Népújság, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-07 / 1. szám

NÉPÚJSÁG 2­0­10. január 7 lépnek a a lakást, most ez már a mi tulajdonunkat képezi. Na­gyon pozitívnak tekintem azt is, hogy a pártosfalvi laktanyáról az illetékesek úgy döntöttek, átadják az idősebb polgárok otthona céljaira. Ez már több éves álmunk, végre a rászoruló idősebbjeink szőkébb hazá­jukban tudják tölteni idős­korukat. Az önkormányzat sokat dolgozott azon, hogy a térségbe tudjon vonzani egy mezőgazdasági tevékeny­séggel foglalkozó befektetőt, pontosítva a Rodovita céget, amely újra üzembe helyezi a benzintöltő-állomást, emel­lett különböző silókat, szá­rítóüzemet is létesít, a gyár területén egy vegyesboltot is üzemeltet. Remélem, ez a tervünk 2010 során meg­valósul, mert ez újra életbe lendítheti az egész térsé­get. Függőben maradt még 2009-ből a KÁI tatarozása és a játszóterek felújítása. Sajnos az iskola igazgatónője és a polgármester is ludas a késésben, de jelenleg úgy áll a dolog, elkezdődhet a beruházás. Távolabb lép­ve a községtől, muravidéki szinten a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer teljes reformját látom éssze­rűnek és egyre sürgősebb­nek. Sajnos ez a rendszer még a volt szocialista korból maradt rajtunk és teljesen el­avult. Mindenképpen észben kell azonban tartani ezzel kapcsolatosan, a községi önkormányzatok jelentik az alapot. A szentlászlói biogázerőműről nem szeret­nék sokat beszélni, az ügyet próbáljuk továbbra is saját javunkra fordítani, ebben pedig jelenleg is a magyar nagykövetség igazi szerepét hiányolom.” Tollé Rozália, a Ho­­dosi MNDK Tanácsának elnöke: „Mindenképpen eredményesnek tartom az elmúlt évet, a fő tevékeny­ségeinket. Az egyesületek­kel, az iskolával folytatott együttműködésünk sikeres volt, sőt ezen a területen egy plusz projektben, az Ezeréves Kötelék című pro­jektben is részt vettünk. Problémák merültek fel a finanszírozásunkkal, talán azért, mert nem léptem fel elég erélyesen a község felé. Egyelőre úgy tűnik, ez is megoldódik, a község már átutalt némi pénzt a szám­lánkra, így az egyesületek felé való „tartozásainkat” is le tudjuk róni még ebben a hónapban. Remélem, a jövőben nem lesz hasonló példa és időben megkapjuk a kisebbségi önkormányzati részt. A folyó évet tekintve remélem, hogy éppen így minden feladatunkat teljesí­teni tudjuk és továbbra is jó kapcsolatokat tudunk tartani az egyesületeinkkel, és így közösen tudunk dolgozni a magyarság megmaradásán. Ez a legfontosabb. A válasz­tásokat illetően remélem, so­kan indulnak, olyanok, akik odaadó munkájukkal tudnak tenni a közjóért, a magyar­ságért. Az önkormányzati rendszer változtatását, iletve az elnök közvetlen megvá­lasztását támogatom - erről tanácsi döntés is született -, de ezt mindenképpen szakembereknek kell majd pontosítani és eldönteni. Annyi biztos, mindig lesz elégedett és elégedetlen is az éppen érvényben lévő rendszerrel kapcsolatban.” Škaper Vendel, a Sa­tove/ MNDK Tanácsá­nak elnöke: „A 2009-es és sajnos a 2010-es esztendőt is a tájház körüli gondok jellemzik majd. Az épületet sikerült megvásárolnunk, de sajnos az adaptálásra már nem maradt pénzünk. Közben mindenki, a Nemze­tiségi Hivatalt beleértve hátat fordított nekünk, így eléggé rossz helyzetben maradt a költségvetésünk. A tájház adaptálása továbbra is a legfontosabb feladat marad számunkra, így ennek érde­kében a közeljövőben gyű­lést szervezünk, amelyen a polgármester, a nemzetisé­gi parlamenti képviselő, a Nemzetiségi Hivatal veze­tője, valamint a lendvai mú­zeum munkatársai is részt vesznek. Remélem, találunk megoldást, ha nem, akkor önkormányzati pénzekből adaptáljuk, természetesen sokkal lassabban. Az említett probléma miatt még az egye­sületek sem kaptak pénzt az előző évben, alig találtunk