Népújság, 2001. július (53. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-02 / 151. szám
2 NÉPÚJSÁG POLITIKA-TUDÓSÍTÁSOK 2001. július 2. hétfő JÚLIUS 2., hétfő A Nap kel 5 óra 35 perckor, lenyugszik 21 óra 3 perckor. 4. és 183 napja, hátravan 182 nap, éttene! Ma TIHAMÉR és ANNAMÁRIA, holnap OTTÓ napja. OTTÓ: a germán Otmar, Otfried nevek német Otto becézőjéből önállósult. Népművészeti kiállítás A megyei Népi Alkotók Háza szervezésében július 1-15. között népművészeti kiállítás színhelye az Unirea kiállítóterem (Forradalom utca 9. szám). A tárlaton alsóbáni, sopronházi, vidrátszegi szőtteseket, kendi és mezőfelei fonott használati és dísztárgyakat, marosvásárhelyi alkotók által készített kerámiát mutatnak be Kós Károly ma is köztünk van (Folytatás az I. oldalról) Fodor Imre alpolgármester kifejtette azon véleményét, miszerint a felavatott szobor kiáltó szó kell hogy legyen számunkra, amely figyelmeztet az erőt és biztonságot adó szülőföld értékére, a megmaradás, helytállás fontosságára. Finna Géza, a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány elnöke beszámolt az alapítvány tevékenységéről, elmondva azt is, hogy a felavatott mellszobor elkészítését az alapítvány kezdeményezte, kivitelezését az Aquaserv és a polgármesteri hivatal támogatta. Arról is beszámolt, hogy a Gyarmati János és Kiss Levente képőművészek által tervezett és Baloguhi által bronzba öntött mellszobor hátterében a Varjúvár dombormű látható. Kós Károly építészeti tevékenységét Burkhardt Árpád alprefektus méltatta, munkásságáról, életéről Sánpalean Cornel tanár is beszámolt. A bensőséges ünnepély kis műsorral zárult, melynek keretében magyar, román és német nyelvű versek, kalotaszegi és mezőségi népdalok hangzottak el. A főépület közvetlen közelében levő Kós Károly-szobrot Dorin Florea polgármester leplezte le. A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT V. Marosvásárhelyi Napok Hangulatos mozzanat volt a művészek főtéri felvonulása Sok nézőt vonzottak a Boróka együttes néptáncai A Képzőművészek Szövetségének tárlata A Népi Egyetem népművészeti kiállítása A Mentor Kiadó legújabb könyveinek bemutatója az unitárius templom tanácstermében Tantárgy versenyeken díjat nyert diákokat tüntettek ki Estélyiben sietnek a polgármesteri hivatal jó szórakozást ígérő baljara A nézők legfiatalabbjai is találtak kedvükre való műsort Fotó: Vajda György Aranytalálkozó (Folytatás a: 1. oldalról) rektor mondott köszönetet egykori tanárainak, akik közül néhányan még ott ültek a jubilálok között, ismertette az intézmény jelenlegi helyzetét és a biztató távlatokat, amely az elődök úttörő munkásságán alapul, és ígéretet tett, hogy a mostani oktató nemzedék nem fogja elfelejteni azokat, akik előttük jártak. Dr. Lőrinc Endre végül dr. Kasza László tanárnak adta át a szót, aki arról beszélt, hogy az átélt nehézségek ellenére ennek a nemzedéknek a tagjai kiváló orvosok és kiváló emberek lettek, és a romániai magyar szakorvosok elit csapatát képezték. Legyünk elégedettek, hisz hasznos munkában eltöltött hasznos élet áll mindannyiunk mögött - hangzott végül is a biztatás, majd a rektor és helyettese az aranytalálkozó részvevőinek oklevelet nyújtott át, az elhunyt kollégáknak járó elismerést pedig a megjelent családtagok vehették át. A hattagú szervező csapat - Csontos Árpád, Davas István, Dienes Sándor, Márialaki Károly, Nemes Edit, Fekete Magda, valamennyien közismert orvosok - jó munkát végzett, s a szétszéledt, immár hetvenedik éveikben járó nyugalmazott kollégák megkeresése mellett egy kis kötetet is kiadtak az esemény tisztelére, amelyben a visszaemlékezés mellett az aranycsapat szinte valamennyi tagjának viszontagságos, érdekes, és többnyire eredményes életútját megtaláljuk. A hozzászólásokban illetve a kötetlen beszélgetés során újra megelevenedtek az indulás évei, az egyetem átköltöztetésével járó nehézségek miatt a végül is 1946-ban elkezdett oktatás, amelynek során a hírneves orvosprofesszorok előadásait agyonzsúfolt termekben hallgatta végig a diákság, ennek ellenére, amint az az évfordulós könyvben is olvasható, Környei István, Gündisch Mihály, Ludány György, Ohál Ferenc, Haranghy László, Putnoky Gyula professzorok a katedrán, a betegágy mellett vagy a mikroszkóp előtt megteremtették az első évfolyam „időtálló” kapcsolatát a szakmával. A legfontosabbat tanultuk tőlük, hogy miképpen legyünk jó orvosok, emberek, és kövessünk el mindent népünk egészségének megőrzése és boldogulása érdekében - hangsúlyozta dr. László János nyugalmazott orvosprofesszor, az egyetem volt rektora, a jubileumi évfolyam végzőse. A kezdet nehézségei nemcsak a tanulás során, a lakást és táplálkozást illetően is megmutatkoztak. Bár a város polgársága sokat segített, mindez nem oldotta meg a többség gondjait, akik a központi épületben biztosított, kezdetben poloskás, minimális higiénia feltételeit is nélkülöző bentlakásban laktak, s elhíresült az örökös köménymagleves, a dán sós halakból álló koszt is. A körülmények ellenére azonban igen változatos művelődési és sportéletet élt a diákság, akinek életét megkeserítette az úgynevezett trifurkálás, amikor is három szakra, az általános kar mellett egyeseket gyerekgyógyászatra, másokat közegészségügyre irányítottak, az orosz minta szerint. De nemcsak ez, hanem azok a koncepciós perek is, amelyek a hallgatók megfélemlítését szolgálták, s amelynek áldozatául esett többek között dr. Nagy Sándor Zoltán is, aki hosszan mesélt az átélt kellemetlenségekről. Dr. Nagy Attila kérdésünkre arról szólt, hogy a nehézségek is megszépültek az eltelt évek alatt, s Györy György nőgyógyász professzor őszinte emberi tartását említi meghatározó emlékei közül. Dr. Tőkés Béla pedig talán mindnyájuk nevében mondta el, hogy abban a pillanatban, amikor a Marosvásárhelyre költöztetett orvosi egyetem első végzős évfolyama kézbe kapta a diplomát, mindnyájan eltervezték a jövőt, ami a legtöbb esetben nem az elképzelések szerint alakult, mint ahogy ő maga is a közegészségtan, a megelőzés terén dolgozott élete során, de minden területnek végül is megvan a szépsége, és a jelen levő idős orvosok példája azt igazolja, hogy a legtöbben megtalálták az élet és hivatásuk értelmét, s körorvosként avagy egyetemi tanárként, belföldön vagy külföldön az egyetem hírnevét öregbítették az eltelt évtizedek során.