Népújság, 2002. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2002-01-03 / 1. szám

2 NÉPÚJSÁG 3., csütörtök A Nap kel 7 óra 52 perckor, lenyugszik 16 óra 48 perckor. Az év 3. napja, hátravan 362 nap. A Dile*t élteibe:! Ma BENJÁMIN és GENOVÉVA, holnap LEONA és TITUSZ napja. BENJÁMIN: héber eredetű, jelen­tése: a szerencse fia. LEONA: a Leó férfinév latinos női párja, jelentése: oroszlán. TITUSZ: római eredetű egyéni név, jelentése egyesek szerint: tisz­telt, becsült, mások szerint: mezei galamb. Mától újra közlekednek a járatok A vasútállomás tudakozójából kapott adatok szerint mától új­ra közlekednek azok a járatok, amelyek az ünnepek alatt nem szállították az utasokat, így ma reggeltől lehet jegyet váltani a nagyállomásról 12.46 órakor induló Temesvár— Galac, 15.11 órakor induló Galac-Temesvár gyorsvonatra. A megyeszékhelyünket 21.25 órakor érintő bukaresti sebesvo­nat, valamint a segesvári állomásra Bukarest felől érkező és felé közlekedő Intercity járat is üzemképes. Emelték az üzemanyagárakat 2002. január elsejétől átlagosan 300-500 lejjel drágult az üzemanyag. A Peco-állomásoknál a Premium benzin literéért 17.800 lejt, a Super Plus benzinért 18.200-at, az ólommente­sért 17.400 lejt kell fizetni. A gázolaj litere 14.800 lej volt. A Volajor üzemanyagtöltő állomásnál a Premium benzin 17.750, a Super Plus 18.150, az ólommentes 17.650, a gáz­olaj 14.750 lej. Használhatók a nyugdíjasjegyek A marosvásárhelyi Helyi Közszállítási Rt. közölte, hogy az igazgatótanács döntése szerint a nyugdíjasok és más ked­vezményezett utasok, idén is használhatják a tavaly kiadott kedvezményes árú jegyeket, igazolványokat. Az újabb je­gyek, bérletek kibocsátásáról az elkövetkező időszakban­ dönt a vállalat vezetősége. Gyilkossági kísérlet Január elsején 0.30 órakor a 21 éves apoldi Ghebenei Mariánt egy fejszével fejbe vágta 19 éves testvére, Ghebenei Alin. Italozás után a két testvér a családi ház udvarán veszett össze. Az áldozat koponya-agyalapi sérülést szenvedett, s a sürgősségi osztályra utalták be, ahol megoperálták. A tettest őrizetbe vették, folyik ellene a kivizsgálás - olvasható a rend­őrség sajtóközleményében. Gazdagodott a községi könyvtár Karácsony Károly nyárádgálfalvi polgármester nemrég Vértesacsára (Magyarország) és Eppelheimba (Németország) látogatott. Kapcsolatápolása eredményeképp 50.000 forint értékű gyermek- és szépirodalmi kötettel gazda­godott a községi könyvtár, s számos játékkal az óvoda. Biogazda-tanfolyam A marosvásárhelyi Biokertész Csoport január 12-étől vidéki gazdák számára biogazda-tanfolyamot indít. Helyszínek: Marosmagyaró, Vajdaszentivány, Marossárpatak, Sárom­­berke, Nyárádszereda, Backamadaras, Nyárádszent­­benedek, Ákosfalva. A tanfolyamok végén a résztvevők szak­­irodalmat kapnak. Kezdési időpontok: január 12-én, Ákos­­falván a Nyárád menti hallgatóknak, január 13-án, Sárom­­berkén a Maros menti hallgatóknak tartanak összevont nyitó­­előadást a meghívott vendégelőadók. A további előadásokat helyben, az említett településeken tartják. Figyelmetlenségből keletkezett tüzek Az év utolsó napján késő este a szászrégeni tűzoltókat a Bátos községi Dedrádra hívták ki, ahol meggyűlt a Blaga Ioan tulajdonában levő csűr. Az ismeretlen személy által el­dobott