hozzátartozik, hogy az 1967- es indulás óta jócskán átalakult a PQ - ezt foglalja össze a tárlat alcíme is: A felvonulástól az önálló téralkotás művészete felé, 1967-2023. A húsz ország részvételével a cseh fővárosban indult szemle eleinte nem volt más, mint leltár: színházi látvány- és jelmeztervek, azaz rajzok, tárgyak és makettek végtelen sora. Ehhez képest a tavaly júniusi PQ-n már alig volt olyan kiállítási anyag, melyben ne lett volna hús-vér szereplő, színész, táncos, vagy magát az installációt ne próbálhatta volna ki a közönség. A hatvanhét ország részvételével megrendezett tavalyi versenyen például látható volt Borsi-Balogh Máté is, mivel hazánk az Örkény István Színház Winterreise előadásának látványtervét vitte ki Prágába. Az eredeti munkából készített winterreise.box (Devich Botond tervező és Tarnóczi Jakab rendező munkája) a legjobb dizájn díjában részesült az Országok és régiók szekcióban. A különleges díszletben Borsi-Balogh Máté Franz Schubert Téli utazás című dalcikA válogatást végignézve az az érzésünk támad, hogy a terv is művészet lusát énekelte el, az előadás egyes részletei a doboz külső falán lévő 12 monitoron voltak megtekinthetők, a munka az OSZMI mostani kiállításának egyik meghatározó darabja. Ám ami először megragadja a tekintetünket, az a kiállítótér rendezői balján elhelyezkedő, plexicsövekből álló „felhő”. Az installáció a 2019-es PQ-ra készült, melynek központi témája a képzelet volt. A négy egyetem - a Képzőművészeti, a Kaposvári, a MOME és a BME - közös munkája nyomán született alkotás a képzelet tárgyiasulását fejezi ki. Az elmúlt évek eredménye a 2019-es, Végtelen Dűne névre hallgató installáció is, mely szintén kapott díjat (a legjobb kiállítás lett az Országok és régiók kategóriában). A Végtelen Dűne a tükrök által létrehozott végtelenség illúzióját kelti: az installáció a környezetét kettőzve mossa el a térbeli határokat, így a létező világ visszatükröződik. Az alkotás a Pesti Vigadóban Madách - Prága, Pesti Vigadó Február 8-án szubjektív tárlatvezetést tart dr. Szabó Attila, az OSZMI igazgatóhelyettese, a Prágai Quadriennálé magyarországi felelőse. Nyitva: február 18-ig VR-szemüvegen keresztül tekinthető meg. A szinte egészen friss prágai tapasztalatok mellett az OSZMI kiállítása lényegében a magyar színházi látványtervezés történetét is szemlélteti. A kiállítás egy csavarral önmagában olyan, mint egy látványtér. Egy ponton a XX. század legnagyobb tervezői, a hazai látványtervezés iskolateremtő alkotói láthatók: Varga Mátyás, Márk Tivadar, Oláh Gusztáv. De megannyi nagy név jelen van: például Keserű Ilona, Ország Lili, Koós Iván, Vágó Nelly, Schäffer Judit, El Kazovszkij. Vannak közismert darabokhoz készített látványtervek (Rómeó és Júlia, Figaro házassága, Liliom, Egy őrült naplója), és színháztörténeti jelentőségű előadások is felelevenítődnek, így Ascher Tamás 1990-es Platonov-rendezése, melyhez Antal Csaba készített díszletet, Vágó Nelly kosztümöket. Minden munka megjárta a PQ-t, és nyertek díjakat is: az 1979-es PQ-n például Koós Iván megosztott ezüstérmet szerzett. Feltűnnek a színházi látvány ma is meghatározó alakjai, többek között Szakács Györgyi, Ambrus Mária, Khell Zsolt, Benedek Mária, Orosz Klaudia és a Kentaur álnéven alkotó Erkel László munkái. Lehajtható, klasszikus színházi székekben ülve szemlélhetők a tárlat egyes videóanyagai, ezek röpítenek el Prágába, a világkiállítás forgatagába - az OSZMI hazahozza az élményt a hatvanas évektől máig. A Madách - Prága a magyar színház szcenikai változásait mutatja be, másrészt a Prágai Quadriennálé átalakulását. Az egészen áthaladva az az érzésünk támad, bár ott lettünk volna. A „felhő” installáció négy egyetem - a Képzőművészeti, a Kaposvári, a MOME és a BME - közös munkája nyomán született, s a képzelet tárgyiasulását fejezi ki Jánoskúti Márta jelmeztervei. Witold Gombrowicz: Operett. Rendező: Valló Péter; Vígszínház, Budapest, 1978 INFÓ Tótágasra várva KREATÍV Fordított világ témában indítja hét év szünet után újra az Aranyvackor gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatot a Pagony Kiadó. Négy kategóriában várják kezdő vagy újrakezdő szerzők és illusztrátorok jelentkezését, akik úgy érzik, eljött az idő arra, hogy a kéziratuk és a vázlataik könyvként öltsenek végleges formát. A klasszikus írói kategóriák mellett idén már az első fordulóban is várják azokat az illusztrátorokat, akik szöveg nélkül, csupán képeikkel mesélnék el meséiket. Olyan prózai történetekben, mesékben reménykednek, amikben hol a féktelen jókedv és a szabadság, hol az abszurd fordulatok és a kitekert világlátás vezetik a történet fonalát. Csak még nem publikált pályaműveket fogadnak el. Az első fordulóban a nevezéseket négy kategóriában várják: 1. Rövid mese 2-5 éveseknek, 2. Rövid mese vagy meseregény, 3. Regény (részlet) 9-12 éveseknek, 4. Silent book vagy képeskönyv. A pályázat időben két részre oszlik: először zajlik a szövegek és a picture bookok fogadása és zsűrizése, majd a pályázó illusztrátorok a továbbjutott mesék közül választanak, és ahhoz készítenek képeket. A zsűri tagjai: Wéber Anikó író, Dániel András író és illusztrátor, Csobod Luca, a Pagony Kiadó szerkesztője, Grancsa Gergely, a Pagony Kiadó szerkesztője, Paulovkin Boglárka illusztrátor (tiszteletbeli zsűritag), Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője (tiszteletbeli zsűritag). A legjobb írás, a legjobb illusztráció és a legjobb silent book vagy képeskönyv szerzőjét 150-150 ezer forinttal díjazzák. A pályázat határideje március 15., a díjkiosztó október elején lesz. NÉPSZAVA