Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1983-02-10 / 6. szám

Lengyel tanulmányi küldöttség Muraszombatban A Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködésének keretében feb­ruár elején nyolc napos látogatásra hazánkba érkezett a lengyel központi párt háromtagú tanulmányi csoportja, amely egy ideig a Szlovén Kommunista Szövetség mura­­szombati községi bizottsága elnökségének volt a vendége. Itt tartózkodásuk célja, hogy megismerjék és tanulmányoz­zák a kommunisták szerepét és feladatait a szocialista öni­gazgatói társadalmunk kiépítésében. Muravidéki tartózko­dásuk során a delegáció — tagjai Kazimier Ciprinyak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB szervezési főosztályve­zetője, Jezi Wujcik a párt központi bizottsága káderpoli­tikai főosztályvezető helyettese, Roman Strocinski, a len­gyel központi párt szervezési osztályának főellenőre — ellá­togattak az ABC Pomurka mezőgazdasági- és élelmi­­szeripari munkaszervezetbe. Vasárnap délutánt a lengyel vendégek Radencin töl­tötték, majd hétfőn délelőtt Stanko Erjavec, a Szlovén Kommunista Szövetség muraszombati községi bizottsága elnökségének titkára fogadta és közvetlen beszélgetésben bemutatta a muraszombati községet, valamint a párttagok aktivitását. Ezt követően tanulmányi jellegű látogatást tet­tek az ABC Pomurkába. A vendégeket Gusti Grof, az összetett munkaszervezeti vezérigazgatója köszöntötte, majd nagy körvonalakban ecsetelte a megszervezést, a termelést, a jövedelmi viszonyokat és mindazt, ami a lengyel vendé­gek számára érdekes lehet. A beszélgetésen részt vettek az alapszervezetek társadalmi-politikai képviselői, a köz­ponti párttitkár és ők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe. A muraszombati megbeszélés a tejporgyár megtekinté­sével végződött. Bivar Képünk a lengyel pártküldöttség muraszombati látogatása alkalmából készült (fotó: Ábrahám A.) Szükséges a megelőzési A muraszombati belügyi szervek igazgatósága a múlt héten sajtóértekezletet tartott, amelyen, az elmúlt éviben vég­zett munkájukról számoltak be. Bela Banfi osztályvezető hangsúlyozta, hogy a belügyi szervek munkája a­­biztonsági helyzet és ezzel a polgárok békés életének megőrzésére irányult. A belügyi szervek megállapítása szerint a biz­tonsági helyzetünk kielégítő és állandóan javul, ami első­sorban a megelőzési intézkedé­sek­nek és a polgárok önérze­tes viselkedésének köszönhe­tő. A nyilvános rendet és a bé­két az előző évihez mérten kevesebben sértették meg, mé­gis még mindig 1051 ilyen e­­setet jegyeztek fel. A vendég­lőkben kevesebb volt a vere­kedés, ugyanakkor növekedett a családi perpatvarok száma. Tavaly 347 esetben kellet a rendőrségnek beavatkoznia a családi veszekedésekbe. 159 gazdasági bűntény volt, ami valamivel kevesebb az egy év­vel azelőttinél. Tavaly 31 szá­zalékkal kevesebb volt a fia­talkorúak bűnözése, ugyanak­kor növekedőben van a betö­réses lopások száma, sok az öngyilkosság és az öngyilko­ssg­ kísérlet. A muravidéki utakon ta­valy 39 ember veszítette éle­tét közlekedési balesetben, közülük 7 gyermek. 