Népújság, 2002. november (54. évfolyam, 255-280. szám)
2002-11-28 / 278. szám
8 NÉPÚJSÁG Csokonai Egyikálomista pap s Csokonai Egymásnak voltak jó barátai. Kilódul egyszer Debrecenből, S a jóbarát előtt megáll, S: ihatnám, pajtás!, így kiált föl Csokonai Vitéz Mihály. „No, ha ihatnál, hát majd ihatol, Akad még bor számodra valahol, Ha máshol nem, tehát pincémben, Ottan nem egy hordó bor áll. ” Szólott a pap, s leballag véle Csokonai Vitéz Mihály. „Ihol ni, uccu! ” fölkiált a pap, Amint a hordóból egy dugaszt kikap: „Szaladj csapért! ott fönn felejtem; Szaladj, öcsém, de meg ne állj! ” És fölrohan lóhalálában Csokonai Vitéz Mihály. A tikra tette tenyerét a pap. Csak vár, csak vár, hogy jön talán a csap, S a csap nem jött, és a pap morgott: „ De mi az ördögöt csinál, Hol a pokolba' marad az a Csokonai Vitéz Mihály? " Tovább nem győzte várni a csapot, Ott hagyta a hordót (a bor kifolyt), Fölmen a pincéből a házba, De ott fönn senkit nem talál. Csak késő este érkezett meg Csokonai Vitéz Mihály. Hát a dologban ez volt az egész: Kereste ott fönn a csapot Vitéz, Zeget-zugot kikutat érte, De csak nem jön rá, hogy hol áll? És így csapért szomszédba megyen Csokonai Vitéz Mihály. A szomszédban valami lagzi volt, Elébe hoztak ételt és italt. És ím az étel és a bor mellett És a zenének hanginál Csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor Baj van, mert üldözök Hütyükém, képzeld el, milyen helyzetbe kerültem. Följelentettek Stuttgartban, hogy üldözöm a legyeket! most aztán tisztázhatom magamat. Ha életfogytiglani akasztófát kapok, akkor járok jól. De lehet, hogy száz évre ítélnek. Én hatvanöttel beérném, nekem annyi dosztig elég ebből az illatos életből. Egyszóval, Hütyükém, fel vagyok jelentve... A nyomozók a légycsapómat lefoglalták, most ők ütik agyon vele a legyeket. Toleránsék jelentettek fel. Látták, mikor egy legyet, mely az orromra szállt, megütöttem, pofon vágtam, agyoncsaptam. Rászállt az orromra, megtámadta a vendégemet, megette az ételemet, de előbb alaposan megmártózott a trágyadombban, és csak aztán szállt rá a tízóraimra. És akkor még én dédelgessem, mert Toleránsékra rájött a tolerancia? Megpróbáltam a legyekkel emberi hangon beszélni. Szónoklatot tartottam a legyeknek: - Legyenek jók. Hölgyeim és uraim, legyenek belátással. Legyenek jók és tegyenek másként. Kerüljenek engem, minél messzebb kerüljenek. - A legyek kiröhögtek, és kijelentették, hogy ők már korábban voltak a földön. Ők őslakosok, én meg betolakodó vagyok. Hivatkoztak arra is, hogy a kultúra milyen fontos szerepet kénytelen szánni nekik. Móricz Zsigmond regényére hivatkoztak, a Légy jó mindhaláligra. Hogy az is a legyek regénye. Légyregény. Tudnál-e ezek ellen érvelni, Hütyükém? Aligha...Jó szomszédom tanácsára az ENSZ Légyügyi Bizottságához fordultam. A bizottság feje, bizonyos Zümmermann, légyottot adott nekem Athénban. Azt hiszed, Hütyükém, van nekem annyi pénzem, hogy Athénba repüljek? A Legyek Bizottsága, az ott volt. Ott zümmögtek, legyeskedtek, meghívták a Légyügyi Bizottságot löncsre, a legszebb légycsajok szórakoztatták a vén kecskéket. S az eredmény egy kommüniké lett, amelyben mélységesen elítélik az én antilégyizmusomat. Hülyükém, lehet, hogy rövidesen Kínába emigrálok, mert azt hallottam, hogy