Népújság, 1990. január (42. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-04 / 1. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP II. évfolyam 1 (11747) sz. ( 1990. január 4. csütörtök | Ara 50 báni ÚJÉVI BESZÉD mondta Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke a román rádió és televízió ■telt romániai polgártársak f éledünk az országunk száz ■ történelmi fordulatot hat esztendő végéhez. Tömegek rendít­hetetlen oka­­is az ifjúság határozott fel­­■ nyomán megdőlt Coau­­személyi diktatúrája, mely károkat okozott az ország­ig példátlan szenvedéseket tán népnek.­yreható társadalmi feszült­sokéves felgyülemlése, a eléged­et lenség és harag k­­srobbanása megfutamítot­­­iktátort. De ő már nem is hatott a megérdemelt és h­ihetetlen büntetéstől, a felszabadulás, sajnos, inas váráldozatba került. A látor szolgálatában kitör­­s megszervezett borzalmas író apparátus tüzet nyitott tetőkre Temesváron, majd , látor elmenekülése után ista alakulatok léptek mi­ré a fővárosban és az oro­más városaiban, a tömeg­­emből spon­tanul megszün •' is alig lábra á’­dt új haza­­*■ estabilzációja céljából, a régi rendszer maradvá­­tk semminemű próbálkozá­­.­ forgat­alja már vissza a lem kerekét. A végbe­­folyamat megmásithatat­­i népi forradalom győzött győzhetetlen marad. ?tném megragadni az al­­. nogy mélységes kegyele­te­jezzem ki mindazoknak, életüket áldozták a forrá­­s ügyéért, mélységes elis­­meret mindazoknak, akik ö.vően részt vettek a dikta- s megrohamozásában és meg­yében. Ismételten hangosún­i kívánom, hogy megbecsü­­lti hadseregünket és a­­­i­­nisztériumi alakulatokat, ők hívek maradtak a nép­­! védelmezték a forradal­m­radalmi fordulat leg­­erűbb vonása az egész nép örű egyetértése, amit titk­­a Nemzeti Megmentés­ platformjához való nagy­­­­ csatlakozása, ez pedig ja Románia újjáépítése­megújhodásának népi at­ít esztendőbe lépve, eze­­a forradalmi folyamat kaszába lépni. Tovább­­gőrizve az éberséget kap szemben, akik aka­­próbálnák az ország­lásának folyamatát, a­z építő céljaira kell sítanunk erőfeszítésein­e.­mzeti Megmentési Front­­, a megszületett új rend­­mélységesen népi és humá­­n ' egét hangsúlyozandó, ci­ha a halálbü­ntetés meg­­ését — összhangban a­b­ból jövő javaslatokkal kék csoportjának azzal a v­itával, hogy „a két dik­­igyen az utolsó, aki vise­­lte e­l a sorsot“. Ez nem az éberség gyengülését — okra, akik gyilkosságok­­'■étkesek. igazságos ítél­- -.ár a­z Új hatalom első törek­­közé tartozott — amint az­­ volt ezekben a napokban régi rendszer népellenes­­einek hatálytalanítása, a~ egy sor kezdeti intézke­­mberek életkörülményei­­■tása érdekében: tálytalanítattuk a gazda­­egységet tevékenységét­­.6 előírásokat — első té­­t a túlzott centralizmus állomásokon felszámolása felé és a decentra­lizáció kezdeteként; — eltöröltünk olyan törvénye­ket és rendeleteket, amelyek sú­lyosan károsították az egyéni szabadságjogokat, az emberi jo­gokat; — konkrét intézkedéseket tet­tünk a lakossági ellátás javítá­sára élelmiszerrel, energiával, tüzelőanyaggal. A lakosságnak juttatott villamosenergia- és föld­gázmennyiségek ebben az idő­szakban 40—45 százalékkal na­gyobbak, mint a múlt év meg­felelő időszakában voltak. — beszüntettük az élelmiszer- kivitelt és az élelmiszeripari, könnyűipari vállalatokban és a közfogyasztási cikkeket termelő más ágazatokban fellelhető