Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1977-03-03 / 9. szám
Mit tud a hároméves gyermek? Az anyukák gyakran fordulnak a gyermek orvosához vagy más, a gyermekneveléshez értő szakemberhez azzal a kérdéssel, hogy eleget tudna gyermekük, nem maradt-e vissza a szellemi fejlődésben. A felnőtt ember testi, és szellemiképességeit könynyen meg tudjuk ítélni: embertársaihoz vagy saját magunkhoz hasonlítjuk. A tudat alatt végzett összehasonlításból pillanatok alatt megvan az első impressziónk. Csecsemőről, kisgyermekről nem lehet ilyen gyorsan véleményt mondani. Beszélgetés, vizsgálat után is csak az tud elfogadható véleményt mondani, akiknek e téren nagy gyakorlata, jártassága van, vagy aki néhány irányadatot megtanult, s azokhoz tartja magát, azaz ismeri azokat az alapvető tulajdonságokat, amelyek az egészséges átlagoscsemőt, kisgyermeket jellemzik. Az egyedfejlődés jellegzetességei közé tartozik ugyanis, hogy a gyermek értelmi és érzelmi folyamatai, készségei, tevékenységei a különböző életkori szakaszokban szembetűnően eltérőek, s ugyanakkor azonos életkorú gyermeknek magatartásában, gondolkodásában igen sok hasonlóság van. Azokat a tulajdonságokat, amelyek az egy korosztályba tartozó gyermekek átlagára jellemzőek, éetkori sajátosságoknak nevezzük. A szülőknek sem árt tudni néhány irányadatot, hogy a különböző életkorban milyen testi és szelemi megnyilvánulást várhatnak gyermeküktől. Azért is ajánlatos tudni, mert — mint a gyermekneveléssel foglalkozó szakemberek megállapították — a szülők nevelési problémái gyakran abból erednek, hogy nem ismerik eléggé a gyermek életkorára jellemző tulajdonságokat, pedig ezeknek figyelembevétele nélkül eredményes gyermeknevelés nehezen képzelhető el. E célból ismertettük multi kori írásunkban azokat a tulajdonságokat, amelyek 1—2 éves korú gyermekekre általa nem jellemzőek. Ez alkalommal a 3 éves gyermekre jellemző tulajdonságokról testi és szellemi képességekről írunk. A hároméves gyermek sokat mozog, ugrál, egyszerű közjátékban részt vesz. E sok mozgást nem szabad rosszaságnak tekintenünk, hozzátartozik egészséges fejlődéséhez. Bár nagyon sokat mozog, a hároméves gyermek, hosszabb gyaloglásra még nem alkalmas, az egyenletes hosszabb járás még nagyon kifárasztja. Vigyük kiskocsiban (sportkocsi) szabad levegőre, sétára. A hároméves gyermek a felnőtthöz alkalmazkodó, már szépen beszél, részt tud venni irányított közös játékokban, szobatiszta. Elérkezett addig, hogy egyidőben már több mint egy személlyel is érzelmi kapcsolatot tud tartani. Természetesen továbbra is ragaszkodik anyjához és azokhoz, akiket eddig is szeretett, de már keresi a gyermekek társaságát. Keres mást is, akit szerethet, akihez kapcsolódhat. Örül a többi gyermeknek maga körül, ha nem történt hiba nevelésében. Szóval érett arra, hogy tagja legyen az óvoda gyermeki közösségének. A hároméves gyermek emlékszik arra, amit látott, és el is tudja mondani. Néhány szótagot egyszeri hallásra utánamond, három kockából álló épületet utánaépít. Ha bátorságát nem vettük el, sokat kérdez, minden érdekli. Minden kérdésére adjunk korának megfelelő, értelmes feleletet. Már nemcsak a »mi ez«?, hanem főleg