Népújság, 2016. július (68. évfolyam, 150-175. szám)
2016-07-25 / 170. szám
2016. július 25., hétfő_____ A nándorfehérvári győzelemre emlékeztek A magyar hadtörténet egyik legnagyobb diadala A magyar hadtörténet egyik legnagyobb diadala volt a nándorfehérvári győzelem - hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, a nándorfehérvári diadal 560. évfordulóján Budapesten. A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen Völner Pál azt mondta: eltelt 560 év, és Európa most ismét veszélyben van, ismét meg kell védenünk határainkat, kultúránkat. Most viszont egy más jellegű veszély, nem fegyveres seregek, hanem bevándorlók özöne fenyegeti Európát - tette hozzá. Az illegális bevándorlók évszázadokra változtatnák meg Európát - mondta Völner Pál, kiemelve: az európai kultúrát „nemcsak a lassú pusztulás fenyegeti”, hanem a terrorizmus is. A Hunyadiak kora bizonyítja, hogy a nemzet képes megvédeni önmagát, olyan eredményeket tud elérni, „amelyekre több száz évvel később is büszkék lesznek fiai”. „Erős országra, összetartó nemzetre van szükség” - szögezte le az államtitkár -, „csak az ilyen államok közössége lehet képes arra, hogy Európát is megvédje, és ezáltal lehetőséget teremtsen újbóli felemelkedéséhez”. A központi programok péntek délelőtt a Dunán díszsortűzzel kezdődtek meg, majd díszmenet indult a budai várba, ahol megkoszorúzták Hunyadi János szobrát. A nándorfehérvári diadal emléknapján a hadtörténeti múzeumban megnyílt a Hunyadiak páncélban című kiállítás. 560 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából 2011. július 4-én az Országgyűlés július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette északbalkáni szövetséget, majd 1396- ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség. Az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől jelentett közvetlen fenyegetést Magyarország számára. A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadi sikerei révén báró, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére, így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán Hunyadi szövetségesének serege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert történetnek nincs semmi alapja, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek. Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni az életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A diadal emlékére vezette be 1456-ban III. Kallixtusz pápa az Úr színeváltozása ünnepét augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira tartozik. Megkoszorúzzák Hunyadi János szobrát a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából rendezett Schulek Ágoston kerékpáros zarándoklat indulása előtt Budapesten, a Hősök terén 2016. július 24-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd AKTUÁLIS ____________ Székelyföldi megyék együttműködése Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a három székelyföldi megye - Hargita, Kovászna és Maros - együttműködésével. Az idei helyhatósági választások eredményeit a három megye sikeres találkozásának, a munka kezdetének nevezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta: fontos az értékek feltárása, illetve a székelyföldi megyéket összehangoló bizottság munkájának kezdete. A Székelyföldi Értéktár céljáról Tusnádfürdőn beszélgetett pénteken, július 22-én délután Borboly Csaba, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke és Zalai Mihály, a magyarországi Békés Megye Önkormányzatának elnöke. Tamás Sándor úgy fogalmazott: új fejezet kezdődik a székelyföldi együttműködésben azáltal, hogy az Erdélyi Értéktár mintájára megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság. Borboly Csaba a beszélgetésen felelevenítette a Székely termék mozgalom 2009-es kezdeteit. Mint mondta, „Magyarországon azután született meg a hungarikumtörvény, amely a kérdés továbbgondolását generálta nálunk is”. 2012-ben a megalakult Hungarikum Bizottságba az RMDSZ - a MÁÉRT tagjaként - delegálta Márton Istvánt, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének elnökét. 2013-ban megalakult a Hargita Megyei Értéktár Bizottság 15 taggal, amely hat szakterületen kezdte el az értékek feltárását: agrártermék és élelmiszer, természeti és épített örökség, kulturális örökség, egészség és életmód, ipari és műszaki megoldások, illetve sport és turizmus. „Jelenleg egy európai uniós projektnek köszönhetően, amelyben partner Hargita megye, 210 ezer eurót tudnak az értéktár fejlesztésére fordítani” - ismertette Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartják a magyarországi testvérmegyékkel való együttműködést, amelyért köszönetet mondott, hiszen a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulása része a Békés megyével való közös pályázatnak. Péter Ferenc szintén a közös munka fontosságát hangsúlyozta, főként Maros megyére nézve, ahol, mint mondta: még erősebb az asszimiláció, mint a másik két székelyföldi megyében. Zalai Mihály a Békés Megyei Értéktárat mutatta be a jelenlevőknek, illetve az értékek kapcsán elinduló építő jellegű viták fontosságát és tanító jellegét hangsúlyozta. Továbbá az értéktárnak közösségépítő és gazdaságfejlesztő jellege is van - tette hozzá. A székelyföldi megyék javaslatokat is tettek a Székelyföldi Értéktárba, a Hargita megyeiek a székelyderzsi unitárius templomot és a Csíkszeredai Mikó-várat javasolták. A három megye 4-4 személyt nevezett ki a megalakult bizottságba, amelynek elnöke Szőcs Zsuzsa lett. NÉPÚJSÁG 5 Balatonfüredi Anna-bál Az Anna-bál szépe, a szegedi Kriveczky Villő egy Viktória-mintás, első udvarhölgye, a szigetvári Gorosits Csenge egy Rothschild-mintás, második udvarhölgye, a balatonfüredi Káplár Fanni pedig egy Apponyimintás herendi vázát kapott ajándékba. Fotó: MTI