Népújság, 2005. február (57. évfolyam, 25-48. szám)
2005-02-08 / 31. szám
NÉPÚJSÁG SZOVÁTAI Szerkeszti: Mózes Edit• Szegény az idei költségvetés Megtoldható egy Phare-pályázattal A 16 százalékos adókulcs miatt csökkennek a helyi bevételek egyrészt, másrészt pedig a hivatalnokok bérének növelését előirányzó kormányrendelet megterheli a költségvetést, mondta Hegyi Mihály alpolgármester. A helyi tanács emellett februártól jóváhagyta, hogy a hivatal alkalmazottai élelmiszerjegyeket kapjanak. Ez is pluszterhet jelent. - Az önkormányzat nagy reményeket fűz az RMDSZ-es miniszterekhez, számítunk a támogatásukra, mert a helyi költségvetésből csak foltozásra jut, az úthálózat fejlesztésére, javítására nem. A városi tanács egy 8 kilométeres útszakaszt a város bejáratától (Tavasz utca) Szakadátig - tanácsi határozattal - átadott az országos útügynek. Ennek már a télen érezhető volt a hatása, modern utászgépek takarították a havat, sózták az utakat. - Nem elég sós itt minden, még sózni kell? - A tanács nem bírna megfizetni modernebb, de sokkal drágább technológiát. Ott sóztunk, ahol muszáj volt, az emelkedő utakat, ahol másképp nem lehet. Ott is homokkal kevertük a sót. Azt mondják, hogy csak lent, a városban javítanak, tesznek-vesznek, a fürdőtelepet amolyan mostohagyerekként kezelik. Igaz, hogy a fürdőtelepre minden évben csak foltozásra jut, de ennek legfőbb oka, hogy a teljes csatorna- és vezetékcserét el kell végezni. Ott a legsósabb a talaj, és addig, amíg ezeket a cseréket el nem végezzük, felelőtlenség lenne milliárdokat költeni útjavításra. Elkészült és már a gyulafehérvári központban van egy 5 millió eurós Phare-pályázat teljes dokumentációja a fürdőtelep teljes infrastruktúrájának a felújítására. Ezt helyi pénzekből nem tudnánk megcsinálni. Túl kevés tízezer lakos egy ekkora területnek, mert, hogy csak egyetlen példát mondjak, a településnek 60 kilométeres úthálózata van, amit folyamatosan rendben kell tartani. És akkor még nem beszéltem a közvilágításról, amelyért évi 3,5 milliárd lejt fizet az önkormányzat. Ezért fogunk meg minden pályázati lehetőséget és elvárjuk, természetese az RMDSZ minisztereitől és képviselőitől, hogy tartsák be választási ígéreteiket. m m A Bernády Egyesület gazdag programmal indul az új évben Mester Zoltán szabad idejében „mesterkedik” A szovátai Bernády Egyesület gazdag programmal készül az idei évre. Mester Zoltán, az egyesület elnöke részletesen tájékoztatott a programról. Ezek közül kiemelten fontos, hogy készülnek Csokonai Vitéz Mihály halála 200. évfordulójára, a József Attila centenáriumra. Ezek mellett Kosztolányi irodami estet tartanak, és ők szolgáltatják a március 15-i kultúrműsort. Az irodalmi jellegű rendezvények mellett a művészeteket is támogatják, zenét, képzőművészetet, honismereti vetélkedőket szerveznek. Mester Zoltán azonban nemcsak a művészetek támogatója, maga is művész. Gyökerekből, fadarabokból, minimális „beavatkozással” készülnek az érdekes szobrocskák. VENDÉGOLDAL Szovátán NEM szól a (magyar) rádió A szovátaiak nem hallgatnak magyar rádiót. Megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi adót a város bizonyos pontjain tudják csak fogni, máshol annyira gyenge, hogy élvezhetetlen. Az önkormányzat vezetői tágyaltak a GaGa rádió tulajdonosaival. Mint mondták, remélik, hogy Nagy Zsolt kommunikációs miniszter is besegít egy erősítő berendezéssel, amit, ha a közeli hegyre felszerelhetnének, lefednék a magyarok lakta vidékeket, kezdve Balavásártól Nyárádszeredáig és Korondig. Elszomorító, nyilatkozta Hegyi Mihály alpolgármester, hogy a városban magyar rádióadást nem lehet hallgatni. A gyerekek és a fiatalok nem ismerik a magyar könnyűzenét. Honnan ismerhetnék, amikor „manelén” nőnek fel. Hiszen a szászrégeni Radio Son, amit fogni lehet a város egész területén, csak román nyelven sugároz és főleg a fent említett „műfajban”. A fiatalok ismerik az O-Zone-t, és Adriant, a csodagyereket, de nem ismerik a magyar együtteseket. Teljes gőzzel Fejenként egy sör ára Teljes gőzzel működik