Népújság, 2014. október (66. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-20 / 241. szám
2014. október 20., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Székely nők a Rhédey-kastélyban (Folytatás a I1. oldalról) képviselőivel közösen olyan előadókat hívtak és szólaltattak meg, akik a nők szerepvállalására, a székelyföldi nőmodellre, a hagyományápolásra, a kultúramentés kihívásaira, a székely gasztronómiára, a mezőgazdasági vállalkozás lehetőségeire, a térségi divattrendekre világítottak rá. A konferencia képviselőit Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere köszöntötte. Ötvözni a hagyományokat és a modern kor kihívásait Egy mai nőnek sokkal több területen kell megállnia a helyét, mint évtizedekkel ezelőtt. Tény azonban, hogy a női szerep megváltozott, olyan szerepet játszunk, amilyent az élet osztott ránk. Több szerepet is magunkra vállalunk, és mindenikben jól kell teljesítenünk. Először is dolgozni kell, mégpedig sokat. A nőnek, akinek családja van, álmai, vágyai vannak, amelyeket tanulás, folyamatos képzés nélkül nem érhet el. Meg kell felelni feleségként, meg kell felelni anyaként. Dolgozni, feleségnek, anyának lenni egyszerre nem könnyű feladat. Emellett még szükség van kikapcsolódásra, szórakozásra, ahol feltöltődhet. Éppen ezért jó ez a konferencia, hiszen itt, azon túlmenően, hogy megismerkedünk, képet alkothatunk a mai székely nőről, s arról, hogy ki hogyan felel meg ezeknek a szerepeknek és feladatoknak, hiszen ennek nincs szakirodalma. A székelyföldi nő ötvözi a hagyományokat és a modern kor kihívásait - hangzott el a bevezetőben. Csibi Attila polgármester a konferenciának helyet adó Rhédeykastélyban folyó felújítási munkálatokról, a két nappal azelőtti építőtelepi állapotokról szólt. Megemlítette, hogy nem akármilyen, hanem történelmi helyszínen járunk, hiszen itt született az Egyesült Királyság trónörökösének üknagyanyja, Rhédey Claudia. A kastélyt már csak az ő emlékére is érdemes volt felújítani, de azért is, hogy ilyen rangos rendezvényeknek adhassanak helyet. A konferencia résztvevőit, a nőszervezeteket arra buzdította, folytassák, amit elkezdtek, hiszen az eddigi munkájuk mindhárom megyében eredményes volt. Kevés nő vállalkozik Első előadóként Gergely Orsolya szociológus, egyetemi adjunktus Nő a tét! címmel a székelyföldi nők vállalkozói tapasztalatairól szólt. Előadását egy 2010-ben Hargita és Kovászna megyében végzett felmérés alapján állította össze. Országszerte a lakosság 8 százaléka vállalkozik, ebből 3 százalék nő. Székelyföldön a vállalkozó nők aránya alig haladja meg az egy százalékot, tehát sokkal roszszabbul állunk e téren, mint Európa nyugati részén. A Székelyföld hangsúlyosan vidéki térség, sajátos munkaerőpiaccal rendelkezik. Noha a nők képzettebbek, iskolázottabbak, mint a férfiak, szakmai előrelépési lehetőségeik mégis korlátozottabbak. A vállalkozói kedvet több tényező befolyásolja, ami közül talán a neveltetésből adódó önbizalomhiány és a korlátozott anyagi erőforrás a leghangsúlyosabb. Akik vállalkoznak, túlnyomórészt a jólét, a függetlenség és a nagyobb szabadság reményében teszik. A vállalkozások jövedelmezőségét tekintve elmondható, hogy ezek nem nagy nyereséget, hanem átlagosan szerény jövedelmet termelő cégek, amelyek a család megélhetését biztosítják. Ha két-három embernek munkahelyet teremtenek, már akkor is eredményesnek könyvelhetők el, hiszen megélhetést biztosítanak egy-egy székely családnak. Mikor mondható sikeresnek egy vállalkozó nő? A siker sokféleképpen mérhető, de a legtöbb vállalkozó nő a legnagyobb sikernek a munka és a családanyai szerep összeegyeztetését tartja. A hagyományápolás női feladat A Csíkmadarasért Egyesület elnöke, Bíró Éva