522 köz­lekedési­­baleset történt, ami miatt az anyagi kár 200 mil­lió dinárra rúg. Az autóveze­tők okoztak legtöbb közleke­dési balesetet. A rendőrök ta­valy 1817 vezetői engedélyt koboztak el, a­­forgalomban 1647 alkoholos vezetőt csíp­tek el és több mint 11 ezer személyt bírságoltak meg a helyszínen, több mint 13 ez­ret figyelmeztetésben részesí­tettek. A belügyi szervek igazga­tósága sajtóértekezletén azt is elmondták, hogy tavalyi a mu­ravidéki határátkelőkön 4 mil­lió 500 ezer utas kelt át, ami 12 százalékkal kevesebb az e­­lőző évnél. Különösen a kö­telező pénzletét bevezetése u­­tá­n lényegesen csökkent a ju­goszláv utasok átkelésének száma. A tavalyi év utolsó három hónapjában az emlí­tett határátkelőkön 52 száza­lékkal kevesebb jugoszláv és 16 százalékkal kevesebb kül­földi kelt át. Azonban megnö­vekedett az engedéllyel való átkelések száma, így 4 száza­lékkal több jugoszláv és 42 százalékkal kevesebb külföldi kelt át ezeken a határátkelő­kön. 8 Vf­P ÚJSAG Kr. A tájékoztatásról és az egyesületek munkájáról Hétfőn délután együttes ü­lést tartott a Magyar Nemze­tiségi Oktatás-Művelődési Öni­gazgatási Érdekközösség tájé­koztatási és az anyanemzettel való kapcsolatok tanácsa és az oktatási-művelődési ta­nács. A két tanács tagjai meg­vitatták a tájékoztatás idősze­rű kérdéseit, a kultúregyesü­­letek munkájával kapcsolatos kérdéseket és a tanácsok ter­veiből eredő más feladatokat. A tájékoztatás időszerű kér­déseivel kapcsolatban felme­rült a TV átjátszó kérdése, a ljubljanai televízió Hidak- Moszovi adása új formájának elemzése. Mindkét kérdés­ről ma Lendván is szó lesz egy szélesebb körű összejöve­telen, amelynek célja felmér­ni a két említett dologgal kap­csolatos eredményeket és hiá­nyosságokat. A két tanács tag­jai elsősorban a Hidak új for­májánál jelentkező hiányossá­gokról szóltak, hiszen sokan­­kifogásolják a megoldásokat főleg a háromnyelvű aláíráso­kat. A TV átjátszóval kapcsolat­ban olyan vélemény alakult ki, hogy a jövőben is keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az át­játszó hatáskörének bővítését. A kultúregyesületekről sok szó esett, hiszen, a­ nemzetisé­gileg vegyesen lakott terüle­ten mindenütt történik vala­mi. Hodoson és Szentlászlón már megtartották az évi köz­gyűléseket, Damon­kosfán és Pártosfalván a közeljövőben lesz. A magasabb szintű kultú­ra érdekében a jövőben több szemlét vagy más formájú ta­lálkozót kell szervezni, amely­nek keretében az egyesületek megismerhetnék egymás mun­káját, tapasztalatcserét folytat­hatnának é­s nem utolsó sor­­ban egymást ösztönözhetnék a minőségesebb tevékenység­re — állapították meg az ü­­lés résztvevői, amikor a je­lenlegi helyzetet elemezték és a tervekről­­beszéltek, majd hozzáfűzték, hogy a március 15-e alkalmából rendezendő ünnepély az első lépés lehet­ne ilyen irány­ban. -ep MURASZOMBAT: napirenden a fafeldolgozók helyzete A muraszombati községi végrehajtó tanács legutóbbi ülésén csak egy témát tűztek napirendre , a Platana fafel­dolgozóipari alapszervezeté­nek anyagi helyzetét. Nem új ■téma, sem a végrehajtó taná­cson, sem az újságban, hi­szen e munkaszervezetben több vagy kevesebb problé­mákkal találkoznak már évek ■során. Minden jel arra en­ged következtetni, hogy a ta­valyi ügyviteli évet veszteség ■gél zárták és így a szankciós programot teljes egészében nem valósították meg. A beszámolók, az elaborá­­tok és egyéb kimutatások a­­lapján elmondhatjuk, hogy nem kedvező jövedelemalaku­lást főleg a növekvő kiadások és bizonyos intézkedések idéz­ték elő, ezenkívül nagyobb mennyiségű félkész­­anyag vár már közel egy és fél éve a raktárakban. Ehez még hozzáfűzhetjük, hogy növeke­dett a kamatláb, rossz a mun­kaszervezet fizetőképessége, részben a tervezettnél na­gyobbak a jövedelem utáni já­rulákok is ez nagyban csök­kentette a tiszta jövedelmet. A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat megállapítása sze­rint főleg a nagy kölcsönök okoznak problémát, hiszen február elejétől a kamatláb már 30 százalékos és továbbra is fennáll ez a