a sportterem. Reggel nyolctól délután hatig az iskolások használják, hattól este tízig a felnőttek bérelik, teremfociznak, kosárlabdáznak, kézilabdáznak, teniszeznek. Az órabér 400 ezer lej. Kérdésünkre, hogy nem sok-e egy kicsit, az alpolgármester elmondta, hogy a bevétel „alig üti a költségeket”. Sokba kerül a fűtés, világítás, mert 14 nagy teljesítményű reflektort működtetnek. Ezenkívül az állandó melegvíz-szolgáltatás, takarítás, karbantartás költségeinek és a gondnok bérének is ki kell jönnie. Az alpolgármester szerint nem sok, mert amikor tizenketten eljönnek focizni, fejenként egy-egy sörbe kerül a teremdíj, nem is panaszkodik senki. Azonkívül ott edzenek időnként a focicsapatok, nemrégiben a Fradi volt itt, és várják a győri csapatot. Az ilyen rendezvényekből befolyó összegeket is a sportlétesítmény fenntartására és működtetésére használják fel. Az épületegyüttest 2004 májusában adták át, 1150 négyzetméteres, a nagyterem 800 négyzetméter, iskolaversenyekre is használják, tájékoztatott Soós Levente tornatanár. Az iskolacsoportban, amelynek az udvarán található a sportterem, 22 líceumi osztály és hét szakiskolai osztály működik. A líceumban matek-info, társadalomtudományok, környezetvédelem, turisztika szakok közül választhatnak a tanulók, a szakiskolában autószerelést, fafeldolgozást, textilszabászatot tanulhatnak. A hegyvidékfejlesztés konfliktusai Az üdülővárosban lakó polgárok nagy része a mezőgazdasági termelésből tartja fenn magát. Megalakult a Magyar Gazdák Egyesülete, 2001-ben a Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete is, amelynek elnöke Aszalós György, a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló mezőgazdasági technikus. Arra kértük, hogy mutassa be érdekvédelmi szervezetüket, tevékenységüket, gondjaikat, amelyekre ma is keresik a megoldásokat. Lévén az év második hónapja, terveikről is kérdeztük. A szovátai Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek 150 tagja van, az állatállomány: 600 fejőstehén, 50-55 tinó, 100 növendékállat. A tejet a Hochland vásárolja fel. A tej literéért télen 15-17.000 lejt fizetnek. Ebben az időszakban a tagok 30- 50.000 litert szállítanak a feldolgozónak Ezek az adatok biztatóak ám az egyesületi tagok komoly problémákkal küszködnek. A jelenlegi időszakban, amikor rövid két év alatt a kézi fejősről át kell térni a gépi fejésre, a tagok csupán 5 fejőgéppel rendelkeznek Nagyon sok gazda néhány nagyállatot tart, kevés azoknak a száma, akik 15-20 fejőstehenet tartanak. Az elnök kijelentette: a gazdák zöme sajnos nincs felkészülve az EU-csatlakozási feltételek teljesítésére (gépi fejés, az összcsíraszintok biztosítása, tejhigiénia stb.). A felkészítés terén nagyon sok a tennivaló. Főleg a téli időszakban a szakmai továbbképzésre összpontosítanak. A 2004. évben kiadott 328-as hegyvidékfejlesztési kormányhatározat alapján Szováta tejtermelő gazdáit két csoportba sorolták: 1. hegyvidéki - Szakadát, Illyésmező, Kopac; 2. nem hegyvidéki - a belváros és környéke. Emiatt az első csoporthoz tartozó gazdálkodók egy liter tej leszállítása után 2.160 lej literenkénti állami támogatásban részesülnek. A második csoportba soroltak viszont csak 1.680 lej támogatásra jogosultak a téli időszakban. Ez felelőtlen, logikátlan megkülönböztetés, hiszen a két tejcsarnokba (Szakadát, Illyésmező) leadott tej minősége ugyanazon a szinten van. Aszalós György elnök már több alkalommal tárgyalt a Maros Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének képviselőivel, majd az országos szövetség elnökével, arról határoztak, hogy ez ügyben beadványt nyújtanak be a kormány szakbizottságához. Örökös gond a legelők minőségi állapota. Az egyesület megalakulása után sem sikerült érdemlegesen feljavítani az 1350 hektáros összterületű legelőterületeket. Pedig november folyamán csak tejtámogatás révén 56 millió tejt utaltak át a termelőknek Hústámogatásból (nem sertés) 70 millió lej jutott a gazdák zsebébe. Az anyagi alap megengedte volna, hogy jobbá tegyék a legelőket, de sajnos