Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1985-01-11 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXIX. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1985. január 1l-én Ára 15,00 dinár A hanyagság következménye Hatvan millió dinár kár Január 4-én, pénteken valamivel 11 óra utáni tűz ütöttki a Gornja Radgona-i Mezőgazdasági Kombinált Luftmercin vetülő sziamvasmiarbha farmján. Az 54x124 méteres tisítállóban 2110 darab 440-ttől 470 iktltolgpaimmos sziarvasimarha-növendék ivoult,, melyeket még ebben a hónapiban Olaszországba iszálliláltattak volna. Az istálló pirllamiattok lailaitti lángba borult, a munkásoknak 103 növendék-marhát sikerült kimenteni, 107 darab pedig bennlétezett, vagy megfulladt. A kárt 60 millió dámámra becsülték az első becslések szerinti. Ezen a napon, akárcsak ■már azelőtt számtalanszor, almáskor befagyott a vízvezeték, ám ott dolgozóik forrassztió-lálmpáivaks próbálkoztak. Miivel így nem olvadt fel a csőrbena víz, papírt és szalmát is gyújottak. Ettől meggyulladt a hőszigetelő és a heraklilt-lelmez.Pillanatok alatt lángba bámult az egész épület. A válalattban dolgozók tőlük szellbetősen mentetették az álatokat. Felét sikerült kiengedni, a többi megfulladt, vagy elégett. Egyiszóval fogyasztásra nem használhajtó. Az épületben benmlégrett a traktoris a rakodóval együtt. Jože Štajner munkás pedig a mentésikor súlyos érgési sebeket kapott. LENDVA Az eszmei-politikai képzés kérdéseiről ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG • DR. ANTON VRATUŠA AZ ÉRTEKEZLETEN A Kommunista Szövetség lendvai községi választmányának bizottsága december 25-én tartott értekezletet több időszerű kérdés megtárgyalására. Megvitatták és elfogadták az eszmei-politikai képzés múlt évi programjának megvalósításáról szóló beszámolót és azt a beszámolót is, amely a tagság számának alakulásáról szól. A lemidvai ikiözségi pártbizottság legtustábbi ülésén ott volt ésaz összejövetel munkájában részt vett dr Anton Vratuša, a JKISZ Központi Bizottságának tagja is. Vratuša elmvitáns egyébbként azniai vidéliukán több mint három órás megbeszélést tartott a lenidvai község pántalapszeryezeteinek titkáraival. Az összejövetelen több időszerű eszmei-politikai kérdéstől, gazdaságii problémáról és a nemzetközi élet eseményeiről és jelenségeiről volt szó. A levidvati községi pártbizottság ülésén az eszmei-pollitiscali képzés múlt évi programjának megvalósulásáról Olga Palušič, a pártelnökség illetékes bizottságának elnöke taktioitt vitaindító beszámolót. Miint később a felszólalók is megállapították, az esemei-pollitikai képzés terén vannak eredmények, de problémáik is. Különösen gondbaejttő az egyes, újonnan felvett párttagok viszonyulása a képzés kötelező formái iránt, hiszen évről évre kevesebben vesznek részt a számaikra szervezett kötelező szemiináriumon. Megállapítatták azt is, hogyaközségi politikai iskola hallgatói sokkal fegyelmezettebbem viselkednek,, és itt a hallgatók szó kordása miilmális. Tekintettel arra, hogy a községi politiikiali iskola a képzés egyik legmagasabb formáját jelenti, élvről érvre nehézségiek is mutatkoznak a hallgatók kérdemezéseinél. Javasolták, hogy talán ésszerűbb volna nem évenként, hanem kétévenként megszervezni a képzés e formáját. Štefan Šos, a pártellenékség végrehajtó titkára az ülésen az eszmei-politikai képzés ez évi ternyjéről szólt, amely az előző emelethez ivlviszonyítva több újdonságot tartalmaz. A kommunisták képzése