összegeket az ösztöndíjak kifizetésére. Remélem, jobb idők várnak ránk.” A magyar önkormányzati elnökök nyilatkozatai közül hiányzik a dobronaki magyar önkormányzat elnökének nyilatkozata. Car Ana fontos elfoglaltsága miatt utasította vissza megkeresésünket. választási évbe Muravidék Göncz László országgyűlési napló Nem arról van szó, hogy a problémákat el kellene hallgatni Ezúttal a hagyományos havi ismertetőben három kérdés­körre szorítkozom mélyrehatóbban. Nagy visszhangja volt a szlovén-magyar országgyűlési képviselők találkozójának. A tájékoztatás az eredeti cél érdekében - hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó­­bizottságok mélyrehatóbban tájéko­zódjanak a muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovénok helyzetéről - megtörtént, és a képviselők elfogadtak egy ajánlássort is. A találkozóhoz azonban sajnos kellemetlen események is párosultak. Bizonyos szlovéniai képviselők a bilaterális kapcsolatokhoz kevésbé illő hangnemben szóltak a rábavidékiek helyzetéről. Nem arról van szó, hogy a ténylege­sen létező problémákat el kellene hallgatni. A probléma abból származik, hogy - mint az elmúlt hónapokban több esetben is - a felvezetés a muravidéki magyarság szempontjából sértő módon történt. A magyar közösség pénzeléséről tartalmilag összehasonlíthatatlan, mennyiségileg pontatlan számok hang­zottak el, sőt olyan megjegyzés is, hogy a muravidéki magyarok költségvetési keretéből el kell venni meghatározott összeget, és azt - amennyiben Magyarország nem rendezi kötelezett­ségeit - a szlovén kisebbségnek adni. A lendvai eszmecsere hangulata addig fajult, hogy a magyar közösség képviselői elhagyták a tanácskozást. A magyarországi és a szlovéniai képviselők többségének a higgadtsága és őszinte szándéka akadályozta meg, hogy a „határ menti parlamenti találkozó” nem végződött kudarccal. Sajnos, hasonló hangvételű és tartalmú felszólalások ezt követően a szlovén parlamentben is elhangzottak, ezért decemberben képviselői kérdésben köve­teltem a kormánytól, hogy január folyamán készítsen pontos kimutatást a muravidéki magyar közösség tevékenységére és megmaradására fordított költségvetési pénzek mennyiségéről és struktúrájáról. Meggyőződésem, hogy a két közösség közé mesterségesen ékelt ellenszenvek közepette gondjainkat nem lehet megoldani. Decemberben az önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter, Henrik Gjerkeš a magyar és az olasz nemzetiségi kép­viselővel is ismertette elképzeléseit Szlovénia tervezett legújabb regionális tagolásáról: a kormány 3,6 vagy 8 régió létrehozását tartja elfogadhatónak, a miniszter 6 régiót tart indokoltnak. Je­leztem, hogy abban az esetben, ha a Muravidék nem képezne önálló egységet, akkor valószínűleg az a muravidéki magyar közösség szempontjából kevésbé lenne elfogadható. Azt is egyértelműen hangsúlyoztuk, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeknek az új regionális tagolódás keretében - nyelvi, kulturális és fejlesztési szempontból egyaránt - specifikus stá­tust kell biztosítani. A konkrétumokról a napokban a nemzeti közösségek szintjén is tárgyalnak, így a magyarság konkrét javaslatai a következő hetekben körvonalazódnak. A decemberi ülésen a legnagyobb visszhangot az emberi jogok biztosa 2008. évi beszámolójának a tárgyalása váltotta ki. Nemzetiségi szempontból rögzíthető, hogy az említett évben még viszonylag kevés kisebbségi kérdéssel keresték meg az intézményt, azonban 2009-ben már több eszmecserére és közös programra került sor, amelyek során egyértelművé vált, hogy a formálisan biztosított nemzetiségi kollektív és egyéni jogok, valamint azok megvalósítása között jelentős a különb­ség. A konkrét jogsértésekről jegyzék is készült, ami a helyzet javítására formális alapot képez. 3

Next