Népújság, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-12 / 1. szám
2____________________________________________________NÉPÚJSÁG A JKSZ XIV., RENDKÍVÜLI KONGRESSZUSA ELÉ A párt kész a versengésre MEGBESZÉLÉS A JUGOSZLÁV RTV ÉS SAJTÓHÁZAK IGAZGATÓIVAL ÉS FŐSZERKESZTŐIVEL A Jugoszláv Kommunista Szövetség kész arra, hogy a politikai színtéren felvegye a harcot a másmilyen programokkal és hogy a plurális politikai légkörben küzdjön az álláspontjaiért, abban a meggyőződésben, hogy az, amit kínál, elfogadható az ország polgárai nagy többségének részére, és hogy a demokratikus szocializmusnak biztos perspektívája van — hangzott el Sštefan Korošecnek, a JKSZ KB Elnöksége titkárának és Marko Lobénak, a JKSZ KB Elnöksége tagjának a Jugoszláv RTV és sajtóházak igazgatóival és főszerkesztőivel a JKSZ XIV., rendkívüli kongresszusának kapcsán folytatott megbeszélésen. A kongresszus idején — mondta Štefan Korošec — nemcsak Jugoszláviában vannak problémák, hanem nagy változások történtek a szocializmus világában is. Ez arra kényszeríti a Kommunista Szövetséget, hogy a demokratikus szocializmusért és Jugoszláviáért elvnek megfelelően a kongresszuson elfogadható eszméket és világos programot kínáljon fel Választ kell adnunk arra a kérdésre, milyen szocializmust akarunk, hogyan hajtsuk végre a reformot és hogyan ösztönözzük az embereket, hogy mindezt megvalósítsák. A JESZ egységét csakis a programalapokon teremthetjük meg, ezért rendkívül fontos, hogy kidolgozzuk az új pártprogramot és a statútumot. Korošec, miután hangsúlyozta, hogy már végéhez közelednek a kongresszus szervezésbeli előkészületei és elkészült minden kongresszusi dokumentum, megjegyezte, hogy fontos kérdések még »tisztázásra« szorulnak, ezekről a kérdésekről biztos, hogy szó lesz a kongresszuson is. A kongresszusra nem hívunk meg külföldi küldöttségeket, ezt a határozatot Korošec a jugoszláv kommunisták legrangosabb gyülekezetének munka jellegével és egyszersmind pénzhiánnyal indokolta. Ez az oka annak is, hogy a kongresszusnak először lesznek védnökei a belgrádi Bazar és az újvidéki Naftagas, de folynak a tárgyalások még egy céggel is. Röviden OSLO — Az oslói Nobel Intézet képviselője közölte, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt ismét javasolják Nobel-békedíjra. Gorbacsov 1988-ban és 1989-ben is a javasoltak között volt, amikor az ENSZ békeerői, illetve a dalai láma kapta meg a díjat. NEW YORK — A Magyarországra menekült románia magyarok nem kívánnak visszatérni Romániába, közölte az ENSZ menekültügyi főbizottságának képviselője a svájci rádiónak adott nyilatkozatában. Ez meglepte az említett főbizottságot, mivel az új bukaresti hatóság hatálytalanította a korábbi rezsim programjait, amelyek erőszakos asszimilációra ítélték a romániai nemzeti kisebbségeket. RÓMA — Az olasz lírát 4 százalékkal devalválták az európai pénzrendszer többi valutájához viszonyítva. Az olasz valuta is elvesztette teljes 10 éven át élvezett kiváltságos helyzetét ebben a rendszerben. A héten hétfőtől a lírának is »lebegő« árfolyama van ugyanúgy mint az európai pénzrendszer többi valutájának. MOSZKVA — A Szovjetunió egyetemein ezentúl nem lesz kötelező tantárgy a marxizmus. Az Ucsiteljszkaja Gazeta lap cikke arról értesült, hogy az oktatásügyi államminisztérium úgy döntött, hogy megszünteti a kötelező vizsgáztatást a marxizmusból miután az egyetemisták nagy többsége nyilvánosságra hoztak ilyen követelését. Az idei iskolaév második szemeszterében az egyetemisták a marxizmus helyett politikai gazdaságtanból, az SZKP történelméből és a modern szocializmus problémáinak tantárgyából tehetnek vizsgát. BUDAPEST — JERUZSÁLEM — Horn Gyula magyar külügyminiszter a hét elején háromnapos látogatáson Izraelben járt. Ő a legmagasabb rangú kelet-európai tisztségviselő, aki Izraelbe látogatott 1967 óta amikor Románia kivételével minden kelet-európai ország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a zsidó állammal. Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely felújította ezeket a kapcsolatokat tavaly szeptemberben. Horn látogatásának egyik célja előkészíteni Németh Miklós kormányfő jövő hónapban esedékes izraeli látogatását. NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendvai és muraszombati községi választmányának hetilapja. Kiadja a Rádió és Sajtóintézet, Muraszombat, Tito utca 29/1, telefon (069) 21-064 és 21-383. Szerkesztőség: Lendva, Partizán utca 120, telefon (069) 75-085 és 75-719. Igazgató és főszerkesztő: Irma Benkő, felelős szerkesztő Báti-Konc Zsuzsanna. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Munkatársak: Botka Ágnes, Csincs Éva, Fehér Ilona, Korcsmár Rózsa, Novák-Császár Jolán, Papp József, Pivár Ella és Szúnyogh Sándor. — A beérkezett képeket és kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. A hetilap előfizetési díja belföldre fél évre 56,00 dinár, külföldre egész évre 40 márkának megfelelő dinárösszeg. — Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota. Készül a muraszombati Pomurski tisk nyomdájában. A Népújság mentes a forgalmi adótól. Mi egyértelműen demokráciát akarunk BESZÉLGETÉS GYURÁCZ FERENCCEL, A DEMOKRATA FÓRUM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA TAGJÁVAL A magyarországi demokratikus folyamatok egyik elindítója a Demokrata Fórum volt. Az írók és az értelmiségiek csoportosultak először, ide, hogy elindítsák a pluralista demokratikus folyamatokat. Szombathelyen is volt ilyen szervezkedés és számos megbeszélést és értekezletet tartottak. Gyurácz Ferenc, író és szerkesztő is a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmány tagja és a szombathelyi csoport egyik képviselője. Az első lakiteleki találkozás után sok minden történt Magyarországon és Európában. Falak, korlátok és hatalmak dőltek egyik napról a másikra le és a demokrácia fáklyája bevilágította Európa egét. — A kezdetektől a mai napig, hogy értékeli Ön a történteket? — Nagyon régen volt már az első lakiteleki találkozó, pedig időben nem hosszú az a két év, amely azóta eltelt és mégis a magyar politikai életben lezajlott változások oly nagy jelentőségűek, hogy máskor évtizedek alatt sem történtek ilyen jelentős eredmények. A Magyar Demokrata Fórum, a mostani változásoknak, amely egy rendszerváltozással, a kommunista diktatúrából a demokratikus jogállamba való átmenet rendszerváltásával érnek föl. Ennek a rendszerváltásnak az egyik fő kezdeményezője volt az a csoportosulás, amely 1987. szeptemberében Lakiteleken, a Magyar Demokrata Fórum nevet vette föl. Ez a csoportosulás kezdetben, népi, nemzeti demokrata érzelmű és felfogású írókból, humán értelmiségiekből és néhány más értelmiségiből állt. Az események felgyorsulása folytán azonban rá egy évre 1988. szeptemberében tagsággal bíró politikai szervezetté alakult. A fiatal demokraták szövetsége után elsőként alakult meg a mai demokratikus pártok közül. Sőt, ha az 1987-es alakulást vesszük, akkor még a fiatal demokraták szövetségét is megelőzte, csak akkor még nem volt tagsággal bíró szervezet. — Hogyan lehetne tömören értékelni az azóta eltelt eseményeket és fejleményeket? — Az 1988-as kommunista pártkongresszus nagyon fontos az elmúlt két év fejleményeinek a sorában, hiszen azt jelentette, hogy elindult egy olyan nagyon gyorsan felgyorsuló folyamat, amelynek során önmagát számolta fel. Ez volt az egyik folyamat. A másik pedig az ellenzéki tömörüléseknek a megszervezése és az a munka amellyel az ellenzéki pártok és szervezetek hozzájárultak a diktatúra felszámolásához, és a demokrácia megvalósulásához. Ez egy ilyen két irányú célt megcélzó folyamat