Népújság, 1994. december (46. évfolyam, 237-257. szám)
1994-12-01 / 237. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Az EBEÉ kisebbségi főbiztos képviselője Bukarestben Viorel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, a Nemzeti Kisebbségi Tanács koordinátora, szerdán fogadta Hupp Schaffer nagykövetet, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának romániai képviselőjét és Arie Bloedot, a hágai Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány igazgatóját. A vendégek kifejezték készségüket közös szemináriumok megrendezésére a nemzeti kisebbségek jogainak témakörében. Kedden a vendégek Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és a szövetség más vezetőivel folytattak megbeszélést az RMDSZ bukaresti székházában. Markó Béla átadta Hupp Schaffernek a Max van der Stoep- hoz, az EBEÉ kisebbségi főbiztosához intézett levelét egy dokumentumcsomaggal együtt, amelyben összegezik a romániai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatosan az utóbbi időszakban végbement belpolitikai eseményeket. Ugyanazon forrás rámutat, hogy a találkozón elemezték a romániai magyarság helyzetét a nacionalizmusfelerősödése és a magyarellenes nyilatkozatok el szaporodása közepette. Meghívó a társultaknak is Helmut Kohl német kancellár meghívta a közép- és kelet-európai társult államok vezetőit december kilencedikére Essenbe, ahol az Európai Unió csúcsértekezletét követően, tájékoztatást kíván adni a tanácskozás eredményéről. Maga Helmut Kohl jelentette ezt be szerdán Bonnban a német—francia csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten. Elmondta, hogy a hat társult ország állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit tájékoztatni akarja a csúcsértekezletről, és elsősorban arról a határozatról, amely a közép- és kelet-európai társult államoknak a csatlakozáshoz vezető jövőbeni közeledéséről szól. A mintegy másfélórásra tervezett találkozó után a kelet-európai vezetők hivatalosak a tagállamok vezetőinek részvételével tartandó vacsorára is, amelyen folytatni lehet az eszmecserét — közölte Kohl. Az EU soros elnökségét betöltő Németország vezetői korábban olyan utalásokat tettek, hogy a kelet-európai társult államokat meghívják a csúcstalálkozóra, ám több tagállam — de különösen Franciaország — ezt erőteljesen ellenezte. Hmm miniszterelnöki összeprés Bár a kétévi kormányzás alattszülettek gazdasági sikerek, nagy gondot okoz a lakosság életszínvonala, amely még távol áll a tisztestől — fogalmazott Nicolae Vacároiu miniszterelnöök, a kormány kétéves tevékenységét bemutató sajtóértekezleten. A kabinetet foglalkoztatja a helyzet, de javulásra nincs mód az anyagi termelés számottevő növekedése nélkül — fűzte hozzá. A miniszterelnök röviden öszszegezte a nehézségeket, amelyek a hatalom átvételekor a helyzetet jellemezték, nevezetesen a gazdaság összevisszaságát, a külföldi finanszírozás hiányát. Nagy felelősséget vállaltunk ilyen körülmények között. Az első szakaszban hozzálátunk a demokratikus állam átépítéséhez és a reform továbbviteléhez — húzta alá. • Ezt követően a kormányfő több adatot ismertetett, hogy érzékeltesse a jelenlegi állapotot. Míg 1992-ben az ipari termelés 21,9 százalékkal zuhant, 1993- ban immár 1,3 százalékos növekedést könyvelhetett el. A mezőgazdasági termelés szintén a tavaly 12,8 százalékkal emelkedett. Az idén sikerült stabilizálni a makrogazdaságot, s ezt konszolidálni kell, mind a végrehajtó hatalom határozott intézkedéseivel, mind pedig a lakosság erőfeszítései árán. A jövő esztendőre erőteljesebb növekedést és életszínvonal-javulást tervez a kormány, de csakis az anyagi termelés növekedésének körülményei között — mondotta Vácárosu kormányfő. Ugyanakkor a fogyatékosságok között említette az egyes szektorok átszervezését, a privatizáció elmarasztalható ütemét és a társadalomvédelmet. Rámutatott továbbá, hogy mostanság sok párt állítja, hogy a válságot áthidaló alternatív programmal rendelkezik, és vádolja a kabinetet, amiért nem vette