a székely nő áthagyományozódásban betöltött szerepéről tartott előadást, pontosabban arról, hogyan teszik ezt a csíki nagyközségben. - Erkölcsi kötelességünk - mondta hogy a régi hagyományokat „testre szabva” megőrizzük. Ebben a rendkívül gyors életformaváltásban a régi hagyományokat új tartalommal töltsük meg, a tollfosztót, a fonót játszassuk el a gyermekekkel, a népköltészetet, a népi gyermekjátékokat tanítsuk meg, oktassunk néptáncot, a kézimunkát szerettessük meg már zsenge gyermekkortól. Ebbe nőjön bele a gyermek, a ringatásnál kezdjék az édesanyák, s a pedagógusok az óvodában, iskolában folytassák. Ha a gyermek megtanulja, mi az érték, mihez kell igazodnia, nem kap „életficamodást ’! Csíkmadarason nagy létszámú hagyományőrző csoport működik gyerekekkel, idősekkel, akik átadják azt, amit gyerekkorukban szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak, hogy a székely falu továbbra is hagyományokat őrző, élő falu maradjon. Nem a múlt feltámasztása a cél, hanem a múltból áthozni az értéket a mába! - mondta Bíró Éva. Amit eszünk és iszunk, azok leszünk. Érdekes előadást hallhattunk dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bioegyesület elnöke, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatójától Az vagy, amit eszel! címmel. Az előadó pontosított és kiegészített: amit eszünk és iszunk, azok leszünk! A nagyáruházak és a multik nem törődnek azzal, hogy egészséges élelmiszert forgalmazzanak. Saját magunknak kell megteremtenünk az egészséges táplálékot. A biogazdálkodásra való rátérés mentalitásbeli váltást igényel. Ez az utolsó óra, a segélykiáltás órája, amikor változtatni kell az élelem előállítása terén. Szerencsére egyre több vásár van Csíkszeredában, Udvarhelyen, Kézdivásárhelyen, ahol a termelők biotermékeket árusítanak. Hargita megyében 248 regisztrált biotermelő van, de az élelmiszer-fogyasztásnak így is csupán egy százalékát teszik ki a biotermékek. A jövő generáció sorsa, egészsége attól függ, hogy milyen élelmet fogyaszt - hangzott el a végkövetkeztetés. A Székely Konyha felelős szerkesztője, Jánossy Aliz is csatlakozott ehhez a gondolathoz, színes előadásával a hagyományos székely konyha titkaiba úgy avatott be, hogy mindenki kedvet kapott a főzéshez. A székely nőt „konyhamenedzserré”, jó piackutatóvá, alkotóművésszé avanzsálta. - A konyhában alkossunk, és ne dolgozzunk! Mert a főzés nem munka, a főzés művészet! - mondta. Jánossy Aliz nemcsak az ételnek, előadásának is rendkívüli ízt adott, ami csak keveseknek sikerül. Válasz a globalizációra A székely történetek mondásáról, a székely népviselet és hagyományok átörökítéséről a csíkmadarasi Tankóné Péter Mária Terézia nyugdíjas tanítónő beszélt, aki az elmúlt hat esztendőben négy kötetet jelentetett meg, amelyek mind Csíkmadarasról szólnak. A tanítónő elhozta magával azokat a babákat is, amelyeket ő öltöztetett fel eredeti népviseleti ruhákba. A ruhákat régi darabok, illetve fényképek alapján varrta meg. Bandi Katalin iparművész a térség divattrendjéről, az öltözködésről, a magyaros motívumok modern öltözékeken való alkalmazásáról szólt. - A globalizáció minden eszközt felhasznál a nemzeti jellegek kiirtására. Erre a tendenciára válasz, hogy egyre több fiatal hord magyaros inget, nemezeti táskát, tarsolyt, ékszereket. Ezt tudatosan teszik - fogalmazott az előadó. