Népújság, 1990. június (42. évfolyam, 108-129. szám)
1990-06-01 / 108. szám
A keresztény egyház egyik főünnepe pünkösd,,melyhez különböző eredetű és korú népszokások kapcsolódnak. Minden népnél me található, valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázsolása: a telet jelképező szalmabábot vízbe dobják, vidékenként elégetik. A legjellegzetesebb népszokás az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás és a pünkösdi királyné, akik a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást hivatottak, jószerével értelmük vesztett szertartásokkal biztosítani. Ezek az ősi tavaszi ünnepek, az európai népek megkeresztelkedésével, leginkább pünkösdhöz kapcsolódtak. Az egyház, a tavaszi virágzásban a Szentlélek ajándékát hirdette. A májusi, pünkösdi ünnepkörhöz fűződő szokás szerint, Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt. Már a XVI. sz. óta ismeretes szokás. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályúaknál bothúzással, kakaslövéssel, gúnárnyakszakítással választották. A lóversenyben vetélkedésnek pl. az volt a feltétele, hogy minden legény a saját lován, nyereg és kengyel nélkül, egymásután háromszor fusson és ugorjon át kifeszített kötélakadályokat A győztes lett a pünkösdi király, akit ha lova tilosba ment büntetés nem érhetett, ha kocsmába tért, koronaformájú virágkoszorút ajándékoztak neki a lányok, melyet az egész mulatság alatt viselt Ugyancsak e királyság előjogai közé tartozott az is, hogy nem rendezhettek táncmulatságot az ő engedélye nélkül, hogy minden lakodalomra és mulatságra hivatalos volt a közösség rovására ihatott a kocsmában, ingyen őrizték a jószágát, és semmiféle büntetést rá ki nem szabhattak. Dicsősége egy álló esztendeig tartott. Más vidékeken a múlt században az obsitosok közül választották a pünkösdi királyt, aki szedettvedett, tarka ruhába öltözött, álarcot és fején kardot hordott, kezében fokost fogott, mellén sokféle érdemrend. Rozzant gebére ültették, kíséretét a nádor, egyéb főméltóságok és az udvarnép képezte, akik szintén álarcot és tarka ruhát viseltek. A falun átvonuló ily menetet törött tállal, rossz edénnyel, hamuval telt fazékkal dobálták. A pünkösdi király volt a balgazda, a már említett kiváltságok birtokában. Uralkod' .sa azonban csak egy napig tartott. A kiegyezés után, Ferenc Józsefet pünkösd vasárnapján akarták királlyá koronázni, ám valakinek eszébe jutott a pünkösdi királyság... A pünkösdi királyné hagyománya már a magyar középkorból való. A termékenység-varázslásokkal kapcsolatos szokásnak négy fő mozzanata van. Négy kislány vezeti a legkisebbet és a legszebbet. A kiskirály, királykisasszony, királyasszony, kiskirályné vagy cukorka, akinek a kezében rózsaszirommal tele kosár van. Egy házhoz érve, az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki, vagy fátyollal fedik a fejét Énekelnek, közben mozdulatlanul állnak, vagy lassan körbejárnak. Termékenység-varázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét A játékmenethez ún. szokás kísérő járul, pl. virághintés a királyné kosarából. Adott pillanatban megjelenik az adománygyűjtést ellátó szereplő, aki így énekel: „Meghozta az Isten, piros pünkösd napját , mi is meghordozzuk királykisasszonykát“. A leggyakrabban a következő népi szövegelem kapcsolódik hozzá: „Jácintus, jácintus, tarka tulipánus / Hintsetek virágot Isten fiainak ! Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.