Népújság, 1974 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1974-04-19 / 15. szám

2 NAPÚJSÁG­ H­ÉTRE HÉTRŐL Jugoszlávia a nemzetközi gazdasági válság megszüntetését sürgeti Nagy érdeklődés nyilvánult meg Milos Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár ENSZ -­közgyűlési beszéde iránt. Mint ismeretes, a világszervezet rend­kívüli közgyűlése az elmúlt hét elején kezdődött. A köz­gyűlés jelentősége rendkívül nagy, hiszen minden bizonyá­ra új korszakot nyit a világ országainak gazdasági kapcsola­taiban, de mindenekelőtt az iparilag fejlett és fejletlen or­szágok viszonyában. Milos Minic, a jugoszláv kül­döttség vezetője a rendkívüli ülésszak péntek délelőtti vitá­­játcain Albert Bernard Bongo, Gabon Köztársaság elnöke után szólalt fel, ezt követően pedig Andrej Gromiko szovjet kü­lügyiminiszter és Habib Chati tunéziai miniszter mondott be szádét A jugoszláv álláspontot a kül­döttségek és a megfigyelők na­gy érdeklődéssel tanulmá­nyozták, elsősorban azért, mert a­z el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezletének ha­tá­rozatain alapul. Az algíri ha­tározatok képezik az állapját a fejlődő országok 77-es csoport­jja fellépésének is. A jugoszláv álláspont célja — a megfigyelők véleménye szerint — előmozdítani a je­lenlegi válság megszüntetését az összes országok és nemzet­közi tényezők együttműködése útján,­­mert — mint Minic mondta —, az­­egyes országok és maga az ENSZ is nagy pró­batétel előtt állnak. Ezzel kapcsolatban rámutat­nak a jugoszláv küldöttségve­zető kijelentésére: " Az el nem kötelezett országok soha­sem gondolták, hogy maguk is meg tudják oldani az egész nemzetközi közösség további fej­l­őd­és­e szempontj­ából dön­tő fontosságú problémákat. A politikai megfigyelők ezenkívül felhívták a figyelmet a­rra is, hogy Minic világosa­n és hatá­rozottan fejtette ki Belgrád áláspontját, amely szerint kö­zös erőfeszítéseket kell tenni a minden országnak gondot o­­kozó, de elsősorban a fejlődő országokat sújtó égető problé­mák megoldására. Milos Minic a héten kedden New Yorkban találkozott Hen­ry Kissinger amerikai külügy­miniszterrel és munkatársai­val. A találkozón a két külügy­miniszter, valamint munkatár­saik a két országot érintő kér­désekről, valamint az ENSZ- közgyű­lés napirendjével kap­csolatos kérdésekről tágyalt. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakával kapcsolatban valamennyi algériai újság hang­súlyozza, hogy többé senki sem vonhatja kétségbe az el nem kötelezett országok erejét. Az el nem kötelezett országok szi­lárdan elhatározták, hogy töb­bé nem lesznek puszta szemlé­lői a nemzetközi események­nek, hanem ők is beleszólnak a világ dolgaiba. A Revolution Arroquen hír magyarázója az ENSZ-­közgyűlés eddigi mun­ká­ját összegezve megállapítja, hogy a fejlődő országok fellé­pése erőteljes és egységes, és küldöttségeik egymás közti megbeszélései hozzá­j­árultak egységük erősítéséhez és azok­nak a mesterkedéseknek a meghiúsításához, amelyek szo­lidaritásuk megbontására irá­nyultak. Június 22-én lesz a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Az NBC nevű amerikai rá­dió- és tévéhálózat közölte, hogy június 22-én Moszkvában újabb amerikai-szovjet csúcs­­tá­lkozó lesz. Ha a csúcstalálkozó szerve­zői a hagyomány­okhoz tart­ják magukat, akkor Richard Nixon amerikai elnök egy hé­tig fog a Szovjetunióban tartóz­kodni. Nixon és Gromiko washing­toni találkozóján Henry Kis­singer is jelen volt, s utána­­ki­jelentette, hogy Nixon látoga­tásának pontos időpontját ké­sőbb határozzák meg. Egyéb­ként Andrej Gromiko az újsá­gíróknak elmondta, hogy