Népújság, 2022. február (74. évfolyam, 24-47. szám)
2022-02-01 / 24. szám
2022. február 1., kedd __________________________________________HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 Új karanténszabályokról döntöttek Öt napra kell karanténba vonulniuk azoknak a Romániába érkező személyeknek, akik beutazáskor nem tudják felmutatni a digitális Covid-igazolványt, amely bizonyítja, hogy be vannak oltva koronavírus ellen, vagy átestek a betegségen az elmúlt 180 napon, vagy van egy 72 óránál nem régebbi mintavételezésű negatív PCR-teszteredményük. Erről hétfői ülésén döntött az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság, amely 6-os számú határozatával módosított az országba beutazókat érintő karanténintézkedéseken. A testület másik döntése értelmében az igazoltan fertőzöttek közvetlen kontaktjainak 5 napra kell karanténba vonulniuk, illetve mentesülnek a karanténkötelezettség alól, ha az elmúlt 90 napban maguk is fertőzöttek voltak. Az ülést követő sajtótájékoztatón a katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője, Raed Arafat hangsúlyozta, ezután a külföldről Romániába érkező személyekre ugyanazok a karanténszabályok lesznek érvényesek, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeznek. Ugyanakkor megszüntetik az országok színek szerinti besorolását is - hangoztatta. A CNSU határozatának előírásai a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől lépnek érvénybe. (Agerpres) Iráni atomprogram: kézzelfogható eredményeket értek el az egyeztetéseken Kézzelfogható eredmények születtek a 2015-ös iráni atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivő szerint, aki hétfői sajtótájékoztatóján a síita állam elleni szankciók feloldását is sürgette. Az iráni hírügynökségek által is közzétett tájékoztatásában Hatibzadeh leszögezte: amennyiben nem támasztanak Teheránnal szemben más, a nukleáris programhoz nem kapcsolódó követeléseket, „gyorsan egyezség születhet”. Elmondta továbbá, hogy előrelépést értek el egyebek között Irán kötelezettségvállalásairól a nukleáris program kapcsán, ám rámutatott arra, hogy az ország elleni szankciók kérdése továbbra is nyitva maradt, s ismét felszólította az Egyesült Államokat, oldja fel ezeket a büntetőintézkedéseket. Az IRNA iráni állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hétvégén Ebrahim Raíszi iráni elnök telefonon egyeztetett francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban. A beszélgetés során Macron a tárgyalások felgyorsítására szólította fel Teheránt. Az iráni elnöki hivatal közleményében kiemelte: a tárgyalásokon Irán bizonyította, hogy hajlandó és komolyan gondolja a megállapodás elérését, ám továbbra is ragaszkodik a szankciók feloldásához. Az Irán és a hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország a 2015-ben aláírt szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. A nyugati országok azzal vádolták meg Iránt, hogy atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán mindvégig cáfol Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. Az egyezmény újraélesztéséről áprilisban kezdődtek egyeztetések, amelyeken az amerikaiak közvetetten vesznek részt, az Európai Unió és a több fél közvetítésével. Mindeközben hétfőn az iráni Mehr hírügynökség felhívta a figyelmet Kazim Garibabadi, az ország emberi jogi tanácsa főtitkárának Twitter-üzenetére, amelyben Garibabadi visszautasította a francia külügyminisztérium azon állítását, mely szerint Teherán „túszokat szedne”. Néhány nyugati ország többször azt vetette Irán szemére, hogy szándékosan veszi őrizetbe állampolgárait azért, hogy a nemzetközi egyeztetéseken jobb pozíciót csikarjon ki magának. A múlt héten az egyik iráni bíróság kémkedés vádjával nyolc év börtönre ítélte Benjamin Briere, 36 éves francia állampolgárt. A francia külügyi tárca az ítéletet alaptalannak és elfogadhatatlannak nevezte. Briere mellett börtönben van az iráni-francia állampolgárságú Fariba Adelkhah is, akit 2019. június 5-én tartóztattak le Teheránban. Garibabadi viszont azt vetette Párizs szemére, hogy továbbra sem indított eljárást a Teherán által terroristának minősített Iráni Népi Mudzsahedek (Mudzsahedin Kaik) nevű szervezet Franciaországban élő tagjai ellen. (MTI) Csütörtökön írhatják alá a szlovák-amerikai védelmi egyezményt Várhatóan csütörtökön írják alá a Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő védelmi együttműködési egyezményt (DCA) - jelentette hétfőn a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva. A jelentés szerint a szerződés aláírására Ivan Korcok szlovák külügyminiszter és Jaroslav Nad, a védelmi tárca vezetője utazik majd az Egyesült Államokba. A védelmi miniszter már megkapta a szerződés aláírására vonatkozó megbízatását Zuzana Caputová államfőtől, aki már korábban támogatásáról biztosította a szlovák politikában komoly vitákat gerjesztő szerződést. A védelmi együttműködési szerződést mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, illetve az államfőnek is ratifikálnia kell. Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s a dokumentum megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban. A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására. Az egyezményt számos bírálat érte főként ellenzéki pártok, de más szervezetek részéről is. Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is kétségbe vonta, s a dokumentumot számos volt magas rangú politikus is bírálta. Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője, akik egybehangzóan szabványos, „az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették. Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) korábban rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, de ennek megtartását a kormánykoalíció képviselői nem tették lehetővé. Robert Fico pártja ezt követően jelezte: népszavazást kívánnak kezdeményezni az egyezményről, amelynek ellenzői a napokban többezres tüntetést is tartottak az államfői palota előtt. (MTI) Az adatvédelmi hatóság nem tárt fel jogsértést Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - közölte a hatóság elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten. Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy a Pegasus alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a 300 magyar állampolgár személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jogellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek. A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését. A portál többek között arról írt: 50 ezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen - állapították meg. Sajtóhírek szerint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendelkezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik - derül ki a NAIH honlapján olvasható jelentésből. A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Péterfalvi Attila elmondta: helyszíni vizsgálatot végeztek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, szóbeli tájékoztatást kértek, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel, ugyanakkor a sajtóban felmerült esetek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak. Péterfalvi Attila ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelentést tesznek. (MTI) Ország - világ Jó példa az élelmiszerárak felső határának megszabása Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint Romániában is jó megoldás lehetne, ha európai mintára itthon is felső határt szabnának az élelmiszeráraknak. A pártelnököt arról kérdezték hétfőn az újságírók, hogy jó ötletnek tartaná-e az élelmiszerek bénmentesítését. Ciolacu azt felelte, az élelmiszerek héájának teljes mértékű eltörlését nem támogatná. Más európai országok példája azt mutatja, hogy az élelmiszerárak felső határának megszabása sokkal jobb megoldást jelent - tette hozzá a PSD elnöke. (Agerpres) Újabb alsóházi frakció Megalakult az alsóházban a „független jobboldali képviselők” frakciója - jelentette be hétfőn Ludovic Orbán. A parlamentben tartott sajtótájékoztatón a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke elmondta, az új frakciónak 13 tagja van, mind egykori PNL- tagok, akik a PNL-nek a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való koalícióra lépése után távoztak az alakulatból. A parlamenti csoport a Jobboldali képviselők frakciója nevet viseli, vezetője Violeta Alexandru. Orbán hangsúlyozta, a képviselőcsoport „hű marad a PNL vezetése által a választási kampány alatt tett vállalásokhoz és ígéretekhez, amelyeket a PSDPNL-kormány megalakulásával elárultak”. (Agerpres) Jóváhagyta a kormány a fenntartható fejlődésről szóló jelentést A kormány elfogadta a Fenntartható Fejlődés Főosztály jelentését a fenntartható fejlődési célok megvalósításáról a 2017-2021 közötti időszakra. A dokumentum többek közt tartalmazza a romániai fenntartható fejlesztési stratégia kidolgozásának és végrehajtásának szakaszait, illetve a jogi és intézményi keretek megszilárdítását. A jelentést hamarosan a parlament elé terjesztik További támogatás a vendéglátóipari ágazatnak A kormány hétfői ülésén elfogadta a HoReCa (vendéglátóipari) támogató intézkedésekről szóló rendeletet. A kabinet közleménye szerint az elfogadott rendelet a gazdasági környezetet támogató intézkedéseket tartalmaz, amelyeket az érintett ágazatok képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként hoztak meg. Az egyik legfontosabb előírás értelmében a rendelet hatályba lépésétől számítva még 180 napig nem kell ágazatspecifikus adót fizetniük a HoReCa szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak (szállodák, vendéglők, kávézók). Ugyanakkor a fizetendő különadó újraszámításának mechanizmusát is előírták, ezt a 180 napos időszakot levonják az adóév 365 napjából - olvasható a közleményben. (Agerpres) Létkérdések, intézkedések (Folytatás az 1. oldalról) : Nagyon jó, ha a vezetők azt mondják, hogy a nettó nulla a céljuk, de ha nincsenek terveik arra vonatkozóan, hogyan érjék el ezt, és a 2030-as céljaik nem megfelelőek, akkor őszintén szólva ez a nettó nullának nevezett küszöb csak egy újabb kijelentés, nem válik valódi cselekvéssé az éghajlatváltozással kapcsolatban ” - mondta Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója. A Climate Action Tracker a közzétett jelentésben kijelentette, hogy az általuk elemzett forgatókönyvek bármelyikénél az eredmény ugyanaz: ha a globális felmelegedés meghaladja a 1,5 C-fokos határt, akkor a klímaváltozás legpusztítóbb hatásai várhatók. Köztudott, hogy az eddigi klímakonferenciák sem hoztak sok eredményt. Megállapodásokat fogadtak el, aztán minden maradt a régiben. A múlt év novemberében tartott glasgow-i klímakonferencia megállapította: a jövő év végéig meg kell erősíteniük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében vállalt céljaikat az országoknak. Ugyanis nagyon sokan elégedetlenek az eddig megfogalmazott eredményekkel, és gyorsabb intézkedéseket sürgetnek, sokkal több konkrétumot és azonnal bevezethető intézkedéseket várnak a világ vezetőitől. Romániában pedig, ahol minden „ extrém ”, kezdve a politikától a közéletig, a közbiztonságtól az életminőségig, az árnövekedéstől az egyre gyakoribb medvetámadásokig, a környezetvédelmi miniszter a minap azt mondta, „ tudományos alapokra helyezik a medveállomány kezelését”. Ismerve a kormány intézkedéseit, illetve az eddigi tapasztalatok tükrében ez akár azt is jelentheti, hogy a közeljövőben nemigen fognak a dolgok változni.