a »miért«? szerepel kérdései között. Ezek a kérdések a gyermek érdeklődését, tudásvágyát mutatják. Ne vegyük el a kedvét a kérdezéstől, hiszen a tudástól vennénk el a kedvét. Lehetőleg ne büntessük. Szeretettel oda vezethetjük, ahova akarjuk. Rövid kis verseket nagy él vezette hallgat, és mond utána a hároméves gyermek Kifejezetten ,tanítani még nem szabad, csupán azt tanulja meg, ami megragad az emlékezetében. Ugyanazt a verset, éneket vagy mesét kéri újra és újra, nem tud betelni vele. Vigyázzunk, mit beszélünk előtte. Sokszor megjegyez olyasmit is, amiről mi azt gondoljuk, hogy nem érti. Legtöbbször valóban nem érti a szót, amit megjegyez, viszont évekkel később megkeresi az értelmét. A nem gyermekfülinek való kifejezés beszéd, esetleg évekkel később vált ki benne rossz érzést, kiábrándulást. Különösen jellemző a három-négy éves gyermekre a fantáziajáték. Mindent megszemélyesít, kis jeleneteket játszik, le társaival és tárgyakkal A baba, a mackó és más játékültetok igazi szereplők játékaiban. Legszívesebben a felnőttek életét utánozza. A család élete, a doktor bácsi, az óvónéni, a boltos bácsi, az iskolás testvérek szerepelnek játékaiban. Sokszor azok szerepét játssza el, akikhez hasonlítani szeretne. Figyeljünk a játékára, mert sokszor elmondja a játékban azt, ami foglalkoztatja, ami probléma számára, amitől fél vagy amire vágyik. Játékának türelmes megfigyelése segítheti a szülőt abban, hogy helyesen nevelje és irányítsa. M. S. 1977. március 4-től március 10-ig Március 4, péntek: 17.00 Hírek; 17.05 Nyugalmunk érdekében. Dokumentumműsor-sorozat; 17.35 Öt perc meteorológia; 17.40 Látni, bízni, tenni, Riportfiba; 18.15 Látókör, A Televízió Politikai Vitaest-sorozata; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétémna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Delta (SZÍNES), Tudományos hiradó; 20.30 Ki mit tud?, IV. elődöntő; 22.30. TV-Hiradó 3. Március 5. szombat: 15.10 Hírek; 15.15 Melyiket az ötezerből?, Pályaválasztási műsor gyerekeknek; 15.35 Pergő képek, Amatőr filmesek műsora; 16.20 Műkorcsolya Világbajnokság, Jégtánc, Közvetítés Tokióból, felvételről; 17.30 Parabola; 17.50 A költészet játékai; 18.15 A Magyar Nők Országos Tanács II. konferenciája; 18.50 Egymillió fontos hangjegy, A Televízió könnyűzenei sorozata; 19.05 Stop!, Közlekedj okosan ! 9. rész; 19.10 Cicavízió; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Lány a pisztollyal, Magyarul beszélő olasz film; 21.40 TV-Hiradó 3.; 21.50 Műkorcsolya Világbajnokság. Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. Közvetítés Tokióból, felvételről. Március 6. vasárnap: 10.35 A fehér delfin, Francia rajzfilmsorozat; 10.55 Formák, Belga ismeretterjesztő filmsorozat; 11.20 Találkozás a Bartók Vonósnégyessel és Lator László költővel; 13.38 Van egy ötleted?, Játsszunk matematikát!; 14.00 Hungária Kupa Cselgáncs Verseny; 14.50 A tavasz 17 pillanata, Magyarul beszélő szovjet filmsorozat; 16.00 Csuka Zoltán, Portréfilm; 16.45 Műsorainkat ajánljuk!; 17.10 A Magyar Televízió Szabadegyeteme; 18.05 Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor; 18.40 Esti mese; 18.50 Tévétorna; 19.00 A Hét; 20.00 Hírek; 20.05 A rágalom iskolája, Magyarul beszélő angol tévéfilm; 21.30 Hírek; 21.35 TELESPORT. Március 8. kedd; 16.43 Hírek; 16.50 Iskolatévé; 17.20 Játék a betűkkel; 17.45 Mindenki iskolája; 18.45 »A mindenséggel mérd magad ...