Népújság, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-07 / 1. szám
NÉPÚJSÁG 2010. január 7 lépnek a a lakást, most ez már a mi tulajdonunkat képezi. Nagyon pozitívnak tekintem azt is, hogy a pártosfalvi laktanyáról az illetékesek úgy döntöttek, átadják az idősebb polgárok otthona céljaira. Ez már több éves álmunk, végre a rászoruló idősebbjeink szőkébb hazájukban tudják tölteni időskorukat. Az önkormányzat sokat dolgozott azon, hogy a térségbe tudjon vonzani egy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó befektetőt, pontosítva a Rodovita céget, amely újra üzembe helyezi a benzintöltő-állomást, emellett különböző silókat, szárítóüzemet is létesít, a gyár területén egy vegyesboltot is üzemeltet. Remélem, ez a tervünk 2010 során megvalósul, mert ez újra életbe lendítheti az egész térséget. Függőben maradt még 2009-ből a KÁI tatarozása és a játszóterek felújítása. Sajnos az iskola igazgatónője és a polgármester is ludas a késésben, de jelenleg úgy áll a dolog, elkezdődhet a beruházás. Távolabb lépve a községtől, muravidéki szinten a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer teljes reformját látom ésszerűnek és egyre sürgősebbnek. Sajnos ez a rendszer még a volt szocialista korból maradt rajtunk és teljesen elavult. Mindenképpen észben kell azonban tartani ezzel kapcsolatosan, a községi önkormányzatok jelentik az alapot. A szentlászlói biogázerőműről nem szeretnék sokat beszélni, az ügyet próbáljuk továbbra is saját javunkra fordítani, ebben pedig jelenleg is a magyar nagykövetség igazi szerepét hiányolom.” Tollé Rozália, a Hodosi MNDK Tanácsának elnöke: „Mindenképpen eredményesnek tartom az elmúlt évet, a fő tevékenységeinket. Az egyesületekkel, az iskolával folytatott együttműködésünk sikeres volt, sőt ezen a területen egy plusz projektben, az Ezeréves Kötelék című projektben is részt vettünk. Problémák merültek fel a finanszírozásunkkal, talán azért, mert nem léptem fel elég erélyesen a község felé. Egyelőre úgy tűnik, ez is megoldódik, a község már átutalt némi pénzt a számlánkra, így az egyesületek felé való „tartozásainkat” is le tudjuk róni még ebben a hónapban. Remélem, a jövőben nem lesz hasonló példa és időben megkapjuk a kisebbségi önkormányzati részt. A folyó évet tekintve remélem, hogy éppen így minden feladatunkat teljesíteni tudjuk és továbbra is jó kapcsolatokat tudunk tartani az egyesületeinkkel, és így közösen tudunk dolgozni a magyarság megmaradásán. Ez a legfontosabb. A választásokat illetően remélem, sokan indulnak, olyanok, akik odaadó munkájukkal tudnak tenni a közjóért, a magyarságért. Az önkormányzati rendszer változtatását, iletve az elnök közvetlen megválasztását támogatom - erről tanácsi döntés is született -, de ezt mindenképpen szakembereknek kell majd pontosítani és eldönteni. Annyi biztos, mindig lesz elégedett és elégedetlen is az éppen érvényben lévő rendszerrel kapcsolatban.” Škaper Vendel, a Satove/ MNDK Tanácsának elnöke: „A 2009-es és sajnos a 2010-es esztendőt is a tájház körüli gondok jellemzik majd. Az épületet sikerült megvásárolnunk, de sajnos az adaptálásra már nem maradt pénzünk. Közben mindenki, a Nemzetiségi Hivatalt beleértve hátat fordított nekünk, így eléggé rossz helyzetben maradt a költségvetésünk. A tájház adaptálása továbbra is a legfontosabb feladat marad számunkra, így ennek érdekében a közeljövőben gyűlést szervezünk, amelyen a polgármester, a nemzetiségi parlamenti képviselő, a Nemzetiségi Hivatal vezetője, valamint a lendvai múzeum munkatársai is részt vesznek. Remélem, találunk megoldást, ha nem, akkor önkormányzati pénzekből adaptáljuk, természetesen sokkal lassabban. Az említett probléma miatt még az egyesületek sem kaptak pénzt az előző évben, alig