Népújság, 2023. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2023-01-28 / 22. szám
NÉPÚJSÁG _______________________________________________________MÚZSA _____________________________________________ 2023. január 28., szombat 416 szobor, 180 emlékmű, 145 emléktábla Bővül a Petőfi-adatbázis Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár elkészítette a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist, valamint a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját. A 19 országból begyűjtött fenti számadatokat a Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkája nyomán készült adatbázisból emeltük ki. Ez a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listáját adja közre. A két online adatbázist január 20- án mutatták be Budapesten. A szülővárosához, Kiskunfélegyházához ezernyi szállal kapcsolódó dr. Tarjányi József, akit elismeréssel végzett növényvédelmi munkája évtizedeken át Ausztriához kötött, csillapíthatatlan szenvedéllyel kutatja a Petőfi-emlékeket, igyekszik felkutatni, népszerűsíteni mindazt, ami Petőfi Sándor életművét, pályáját, emberi nagyságát még inkább tudatosítja a magyarságban, még ismertebbé teheti az egész világban. Erdélyi, romániai útjai során is minden ilyen alkalmat megragad, különös figyelemmel fordulva a marosvásárhelyi, segesvári, fehéregyházi Petőfi-kultusz felé. Erről nemegyszer írtunk mellékletünkben is, leggyakrabban olyankor, amikor szobrász barátja, Hunyadi László munkássága kapcsán került szóba valamilyen Petőfiújdonság. Könyveire, kiadványaira is felhívtuk a figyelmet, amelyek közt nagy érdeklődést váltott ki a Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének különböző népek nyelvén megjelentetett album. A Tarjányi József szerkesztette elegáns kiskunfélegyházi kiadvány a költemény 37 változatát közli a különféle nyelveken és írásmóddal, a szerkesztő készítette fotók, reprók, dokumentumok gazdagon illusztrálják a szöveget. A levéltár főigazgatója, Szabó Csaba ismertetése szerint az adatbázis Tarjányi József több évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye, a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listáját adja közre. Bánki Zsolt osztályvezető elmondta, hogy az adatbázisban jelenleg 416 szobor, 180 emlékmű és 145 emléktábla szerepel 19 országból. Az alkalmazás közösségi funkcióval is kiegészül, ami lehetővé teszi, hogy a Tarjányi József által összegyűjtött adatok bővíthetők, illetve kiegészíthetők legyenek további, ma még ismeretlen, nem feldolgozott, illetve a jövőben létrehozandó Petőfi-emlékhelyekkel. Az egyes rekordok tartalmazzák az adott alkotás címét, pontos helyét, típusát, ha ismert, az emlékmű alkotóját, az állító szervezet nevét, valamint az alkotás keletkezésének idejét. Az adatbázis továbbá közli az egyes emlékhelyek Google-térképre vetített GPS-koordinátáit, illetve számos esetben az azok anyagára, méretére, állapotára vonatkozó adatokat is. Szabó Csaba közölte, hogy a költő kapcsolati hálóját tartalmazó adatbázisban mintegy 200, Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó ember szerepel. A nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tartozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal. Schmidt Anikó főlevéltáros elmondta: az adatbázis tükrözi, hogy Petőfi Sándor szinte minden társadalmi rétegben otthonosan mozgott, számos ismerőse volt, akiknek életútját változatos levéltári iratok illusztrálják, például anyakönyvi kivonat, levelezés, oklevél, térkép vagy fénykép. A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral - tette hozzá. A válogatásban helyet kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr és Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancring Emília is. A helyszínen elhangzott, hogy a publikált adatbázisok, amelyek a https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/ oldalról érhetőek el, a következő hónapokban különböző innovatív megoldásokkal bővülnek majd. Madách 200 Idén január 22-ét, a magyar kultúra napját két kerek évforduló is gazdagította. 