égő cigarettától származó lángok martaléka lett nagy mennyiségű takarmány, az épület nagy része. Január elsején délután Marosvásárhelyen a Cora Rt. Raktár utcai székházá­nál keletkezett tüzet oltották ki a marosvásárhelyi tűzoltók. Mint a sajtóirodából megtudtuk, a kapusfülkében, a felügyelet nélkül hagyott kályha miatt kapott lángra a berendezés, a szí­nes televízió. Hahota-kabaré Havadtőn és Balavásáron A Hahota színtársulat január 6-án, vasárnap délután 4 órától a havadtői kultúrotthonban, este 7 órától a balavásári műve­lődési házban viszi színre az Apósom, a vezér című kabaréelőadását. Marosvásárhelyen január 13-án este 7 órá­tól a Kultúrpalota nagytermében adja elő a szilveszteri szóra­koztató műsort. Szereplők: Székely M. Éva, Szabó Mária, Csergőffy László színművészek, Gönczy Katalin, Puskás Győző bábszínészek, valamint Kelemen Barna és Medvés László. Ajándékcsomagok A nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal az ünnepek alatt 380, édességgel, gyümölccsel teli ajándékcsomagot osztott ki a település óvodásainak, iskolásainak. Az unitárius templom­ban karácsonyi műsort előadó kisiskolások a falutalálkozóról maradt pénzből vásárolt ajándék­csomagokat vehettek át. Azonosított tettes December 30-ára virradó éjszaka a mezőcsávási Boldi Carol egy helyi ház udvaráról 5 tyúkot és egy pulykát lopott el. A szárnyasok rikácsolására felébredt tulajdonos a tettes nyo­mába eredt, s néhány fiatal segítségével sikerült elfognia a 45 éves férfit. A kivizsgálások során kiderült, hogy a szóban forgó személy december 15-ére virradó éjszaka ugyanabból a gazdaságból eltulajdonított 5 pulykát és egy tyúkot. A tettes előzetes letartóztatásban van. Hírszerkesztő: Simon Virág HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK 2002. január 3., csütörtök A KZST vendége volt Kányádi Sándor „Mint a jégen való táncolásban... ” Évadzáró ünnepségén telt házzal ünnepelte Erdély és az össz­­magyarság nagy költőjét a Kemény Zsigmond Társaság: a Kossuth-díjas Kányádi Sándort látta vendégül a Kultúrpalota kistermében december 27-én este. Mielőtt a költőt faggatta volna erről-arról Csíky Boldizsár, há­rom magyar és egy olasz komponista szerzeményével lépett fel a filharmó­nia Cantuale vokálkvartettje. Ünnepi társalgás - mondta Kányádi beleszólás, felszólás és le­­szólás mindenkinek engedélyezve van. Ilyen alkalmakkor tíz és egyné­hány versnél többet nem szabad, vélte Kányádi, de lett annál több is, kötet­ben megjelent, és még kéziratban le­vő versekből. Újévi köszöntő helyett felolvasta a Jövendőmondás Ady Endre lapjaiból címűt - „Újabb ámí­tok jönnek, és nem lesznek forradal­mak” - , a Gázkorszakot, szép verse­ket, sokat. Javasolva volt egyébként: olvassa verseit egymás után, hogy a közönségnek ne kelljen folyton tap­solnia. Szólt Kányádi a műfordításról, tart­ja, amit Szabó Lőrinc tartott: a fordí­tás a legnemzetibb vállalkozás. Kos­suth-díjas költőnk mondja: a műfordí­tás a legtisztességesebb imperializ­mus a világon, úgy hódít, hogy sem­mit nem foglal el senkitől. A költő szerint a magyar fordításköltészet pá­ratlan, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Weöres színvonalán áll. Nagy népek ismerik, német, orosz, angol műfordí­tók ültetik át nagy magyar költőinket és fordítva. Petőfit maga Paszternak fordította, a Mennyei Béke téren fegyvertűzben a kínai diákok Petőfit szavaltak. Kányádi elmondta: „mint a jégen való táncolásban”, vannak kötelező feladatok. 