terén a jövőben is azt tartják szem előtt, hogy az előadások témáit miinél jobban a gyakorlati kérdéseikre összpontosítsák, mert ily módon nagyobb érdekeltséget fejthetnekő a hallugiadóik klötréiben. A lenidsvai iközösségű pártbizottság legutóbbi összejövetelén szó volt az alapszervezetek elvi programiértekezletének előkészítéséről is, ,amelyek e hónap végéra és február elteljén lesznek. B. K. Zs. A Varstroj 20 éve két évtizedes jubileum jegyében ünnepeltek a Gorenje Varstroj lenidvai üzemegységének dolgozói. Kiosztották az emlékpllaketteket és az államikitüntetéseket. Minden érv december 27-én tartják meg a lenidvai Goremije Varstroj muiicaszervezet dolgozói a vállalat ünnepélyét. Ilyenkor osztják kia legjobb dolgozóknak járó emlékspralketteket és az állami kitüntetéseiket. A 20 éves jubiláns ünnepélyLenidván fa Nafta, tereimben a munkástanács dísziülésléivel kezdődött. Hozjan Avgust, a Varstroj munkástanácsainak elnöke ünnepi beszédében hamigsúlyozta Oztraányia elnökségének tagjja, valamint Utroša Milan, a lendvai Községi Szakszervezetei Tanács elnöke, továbbá a lendvai Községi Szakszervezeti Tanács elnöke, továbbá a velenjeli központi vállalat küldöttségie. A hegesztőgépek társiulftmumika alapi szervezeteiben 17 dolgozó kapott anamyplakettet, a Montana-Purleni üzemegységben 6 dolgozó, a közös szakszolgálati egységből pedig csak tóét plakettet osztottakk ki. Ezenkívül 7 ezüstplakettet és 12 bronzplafkettet osztottak ki. iLuidvik, Jerebic, a lendvai tóözsséigi képviselő-testület vég ta a Varstrojt két évtizedes fejlődött útját. Húsz év alatt a táisvállalat a legteljősebb miuikasszervezetté fejlődött. Az egyes társultmunka alapszervezetek az idő alatt igen széperedményeiket értek el, de az elmúlt időszakban voltak nehézstérgei is, amelyeket le kellett küzdeni. Különösem a gazdasági sianiárdított célkitűzések megvalósítása, valamint a kivitel növelése terén tették nagy erőfeszítéseiket. A diszülésem, és az ünnepélyen megjelent Ludvik Jerebic, a lendvai községi képvi- iselő-estület Végrehajtó tanácsának eilnnölke és Dražnik Ljubo, a Kommunlista Sziövetség lenldvai községi várolhajtó tanácsának elnöke eziuttán felolvasta az állam, kitüneteittek névsorát és átadta a kitüntetéseket. Bratkovič Branko, a Népért Tett Szolgálatok Érmjét kapta, Török Rudolf pedig a Munkaérdemrend Ezüsttkoszorús Érdemrendjét kapta. A munkástanács díszülése után a Varsltrojdolgozói és a tunnilseei általános iskola tanulói közös kultúrműsort adtak. A Varsltroj dolgozói a dászülésem ígéreteit tetteik, hogy az elkövetkező évtizedekben is igyekeznek mindent megtennia fejlődés érdekében.ogh A Gorenje-Varstroj 20 éves jubileumot ünnepelt és a legjobb dolgozóknak kiosztották az emlékplaketteket és a kitüntetéseket. Képünkön a Varstroj munkástanácsának díszülése. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A sebészeti osztály befejezéséért Azt szokták mondani, hogy az egészség i a legdrágább kincs. Hogy ez a böllcs mondás mennyire igaz,azt csak az tudja, aki már volt fomolyan beteg. Drága tomnos az egészség, ide miéig drágább a betegség gyógyítása. Nem hiába áll országunk alkotmányában, hogy minden polgár és dolgozó köteles tigyázunk egészségére. A gyakorlatiból azonban tudjuk azt is, hogy hon polgáraink többségének fejlettebb érzéke van a jogai, mint a kötelezettségei iránt. Mint már írásunkbevezetőjéből is sejthetik olvasóink ezúttal ;az egész istégi védelméről, pombasalbbaini láiratóban a