«, Három arckép; 19.15 Esti mese; 19.15 Tévétéma; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Örökbefogadás, Magyar film; 21.20 Csak üllők és mesélek, Vitray Tamás műsora; 22.25 TV-Híradó 3. Március 9. szerda: 14.30 Mindenki iskolája; 16.38 Hírek; 16.45 Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ műsora; 16.50 Napos ritmusok, Grúz népdalok, néptáncok; 17.10 Halászat és vadászat, Kanadai rövidfilmsorozat; 17.35 A romeni madonna, Szovjet dokumentumfilm, Ipari kaleidoszkóp, Magazinműsor; 18.45 Szépen, jól magyarul ...; 19.05 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Kék fény.. ., Riportműsor; 21.00 A magyar fotográfia története, VI/1. rész: A fényképezés első évtizedei; 21.20 Operabarátok, Beethoven halálának 150. évfordulója alkalmából; 22.10 TV-Híradó 3.; 22.20 Íratlan költészet, Népköltészeti sorozat. Március 10. csütörtök: 16.38 Hírek; 16.45 Magyar rövidfilmek a képernyőn; 17.20 Különleges asszonyok? A Horizont Szerkesztőség műsora; 17.40 Telesport; 18.10 Tévébörze; 18.20 Kerekasztal beszélgetés a budapesti építőiparról; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétérna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Clochemerle, Magyarul beszélő angol-NSZK tévéfilm sorozat; 21.05ötödfélszáz Énekek« (SZÍNES) Pálóczi Horváth Ádám daloskönyvéből; 21.30 NYITOTT KÖNYV, 20 éves a Nagyvilág; 2240 TVHiradó 3. i nők és a szívinfarktus Az orvostudomány a nők megbetegedésének okait kutatva ugyanarra a következtetésre jutott, mint a férfibetegek esetében. A munka, a hivatás igénybe veszi a nők idegeit és a szívét is. S ha valaki még sokat is dohányzik, keveset mozog, keveset alszik, ésszerűtlenül táplálkozik, elhízik, magas a vérnyomása stb. akkor a női szervezet is tiltakozik — bekövetkezhet a szívizom elhalása. Mit tehetnek a nők a szívinfarktus megelőzéséért? Sokat. Ismerjék meg a szíviifarktus jeleit: a szegycsont mögött támadó, heves, hirtelen fájdalom, amely legtöbbször a bal karba, a bal vállba és a lapocka alá sugárzik ki, és lélektanilag a megsemmisülés iszonyú érzésével jár, az ember úgy érzi, megfullad, mert nem kap levegőt, kiveri a verejték, végtagjai hidegek lesznek, sőt az eszméletét is elvesztheti... Ilyenkor azonnal orvost kell hívni! De mi a teendő akkor, ha »néma szívinfarktus« lép fel? A »néma« szívinfarktus is elárulja magát, másféle tünetekkel, elsápadás, hirtelen jelentkező »halálos« fáradtság, nehéz légzés, nyugtalanság, légzési zavarok, szapora szívverés, szívritmuszavar, szorongó érzés, végtagfájdalom, megmagyarázhatatlan verejtékes elájulás, tisztázatlan okú hőemelkedés, vérnyomásesés stb. Hogyan előzhetjük meg a szívizominfarktust? Mivel már huszonéveseknél is előfordul, az első teendő alapos orvosi vizsgálat, amely kiterjed mindenre, de főleg arra, hogy megállapítsa, nem szaporodtak-e meg a fehér sejtek, nem emelkedett-e a vércukortartalom a vérben, nem észlelhető-e májduzzanat, szabályos-e a szívritmus, nem forog-e fenn