Népújság, 1992. május (44. évfolyam, 85-109. szám)
1992-05-01 / 85. szám
DEÁK FERENC rajza Szemlér Ferenc /VA JUS Nők arcán könnyű reflex, a fákon tiszta zöld fény, a rügy, mint robbanásig feszülő puskatöltény. A gond csak messzi felhő, az élet íze friss ma. Pontos acélrugóként moccan a férfi izma. Zsibong a gyár. A rétek ölén, mint enyhe kancsók csengése, száll az ének. Remeg a csintalan csók. Jó élni!... S úgy szorítod át élted holt karóját, mint vastraverzek hűvös ívét a labdarózsák. Román—svcre együttműködés A svájci államszövetség elnöke és Románia külügyminisztere szándéknyilatkozatot írt alá a román és a svájci kormány közötti együttműködésről, amely kifejezi az együttműködés óhaját a politikai, gazdasági és társadalmi élet különböző területein. Ugyanakkor előirányozza a két országbeli rendszerek működésével kapcsolatos információcsere megvalósítását, s kifejezi Svájc készségét, hogy támogatja Romániát a piacgazdaságra való áttérésben és hozzájárul a hazánkban végbemenő restrukturálási folyamathoz. MAROS MEGYEI NAPILAP | XLIV. évfolyam 85 (12345) sz. , 1992. május 1, péntek | 4 oldal, ára 5 lej Románia Kormányának HATÁROZATA a Marosvásárhely (Maros megye) választókerületi polgármester, választás időpontjának elhalasztásáról: A 69 és 70/1991-es törvények alapján Románia Kormánya elhatározza: EGYETLEN CIKKELY: A Marosvásárhely municípiumi (Maros megye) polgármesterválasztás 137/1992-es Kormányhatározatban kijelölt időpontja elhalasztódik a Maros Megyei Törvényszék által hozott 39/1992- es polgári ítélet megfellebbezésének letárgyalásáig. A választás időpontját, a törvény értelmében, kormányhatározat fogja megállapítani, Bukarest, 1992.04.30. THEODOR STOLOJAN miniszterelnök Közlemény A Maros Megyei Prefektúra ezúton hozza Marosvásárhely lakóinak tudomására, hogy a folyó év április 29-én kiadott kormányhatározat értelmében, a polgármester-választást egy később meghatározandó időpontra halasztották. VASILE L'RDEA mérnök, Maros megye főispánja Olvasóink figyelmébe! Következő lapszámunk 1992. május 5-én, kedden jelenik meg. Hol van, hol lehet az a falu, amelyet a Gondviselés és az emberi képzelet az egyetemes magyar néprajz egyik legszebb dombjára helyezett? Ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel mindazok, akik a budapesti Magyar Néprajzi Múzeumban megtekintették — és ezekben a napokban még megtekintik a Hargita megyei Siklód tárgyi és szellemi néprajzát bemutató monumentális kiállítást. A település századokon át szívósan küzdött azért, hogy megőrizze egykori önmagát. Ma is éppen úgy háznál sütik a kenyeret, éppen úgy tilolnak, szőnek, fonnak, mint évtizedekkel ezelőtt bármelyik erdélyi, székelyföldi faluban. Mintha a népi építészet, népművészet, ezermesterkedés ezer éves, varázslatos földjén járnánk. A kiállítás megnyitásakor joggal hangsúlyozta Entz Géza, a Magyarország határain túl élő magyarságért felelős államtitkár: „Ha a látogató ezt a kiállítást megtekinti, biztos vagyok benne, hogy igazgyöngyökre lel!“ A kiállítás tapasztalata, a vendégkönyvbe írt vallomások azt bizonyítják: valóban úttörő próbálkozásról volt és van szó, a bemutatott tárgyak, a kiállított fényképek, a siklódi asszonyok élőben bemutatott szövése, fonása meghódította Budapest lakosságát, az idelátogató érdeklődőket! Molnár Endre, Münchenben élő építészmérnök elképzelése — pontosan húsz éve a megszállottak szenvedélyével a kiállítás, a tudományos ülésszak egybeesett egy igazi könyvpremierrel is. A magyar népi építészeti archívum kiadványai sorozatban megjelent Bíró Gábor, Marosvásárhelyen élő műépítész gazdagon dokumentált, rajzokkal és fényképekkel illuszt riklód üzenete fényképezi a siklód! élet „titkait“! — immár valósággá válhat: Németország városaiban, esetleg éppen Münchenben is bemutatható Siklód rendkívül gazdag népművészete. A Magyar Néprajzi Múzeum munkaközössége — dr. Selmeczi Kovács Attila főigazgatóhelyettes ,hozzáértő vezetésével — olyan imponáló módon és lelkesedéssel szervezte meg Siklód bemutatkozását, amely mérce kell legyen valamennyi, hasonló kiállítás előkészítéséhez. A Néprajzi Múzeum vezetősége fontosnak tartotta, hogy külön tudományos ülésszakon méltassuk Siklód néprajzi örökségét. Szerencsés véletlen folytán várt kötete, a Sóvidék népi építészetéről. Bíró Gábor tanulmánya buzdítás korunk építészeihez: nyugodtan forduljanak ihletforrásként a népi építészethez! Kimeríthetetlen kincs és gazdagság rejlik abban a több évszázados, évezredes tapasztalatban, amelyet a falvak lakói felhalmoztak. Bíró Gábor előadása Budapesten is igazi revelációként hatott. A Siklódnak szentelt tudományos ülésszak vezetésére az a Beke György író vállalkozott, akinél jobban kevesen ismerik TÓFALVI ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) Az időpont változott, a cél maradt: Az RMDSZ kizárása a polgármester-választásból