igénybe a javasolt megoldásokat. Készek vagyunk tárgyalni bárkivel, aki megoldásokat kínál a helyzet orvoslására — így a miniszterelnök. hiányzás miatt halasztás •A szenátus keddi ülésének első részében befejezte a privatizáció felgyorsítására vonatkozó törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. Mivel Oliviu Gherman üléselnök szerint a teremben nem volt jelen elégséges szenátor a név szerinti szavazáshoz, a törvénytervezet jóváhagyását december 5-re, hétfőre halasztották. Mai lapszámunkban. HETI MŰSORA JANIM! DECEMBER ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPE Ünnepi ülés a parlamentben Szerda délelőtt együttes ülésen emlékezett meg a parlament két háza december 1-jéről, Románia nemzeti ünnepéről. A díszgyűlésen Adrian Nastase és Oliviu Gherman elnökölt. Bevezető szavaiban Adrian Nastase, a képviselőház elnöke üdvözölte a Románia nemzeti ünnepe, az egységes román nemzetállam 70. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi ülésen megjelenteket: Vácároiu miniszterelnököt és a kormánytagok, a politikai pártok vezetőit, központi intézmények, vallási felekezetek képviselőit, a diplomáciai testületek tagjait, a román kulturális élet személyiségeit, a sajtó képviselőit, besszarábiai politikusokat. A képviselőház elnöke hangsúlyozta, hogy Románia nemzeti ünnepének megünneplése rendkívüli fontosságú, mert alkalom adódik felidézni a román nép történetének drámai pillanatait, tisztelettel adózhatnak azok előtt, akik életüket a haza felvirágoztatásának, az egységes nemzetállam megalakításának, a modern Románia létrehozásának szentelték. Tisztelgett azon egységes akarat előtt, amely a nemzeti önrendelkezés megvalósításához vezetett, ami az egységes román nemzetállam igazi erejét adja. A '89-es decemberifordulat után határozták el,hogy december 1-je lesz Románia nemzeti ünnepe, a román nemzeti méltóság újjáéledésének bizonyítékaként. Öt évvel a totalitarizmus bukása után elmondhatjuk — hangsúlyozta Adrian Nastase —, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi, erkölcsi téren végbement változások ugyancsak az állampolgárok törekvéseit tükrözik. Reményét fejezte ki, hogy a nehézségek csupán az átmeneti időszak, az igazi demokrácia, a piacgazdaság felé vezető út velejárói, és — mint mondta — bízik abban, hogy ezeket sikerrel legyőzzük. .Ebben viszont óriási szerepet kell vállalniuk a politikai erőknek, és rendkívül fontos az állampolgári összefogás. Kormánypártok — ellenzék azonos arányban Adrian Nastase üdvözlő, a nap jelentőségét méltató szavai után a parlamenti csoportok képviselői vették át a szót. A korábbi évek gyakorlatától eltérően alkalmi megbékélés mellett döntött a kormányzópárt és az ellenzék, s így aztán egyenlő arányban kapott szót a két szembenálló fél. A kormányzó pártok részéről Ion Solonti, a szenátus alelnöke, a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselője, illetve Costica Ciorfin, román nemzeti egységpárti képviselő léphetett mikrofon elé. Az ellenzék részéről Ion Berciu kereszténydemokrata nemzeti parasztpárti képviselő, valamint Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke méltatta a nap jelentőségét. Mint a Miorita és a népdalok, a nagy egyesülés is évszázados álom eredménye, a népdalokéhoz hasonlóan szerzője ismeretlen, a nép kollektív akaratának gyümölcse. Két döntő pillanat volt a román nép életében: 1918 december és 1989 december, amikor alkalom adódott egy új Románia felépítésére. A pluralizmus, a piacgazdaságra való áttérés már akkor európai rangra emelte az országot. De 1918 csak a kezdet volt, ma kell folytatni azt, amit az 1918-as fáklyavivők elkezdtek — mondta a szónok. Ion Solcanu kifejtette, ahhoz, hogy egy nép szabad legyen, neki sem szabad másokat elnyomnia, erre a történelem megtanított. Ma is a történelem egyik sorsdöntő pillanata előtt állunk, az európai integráció felé haladunk, de az erkölcsi, vallási, kulturális értékek feladása nélkül kell ezt megvalósítani. MÓZES EDITH (Folytatás a 3. oldalon) . Emlékszimpozion