süllyedésgyorsulás, nincs-e megnagyobbodva a szív, a légzési zavarokat nem tüdővizenyő okozza-e, rendben van-e a központi idegrendszerünk stb. A vizsgálatok után a szakorvos már megmondja, mit kell tennünk, hogyan kell élnünk. Mi az, amit orvos nélkül is megtehetünk, éspedig azonnal? Amennyire lehet, védjük magunkat a szélsőséges stresszhatásoktól — ne izgassuk fel magunkat túlságosan — naponta végezzünk elegendő testmozgást — séta, tévétorna, kirándulás — a dohányzást csökkentsük minimumra — napi 5—6 cigarettára —, vagy hagyjuk abba, és egyáltalán nem utolsósorban étkezésünk legyen korszerű, ésszerű. Mi védi a szívet az infarktus ellen? Elsősorban a Bivitamin. Szerencsére, alig van táplálék, amely ne tartalmazna Bi-vitamint, amely fontos szerepet játszik a szénhidrátanyagcserében (fogyás-elhízás), az alkoholos erjedésben, az emésztés zavartalanságának, a kellő szívműködésnek, a normális idegállapotnak a létrehozásában. Mit együnk hát? Lehet válogatni, mert Bi-vitamin bőven van a kenyérben (a rozskenyérben négyszer annyi van belőle, mint a fehérben), a babban, a borsóban, a húsokban, a vesében, más belsőségben, tejben, vajban, sárgarépában, dióban, fejes salátában, mézben, teában, almában, szamócában, burgonyában, de még a sörben is ... Szóval, lehet válogatni ízlés szerint. A sertészsírtól lehetőleg tartózkodjunk, fogyaszszunk helyette vajat, amely nélkülözhetetlen tápanyagokat szállít a szívnek és ellenállóvá teszi a szívinfarktussal szemben; napraforgóolajat vagy margarint de libazsírt is fogyaszthatunk, mert azokban is sok telítetlen zsírsav van. Sok fogyókúrázó nem eszik kenyeret vagy túl keveset fogyaszt belőle, ami a 70-es évek orvosi felfedezései szerint szívkárosodást okoz, a szívnek szüksége van a kenyérre! Egy kevés répacukrot is kell naponta fogyasztani, mert a répacukor molekulájának fele fruktúza, amely szükséges a májban raktározott zsiradékanyagok szintéziséhez. Az ásványi anyagok közül a vas, réz, króm (durva kristálycukorban), szelén (az utóbbi kettő szabályozza a koleszterinszintet a vérben), magnézium (pl. a kakaóban van sok!), nátrium, bór, jód, fluor stb. nélkülözhetetlen! Eladó Kapcán a 18 házszám alatt nagyobb mennyiségű kerékrépa (fehér répa). Ára kilónként 0,25 dinár vagyis 25 para. ELADÓ 14 árus szőlő a Lendvahegyen. Érdeklődni lehet Hidvégen,, a 7 szám alatt. ELADÓ ház és házhely Lendva központjában. Az érdeklődők jelentkezzenek a 75-153 vagy pedig a 75-124 számú telefonon. ELADÓ szőlő pincével együtt kedvező áron Csentehegyen 343 sz. alatt. Érdeklődni lehet Kepe Lajosnál Felsőlakos 19 szám alatt. ELADÓ 17 ár szőlő (Tüske Vendel tulajdona) a Csentehegyen (Lajosvölgy). Az árverés 1977 március 6-án 11 órakor lesz a helyszínen. Ha hiányzik az egyik szülő A GYERMEK harmonikus fejlődése csak a teljes családban valósulhat meg. Ha hiányzik az egyik szülő (válás, haláleset vagy egyéb ok miatt), ez az egészséges lelki beállítottság zavarával járhat, bizonyos területek kimaradnak a fejlődésből, a tapasztalatszerzés lehetősége nincs meg. Persze ennek hatása nem jelentkezik azonnal, inkább a serdülőkorban, az ifjú években: a kapcsolatteremtés, a párválasztás, majd a házasélet bizonyos