találtunk összegeket az ösztöndíjak kifizetésére. Remélem, jobb idők várnak ránk.” A magyar önkormányzati elnökök nyilatkozatai közül hiányzik a dobronaki magyar önkormányzat elnökének nyilatkozata. Car Ana fontos elfoglaltsága miatt utasította vissza megkeresésünket. választási évbe Muravidék Göncz László országgyűlési napló Nem arról van szó, hogy a problémákat el kellene hallgatni Ezúttal a hagyományos havi ismertetőben három kérdéskörre szorítkozom mélyrehatóbban. Nagy visszhangja volt a szlovén-magyar országgyűlési képviselők találkozójának. A tájékoztatás az eredeti cél érdekében - hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozóbizottságok mélyrehatóbban tájékozódjanak a muravidéki magyarok és a rábavidéki szlovénok helyzetéről - megtörtént, és a képviselők elfogadtak egy ajánlássort is. A találkozóhoz azonban sajnos kellemetlen események is párosultak. Bizonyos szlovéniai képviselők a bilaterális kapcsolatokhoz kevésbé illő hangnemben szóltak a rábavidékiek helyzetéről. Nem arról van szó, hogy a ténylegesen létező problémákat el kellene hallgatni. A probléma abból származik, hogy - mint az elmúlt hónapokban több esetben is - a felvezetés a muravidéki magyarság szempontjából sértő módon történt. A magyar közösség pénzeléséről tartalmilag összehasonlíthatatlan, mennyiségileg pontatlan számok hangzottak el, sőt olyan megjegyzés is, hogy a muravidéki magyarok költségvetési keretéből el kell venni meghatározott összeget, és azt - amennyiben Magyarország nem rendezi kötelezettségeit - a szlovén kisebbségnek adni. A lendvai eszmecsere hangulata addig fajult, hogy a magyar közösség képviselői elhagyták a tanácskozást. A magyarországi és a szlovéniai képviselők többségének a higgadtsága és őszinte szándéka akadályozta meg, hogy a „határ menti parlamenti találkozó” nem végződött kudarccal. Sajnos, hasonló hangvételű és tartalmú felszólalások ezt követően a szlovén parlamentben is elhangzottak, ezért decemberben képviselői kérdésben követeltem a kormánytól, hogy január folyamán készítsen pontos kimutatást a muravidéki magyar közösség tevékenységére és megmaradására fordított költségvetési pénzek mennyiségéről és struktúrájáról. Meggyőződésem, hogy a két közösség közé mesterségesen ékelt ellenszenvek közepette gondjainkat nem lehet megoldani. Decemberben az önkormányzati és regionális fejlesztési miniszter, Henrik Gjerkeš a magyar és az olasz nemzetiségi képviselővel is ismertette elképzeléseit Szlovénia tervezett legújabb regionális tagolásáról: a kormány 3,6 vagy 8 régió létrehozását tartja elfogadhatónak, a miniszter 6 régiót tart indokoltnak. Jeleztem, hogy abban az esetben, ha a Muravidék nem képezne önálló egységet, akkor valószínűleg az a muravidéki magyar közösség szempontjából kevésbé lenne elfogadható. Azt is egyértelműen hangsúlyoztuk, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeknek az új regionális tagolódás keretében - nyelvi, kulturális és fejlesztési szempontból egyaránt - specifikus státust kell biztosítani. A konkrétumokról a napokban a nemzeti közösségek szintjén is tárgyalnak, így a magyarság konkrét javaslatai a következő hetekben körvonalazódnak. A decemberi ülésen a legnagyobb visszhangot az emberi jogok biztosa 2008. évi beszámolójának a tárgyalása váltotta ki. Nemzetiségi szempontból rögzíthető, hogy az említett évben még viszonylag kevés kisebbségi kérdéssel keresték meg az intézményt, azonban 2009-ben már több eszmecserére és közös programra került sor, amelyek során egyértelművé vált, hogy a formálisan biztosított nemzetiségi kollektív és egyéni jogok, valamint azok megvalósítása között jelentős a különbség. A konkrét jogsértésekről jegyzék is készült, ami a helyzet javítására formális alapot képez. 3