kész­leteket leszállítjuk a kereskedel­mi egységeknek; — előirányoztuk közfogyasztá­si cikkek behozatalát; — csökkentettük a lakosság­nak leszállított villamos energia díját és következik a földgáz díjának csökkentése (1 lejre köbméterenként!); — elhatároztuk olyan költsé­ges beruházási munkálatok be­szüntetését, amelyekhez a nagy­zási hóbortban szenvedő volt diktátor útmutatására gazdasági megalapozási tanulmányok nél­kül láttak hozzá. Csupán néhányat említek kö­­zülük:­­ — az Argeș szabályozása, ha­józhatóvá tétele és más felhasz­nálás céljából (az úgynevezett Duna — Bukarest csatorna) több mint 23 milliárd lej összér­tékben, amiből kb. XX milliárdot kö­töttek el; — a Dana — Zsil — Argeș hidrotechnikai rendszer több mint 4 milliárd lej értékben; — a konstancai szabad kikötő övezet kiképzése, 20 milliárd lej értékben; — az aninai palatüzelésű fű­tőerőmű, 11,3 milliárd (ebből 7,6 milliárdot köt­öttek el); — a Köztársaság Házánál vég­zett munkálatok eddig több mint 6 milliárd lejbe kerültek. Ezekhez még hozzá kell számí­tani számos más objektumot a bányászat, a kohászat, a vegy­ipar területéről és más ágaza­tokból, amelyeket beszüntetünk, hogy a továbbiakban hatékony­ságukat behatóan elemezzük. A felszabaduló eszközöket az ellenforradalom által a főváros­ban és az ország más városaiban megrongált létesítmények kija­vításra fordítjuk. A kormány feladatul kapta, tanulmányozzon és javasoljon intézkedéseket, hogy március fo­lyamán rá­érjünk az 5 napos munkahétre. Ugyanakkor a Nemzeti Meg­mentés­ Front Tanácsának veze­tősége és a kormány számos in­tézkedést határozott el a mező­­gazdaság és a parasztság támo­gatására, — ellenőrizve az idei mező­­gazdasági termeléssel kapcsola­tos hamis jelentéseket — ame­lyeket a diktátor oly fellengző­sen hangoz­atott — tájékozta­tunk mindenkit, hogy a gabona­­termelés nem 60 millió tonna, hanem csupán 16,9 millió tonna. A reális átlaghozamok orszá­gos viszonylatban a következők: — búza-rozs 3170 kiló­'ha — 8 180 helyett; — árpa 4 645 kiló­ ha — 7 380 helyett; — szemes kukorica 1 913 kiló­ ha — 16 500 kiló csöves kukori­ca helyett;­­—•­­— napraforgó 1 301 kiló­ ha — 5 635 helyett; — cukorrépa 24 700 kiló­ ha — 100 000 helyett; — őszi burgonya 14130 kiló­ ha — 81 296 helyett. Mindenki számára világos volt, hogy a hazugság eufóriája, amely a zsarnokot övezte, megtévesztő, hihetetlen számadatokhoz veze­tett. Egyszer s mindenkorra véget akarunk vetni a hazugságnak a gazdasági és állami gyakor­latban, szigorúan megbüntetve mindazokat, akik még megpró­bálják igénybe venni! Egész gazdasági és társadalmi politikánkat a dolgok reális is­meretére, az igazságra kell ala­pozni. A mezőgazdasági egységek és a parasztság ösztönzése céljából az 1990-es mezőgazdasági évben, a Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsa és a kormány már most el­határozott néhány gyakorlati in­tézkedést: 1. A szántóterületek hosszas mezőgazdasági használatra adá­sa a mezőgazdasági szövetkeze­tek tagjainak a domb- és hegy­vidéki, valamint a városkörnyé­ki, gazdaságilag gyengén fejlett övezetekben, valamint az illető községek­ és falvak más lakosai­nak. A szántóterületeket munka­képes személyeknek juttattják, a­­kik munkaerő alkalmazása nél­kül megdolgozhatják és jó ho­zamokat érhetnek el.