“ Az ének végén az „Ekkora legyen a kendtek kendere“ szövegű szerencsekivánó mondóka kíséretében emelik magasra a királynét. Orbán Balázs szerint a Széphavas tetején egy kápolna romjai láthatók, amelyet a Szentlélek tiszteletére emeltek. Ide gyűlt össze régen, minden pünkösdkor a kilenc moldovai csángó falu lakossága, fehér ruhában, aranyhímzésű, fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levél, Mária örömére. .. Itt találkoztak csíki testvéreikkel. Zászlaikat összeérintve, együtt mentek a Somlyói búcsúra. Itt miséztek, mulattak, jövőre találkozást adva egymásnak, érzékenyen köszöntek el a távozó rokonoktól. Egynapos királyság, felelág, rózsa Vigasztalót nektek...“ Mit, vagy kit ünneplünk Pünkösdkor ? P Pünkösdre készülünk. Mi, keresztények, mit, í* vagy kit ünneplünk „piros pünkösd nap*ján“? Pünkösd a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, az Egyház születése napja. Nekünk beszélnünk kell a Szentlélekről, aki ha nem is egészen elfelejtett Isten, de a kevésbé ismert harmadik isteni személy az emberek életében. Ki is ez a harmadik isteni személy? Bármilyen sokat mondunk róla, beszédünk csak dadogás. Hitvallásunkban azt valljuk, hogy ő az Atyától és a Fiútól származik. Nem több, mint az Atya és a Fiú, de nem is kevesebb A Szentlélek személyi származását így határozhatjuk meg: Az Atya és a Fiú öröktől fogva olyan intenzitással szeretik egymást, hogy ez a kölcsönös szeretet személlyé válik. Ez a személyes szeretet árad ki a világra és benne az emberek megszentelésére. Legjobban a hitvesek tudják megmondani, hogy mennyivel erősebb lesz a szeretetük, amikor megszületik a harmadik, a gyermek, kettőjük szeretetének gyümölcse. A gyermek a családban kapocs egymás és a világ felé. Ugyanígy a Szentlélekisten vertikálisan kapocs Isten és ember között, horizontálisan pedig ember és embertárs között. Korunkat a Szentlélek korszakának nevezik, de a Szentlélek mégis kevés szerepet kap egyéni és egyházi életünkben. Pedig napjainkban, amikor sokan szélsőséges magatartásformákat követnek, a Szentlélekisten minden keresztény lelkében meg kellene, hogy találja méltó helyét. Igaz, hogy emberileg könnyebb követni azt, amit tárgyiassá is tudunk tenni. Minden kivetítés elméletét félretéve, a teremtő Atyát az emberi atyaságon keresztül is érzékelni tudjuk. Krisztus sem idegen számunkra, hisz a lehetőségek függvényében tanítását gyakran hallgatjuk. De a lélek nem olyan, mint a test, bár élteti a testet. Sokan idegenkednek a Szentlélektől és ezért nem beszélnek róla. Pedig ő Krisztus ajándékainak a legnagyobbika. Jézus mondja: „Más vigasztalót küldök nektek... Jobb nektek, ha elmegyek, mert csak így jön el hozzátok a vigasztaló, a Szentlélek.“ Tulajdonképpen az Egyház fennmaradása függött a Szentlélek eljövetelétől. Hiszen, ha nem jön el a vigasztaló, az apostolok nem kapnak bátorságot, hogy hirdessék Krisztus feltámadását, akár alkalmas, akár alkalmatlan. A Szentírásban az Apostolok Cselekedeteinek 2. fejezetében olvashatunk a Szentlélek eljövetelének módjáról. Először szélzúgás jelezte az egész városban hallható módon. A másik látható jel a tüzes nyelvek az apostolok feje felett. A szél és a tűz csupán jelek. A lényeg, hogy a Szentlélek a jelenlévők lelkét áthatja és az apostolokat beszédre ösztönzi. A bábeli nyelvi zűrzavartól eltérően, nagyon fontos az az üség, amely létrejött a többnyelvű emberek között. Ma is fontos, hogy a többféle nyelvet beszélő emberek között a szeretet nyelve uralkodjon és a nemzetek egymás nyelvét megbecsüljék. Amint a hívő embernek személyes döntést kell hoznia Isten mellett, ha nem akar a közömbösség lagymatag lelkiségével megnyugodni, ugyanúgy a pünkösd élményét is közvetlen élettapasztalattá kell váltania. Semmi sem lehet tabu az életünkben. Nem véletlen Szent Pál aposol figyelmeztetése: Akiben nincs Krisztus Lelke, az nem tartozik hozzá. Akiket pedig Isten lelke vezérel, azok Isten fiai. TUSA LAJOS lelkész — Ákosfalva (JÉZUS) P. HARD: A Szentlélek eljövetele IMA A SZENTLÉLEKHEZ Szentlélek Úristen, Kit a mennybe felment Üdvözítő az Atyától