volt, jóllehet mindkét oldalon voltak és vannak szélsőségek, amelyek ezt a folyamatot nem segítik elő, vagy éppenséggel gátolják. Ma ott tartunk már, hogy a szabad parlamenti választások kiírása elé nézünk. A Magyar Demokrata Fórum már jó egy éve szorgalmazza a demokratikus választások azonnali kiírását de eddig még a legtöbb politikai erő egyetértését nem tudta elnyerni. Mostmár egyre több politikai erő, és az ellenzéki erő is ezzel egyetért. Nagyon valószínű, hogy tényleg ez a döntő lépés van előttünk és ezen az aktuson szeretnénk mi is eredményesen szerepelni. MIT VÁRNAK A VÁLASZTÁSOKTÓL? A közvélemény kutatások és az eddigi fejlemények tükrében úgy látszik, hogy erre van is esélyünk. Van esélyünk arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum, mint nemzeti és demokratikus párt egyszerre, mint a mindkét szélsőségtől elhatároló középpárt jelentős szavazatarányt tud elérni a választásokon, és felelősséget vállalhat az ország sorsának a további alakításáért. — A Magyar Demokrata Fórum valóban teljes mértékben startolhat a választásokon a többi pártokkal szemben? — Pozitív jelei vannak annak, hogy a Magyar Demokrata Fórum a kommunista pártállam felszámolása során szerzett érdemeiért egyrészt, másrészt pedig a mérsékelt felelősségteljes, mindkét szélsőségtől elhatároló politikája okán bizalmat élvez a magyarországi népesség jelentős köreiben. A nyáron több országgyűlési kerületben pótválasztásokat tartottak és mindegyik helyen a Magyar Demokrata Fórum képviselői jutottak be a parlamentbe és ők vitték el a pálmát. A közvéleménykutatások szerint is MDF az egyik legerősebb politikai erő ma Magyarországon. Lehetséges, hogy a nemrég lezajlott népszavazások és az ezt megelőző különféle procedúrák és villongások egyes ellenzéki erők között egy kicsit csökkentette a MDF népszerűségét és presztízsét. Ez ma még pontosan megmondani nem lehet. Mindenesetre bizonyos kommentárok és helyzetelemzők azt mondják, hogy ez a népszavazás nem hozott sikert a MDF számára. Ezt én nem így látom. Úgy látom, hogy a népszavazás olyan kérdésekről folyt le, amelyeket már előbb eldöntöttek, hiszen a négy kérdésből hármat a parlament is már eldöntött és további egy kérdés pedig olyan volt, amely igazából nem volt nagy súlyú. Semmiképpen sem volt méltó arra, hogy a demokratikus pártok jónak mondható előbbi együttműködése megszakadjon. A MDF-ben is és a magam részéről is az a túlnyomó vélemény, hogy a többi demokrata párttal való együttműködést szorgalmazzuk és nem vagyunk hajlandók a további pártvillongásokban, valamint méltatlan harcokban aktívan részt venni. Azt hiszem, hogy a mostani népszavazás sem ingatta meg túlságosan az esélyeinket, vagy a MDF helyzetét, hiszen olyan demokratikus tömegerő a miénk, amely mind a baloldali, mind pedig a szélsőségesen liberális, jobboldalinak mondható erőktől elhatárolja magát egy józan, fokozatos, de határozott átmenetet megvalósítva az egész magyar nemzet érdekében. Az egész magyar nemzetet itt kihangsúlyoznám, hiszen a Magyar Demokrata Fórum kezdettől hangsúlyozza, hogy 15 millió magyarban gondolkodik. HOGYAN VISZONYULNAK A HATÁRON TÚLI MAGYARSÁGHOZ? — Ebbe beleérti a határon túl élő magyar nemzetiségeket is? — Ez pontosan így van. A határon túli magyarságot a magyar nemzet részének fogjuk fel és ez természetesen azt is jelenti, hogy elfogadjuk a jelenlegi status quót, és nem kérdőjelezzük meg a jelenlegi határokat és ezt senki nem értheti félre, de ugyanúgy ahogy például Jugoszlávia és Szlovénia is nagyon fontosnak tartja a saját határon túli kisebbségeinek a sorsát, úgy a Magyar Demokrata Fórum is, ha a kormányzáshoz közel kerül, vagy esetleg a választók bizalma nyomán a kormányba kerül, akkor a politikájának nagyon fontos eleme lesz az, hogy figyelemmel kíséri a határon túl élő