gátoltságában, érzelmi zavarában. A csecsemőkortól tudatosítjuk a gyerekben nemi hovatartozását: Évike jó kislány, Lacika aranyos kisfiú. Ez fokozatosan megrögződik benne, megtanulja, melyik nemhez tartozik. S 2—3 éves korára már sokféle jelből meg tudja különböztetni, hogy a környezetében élők közül ki a bácsi, a fiú, és ki a néni, a kislány. Sőt bizonyos elemi ismeretei vannak arról is, hogy neki, a kisfiúnak, sőt általában a kisfiúknak, hogyan illik viselkedni, vagyis mit neveznek a felnőttek fiús viselkedésnek. Nemi szerepnek hívjuk ezt, s hozzá a mintát mindig a gyerekkel azonos nemű szülő szolgáltatja. Ennek elsajátítása egészen az ifjúkorig elhúzódik, hisz újabb és újabb élethelyzetek adódnak, amelyhez a viselkedési formát csak a fejlődés következő állomásán veszi figyelembe a gyerek. Hogyan öleli át apa az anyát, hogyan csókolja meg, milyen figyelmesen, gyengéden bánik vele, ezt gyerekünk nyilván csak akkor veszi igazán észre, amikor már maga is sürgölődik a lányok körül, vagy neki udvarolnak. Előtte még kiesik figyelme fényköréből. HA AZ AZONOS nemű szülő hiányzik a családból, akkor az eleven példa, az állandóan szem előtt levő viselkedési forma, mérték sem lebeg a gyerek előtt. Megfigyelheti ugyan — és meg is figyeli — mindezt a rokonság, az ismeretségi kör férfi vagy nőtagjainál, de ez nem azonos értékű, mert hiányzik belőle az a bensőséges kapcsolat, amely az anyához, apához fűzte. Mondjuk, a nagybácsinak nem olyan a viszonya és érintkezése az anyával, mint az apának lenne. Természetesen akkor a legszegényesebb az ismeretszerzéshetősége, ha egy gyerekkel marad magára valamelyik szülő. Ha egyneműek, akkor a másik nem megismerésére nincs lehetőség a családon belül. Ez esetben a szülő csalódottsága átragad a gyermekre is, s az édesanyával növekvő kislánynak valószínüleg sokáig ellenérzése lesz a férfinemmel szemben, az apával együtt maradt fiú pedig valószínüleg »nőgyűlölő« lesz, legalábbis míg az egészséges nemi ösztön meg nem cáfolja a szülő rossz tapasztalatait. Mindenesetre sezek a csonka családiban felnövekedett gyerekek sokáig vívódnak majd a házasodás gondolatával, s nagy gátlásokkal vágnak neki. Legnagyobb a veszély, ha az anya marad egyedül a fiával. Hisz legtöbbször csak neki él, valójában a gyerek a társat pótolja számára. Ezzel annyira magához kötözi a fiút, hogy a serdülőkorban az érzelmi leválást, a természetes és egészséges önállósodást is meggátolja. Ennek eredményeként nemkeresi a gyerek a kapcsolatot a másik nemmel, nem talál partnerre, nemegyszer még az ifjúkorban is magányos, csak fiúbarátai vannak. Ezek azok a fiatalemberek, akik a 30-as éveik közepén döbbennek rá, hogy ideje lenne megnősülni, mert végképp agglegények maradnak. Csak hát a mama... vele mi lesz? A CSONKA család nem biztosítja a gyermek harmonikus fejlődését. Könnyű lenne azt tanácsolni, hogy igyekezzen a magára maradt szülő új társat keresni, kiegészíteni a családot. Sokan éppen a gyermekre hivatkozva húzódoznak ettől. Pedig ha megértő, a gyermeket is elfogadó, és őt felelősséggel nevelő társra lelnek, mindannyiuk számára ez a legjobb megoldás. A pártosfalvi iskola ahol januártól az új óvoda működik Molnau 7