1990. március 3-án a kiste­remben a tolerancia napját ülték, ott volt Luminita Mihai Cioaba cigány­hercegnő, mellesleg költőnő, versei­ből fordít. Hallottuk a Cigánylány át­kát. A költőnek a versmondásról is van véleménye. Legszívesebben a gyer­mekek versmondását kedveli, biztatja is őket versmondásra. Szívesen hall­gatja Latinovits Zoltánt, Sinkovics Imrét, de azokat nem ám, akik saját hangjukban gyönyörködnek, gargari­zálnak folyvást. A jó vers kibír min­den hercehurcát, és kihal mellőle az olvasó - jegyezte meg ék­esen a köl­tő. Persze anekdotákra, emlékekre is futotta. Egy bizonyos Joszif Viszarionovics nevezetű elvtárs halá­la után így biztatta Kányádit a kortárs kolozsvári költő: ha most nem írsz verset, Sándor, nem is vagy igazi ma­gyar költő... És az elment kortársakra is emlékezni kell, Bajor Andornak mondja: „...élni volna jó, miért mentél el Bandi, Bandikó?” Bár késő este volt, ilyentájt sürget az idő mindenkit haza, a Népújság „percre” kérdezte a költőt.­­ Kányádi Sándor általában nincs ott, ahol „fontos vagy nagyon fontos ” emberek lenni szoktak. És nem tesz nagy, zengzetes nyilatkozatokat... — Mert nem az én foglalkozásom. Egyébként sokszor megkérdezték már: miért nem vállalok politikai sze­repet? Azt mondtam, mert nem értek hozzá. Én az a fajta ember vagyok, akiről azt szokás mondani: egyujjas munkás. Az ilyen ember ne vállalkoz­zon a közteherviselés­ politikai formá­jára. — Az utóbbi években történt válto­zások a magyarság, az erdélyi ma­gyarság számára is új helyzetet hoz­tak, a történelmi lehetőségekről úgy beszélünk, hogy megteremthetjük a magyarság érzelmi-szellemi egységét. Mit gondol, tudtunk-e élni a felkínált lehetőségekkel?­­ Azt hiszem, hol igen, hol nem. Vigyázni kell, hogy a lehetőség min­dig megmaradjon. Jaj nekünk akkor, amikor azt mondjuk egy dologra, hogy ez is be van fejezve. A „befejezettség” a véget jelenti. Miként az élet is egy folyamat, fontos, hogy az élni tudásnak a lehetősége mindig meglegyen. Lokodi Imre Kányádi Sándor és Csíky Boldizsár Fotó: Szász Károly Emlékezés Petőfire Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott a költő születésé­nek 179. évfordulója alkalmából. A marosvásárhelyi Petőfi­­szobornál összesereglett mintegy kétszázötven résztvevő dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető bevezetőjét követően Fodor Imre polgármester-helyettes köszöntő szavait hall­gatta, melyben a szónok kitért a család és a pedagógustársadalom jövőteremtő szerepére. Az újévköszöntő ünnepi hangulatot Kilyén Ilka és Kozsik József színművészek szavalatai tetézték. A költő egész alakos bronzszobrának talapzatára a megemlékezés koszorúit helyezték el: a polgármesteri hivatal­ városi tanács, a szoborállítást kezdeményezők csoportja, az EMKE Maros megyei szervezete, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, a Bolyai­ Öregdiákok Baráti Köre, magánemberek. A talapzat díszítéséhez hozzájárult Szabó Já­nos virágkertész. Az ünnepi megemlékezés végén Csíki Ágnes kar­nagy vezényletével ismert Petőfi-dalok és a himnuszok közös