mintegy öt milliónyi magyarság helyzetét. Ezek érdekében ahogy csak lehet és minden törvényes módon fel fog lépni. Ez nagyon fontos és ez megkülönböztet bennünket mind a baloldali, mind a jobboldali pártoktól, a kommunistáktól, hiszen jól tudjuk, hogy a kommunistáknak ez nem volt szívügyük az elmúlt negyven évben és mind pedig bizonyos ellenzéki erőktől, akik ezt nem tartják annyira fontosnak, mint mi. — Milyen újdonságokat tartalmaz a Magyar Demokrata Fórum legújabb programja? — Az MDF programját az október végi II. országos gyűlésünkön terjesztette elő részletesen az elnökség és a programot előkészítő csoportok és a tagság elfogadta. A programunk nagyon hamar nyomtatásban is hozzáférhető lesz eloszlatja azt a tévhitet, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak nincs mindenre gondoló gazdasági programja. Mintegy 100 gépelt oldalnyi az a gazdasági program amely elkészült Ugyanakkor a nemzeti élet minden területére kiterjed ez a program, a külpolitikától kezdve a szociális kérdésekig, a kisebbségvédelemtől az oktatásügyig, amit nagyon fontos nemzetiségi sorskérdésnek tartunk. A magyarság sorskérdéseit fontosnak tartó öszszes kérdésekre tehát kiterjed a gazdasági programunk továbbá eloszlatja azt a tévhitet is, amelyet néhányan terjesztenek rólunk, hogy mi valamifajta középutat keresünk a keleti diktatúra és a nyugati demokrácia között. Nem erről van szó, mert a harmadik út nem ezt jelenti. A harmadik út, amelyet mi támogatunk nem a középutat jelenti a demokrácia és a diktatúra között, mert itt nem létezik középút. Mi egyértelműen a demokráciát akarjuk gazdasági értelemben is. Tehát piacgazdaságot akarunk, ugyanakkor ez a gazdasági program tartalmaz olyan csak Magyarországot vagy Közép-Európát jellemző módszereket és utakat, amelyeken mi el akarunk jutni ahhoz a fejlett piaci gazdasághoz, amely Nyugat-Európban olyan magas életszínvonalat tud biztosítani a lakosságnak. Nyugat-európai típusú piacgazdaságot akarunk, de ennek eléréséhez vannak speciális magyar és középeurópai módszerek, hiszen az adottságaink is mások. Más utakon kell tehát eljutnunk egyazon célokhoz. Lejegyezte: Szúnyogh Sándor Gyurácz Ferenc A SZLOVÉN SZK-BAN Változások előtt a Szocialista Szövetség Jože Smole, a Szlovén Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának tematikus ülését megelőző sajtóértekezleten az új Szocialista Szövetség alapjaiként a politikailag világosnak megformált, a baloldali központ felé irányuló szervezetet jelölte meg, amelynek az lesz a szerepe, hogy összekösse azokat a szervezeteket, szövetségeket, egyesületeket, és társulásokat, amelyek ezt kívánják. Dušan Semolič hangsúlyozta, hogy a Szocialista Szövetség önálló politikai szervezet lesz, saját szervezeti szabályzattal és önállóan szerepel a következő választásokon. A Szlovén DNSZSZ várhatóan hamarosan megváltoztatja a nevét is. Eddig a Szlovén Szocialista Szövetség elnevezésnek van legtöbb esélye. A Szlovén Szocialista Szövetség egyben lemond az újonnan megalakuló szövetségek és mozgalmak feletti vezető szerepéről is, ami logikus következménye az új választási törvénynek és a politikai társulásokról szóló új törvénynek, amit nemrég fogadott el a Szlovén Képviselőház. A Szocialista Szövetség továbbra is a Delo napilap alapítója marad. Válasz volt ez arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz a plurális társadalomban a tömegtájékoztatási eszközökkel. És közvetetten válasz volt ez a lapkiadó házak egyre hangosabb követeléseire, hogy mi lesz a plurális társadalomban a tömegtájékoztatási eszközökkel. És közvetetten válasz volt ez a lapkiadó házak egyre hangosabb követeléseire, hogy függetlenebbek legyenek a pártoktól, valamint a Ljubljanai RTV kezdeményezésére, hogy a köztársasági képviselőház legyen az alapítója. 1990. január 12.