kérdés, hiszen az idén sincs a munkaszerve­zet olyan helyzetben, hogy a kölcsönrészleteket és a kama­tokat fedhetné. A munkaszervezet az újabb szanáció miatt fordult a vég­rehajtó tanácshoz és a ban­kokhoz — főleg pedig a min­kaszervezet további sorsa meg­határozása végett -ep HODOS Sikeres irodalmi est Február nyolcadika, a szlo­vén kultúrünnep kereteiben a muraszombati Területi és Ta­nulmányi Köny­vtár az elmúlt hét pénteken este Hodoson irodalmi estet rendezett. A kultúrotthon kisterme zsúfolá­sig megtelt a lelkes közönség­gel. Jože Vogrinec, a muraszom­bati könyvtár vezetője beszélt Frank­e Prešeren, neves szlo­vén költőről, aki verseivel a szlovén nép és a szlovén nyelv felszabadításáért és ez­zel párhuzamosan minden leigázott nép szabadságáért, tehát mindazért küzdött, ami a mi szocialista önigazgatású társadalmunkban megvalósult a nemzetek és nemzetiségek békés egymás­ mellett élésé­vel. Ezt követte a két murántú­li magyar költő — Varga Jó­zsef és Bence Lajos bemutat­kozása. Miután a két költő egymást bemutatta a közön­ségnek, verseikből olvastak fel. A hodosiak tapssal jutal­mazták a bemutatott ver­seket és a terem légköréből érződött, hogy az emberek ér ■tik és szívvel-lélekkel hall­gatják a szép szavakat, szinte maguk is átérzik mindazt, a­­mit a költők a verseikkel ki­fejeztek. A versírással kapcso­latosan kérdések is elhangzot­tak és meghitt, baráti kapcso­lat alakult ki az alkotók és a közönség között. Amire külön szeretnék ki­térni, az az, ahogyan a hodo­siak a vendégeket fogadni tud­ják. "Egyszerűemn, de mégis úgy, hogy érezni lehetett. Óhajtják azt, amit nyújtanak nekik, igénylik a szép ma­gyar szót. Az énekkar ked­ves népdalokkal, egy diák­lány pedig Prešeren vers elő­adásával köszöntötte a vendé­geket. A bemutatkozást köve­tően a helyi közösség egyik vezetője , Eőry Lajos kere­setlen szavakkal köszönte meg a költőknek, a­­bemu­tatkozást, egyben a falu azon óhaját is kifejezte, hogy a jövőben is szeretnének ilyen irodalmi esten részt venni. Reméljük, más falvakban is sor kerül majd hasonló iro­dalmi estek rendezésére. Korcsmár R. A minőség és az ár vonza az embereket A Szocialista Szövetség mu­raszom­bati ,községi választm­á­nya keretében tevékenykedő, a nők társadalmi-gazdasági és politikai helyzeteivel foglalko­zó bizottságnak a múlt heti összejövetelén a társadalmi étkezde munkáját tűzték napi­rendre. Mivel Muraszombat­iban van e létesítmény, a bi­zottság tagjain kívül az ér­tekezletre a muraszombati he­lyi közösségek női szekciójá­nak képviselőit is meghívták. Pár évvel ezelőtt épp azért építették fel ezt a társadalmi étkezdét, hogy könnyebben megoldhassák a munkaszerve­zetekben dolgozók uzsonnázta­tását és hogy a dolgozó anyák családtagjai olcsóbban juthas­sanak megfelelő ebédhez. Saj­nos, ezeket a reményeket nem váltotta valóra ez az ét­kezde. Az uzsonnákról és az ebédekről az mondható el, hogy íztelenek, nem lehetünk elégedettek a minőséggel, ki­fogásolható az étel­felszolgá­lás, az étkezési körülmények sem megfelelőek, hiszen leg­többször nehéz üres asztalt ta látod, ahová a tálcát letelhetné az em­ber, nincs kellő tisztaság sem az ebédlőben, sem a má­sik helyiségekben. Például már a folyosóra való lépéskor az illemhely bűze üti meg az ember orrát. Még valami: úgy tervezték, hogy itt olcsóbb lesz a szolgáltatás. Ugyanak­kor az ebéd ára ugyanannyiba kerül, mint például a B ka­tegóriájú Diana szállóban vagy a Zvezdában, holott ott azt jobban elkészítik és az étel felszolgálása is más körül­mények között történik. Az étkezde képviselője azzal