Ni­xon elnökkel a stratégiai fegy­verkezés korlátozására vonat­kozó amerikai-szovjet tárgya­lásokról folytatott véleménycse­rét. Ezzel kapcsolatban Kissin­ger kijelentette, hogy Nixon — függetlenül a SALT tárgya­lásoktól — ellátogat a Szovjet­unióba. A Nixon-Brezsnyev csúcsta­lálkozó­k előtt a megfigyelőket elsősorban az érdekli, hogy si­kerül-e megállapodásra jutni az USA-na­k és a Szovjetunió­nak a SALT-tárgyalásokat ille­tően. Az amerikai kormány re­méli, hogy ,a SALT-tárgyalá­­sok eredményesek lesznek. Nagy érdeklődés a nemzeti kisebbsé­gekről tárgyaló értekezlet Iránt A nemzeti­­kisebbségek prob­lémá­j­ával foglalkozó nemzet­közi konferenciát — több mint ezer európai és amerikai tudós részvételével — ez év június 3-ától 7-éig tartják meg Trieszt­ben. A nemzetközi konferen­ciát Gon­izia és Friiuli-Venezia Giulia olasz tartományi kor­mány szervezi. Az előkészüle­teket végző tanácsban jugosz­láv tudósok is közreműködnek, továbbá az Olaszországban élő szlovén nemzeti kisebbség kép­viselői. Dr. Mochele Zalettinak, Trieszt tartomány elnökének véleménye szerint a nemzetkö­zi értekezlet iránt rendkívül nagy az érdeklődés világszer­te. Sok neves szakértő és szá­mos küldöttség jelentette már be részvételét. A konferencia céljairól a múlt év végén és az év elején már számos euró­pai országban,­­köztük Jugosz­láviában is folytak megbeszé­lések. Épül a flid a Fekete-éren Nemrégiben megkezdték az új híd építését a Fekete-éren. Az építkezés kezdetével lezárták a Lendvára vezető fő útvo­nalat, és ezért a közlekedés most Petesházán keresztül folyik. A híd építési költségeit a köztársasági útalap fedezi. A költségvetések szerint a híd építése 3 millió 130 ezer ú­j di­nárba kerül. Az építkezést a lendvai Gradbenik-Konstruktor Építőipari Vállalat végzi. A napokban ellátogattunk a Gradbenik-Konstruktor Építő­­ipari Vállalatba, hogy az épít­kezés iránt érdeklődjünk. Töb­bek­­között megtudtuk, hogy tu­lajdonképpen nem csak a híd építéséről van szó, hanem a hidak közötti útvonal megépíté­séről is. Az új hídhoz kapcso­lódó úttest most véglegessé vá­lik. A Vasút utcában is az út­test szintje eddig csa­k ideigle­nes volt, és ezentúl az állo­mási kocsmától­­kezdve jóval magasabb szintű lesz. A régi fahidat már lebon­tották. Sok munkát okozott­­az eddigi híd szélső betonpillé­­reinek eltávolítása. Az uj híd pillérjei másabb fekvésűek lesznek. Az uj­­híd klasszikus vasbeton-szerkezetű, a feszttá­­volsága 14 méter lesz, a szé­lessége­ pedig 11 méter. Az uj hídon ki lesz jelölve a gyalo­gátjáró és a kerékpárosok útja. A szerződés szerint a hídnak júliius 31-ig késznek kell len­nie. Mivel a Gradbennik-Kon­­struktor és a többi lend vad vál­lalat most nagy kerülő uton közelíthetők meg, azért igye­keznek a kijelölt határidőn be A zágrábi földtani kutató in­tézet­­munkatársai folytatják méréseiket és kutatásaikat Lendva környékén. Lendván, Petesházán, Csendében, Pincén és Völgyifaluba­n több mérést és robbantást végeztek.­ Az a céljuk, hogy megállapítsák milyen mennyiségű gázréteget tartalmaznak vidékünk föld­rétegei. A kutatások alkalmá­val előidézett kárt az INA-Naf­ta vállalat megtéríti,­­sz­­ül befejezni a munkálatokat. A vasbeton-szerkezet építése­kor 2—3 műszakban is dolgoz­ni fognak, hogy a híd minél előbb elkészüljön. — A híd pilléreinek megala­pozása eléggé sok munkát igé­nyel, mert 2—3 méterrel a víz­­szint alatt kell végezni a­ mun­kálatokat — mondotta Király Ludvik az építőipari vállalat főmérnöke. Ha kellő időben elkészülnek a tervek a Kebel érpatak híd­jának építésére, akkor a hídnak az építését is meg­kezdik. Ez