el­­éneklésére került sor. Az EMKE Maros megyei szervezetének sajtószolgálata A hó ellenére járhatók az utak A havazás nem okozott fennakadást a gépjár­mű-közlekedésben, a megyei utak járhatók, ter­mészetesen a téli viszonyoknak megfelelően — közölte kérdésünkre a Maros Megyei Tanács keretében működő téli parancsnokság ügyelete­se. A tegnap éjjel is működtek a hóeltakarító gé­pek, mintegy 40 tonna csúszásgátló anyagot szórtak ki az utakra. A Megyei Utak igazgatósá­gának szolgálatos tisztje, Kiss Albert tájékozta­tása szerint az országutakon a hó nem haladja meg az 1-2 centimétert, a hóekék folyamatosan dolgoznak, a csúszásgátló anyag szórása is fo­lyamatos. Sehol nem zártak le utakat, annak el­lenére, hogy a megyében egyes helyeken, példá­ul a Maros völgyében tegnap hullt a hó. (a.) Hullott vagy esett a hó? Nem panaszkodhatunk a télre. Csillogó, hófehér karácsony köszön­tött ránk. Sokévi mulasztását pótolta a természet. A Duna televízió kará­csony esti műsorának szerkesztője nem győzte dicsérni, milyen csodá­latos bőséggel esett a hó az összes magyarlakta tájakon. Az is igaz, egyik rádióhallgatónk nyomban föl is hívta a figyelmem, jó lenne már tisztázni nyelvhelyességi szempont­ból, hogy melyik az elfogadható használat: esik a hó vagy hull a hó. Véleménye szerint az erdélyi tájakon használt hull a hó tekinthető helyén­valónak. Kár, hogy a rádió meg a televízió magyarországi bemondói, időjárásjelzői éppen a hóhullás leg­találóbb formáját hanyagolják el. Mit mondhatunk a hull igéről? Sok mindennel kapcsolatban hasz­nálhatjuk. Hullhat a fáról a falevél, hullhat a fáról a gyümölcs. Átvitt értelemben azt is jelezhetjük, hogy hullhat valakinek a könnye. Illyés Gyula Emlékezés egy gyerekkori havazásra című költeményéből ilyen lelkes sorok olvashatók: „Sütött a nap és hullt a hó! Március volt és havazott! Nem pelyhek hulltak: ra­gyogó, szikrázó, hulló csillagok!" Anyanyelvünk­­ Bartha János rovata Tárgyak egész soráról mondhat­juk, hogy esnek A mindenkori nyfilvszokás szerint az eső A­ esik még a havas eső is esik. Nyelvünk­ben tehát elkülönült a hull és az esik szerepe. A hull ige a maga lágy hántásával nagyszerűen utal a hó­lepel puhaságára, zajtalan, csendes, finom lebegésére, szállingózására Fokozza ezt a hatást a hull a hó ki­fejezésben a szókezdő h hang ismét­lődése. A hull és a szállingózik mel­lett a pilinkés ige a pille, pillangó halk lebegését idézi fel bennünk. Elő­­szavunk már szótövében ■hordja az esés képzetét, így inkább utal erre a csapadékformára. Az esővel kapcsolatban is elmondhat­juk, hogy nem csak­­ esik Gyakran szitál, permetez, csepereg, omlik, zuhog, szakad stb. Hogyha már kialakult nyelvünk fejlődésének századaiban két eltérő szóalak a különféle csapadékok jel­zésére, próbáljunk élni ezzel a lehe­tőséggel. Nemcsak a hétköznapi nyelvszokások során, hanem a tö­megtájékoztatásban is. Vonatkozik ez főleg a hírmondókra. Rajtuk mú­lik, hogy bizonyos fogalmaink elsze­gényednek, elsorvadnak, vagy pedig gazdagítóivá válnak szókincsünk­nek. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a havazást nevezzük hóhullásnak (hull a hó!), a keményebben zuhanó csapadékot esőnek (esik az esőt). Még akkor is, ha anyaországi bará­taink más nyelvi szokásokat követ­nek.

Next