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A következőt Csíkszeredában szervezik meg. Fotó: Nagy Tibor NÉPÚJSÁG 3 A jelenné tett múltból előre tekintve tervezhetjük jövőnket (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök szerint az erdőszentgyörgyiek jó polgármestert, erős tanácsot választottak, amihez hozzátették a rendelkezésükre álló eszköztárat megyei és országos szinten. Ezt és más hasonló terveiket azonban azért tudták megvalósítani, mert „mellettünk állt a közösség, ott voltak önök, erdélyi magyarok - székelyföldiek, bánságiak, partiumiak, közép- és dél-erdélyiek akik huszonöt esztendőn át kitartottak a mellett a szövetség mellett, amelyet a kommunizmus bukása után hoztunk létre” - mondta egyebek között Kelemen Hunor. A továbbiakban arról beszélt, hogy kötelességünk meggyőzni a románokat, hogy az autonómiával „semmit sem akarunk elvenni Romániától, hozzá akarunk tenni, hogy legyen társadalmi stabilitás. Ahhoz, hogy tiszteljék Romániát, rendezni kell a románmagyar viszonyt úgy, hogy az erdélyi magyarok legyenek elégedettek, de egyetlen román ember se legyen vesztes”. A legnagyobb problémának a bizalom hiányát nevezte, és kijelentette: amíg nincs bizalom a társadalmon belül, nem lehet az ország sikeres. Ezt üzeni a kampányban, mondta, hozzátéve, hogy nem csodát, tisztességes képviseletet ígér. Borbély László politikai alelnök szerint a tizennégy államelnökjelölt közül Kelemen Hunor lenne a leghatékonyabb, amit az is bizonyít, hogy ő az egyetlen, aki ellenjelöltjeit nem támadja, minden lehetőséget megragad, hogy elmondja, miként képzeli el az ország vezetését a következő években. Kijelentette: a romániai magyar közösség akkor tud erős lenni, ha felmutatja összefogása erejét, illetve azt, hogy itt egy több mint egymilliós közösség közös akaratáról van szó. Kelemen Márton, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a hétfői (sz.m. mai) rendkívüli tanácsülésen jóváhagynak egy összeget a bözödi út közbeszerzési munkálataira, így hamarosan el lehet kezdeni a felújítást. „Nemcsak Erdőszentgyörgyben, a térségben gondolkozunk” Csibi Attila polgármester a Népújság kérdésére elmondta, azért jött a szövetségi elnök Erdőszentgyörgyre, mert jelentős beruházást sikerült megvalósítaniuk, 14 utcának a teljes rehabilitációját, aszfaltréteggel, sáncokkal, járdákkal, ezt szerették volna átadni, de a rossz idő megakadályozta. Emellett azért is, mert művelődési miniszterként Kelemen Hunor nagyon sokat segített a Rhédey-kastély felújításában. Számunkra nagyon fontos, hogy érezzük, támogatnak, foglalkoznak a problémáinkkal, ha tudjuk, hogy egy politikus, aki Bukarestben van, eljön hozzánk is. A Rhédey-kastély még jelenleg is restaurálás alatt van, aminek lassan a vége felé járunk. Ami a kastély használatát illeti, főképp a turizmust célozzuk meg, lesz itt egy turisztikai információs iroda, amit remélhetőleg már az idén megnyitunk, szeretnénk kiállítótermeket is berendezni a kastélyban, konferenciákat, polgári esküvőket lehet itt tartani, gyönyörű pincénk van a kastély alatt, borpincét tervezünk, ami szintén turisztikai látványosság lesz majd. Ezenkívül a teljes kastélyparkot szeretnénk visszaállítani olyanná, amilyen volt a Rhédeyek idején. Ez a legerősebb vonzereje Erdőszentgyörgynek, itt született Rhédey Claudia, akit közvetlen rokoni szálak fűztek a jelenlegi angol királyi családhoz, erre lehet építeni turizmust. Emellett ott van Bözöd, egyik bázisa a szalmafonásnak, amely egyre ritkább nálunk is, vagy Bözödújfalu, amelyről azt lehet mondani, hogy zarándokhellyé vált. Ezzel is elkezdtünk foglalkozni, úgy szeretnénk összerakni turisztikai programunkat, hogy ne csak átszaladjanak Erdőszentgyörgyön, szállást is tudjunk kínálni. Ebbe nagyon sok környékbeli település bekapcsolódhatna. Például Székelyvécke, Kőrispatak, Makfalva, olyan települések, amelyekkel meg szeretnénk mutatni a turistáknak, hogy hogyan élnek az emberek itt nálunk. Nemcsak Erdőszentgyörgyben, hanem a térségben gondolkozunk, és a kistérségi társuláson keresztül tudjuk ezt a leginkább megvalósítani. Fotó: Nagy Tibor