a híd már jóval ki­sebb lesz, valójában nem is híd lesz, hanem áteresz. Az áte­resz megépítésével párhuzamo­san feltöltenék a patak med­rét, hogy a városból belefolyó szennyvíz ne fertőzze a levegőt. Reméljük, hogy a­z időjárás is kedvez és a határidőn be­lül befejezik az új híd építé­sét. Mint már jelentettük, a nemrégiben erélyes akciót indított a lendvai Turistaegyesület a szentháromsági temető rende­zésére. A régi, műemlék értékű sírköveket ismét a helyükre állították, és a munka folyamán értékes régi, latin feliratos sírkőre is bukkantak. A munkákban nagy segítségükre voltak az esernyőgyár munkásai.­ ­og Megkezdték a feketeéri híd építését (Fotó: Szúnyog) A kivitel nehézségeiről MURASZOMBATBAN JÁRT DR. EMIL LUDVIGER SZÖ­VETSÉGI KÜLKERESKEDELMI TITKÁR Az elmúlt héten pénteken Muraszombatban járt dr. EMIL LUDVIGER szövetségi külkereskedelmi titkár és munkatár­sai. A magas rangú vendéggel együtt érkezett Muraszombatba RUDI CACINOVIC, a szlovén kormány alelnöke is. Ülésezett a lendvai községi mezőgazdasági földközösség Tegnap tartotta első ülését a lendvai községi földközös­ség közgyűlése. Az ülésen megválasztották a földközösség közgyűlésének szerveit, és a gyű­léslevezető bizottságot, vala­mint néhány szabályrendeletet is megvitattak. Emil Ludiiger a muraszom­bati nagyüzemek képviselőivel folytatott megbeszélés során elmondta, hogy nem fogják kor­létezni az újratermelési anya­gok behozatalát, korlátozzák azonban a mezőgazdasági ter­mények és más, műszaki áru­cikkek behozatalát. Az élell­miszerimport csökkentése a­­zokkal az élelmiszerekkel, ame­lyeket idehaza is­ megtermelhe­tünk az idén 330 millió dollá­ros megtakarítást jelentene. A vendégek ezután ellátogat­ttak a Pomur­ka kombinátba, a­­hol Gustav Gróf vezérigazgató tájékoztatta őket a jelenlegi húskivitel körül kialakult ked­vezőtlen helyzetről, amely kü­lönösen az Olaszországba irá­nyuló kivitelt drágítja. Janez Lanscak, a Mura kon­fekció-gyár vezérigazgatója szintén a kivitel­­körüli kérdé­sekről tájékoztatta a vendége­ket. Mint elmondta, a legújabb előírások szerint mintegy 10 százalékkal kisebb devizakvó­tára számíthatnak és ez megne­hezíti a külföldi piacon való fellépést, jóllehet a Mura-gyár termékeivel jelentős sikert ért el e téren. Az ülésen megvitatták és el­fogadták a mezőgazdasági föld­közösség 1974-es évi munkater­vét és elfogadták a földközös­ség statútumát. A védett parasztgazdaságok­ról szóló szabályzat tervezetét a­­képvis­elő-testület elé fogják terjeszteni elfogadásra. E sza­bályzat szerint azok a mezőgaz­dasági birtokok számítanak vé­dett területnek,­­amelyek a földtörvény szerint több mint öt hektár mezőgazdasági és er­dőterületet tesznek ki, vagyis amelyeknek a földtörvény 4. szakasza szerint a kataszteri jövedelmük meghaladja a 4500 dinárt, vagy pedig azok a me­zőgazdasági birtokok, amelyek területe meghaladja az öt hek­tárt és a társadalmi szektorral közös termelési együttműkö­dést folytatnak, amelynek alap­ján elérik a legalább 4500 di­nár tiszta jövedelmet. A lendvai községi földközös­ség közgyűlésének első értekez­lete után megkezdi teljes jogú munkáját a földközösség, és egész sor vagyonjogi és mező­gazdasági földterületi kérdés megoldása kerül majd napi­rendre. -og Nem kedvez az idei tavaszi időjárás a földműveseknek. A trágyát azért persze mégis ki kell hordani annál is inkább, mert a műtrágyahiány nagyon érezhető Muravidéken is. Nem egy gazda teszi fel a kérdést, aki műtrágya nélkül volt kény­telen vetni, ültetni — vajon milyen is lesz ezek után az idei termés? Olvassuk és terjesszük a Népújságot!

Next