nem sikerült megvalósítani. A 950 hektáros kaszálók állapota jónak minősíthető. A legelők javításának érdekében az önkormányzattal közösen elhatározták, hogy egy tejelő tehén után a gazda egy legeltetési idényben 350.000 lejt fizet, növendék állat után 150.000 lejt. Az egyesület elérte, hogy a gazdák közül néhányan tapasztalatcserén vettek részt. A múlt évben sikerült közösen megvásárolniuk egy gabonaosztályozó gépet 40 millió lejért, amelyet ebben az évben Simon Elek malmának udvarán helyeznek üzembe. Aszalós György egyesületi elnök szerint idén egy másik problémakörre összpontosítanak: pályázatok elkészítésére. Különböző hazai és EU-s alapokból támogatott programok keretében adnak be pályázatokat a magángazdaságok fejlesztése érdekében. Legutóbbi határozatuk alapján a két tejbegyűjtő csarnoknál kifüggesztik folyamatosan azokat a Hivatalos Közlönyöket, amelyekben állattenyésztőket érdeklő jogszabályozásokat közöltek. - Mi, szovátaink, nagyon nehéz időszak elé nézünk. Tanulnunk kell az új rendelkezéseket, korszerűsítenünk kell gazdaságainkat, és bővítenünk szakismereteinket. Ellenkező esetben nagyon sokan lemorzsolódnak, és nem értékesíthetik majd a megtermelt tejet, ha az nem felel meg a követelményeknek - összegzett Aszalós György. (hilyen) 2005. február 8., kedd VOX POPU Mivel elégedett, mit szeretne másként 2005-ben? wmmm.: B()dó AlVIV mérnöktanár: - Jó elvárásaim vannak a 2005-ös évre, elsősorban azért, mert az iskolánk anyagilag és felszereltség szempontjából sokat fejlődött az utóbbi években. Nagyon sok olyan pénzre tett szert az iskolánk, amelyeket pályázatokon nyertünk. Ennek elsősorban az a titka, hogy az igazgatónk minden pályázati lehetőséget felkutat és meg is tudja írni a pályázatokat. Ugyanakkor az is benne van, hogy a nyári vakációban a kollégák hajlandók voltak bejönni, hogy elkészítsenek egy pályázatot, amivel egy olyan pénzöszszeget nyertünk, amely segíthet abban, hogy a szakoktatást fejlesszük. Olyan laboratóriumok felszereléséről van szó, amelyek teljességgel hiányoztak. Ebbe még az is beletartozik, hogy a polgármesteri hivatal is sokat segít az iskolának, egyébként a várost is jól menedzseli. Kulcsár Ferenc nyugdíjas: - Mit várjak, kicsit jobbat, mint volt a múlt esztendőben. A nyugdíjat emeljék meg, mert erősen kicsi, hárommillió s valamennyi. A polgármester elég jó, rendezi a dolgokat annyira, hogy látszik is mindenfelé. Jobban néz ki a város, mint azelőtt. Ennyit tudok mondani, aztán, hogy az adókat mennyivel emelték, azt meglátjuk. Kéne legalább 5 millió fejes nyugdíj, hogy minden menjen. Szabó Vilma könyvárusító: - Először is több pénzt várok, hogy tudjak én is létezni, tudjak úgy vásárolni, ahogy igényli a klientúrám. Minél több erőt, hogy tudjak dolgozni. Nem panaszkodom, mert végül is fenntartom a könyvesüzletet, de többet kellene olvassanak az emberek. Azt hiszem, az ifjúság nincs arra irányítva, hogy könyvet olvasson. De kicsik a fizetések, drágák az élelmiszerek, a könyv az utolsó dolog, amit megvásárolnak. 1 . lengyel András báros: - Minél jobbat várok. A helyi kormányzattal meg vagyok elégedve, elég jó dolgokat csináltak Szovátán. Viszont országszinten remélem, hogy ez az új kormány valami jobbat fog csinálni. A magánéletemben nem remélek visszafelé se semmit, de előre sem. Orbán Mária- Melánia faipari mérnök, tanár: - A helyi tanácstól több figyelmet várok el az adófizető polgárokkal szemben, és az állampolgároktól is ugyanúgy. Mint tanár az iskolában sokkal jobb tanulókat, gyerekektől, szülőktől más hozzáállást. Mindenki azon a véleményen van, hogy a tanár kell mindent megtegyen a gyerekért, a gyereknek, szülőnek semmit. A polgármesteri hivatal is nomálisan kellene, támogasson, például kértünk egy iratot az ősszel egy pályázathoz és háromszor-négyszer fel kellett hívjuk a figyelmüket, hogy kerítsék már elő azt az iratot. Úgy nem lehet dolgozni, hogy egyik akadályozza a másikat. Nem azért dolgoztunk heten-nyolcan két hetet a vakációnkból itt, az iskolában, hogy valaki után várjunk egy hetet...