Az előre meghirdetett program szerint tegnap 18 órakor tudományos tanácskozás vette kezdetét a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A Románia Nemzeti Napjának szentelt szimpóziumot Ioan Vasile Racelia prefektus köszöntötte, majd Traian Bosoanea muzeológus ecsetelte a Maros megyeieknek a Nagy Egyesülés aktusában való részvételét, dr. Vasile Dobrescu egyetemi előadótanár beszélt a román egységtörekvések európai összefüggéseiről és dr. Ioan Silviu Nistor kolozsvári egyetemi előadótanárnak az expozéja következett Harc a politikai egységért, a románok történelmi folytonosságáért címmel. Végül, két északbukovinai meghívott rövid felszólalását tapsolhatták meg, a Dumitru Covalciucét Csernovicból és a Simion Gociuét a szintén Ukrajnához tartozó Herja tartományból. A rendezvény a Maros Állami Együttes műsorával zárult. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A NÉPÚJSÁG következő száma, december 3-án, szombaton jelenik meg. XLVI. évfolyam 237. (13 004.) sz. 1994. december 1., csütörtök 12 oldal, ára: előfizetőknek: 100 lej Szabadeladásban: 130 lej Dokumentumkiálítási Szerdán, november 30-án, aKultúrpalota kiállítótermeiben nyitották meg a Románia Nemzeti Ünnepének szentelt, A Nagy Egyesülés című dokumentumkiállítást. A megnyitón jelen volt Maros megye prefektusa, Ioan Rascolja, a megyei tanács elnöke, Ioan Toganel, Burkhardt Árpád alprefektus, a megye és municípium kulturális életének képviselői, politikai pártok és szervezetek képviselői, meghívottak, marosvásárhelyi lakosok, tanulók. A kiállítás keretében fotodokumentumokat mutatnak be, a Gyulafehérvári Nagygyűlés egyes résztvevőinek fényképeit, az esemény alkalmával készült korabeli felvételeket, térképeket, az Egyesülés alkalmával készült dokumentumok fotókópiáit. a Iliescu elnök a NYEU parlamenti közgyűlésén Ion Iliescu elnök a parlamenti közgyűlésen elmondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a NYEU az európai biztonság egyik lényegi összetevőjévé vált, amelybe Románia teljes mértékben integrálódni akar. A bukaresti kormányzat biztonsági koncepcióját az államfő két szintre bontotta: az elsőt a szomszédos államokkal való jó kapcsolatok kiépítése jelenti, a második pedig regionális jellegű. Mint mondta, ez utóbbi miatt érdeklődik Románia a közép-európai, dunamedencei és fekete-tengeri együttműködési tervek iránt, amelyek azonban természetesen nem foghatók fel az európai integráció alternatíváiként. A román vezetés pozitívan ítéli meg azt az új megközelítést, amelyet a két nép közötti kapcsolatok terén a magyar kormány mutat. Bukarest és Budapest között kiterjedt tárgyalások folynak az alapszerződés megkötéséről, s bár e téren még megmaradt két akadály, a határok és a kisebbségek témája, úgy hiszem, hogy a magyar vezetés realistább álláspontjának köszönhetően megvan az összes előfeltétel e megbeszélések befejezéséhez — jelentette ki a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén mondott beszéde után, keddi sajtóértekezletén Ion Iliescu államafő. Cáfolta azokat a véleményeket, hogy a magyar-román viszonyt a konfliktusok jellemeznék. Mint mondta, a két ország közötti kapcsolatok elég fejlettek, normálisak, ezen belül is különösen jók a gazdasági kapcsolatok; az emberek mozgását immár semmi sem akadályozza, s Románia számára az egyik legfontosabb partner Magyarország. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte azt a bukaresti álláspontot, hogy a román alkotmány teljesen összhangban van a kisebbségek védelmére vonatkozó európai egyezményekkel; hogy a kisebbségeknek vannak képviselőik a román parlamentben, van saját anyanyelvi iskolai írózatuk, sajtójuk, kulturális létesítményrendszerük. Egyes román politikusokról elismerte, hogy valóban szélsőségesen fejezik ki magukat a kisebbségekkel kapcsolatban, de ez — mint mondta — reakció a szintén szélsőséges ottani kisebbségi vezetők álláspontjára. Ennek alátámasztására felhozta az etnikai területi autonómia gondolatát, amely szefislylátás a 8. oldalon)