­­ A legelőket és kaszálókat községi legemként fogják fel­használni. Ezeknek az övezeteknek a me­zőgazdasági szövetkezetei szerző­déses alapon kooperációs akció­kat folytathatnak a szövetkezeti tagokkal, akik állatokat kíván­nak átvenni tartás céljából, az­­zal a feltétellel, hogy az elért hozam legalább 70 százalékát a szerződő egységeknek szállítják le. Azokat az állatokat, amelye­ket a kooperációs akcióik útján nem vesznek át vagy a szövet­kezetek nem tarthatnak, el le­het adni más mezőgazdasági egységeknek. . 2. Az ország többi övezetében a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek közgyűlései elhatároz­hatják a használati parcella nö­velését 5 000 négyzetméterig ter­jedően minden szövetkezeti tag­ra vagy mezőgépészre, illetve más mezőgépészeti dolgozóra számítva, azzal a kötelezettség­­sel, hogy ezek elvégzik a köz­gyűlések által megszabott mun­­ka volument. A közgyűlések úgyszintén par­cellákat adhatnak használatba a fenti feltételek között azoknak is, akik vissza kívánnak térni a faluba és szövetkezeti tagokká óhajtanak válni. A közgyűlések parcellákat , ad­hatnak használatba 2 500 négy­zetméterig terjedően családon­ként a községekben vagy a szomszédos városokban lakó más személyeknek is, akik nem szövetkezeti tagok, de kötelezik magukat illeték kifizetésére és a föld jó megművelésére.­­ Az állami mezőgazdasági egységek mezőgazdasági terüle­teket adhatnak használatba dol­gozóiknak 5 000 négyzetméterig terjedően saját területükből vagy azoknak a szövetkezeti vagy ál­lami mezőgazdasági egységek te­rületéből, ahol az illetők állan­dó lakhelye van az utóbbi egy­ségek jóváhagyásával. 3. A szövetkezetesített öveze­tekben a lakóházhoz, a gazdaság (Folytatás a 3. oldalon) KÖZLEMÉNY A Nemzeti Megmentési Front­­ Tanácsa közleményt adott ki, s­­, ebben ismerteti a Nemzeti Meg­­s­mentési Front Tanácsa Végre­hajtó Bürójának összetételét: Elnök: Ion Iliescu; első elnök­helyettes: Dumitru Mazilu; alel­­nökök: Cazimir Ionescu, Király Károly; titkár: Dan Martian; ta­gok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacsa, Silviu Brucan, Gheor­­ghe Manole, Ion Caramitru, Ni­­colae Radu. Létrehozták egyben a tanács alábbi munkabizottságait: 1. Gazdasági újjáépítési és fej­lesztési bizottság, elnök Bogdan Teodoriu; 2. Alkotmányügyi, jogügyi és emberjogi bizottság, elnök Du­­mitru Mazilu; 3. Ifjúságügyi bizottság, elnök Vasile Neacea; 4. Környezeti és ökológiai e­­gyensúly­ügyi bizottság, elnök Cazimir Ionescu; 5. Tudomány- és oktatásügyi bizottság, elnök Gheorghe Mano­le; 6. Művelődésügyi bizottság, elnök Ion Caramitru; 7. Nemzeti kisebbségi bizott­ság, elnök Király Károly; 8. Külpolitikai bizottság, elnök Silviu Brucan; 9. Helyi közigazgatási bizott­ság, elnök Radu Nicolae; 10. Szervezési bizottság, irá­nyító Mihail Montanu; 11. A tanácsi felhatalmazó*.lak­­kollektívája, irányító Sergiu Ni­­colaescu. 12. A közönséggel és a tömeg­tájékoztatási­­ eszközökkel való kapcsolatok kollektívája: Dan Rádulescu, Cristina Ciontu, Fio­rina Budinici. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsának újraalakuló gyűlése Heves viták légkörében zaj­lott le tegnap a Nemzeti Meg­mentési Front megyei tanácsá­nak újraalakuló gyűlése. Dél­előtt 11 órától délután 5 óráig sikerült jóváhagyni az 51 jelölt­ből álló új tanácsot. A megyei vállalatok, intézmények, a váro­si és községi tanácsok jelöltjei­ből összeállított névsor sok fö­lösleges vitára adott alkalmat. Sajnos a jelen levő hangoskodók többezres munkaközösségek ha­tározatát véve semmibe, új je­lölteket is állítottak, akiket a többség jóváhagyott. Döntöttek (reméljük valóban ideiglenesen) olyan intézmények nevében is (tanügy, egyetemi főiskolai hall­gatók), amelyek a vakáció miatt nem tudtak jelölteket választani. A megválasztott új tanács tag­jai legnagyobbrészt az ipar és mezőgazdaság képviselőiből áll­nak. Rajtuk kívül helyet kaptak a honvédelem, a kisipar, a tan­ügy, az ifjúság, az egészségügy, a felsőoktatási intézmények, a színház, az írószövetség, az igaz­ságügy képviselői is. Bízunk benne, hogy a tegnap megválasztott 51 tagból álló i­­deiglenes új tanács és annak ve­zetősége az áprilisi választásokig hozzáértéssel, felelősen és fegyel­mezetten tevékenykedik majd az országos tan­ács által hozott tör­vényeknek és határozatoknak a végrehajtásáért. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa: Argint Dumitru — mérnök, Régen; Baculea Dan Eugen — jogász; Bíró Dezső — munkás; Boila Lucian — egyetemista; Bo­­ta Mihai — őrnagy, a Hazafias Gárdák parancsnoka; Catarig Ioan — mérnök; Cioata Mici — mérnök; Cojocaru Constantin — vezérőrnagy, a Helyőrség pa­rancsnoka; Frinaru Adrian — munkás; Fülöp Dénes — refor­mátus pap; Gáli Ferenc — NMF szovátai tanácsának elnöke; Ga­­nea Viorel — munkás; Gingules­­cu Mihai — színész; Gilea Va­lér — mérnök; Jakabffy Attila­­— mérnök; Kerék István — or­vos; Kincses Elemér — színházi rendező; Kincses Előd — ügy­véd; Király Károly — közgaz­dász; Kolozsvári Zoltán — mér­nök; Körmönczki Zoltán — mér­nök; Lakod­ Ernő — asztalos, Nyárádremete; Lestyán Ferencz — római katolikus esperes; Ma­gyarosi László — állategészség­ügyi technikus, Balavásár; Man Nistor — tanár; Markó Béla — író; Márton Dénes — tanár, Bánd; Moldovan Nicolae — gép­lakatos, Bánd; Moldovan Soria — munkás; Olariu Iacob — mér­nök, Radnót; Patra­­jcu Georgel — közgazdász; Péter Béla — mérnök; Pitilic Ioan — Görgény; Pop Dorel — almérnök; Rácz Gábor — egyetemi tanár; Ra­­descu Vlad — színész; Rózsa Jó­zsef — ügyvéd; Scheinber Er­hard — Segesvár; Scrieciu Ion — tartalékos vezérőrnagy; Sin Mihai — író; Sólyom Péter —­ mérnök; Sagán Mihai — kisgaz­da, Magyaró; Sincan Gheorghe — ortodox esperes; Tabara Eleo­­nora — mérnök; Dicsőszentmár­­ton Theil Péter — tanár, Se­gesvár; Tőkés András — tanár; Todea Alexandru — az Erdélyi Görög­ Katolikus Egyház mitro­­politája; Turcu Dumitru — mér­nök; Tira Vasile — őrnagy; Ur­­can Gheorghe — mtsz-tag; Sár­más, Virág György — mérnök. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsának vég­rehajtó bt­rdja: Király Károly elnök, Scrieciu Ion első alel­nök, Gilea Valér és Kincses Előd alelnökök, Baculea Dan Eugen titkár, Pop Dorel, Jakabffy Attila, Man Nistor és Virág György tagok. A Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa szak­­komisszióinak vezetői: Vir­ág György, gazdasági fej­lesztés és újjáépítés; Walter Jó­zsef szervezés; Pop Dorel ifjú­sági ügyek; Man Nistor tudo­mány és oktatás; Enache Sma­­randa kultúra; Hirman Viorel környezetvédelem; Jakabffy At­tila nemzetiségi komisszió; Kör­­möczki Zoltán helyi közágak,ha­­tás. A világ minden tájáról özönl­enek hazánkba a segélyszállít­mányok. Fogarassy László felvételén egy magyarországi te­herautó látható, mely a baráti szomszéd nép segítségével ér­kezett Marosvásárhelyre

Next