Népújság, 1997. július-december (41. évfolyam, 26-51. szám)
1997-07-03 / 26. szám
CÍMOLDALUNKON Bizonyára régen volt akkora esemény Kapornakon, mint a múlt vasárnap, ugyanis ekkor — június 29- én — avatták fel a Hodos—Salovci község állandó néprajzi gyűjteményét. Mint arról már tudósítottunk, az utódok nélkül maradt Skerlák család örökségét, egykori családi házukat és tulajdonképpen az egész portát amolyan falumúzeumnak, tájháznak rendezték be. Az ötlet két évvel ezelőtt született a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet illetékeseinek fejében, a kivitelezést pedig nagy részben a Hodos—Salovci község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közössége vállalta. Természetesen rajtuk kívül még számos intézmény, magánszemély is kivette részét a munkából. Nem is készülhetett volna el a takaros kiállítás, amennyiben nincs ez az összefogás a határon innen, határon túl. Sokan talán nem is tudják, miért fontos egy kiállítás, miért fontosak a múzeumok. Nem másért, mint azért, hogy megőrizzék őseink tárgyi, szellemi hagyatékát, azt megfelelő helyen hozzáférhetővé tegyék részint a kutatóknak, részint kiállításokon az érdeklődőknek, a nagyközönségnek. Így van ez a kapornaki állandó néprajzi gyűjteménnyel is, melynek kiállított darabjait a falusiak adományozták a kiállítás részére. Hol padláson, pajtában vastag por alatt hányódó, hol családi ereklyeként őrzött tárgyakról volt szó. Megtisztítva, kellő információkkal ellátva most már a látogatók csodálatára várnak. Az eredményeket látva talán más községekben, településeken is kedvet kapnak hasonló kiállítás megszervezésére. Néprajzi anyag még mindig akad a falvakban, vannak szakemberek, akik összegyűjtik és feldolgozzák, bizonyára helyiség is biztosítható a kiállításnak. Azt már mondani sem kell, hogy mekkora mérföldkő egy ilyen tájház berendezése a népi kultúra megőrzésében. A mai “összkomfortos” világban honnan is ismerhetnék meg a legkisebbek, hol és hogyan éltek nagyszüleik és azok szülei, az “ősök”? • HA V w' W' Szerkesztőség: Halász Albert, Horváth Feri, ■ ¥'1¥V¥ Tfl 1 I j Király Jutka, Solarič Nad Klára ■ IJ Ifi l Alf Megbízott fő-és felelős szerkesztő: Bence Lajos ■ Kil I JI lil I Technikai szerkesztő: Meszelics László 1 * ^ Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Megbízott igazgató: Cár József Szerkesztőség: 9220 Lendva - Lendava Partizán u. 120, tel: 069/ 75 - 085, 77 - 412, telefax: 77- 412 Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačimi promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 1997. JÚLIUS 3. IRÁNYTŰ« Csatlakozni vagy nem csatlakozni? Ez a kérdés ilyen formában már fel sem merül az emlékezetes clintoni kijelentés óta, mely az első korban az észak-atlanti katonai szövetségbe (közismertebb nevén: NATO) csupán három tag felvételéről beszélt (Lengyelország, Csehország és Magyarország), amelyek minden szempontból “érettek” a NATO-s tagságra. Pedig hát lenne miről elgondolkozni, ha másért nem, hát a délszláv válság kapcsán. A hármas bővítés esetleg ötre való felcserélése esetére Szlovénia legfőbb támaszát a nemrég még igen erőteljesen ellenséges magatartást tanúsító olasz szomszédban találta meg. (A másik oldalon Romániát a NATO-tagsággal nem rendelkező Franciaország vette pártfogásba). Vasárnap ugyanis a hármas bővítés megmásítását követelve nyílt levélben szólította fel az Egyesült Államokat Zoran Thaler szlovén külügyminiszter és olasz kollégája, Lamberto Dini. A nyílt levél szerint Szlovénia már a tagfelvétel minden egyes pontjában leírtaknak eleget tesz. Az érvek között az is szerepel, hogy országunk demokratikus ország hírében áll és stratégiailag is rendkívül fontos szerepet tölt be. Továbbá fontos szerepe van abban is, hogy Magyarországnak közvetlen összeköttetése legyen Olaszországgal és a NATO többi államával. A nyílt levél tartalma kitér azokra a pozitívumokra is, amelyek ugyancsak indokolnák a felvételt; ilyen például a rendkívül intenzív gazdasági növekedés, mely garantálja a felvétel pénzügyi feltételét is. Érdemes egy pillantást vetni a másik fél — főleg az Egyesült Államok — álláspontjára is. Míg az amerikai fegyvergyárak — a fegyveriparban bekövetkeztett pangást ellensúlyozandó — az újabb bővítéstől óriási üzletet remélnek, a másik oldalon éppen az elmúlt hétvégén juttatta el az amerikai szenátorok húszfős csoportja levelét Bill Clinton elnöknek, melyben az amerikai kormánytól részletes indoklást kérnek a NATO bővítéséről és az azzal járó terhek mértékéről, egyszerűen kifizetődő voltáról. A levélben többek között az a kérdés is felvetődik, hogy egyáltalán van-e készség az amerikai népben, hogy a kelet-európai országok esetében is ugyanolyan nagylelkűen viselkedjen, mint az eddigi tagfelvételek során? Részletes beszámolót kérnek arról is, hogy miként járul hozzá a bővítés az Egyesült Államok és Európa biztonsági növekedéséhez. Nem utolsósorban — utalva Közép-Kelet-Európa zűrzavaros történelmi múltjára — szóba került lehetőségként annak a veszélye is, hogy az új tagok és az “előszobában” várakozók között nem szül-e az esetleges meggondolatlan és gyors döntés újabb konfliktushelyzeteket? A kérdés tehát cseppet sem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk. Legalábbis nem annyira, hogy elhamarkodott döntésre késztesse országunk vezetőit és a tapasztaltnak nem éppen mondható szlovén diplomáciát. 3