felvilágosításul, bátorításul és vigasztalásul küldött meg apostolainak szállj le csüggeteg híveidre és erősítsd meg őket az együvétartozás tudatának ajándékával, kik a pünkösd méltó megünneplésére készülünk. Jöjj el Szentlélek Isten, lelki sebeknek orvosa és a kesergő szívnek kegyes vigasztalója: szerezd vissza lelkünknek a tiszta lelkiismeret örömét. Jöjj el Szentlélek Isten és maradj velünk a kétség órájában, biztos tanáccsal vezesd értelmünket bölcsességre és isteni félelemre. Ú, alkotó Lélek, jövel — Veni Creator Spiritus! v. . A. DÜRER: Tanulmány NÉPÚJSÁG —S. OLDAL Pünkösd szavunk vallatása Bizonyára sok olvasónkban fölvetődik a kérdés: honnan ered pünkösd szavunk, és mióta él nyelvünkben. Az ünnep közelsége is arra késztet, hogy fogjuk vallatóra e szavunkat, hiszen az egyházi jellegű szövegeken meg az istentiszteleteken kívül aligha került sor a szó vizsgálatára, a napisajtóban pedig sok évtized óta nem találkozhattunk vele. Pedig a szó, bár mostohább körülmények között,, csak élte a maga életét. Hívjuk segítségül értelmező meg nyelvtörténeti szótárainkat! Ezek nyomán próbáljunk egyet-mást elmondani róla! A pünkösd az egyházi görög nyelvből indult el csaknem világkörüli útjára. A húsvét vasárnapja utáni ötvenedik nap megnevezőjévé vált. Részint közvetlenül a görögből, részint latin közvetítéssel került a nyelvek egész sorába. Latin elnevezése pentecoste, az angolban Pentecost, az ószászban pinkoston, az olaszban különböző nyelvjárásoktól függően pintekoste, pentkosti, pintikost, pentkost, az ószlávban pentikosti alakban fordult elő a messzi múltban. Hogy melyik nyelv volt a magyar pünkösd (régebben pünköst is) közvetlen átadója, a nyelvtudománynak nem sikerült egyértelműen tisztáznia Művelődéstörténeti szempontból a szláv, az olasz és a német egyaránt számításba jöhet. Hangalaki tényezők azonban elsősorban az olasz nyelv mellett szólnak. A pünkösd a magyarban Pinkuszi formában már a XII. században fölbukkan. Ettől kezdve az okiratok egész sorában rendszeresen kimutatható. Ilyen alakjaival találkozunk: Pynkust (Pinkusd) (1240), pynkös hava (1500), pirospinköst (1508), pünkösd (1590). A XVI. századtól kezdve mai alakjában él, legfeljebb a nyelvjárásokban fordulnak elő tájnyelvi változatai (pünkösd, pönkösd). A pünkösd mai magyar értelmezése: a húsvétot követő hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény egyházi ünnep, annak emlékére, hogy a biblia szerint a Szentlélek eltöltötte a tanítvá- Nyelv és élet nyolcat. Vele alkotott szókapcsolatok: piros pünkösd napja, pünkösd szombatja, pünkösd vasárnapja stb. Köznyelvi előfordulásai: Pünkösdkor ragyogó idő volt. A kőrösfői lányok pünkösdkor olyanok, mint a csodálatos mezei virágok. „Piros pünkösd napján Hajnalban születtem“ — hangzik a népköltészetben. Balassi Bálint költészetében így találkozunk vele: „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje. Mindent egészséggel látogató ege ...“ Babits Mihálytól is idézhetjük: „Emlékszel, egykor, mint folyott pünkösdnek két napja vidáman. .“ A szó leggyakrabban előforduló képzett alakja a pünkösdi melléknév, mely a pünkösdhöz tartozó, akkor szokásos, akkor történő dolgokat jelenti: pünkösdi király, pünkösdi királyság, pünkösdi rózsa (bazsarózsa) stb. „Szít tüzet Zsuzsánna szivemben magára, ... Mert kis szája, szép orcája, mint pünkösdi új rózsa“ — olvashatjuk Balassi költészetében. De idézhetjük Arany Jánostól is: „Szabadság — amelynek nevében Tűröm, ha vig pünkösti nép... Le is fekszik, ha fűre lép.. Hajrá fiúk!... ifjú koromba Úgy tettem volna magam is.“ Ennyit vallott pünkösd szavunk. Úgy érzem, ezzel is bizonyította nélkülözhetetlen létét nyelvünkben. BARTHA JÁNOS L. FELDMANN festménye Az oldalt szerkesztette: J.ÁRAY FEKETE KATALIN