200 éve született Petőfi Sándor, és ugyancsak két évszázada, 1823. január 22-én látta meg a napvilágot a nagy magyar drámaköltő, Madách Imre is. A Petőfi-év már számos rendezvénnyel hallatott magáról a Kárpát-medencében. Madáchról sem szabad megfeledkeznünk. Ő is fiatalon, 41 évesen hunyt el 1864. október 5-én. Ennyi idő is elég volt számára, hogy a magyar irodalom és dráma kiemelkedő személyiségévé váljon. Főműve, Az ember tragédiája című lírai dráma a magyar irodalom remekműve, számos nyelvre lefordították, nem csak a magyar nyelvű színházak repertoárján jelenik meg, sokfelé játsszák a világon. Madách munkássága a képzőművészeket is megihlette, többen készítettek illusztrációkat Az ember tragédiájához, köztük Zichy Mihály, a cárok udvari festője, a magyar illusztráció és romantikus festészet kiemelkedő alakja. A Múzsa oldalain Orth István Tragédia-illusztrációiról írtunk részletesebben a közelmúltban. A nagyszebeni grafikusművész vegyes technikában, majd metszetben megteremtette a mű általa elképzelt képi világát. Metszeteit a Liszt Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központ közönségének is bemutatják. A tárlat a magyar kultúra napja tiszteletére január 18-án nyílt meg. A remisszázson fellépett a festő zongoraművész felesége, Orth Enikő is, Scarlatti-, Beethoven- és Bartók-műveket adott elő. A festő-grafikus a marosvásárhelyi művészetkedvelőknek is bemutatja Az ember tragédiája rajzos illusztrációit. A Bernády Házban tervezett kiállítás megnyitóját február 9-re ütemezték be. Petőfi Sándor Szülőföldemen című verse különböző népek nyelvén Nekünk írták a dalt „Nekünk írták a dalt!" - A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig címmel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza (MZH) első időszaki kiállítása, amelynek megnyitásával teljessé válik az intézmény programkínálata - mondta el az MTI- nek az MZH ügyvezető igazgatója. Batta András felidézte, hogy a 2022 januárjában megnyílt zenei intézmény első éve rendkívüli volt: több mint 800 ezer látogatást regisztráltak, az állandó kiállítás iránti érdeklődés a kezdetek óta töretlen, ami messze felülmúlta a várakozásokat. „Óriási szenzációt keltett az állandó kiállításunk, amely az európai és magyar zene történetét tekinti át interaktív módon. Népszerűek a koncertjeink, zenepedagógiai programjaink, itthon egyedülálló Hangdómunk immár hét különböző programot kínál, fél éve megnyílt a Kreatív Hangtér is, most pedig az első időszaki kiállításunkkal teljes lett a kínálat” - összegzett. A vasárnaptól látható tárlat témájáról szólva kiemelte, hogy mára a popzene is a zenetörténet tárgyává vált, a 20. századi zene történetét nem lehet már a könnyűzene nélkül megírni. Az MZH állandó kiállítása is eljut a popzenéig, de a magyar könnyűzene történetét komplexen feldolgozó kiállítás mindeddig sehol nem nyílt meg - tette hozzá. „Az első időszaki kiállítás előkészítése ezért már évekkel az intézmény megnyitása előtt megkezdődött: workshopokat tartottunk, bevontuk a korszak könnyűzenéjének számos szereplőjét és szakértőit, valamint Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója és a tárlat társkurátora mellé — megnyertük Jávorszky Béla Szilárd, a magyar populáris zene egyik legismertebb szakíróját, az MZH könnyűzenei könyvtárának vezetőjét is, aki a kiállítás szakmai kurátora lett” - mondta el. Batta András hangsúlyozta, hogy a közel 1000 négyzetméteren megvalósult kiállítás