ott már agyonütöttek minden legyet. Addig is itthon gyakorolom a légysimogatást. Közben azért sunyi módon kitépem a szárnyukat, meg a lábukat. Lesz-e még itt normális világ, Hütyükém? Ha azt mondod, hogy legyen, akkor téged is agyonütlek! Kolozsvári Sinkó Zoltán HUMOR Szerkeszti: Bölöni Domokos A néptanács zenekara AC-rendszerben gyűlést tartottak a székelyvajai néptanács nagytermében. Jelen voltak a szomszédos falvak képviselői is. A gyűlés megkezdése előtt betoppan az újonnan kinevezett egészségügy is, és a diskuráló csoporthoz csapódva bemutatkozik. - Cimbalmos vagyok, az új felcser. - Kezet nyújt kinekkinek sorjában. Azok is mondogatták a magukét, de a sors különös játéka folytán ilyen nevek kerültek egymás mellé: - Sipos Sándor. - Dobos Feri. - Hegedűs Pali. Molnár Péter bácsi, a trombitás (a falu hirdetője, baktere), átérezve a helyzet fontosságát, az alkalomhoz pászítva száját, majd ekként ajánlotta magát: - Kürtös Péter vagyok! Na, lett erre hatalmas kacagás. Az elnök vidáman dörzsölgette kezeit. - Nagyszerű! A szüreti bálra meg is van már a zenekarunk. Karcsa Jenő Nem szeretem, ha a bolha köhög, ha a színész filozofál, ha a költő megjátssza magát, ha a filozófus diktál, ha a diktátor verset ír, ha a középszer ugrál. K. S. Z. Talpnyaló Nincs elve, Csak nyelve. Kínrím Ha elszorul a koszorúér, Mehetsz, rózsám, a koszorúér’. Privatizáció Csak az a jó, ami privát? Isten neki, legyen. Vivát! Mim van? Egy rossz bérleményem Meg a saját véleményem. Berlini szuvenír Mi történt a történelemmel? Rendszerváltás? Válthatják itt rendszerek egymást, sose jutunk mi semmire, néhánynak lesz sok milliója, a millióknak semmije. A történelem Mi történt a történelemmel? Hogyan történt hát, ami történt? Pár óriásunk mért ment össze? S mitől nőtt nagyra annyi törpénk? Udud István (Lyukasóra) Abszurd dráma Kaján Tibor rajza Korszerű intelem Aki étkes, bizony vétkes! Aki többször étkezik, halmozottan vétkezik. De ha sohasem eszel, egykettőre szent leszel! K. J. - Kíváncsi vagyok husikám, a pártotok mitől olyan magabiztos? Brenner György karikatúrája 2002. november 28., csütörtök Zsarolva szép az élet Az elvtársak a szőnyeg alá seperték a szemetet, az urak a szemét alá söprik a szőnyeget. A minap rosszul lettem valakinek a politizáló dumájától. Felkavarodott a gyomrom, és fittyet hánytam rá. Két okos tette: kicserélték eszméiket, és idiótákként keltek fel az asztaltól. Ahogy szaporodnak az írók, úgy fogynak az olvasók. A katonai titkokat csakis az ellenség szokta ismerni. Mindenki úgy érvényesül, ahogy tud, de nem mindenki érvényesül, aki tud. Minden kocsmában ki van írva: „Ittas személyeket nem szolgálunk ki.” De a részegeket kiszolgálják. Minden profinak el kell sajátítania a dilettáns szívósságát. Mi a különbség a remény és az illúzió között? A remény: azt hiszed, hogy nem lesz rossz, az illúzió: azt hiszed, hogy jó lesz. Kolozsvári Sinkó Zoltán Lászlóffy Csaba Múmia égj, múmia kelt. Csupa háj, és csupa máj, nyílt golyó beletalál. A ceruzagumija biztos ki fog nyúlni, ha megjön a kánikula. Ő a kövér múmia. * Csupa csont és csupa bőr, mindegy: bor, pálinka, sör - ihat bármit! Mint giliszta, föld alatt is karcsú s tiszta. Könnyű kulcsra zárni a kriptát: elhulnia, sem fogyókúráznia nem kell!... Sovány múmia.