kórház sebészeti osztályának továbbépítéséről van szó. Kézügykiénit indult el ez az alkotó még 1972-ben, de sajnos, abeköszöntött gazdaságii nehézségek ezt a beruházást sem kerülték meg. Muravidék polgárai akkor, amikor döntenni kellettfelépítéséről tudatában voltak annak, hogy korszerű kórház nélkül nincs hatékony egészségvédelem és amikor referendumra került a ssebésztesi osztály építésének ügye, egyöntetűen a rá fordítandó helyi járulék mellett szavaztak. Az elmúlt év szeptemberéig — a köztársaságiiszolidaritásii eszközökkel együtt — 41 és fél millió új dinárt ruháztak be ebbe a létesítménybe, amelyről legtöbbjüink, Vigigi tártjai,, hogy fontos, bár reméli, hogy nem kell igénybeveniük. A sebészeti osztály építése tehát ha lassabban is,, minit ahogyan terveztük, de halad. Minit doktor Jože Šumak, a muratvidéki egészségügyi központ igazgatójai a nemrégiben elmondtak, az építkezés további sorsaattól függ, hogyan sikerül póteszközökett biztosítani hozzá. A referendumi programban ugyanis nem lehetett előre meghatározni a felszerelés árát,, hiszen erre a kiadásra akkorkerül sor, amikor az építőipari munkák idefejezőldnnek. A kórházi felszerelést teljes egészében külföldről kell behozni, mert hazai gyárak nem gyártják és természetesen devizáért. A felszerelésselkapcsolatban Csak szemléltedként mondják el, hogy a legközönségesebb kórházi ágy ára is 10 millió régi dinár körül mozog, a kissé korszerűbb pedig már 12 millió, a sebészeti osztályom pedig 180 ágy tesz. S az ágyak szulajdonképpen nem is tartoznak az orvosi felszerelés közé. A köztársasági szolidaritásból az idén 29 millió dinár jutott a sebészeti osztály kiadásaira. Az idén — avalorizációval együtt — 65 millióra számítanak. Mindez azonban még minidig kevés ahhoz, hogya költségeket fedezzék. Amikor annak idején, a polgárok referendum útján döntöttek a sebészeti osztály építéséről, ezt azakcióit a Szocialista Szövetség, szervezte. Az elmúlt év utolsó napjaiban ismét összeült a Szocialista Szövetség murai vidéki községközli tanácsa, hogy megtárgyalják a további teenzió két ,a sebészeti osztály építésével kapcsolatban. Az értekezleten több javaslatis elhangzott arról, mi módon lehetne a hiányzó petesztköztércet begyűjteni (a dolgozók egy napi keresete,, a vállalatok közös fogyasztási alapja, a járulékiréfc emelése, a földművesek, a vendégmunkások, a különböző szervezetek és egyesületekhozzájárulása stb.). Ugyancsak ezen az ülésen hangzott el, hogy az aikció pontos tervét e hónapig közepéig készítik el a Szocialista Szövetségben, majd február végéig közvitara bocsátják ahelyi fözösséget abeni és a munkaszervezetekben. Jól tudjuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden dinár sokat ér, de azt is tudjuk,hogy drága kincsünk,az egészség,, még becsesebb a szájmunkna. Bízunk tehát abban, hogy a muratvidéki polgárok és dolgozók összefogása és szolidaritásai ezúttal sem mond csődött és ennek nyomán 1986-ra izeljes egész évben elkészül a rakicani kórházsebészete osztálya. Báti Konc Zsuzsanna A muravidéki általános iskolákban december 28-án, pénteken délelőtt tartották télapó városi ünnepségeiket. A lendvai Drago Lugarič iskolában a tanulók pénteken délelőtt gazdag ünnepi műsorral köszöntötték a télapót. Az ünnepségen felléptek a kis szavalók, az énekkar, valamint a ritmikai tánccsoport. Azt követően a télapó ellátogatott még a gyertyánosi, a petesházi, a csentei és a völgyi fialusi területi iskolákba is. (fotó: p. j.)