nem egyszerűen a rendszerváltást megelőző több mint három évtized magyar popzenéjének történetét dolgozza fel, hanem annak társadalmi vetületeit is, így egész korrajzot ad. Közben megismerhetők ezeknek az évtizedeknek a legfontosabb dalai, az ekkor használt technikai eszközök, de az is, hogy ezek a dalok mit jelentettek a korabeli fiataloknak, hogyan közvetítették a szabadság illúzióját. „A Nekünk írták a dalt! logikája hasonló, mint az állandó kiállításé: itt sem csak a szakmához, hanem a széles közönséghez szeretnénk szólni. Ez persze komoly kihívás is: egyszerre kell megszólítani azokat, akiknek személyes emlékei vannak a korról, de azokat is, akik csak most ismerkednek vele” - jegyezte meg. Mint elmondta, a kiállítás 1957-től indul, ekkor rögzítették ugyanis az első rock’n’rollfelvételt Magyarországon, a másik végpont pedig a magyar könnyűzenében is alapvető változásokat hozó rendszerváltozás időszaka. A több mint három évtizedet a tárlat nyolc tematikai csomópont mentén tekinti át. A fogadótér a hatvanas évek elejét rekonstruálja, amikor a rock’n’roll és a beat egyfajta „forradalomként” megjelent Magyarországon - mondta el az ügyvezető. Innen a 3T (tiltott-türt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű számait, 39 olyan dalt, amely jelentős hatással volt a maga korában a tömegekre, majd a magyar könnyűzene későbbi történetére. Hallható itt tánczene (Németh Lehel, Harangozó Teri, Aradszky László, Szécsi Pál), beat (Illés, Metro, Scampolo, Atlantis), klasszikus pop (Bergendy, Neoton Família, Cserháti Zsuzsa, Katona Klári), dalszerző előadók (Cseh Tamás, Zorán, Hobó), klasszikus rock (Omega, LGT, Korál, Taurus, Generál), hard rock (Piramis, P. Mobil, Beatrice, Edda), a nyolcvanas évek popzenéje (Hungária, KFT, Bonanza Banzai, Bikini), valamint az underground fontos képviselői (Kex, Syrius, URH, Bizottság, Európa Kiadó, Balaton) is. Batta András elmondása szerint a kiállítás központi egysége a Klubok tere, amely egy korabeli zenés klub hangulatát idézi. Itt egy színpad is helyet kapott, ahol hologramos vetítésen elevenednek meg az Illés, az Omega és az LGT tagjai, de időnként valóságosan is fellépnek majd a korszak máig aktív zenészei A Médiumok tere azt mutatja meg, hogyan jutott el a zene a hallgatókhoz, a Politika tere pedig a könnyűzene és a politika korabeli kapcsolatát villantja fel. A látogatók itt egy „politikai flipperrel” játszva élhetik át, milyen nehéz volt kijutnia külföldre egy zenekarnak, majd egy videóinstalláció segítségével egy pártirodába is beléphetnek. A Technológia tere a korra jellemző hangszerek világát, a kényszerű „barkácsesztétikát” és a turnékat ismerteti. Látható itt többek között Radics Béla sokáig elveszettnek hitt Gibson SG gitárja, Somló Tamás, Presser Gábor, Kovács Gyula hangszerei, de a „sufnituning” is, például egy vécédeszkából készített Stratocaster-másolat. A turnék világát egy félbevágott Barkas furgonba beülve lehet átélni, ahol neves zenészek mesélnek emlékeikről, de helyet kapott egy próbaterem is korabeli hangszerekkel. A kiállítás kitér a társművészetekre is, elsősorban az underground színtérből kiindulva, ahol a műfaji határok sokszor elmosódtak: többen alkottak egyszerre zenészként, performerként, képzőművészként, például a Bizottság vagy a Balaton tagjai. A korszak legfontosabb filmjeiből egy korabeli lakásbelsőben egy korabeli tévén látható válogatás - közölte a ház ügyvezetője. Az útvonal a zenefogyasztók korabeli csoportjait bemutató Rajongók terével zárul, ahol a Sziget fesztivál ikonikus K-Hídján keresztül a rendszerváltás utáni zeneélet is felvillan. A január 22-től várhatóan október 29-ig megtekinthető kiállításra jegyek már kaphatók a www.zenehaza.hu weboldalon keresztül.