KÖZLEMÉNY Marosvásárhely lakossága április 29-én tudomást szerezhetett arról, hogy a kormány egy újabb döntéssel ismét elhalasztotta, immár harmadszorra," a marosvásárhelyi polgármester megválasztásának időpontját. Ezzel a politikai színjáték újabb felvonásához érkeztünk. Az előzmények közismertek, de egyre inkább előtűnik az igazi cél: az RMDSZ, a város magyar lakosságának kizárása a polgármester-választásból. Ez a folyamat az RMDSZ-jelölt, Káli Király István elfogult törvényszéki döntés alapján történt kizárásával kezdődött, s ezzel alantas politikai küzdelmek színterévé tették a polgármesterválasztást Marosvásárhelyen. A hatalmat 1990. májusa után orvul megszerző maroknyi posztkommunista csoport foggal és körömmel ragaszkodva kiváltságaihoz, még saját választóinak táborát is az etnikai konfliktusok rémképével ijesztgetve igyekezett állandó konfrontációs helyzetet teremteni. Hivatásos feljelentők és hamis tanúk szerepeltetésével, a szélsőséges soviniszta erők összefogásával, a kormány sorozatos megzsarolásával, a politikai aknamunka legsötétebb eszközeivel megbénította a város közéletének demokratizálódását, a törvényesen megválasztott tanács működését és a polgármester-választást. Hazafiaskodó retorikájuk sem feledtetheti azonban, hogy minden ténykedésük mögött a megszerzett befolyásuk és az abból származó számottevő előnyök megőrzése áll. Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége szükségesnek látja alaposan elemezni a kialakult helyzetet. De addig is azt hangsúlyozzuk, hogy akárhányszor fognak polgármester-választásra kényszeríteni bennünket, következetesen ragaszkodni fogunk a jogállamiság és a törvényesség szabályaihoz, vállalva a nyílt, demokratikus megmérettetést. Olyan választásokat azonban semmiképpen nem fogadunk el, amelyből kizárnák az RMDSZ-t, a város legjelentősebb és legerősebb politikai alakzatát. Érthetetlennek tartjuk, hogy a kormány engedett a szélsőséges erők nyomásának és a választási kampány utolsó napján módosította előző határozatát, zavart keltve és megtévesztve a választók tömegeit. Ennek ellenére is igazodunk a kormány határozatához, abban a reményben, hogy végre a törvényesség szellemében születik döntés, lehetőséget teremtve arra, hogy a város minden polgárának részvételével választhassuk meg a polgármestert. Ugyanakkor elvárjuk, hogy felelősségre vonják azokat, akik a jogszerűnek álcázott manőverekkel megzavarták a választást. Bízunk választóink politikai kultúrájában, helytállásában és abban, hogy határozottságukkal az elkövetkező időpontban is egyöntetűen fogják támogatni jelöltünket. Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége Hinni és tenni Nagyon gyér „közönség“ részvételével tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Párt Maros megyei szervezete. A kedd délutáni közgyűlésen mindössze 57-en voltak jelen. „1990. május 8-án alakult a párt Maros megyei szervezete. Zászlónkra a „hinni és tenni“ jelszavakat írtuk. Pártunk a keresztény erkölcsi törvényeken alapul, világnézete az egyetemes értékek elismerésén nyugszik, azok megvalósítására kötelez bennünket A RMKdP nem osztálypárt, fő feladata népünk nemzettudatának ébrentartása és fejlesztése, minden olyan mezőgazdasági program támogatása, amely védi a magántulajdont, versenyben egyenlő esélyt szavatol a különböző tulajdonformáknak. Politikai hitvallásunk, az egyetemes emberi értékek elismerése, értékrendünk központja a felebaráti szeretet.“ — mondotta egyebek között Nagy Elemér, a Maros megyei elnök. Ötvös György ismertette a párt pénzügyi helyzetét. A hozzászólások során felvetődött, hogy szorosabb kapcsolatot kellene tartani a székely megyékkel, a magyarországi kereszténydemokrata pártokkal. az RMDSZ (mdzes) (Folytatás a 2. oldalon) „Sokat tanultam és magyarázkodtam...“ Borbély László RMDSZ-képviviselő, a Maros megyei szervezet elnöke, néhány napja tért vissza az óceánon túlról. Megkértük, tájékoztassa olvasóinkat élményeiről. — Milyen alkalomból járt az Amerikai Egyesült Államokban? — Az Egyesült Államok kormányának meghívására vettem részt egy egyhónapos programon, ami alapvetően az előzetes elnökválasztást követte. Nagyon érdekes, zsúfolt programunk volt, Washingtonon kívül, ahol egy hetet töltöttünk, hiszen ott van a politikai élet központja, végigjártunk még öt államot, tehát gyakorlatilag széltébenhosszában bejártuk az országot. Számomra érdekes volt például Kalifornia, mert ott nagy számban élnek spanyolok, meg ázsiai kisebbségek, nagyjából a közelmúltban kerültek oda, tehát az identitástudatuk nagyon erős. Meg kell mondanom, hogy a spanyolok is kemény harcot folytatnak a nemzetiségi jogokért, például az iskolákért és másért is. A kaliforniai kisebbségi helyzet sem éppen leányálom, de nem lehet összehasonlítani a romániai magyarsággal Kérdezett: MÁTHÉ ÉVA (Folytatás a 3. oldalon) Á