Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870
1870-06-30 / 26. szám
—o£5í 354 K3& előtt a szívélyes fogadtatást. Számosan — úgymond — jelentek meg itt, különösen a német közhaza éjszaki részeiből. Rokonszenvvel jöttek, rokonszenvvel fogadtattak, mert itt éjszak és délnémethen csak egy. Áttérve az ügyvezetői részre, szónok megemlíti, hogy az eddigi előértekezletek azon hiányban szenvedtek, miszerint ő neki (szónoknak) az előadó és elnöki tisztet együtt kellett végeznie, mi sok nehézségekkel járt. Eltérve már most az eddigi szokástól, indítványozza: Választassék az előértekezlet vezetésére egy elnök és egy jegyző, és erre Robies és Ernst G. urakat ajánlja. (Egyhangúlag elfogadtatik. Ezek után szóba hozta a megvitatandó kérdések megállapítását. Kehr megbetegedvén, nem jelenhetett meg; a 4-ik tétel tehát elesik, úgyszintén — mivel Lange Wichard Hamburgból szükségképemn elmaradását bejelentette — az 1-fő számú t. is; most azon kérdés támadt, hogy váljon mind a három főgyűlésre határozzák-e meg a napirendet vagy csak az elsőre ? Előadó, ki e kérdést fölvető, első napra bevezető előadásul Ficker tdr. 16. számú tételét ajánlja 2-dik tárgyul a szemináriumi kérdést, és 3-ikul Riecke tdr. III. sz. a. bejelentett tételét. Jessen (Bécs) csak oly kérdéseket kiván kitüzetni, melyek princzipialis horderővel birnak; ajánlja Köhler 7-dik számú tételét, mely az 5 és 6-ikat is magában foglalja; bevezetésül Eckhardt: Schiller Göthe, Lessing ein Dreiklang deutschen Geistes,« czimű értekezését. Riecke (plébános Neuffenben, Würtenberg, nagy horderejű kérdésnek a szemináriumok rendezését tartja, s ajánlja tehát azt 5. kapcsán a 6-ikat. Neumann (Neustadt — Eberswalde) mindennek előtt a valláskérdést kivánja tárgyaltatni. Bill J. (Buda) azt állítja, hogy a vallás-kérdés nem tartozik ide (zaj — ellenmondás! *) ő (szónok) szeretné tudni, hogy melyik Petsch küldte be az 5 tételt, mert tudomása szerint Berlinben két Petsch van: — hogy szavazhasson (éktelen zaj — felkiáltások: Ez nem tartozik ide!)... Szónok pártolja végül Jessen indítványát, szintúgy Böhm berlini isk. igazgató. Sack Ede (berlini tanító, a »Wegweiser« szerkesztője) éljenzések közt lép a szószékre. Szónok égető napi kérdéseket kíván tárgyaltatni. Első legyen minden esetre a vallásoktatás kérdése. Mert a hittani tárgyak a szemináriumokban felette sok időt vesznek igénybe; — ha már most a nagygyűlés azt találná kimondani, hogy a hitoktatás nem a népiskolába való, akkor ez természetesen kimaradna a szemináriumi tantárgyak sorából is. Logikailag tehát a vallásoktatás kérdése tárgyalandó első napon, második napon aztán kerülne a szemináriumi kérdésre a sor. Harmadik napon a »Német egyetemes tanítói egylet« ujjá alakítását kivánja tárgyaltatni. (Nagy tetszés.) Heinrich igazgató (Prága). A prágai »deutsch, paed. Verein« megbízásából visszavonja a 12. tételt, föntartván magának a jogot a vallás okt. kérdés megvitatásában mint szónok résztvehetni. Elnök :Állapitassék-e meg a napirend mind a három gyűlésre most vagy nem ? A túlnyomó nagy többség »igennel« felel. Lederer A. (Pest,— tetszés nyilvánítások.) Bevezetésül felhozza, hogy ő születésére nézve csen, miveltségre nézve német, de Magyarországon működik. *) Csak olyan kérdéseket kíván, melyekről határozatot lehet hozni; javasolja a 7 tétel kapcsán első napra a seminariumi 2-ikra a vallás oktatási, 3-ikra a 14-ik (a német nőnevelés czélja cz. tételt). (Nagy tetszés.) Heitler (Rohoncz) kiván a napirendhez szólni, de a nagy zaj miatt nem igen jut szóhoz. Neumann (Neusti-Eberswalde) Ismételve ajánlá erélyes szavakkal a vallás kérdést az értekezlet figyelmébe és ezen fölkiáltással zárja be rövid beszédét: »Machen Sie nicht, dass das deutsche Volk über Sie zur Tagesordnung übergeht!« (Zajos tetszés). Schultzer dr. előadó : Zárszavában azt fejtegeti, hogy a vallást csupán általános elvek szerint oktatni nem lehet, mivel erre nézve az egyes felekezetek különböző és speciális szükségletei mérvadók. Nem kívánja tehát e kérdést ily vegyes felekezetű gyűlés elé terjeszteni; több kevésbé jelentékeny megjegyzései után elnök szavazásra e kérdést tűzi ki: Legyen-e bevezető előadás. (Nem.) Azután szótöbbséggel a lapunk múlt számában följegyzett napirend fogadtatik el. Végre előterjeszti előadó a választmány indítványát, mely szerint Hoffman Tivadar (Hamburg) első, Bobics Il-ik és Berthelt (Dresda) III. elnökül ajánltatik. Az értekezlet különösen Hoffmann neve megemlítésénél zajos éljenekbe tör ki. Hoffmann megköszönni a bizalmat, de szószerinti szavazást kíván, mivel tavaly egyhangú megválasztása bizonyos oldalról megtámadtatott. Riecke. A névszerinti szavazás ellen szól, végre elnök fölteszi a kérdést, mire a nagygyűlések elnökei szóegységgel megválasztottak. Evvel végződött az élőértekezlet. Mayer Miksa. E dologban hihetőleg nagy félreértés volt. Mert a vallás kérdése — mint olyan — csakugyan nem tartozik egy tanító-gyűlés, fóruma elébe; ott csak a vallás oktatás kérdéséről lehetett szó. M. M. Iskolai igazgatás és igazgató-tanító. *) I. Nézzük meg közelebbről a dolgot, vizsgáljuk meg, hogy mire szükséges tulajdonképen az igazgatás , és szerezzünk magunknak meggyőződést arról, váljon, nem lehetne-e az iskolát az ige *) Ezen bevezetés legalább is fölösleges volt. MM. *) Az »Igazgató-tanítók kérdésével oly tárgyat hoztunk szőnyegre, mely élénk és tartós vissza