ér­velt, hogy nekik éppen úgy kell minden járulékot fizet­niük, mint bármely más ven­déglátóipari létesítménynek. Nehezen kapnak megfelelő ■munkaerőt az alacsony szemé­lyi jövedelem miatt. Olyan döntés született az értekezle­ten, tenni kell azért, hogy az említett hiányosságok meg­szűnjenek. Ha jobban főznek, akkor minden bizonnyal sok­kal nagyobb szám­ban étkez­nek ott az emberek. Azért is kell sürgősen javítani a hely­zeten, mert a jelenlegi mun­kaidő miatt fontos lenne, hogy a dolgozó anya családja tudjon hol olcsóbban és meg­felelően étkezni, vagy esetleg kész, illetve félkész ételt ha­zavinnni az étkezdéből, hogy ne kelljen, otthon a késő dé­lutáni órákban a főzéssel ve­sződni. Az értekezleten kitértek a nők kiképzésének fontosságá­ra is. Olyan vélemény alakult­­ki, hogy a Munk­ásegyetem­­nek az illetékes szervezetek­kel olyan programot kell er­re a célra készíteni, amely megfelel a mai falusi nő érde­keinek. Nem a régi módon történő torta sütésének forté­lyiait igénylik a mai háziasz­szonyok, hanem azt, hogy megtanítsák velük, hogyan kell a mélyhűtőbe elraktároz­ni a húst és a zöldségfélét és abból a munkából, vagy a me­zőről hazaérkezve miként a leggyorsabb módon ízletes ebé­det­­készíteni. A bizottság munkaterv-ter­vezetét is elkészítették és majd ennek alapján kell a he­lyi közösségekben működő női szekcióknak is elkészíte­niük a munkaprogramot. Cél az, hogy ahol a Szocialista Szö­vetség helyi szervezete kere­tében eddig nem működött a nők szekciója, ott meg kell azt alapítani és ahol nem dol­gozik jól, ott elevenítsék fel a munkát. Korcsmár R. KOMMENTÁR Az árak körbe-körbe karikája Régen megállapítottuk, hogy az áremelések nem le­hetnek örökös gyógyír a hi­bákra, hiányos ágakra és úgy látszik, hogy a legutóbbi hús­drágulás sem oldja meg sem az ellátást, sem a húsgyár sor­sát,­­bár az árkülönbségek az eddigi 90 dinár helyett csak 35 dinár lesz. De hamarosan jelentkeznek a termelők, az állattenyésztők és ők köve­telnek áremelést, így lassan, körben, kör­ben karikában ker­geti a farkát a macska ahe­lyett, hogy a sajtot megdézs­­m­áló egeret kerge­tné ... A nyershús árának emelé­sével messziről sem oldjuk meg a kérdéseket, az ánlabi­­rintusokból nem tudjunk ki, sőt fenáll a félelem, még job­ban­­belekeveredhetünk. A vá­góhidak szerint az alacsony termelésben kell keresni az okokat, de nem náluk, hanem a termelőknél, az állattenyész­tőknél, főleg a magánszektor­ban, ahol nehezen lehet fedni a költségeket az árakból. Ki tudná... Azt mindenki biztosan tud­ja, hogy a viszálytalan hely­zetnek a levét a fagyasztó isz­sza meg, s nincs semmi hatás­köre, hogy valahogyan­­is ki­hatással lenne az egész hely­zetre. Félő, csökkeni fog a húsfogyasztás. A vágóhidak és a mészár­székek esetében lehetőségek vannak ,bizonyos kilátásokra, vagyis reálisan nézve, a vesz­tességek csökkentésére. A mai esetünkben a húsgyárról van szó, aki nem csak ezt a vádé­két, hanem a legnagyobb szlo­vén fogyasztói központokat is hússal látja el. Az idényben pedig nem egy mélyhűtős ko­csi szállít friss húst Dalmáciá­­ba. Kilátások vannak a vesz­tesség csökkentésére, de kér­dés igazán így áll-e a dolog? Nem mindig, mert a hústermé­kek ára marad a régiben. A ■drága húst az olcsóbb konzer­vekba rakni nem gazdaságos — azt még a közgazdasághoz nagyon keveset értő ember is tudja. Nem így volt a múlt­ban, amikor az árak elsősor­ban a hústerméket tették gaz­daságossá. Most a nyershús kap támogatást. Körbe, ködbe­n kergeti a farkát a macska. ... pivar ja muravidéki­­magyarok lapja At- cU^Midó itvnfojos

Next