Neveléstörténet, 2011 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Női kereskedelmi iskolák a dualizmus kori Magyarországon

03 mg mrfii' ta H A. U' p m­ L m NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK A DUALIZMUS KORI MAGYARORSZÁGON A NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK MEGSZERVEZÉSE A Nőtisztviselők Országos Egyesületének az egységes oktatásra irányuló törekvése­it a Magántisztviselők Országos Szövetsége is támogatta, és 1907-ben egy közös bead­vánnyal fordultak az oktatási minisztériumhoz, amelyben engedélyt kértek egy fel­ső kereskedelmi leányiskola megnyitására, de kérésüket elutasították. A következő évben a nőtisztviselők egyesülete egy körkérdést intézet­t a lányok számára a fiúké­hoz hasonló középfokú kereskedelmi iskola szükségességét hangoztatva­­ az ország kereskedelmi és iparkamaráihoz. Sőt 1909. június 24-én tiltakozó gyűlést szerve­zett Pesten a lányok kereskedelmi tanfolyamai ellen és a teljes rendszeres kereske­delmi leányiskola mellett. A gyűlés határozatát - azaz a három évfolyamos kereske­delmi leányiskolák létrehozását — elviekben a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete is támogatta. Ám a gyakorlatban pont ellentétesen cselekedett, az­zal, hogy előképzettséghez nem kötött női szakiskolát nyitott. Erről a Nőtisztviselők Országos Egyesülete a Nő és a Társadalom című folyóiratban a következőképpen vé­lekedett: „S minthogy a következetességet az emberi nemben a férfiak képvise­lik, semmiképpen sem csodálkozunk, azon hogy az elvi határozatot az avval homlokegyenest ellenkező tett követte, a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete ugyanis kereskedelmi szakiskolát nyitott férfiak és nők részére, amely mellett a legszemérmetlenebb zugiskolák is elpirulhatnak. Kereskedelmi szak­oktatásuak ez a díszes hajtása ugyanis a hallgatók felvételét előképzettséghez nem köti és mégis három vagy öt hónap alatt kereskedelmi csodagyerekeket ne­vel. Gratulálunk fővárosunk közoktatásügyi szakosztályának, amely tanfolya­mainak fenntartásával ilyen kvalifikálhatatlan vállalkozásoknak ad jó példát és bátorítást. A magánalkalmazottak testületeinek pedig gratulálunk ahhoz, hogy széthúzásukkal, semmit­ vagy rosszultevéseikkel ilyen lehetőségeknek nyitottak utat. Mert téved, aki azt hiszi, hogy a K. A. D. E. kisded játéka csak a nőtisztvise­lők helyzetén ront.”. A kereskedelmi kamarák amellett, hogy egyetértettek a felső kereskedelmi leány­iskolák szükségességével, konkrét lépéseket is tettek. A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara és a debreceni Kereskedelmi Testület 1909-ban egyaránt hároméves felső kereskedelmi iskolát nyitott. Ezt követően 1910-ben Marosvásárhelyen, 1911- ben Budapesten és Kolozsváron, 1912-ben Pécsen és Szegeden, 1914-ben szintén Budapesten és Nagyváradon, 1915-ben Győrben, 1917-ben Temesváron, majd 1918- ban Veszprémben is megnyitotta kapuit az első női felső kereskedelmi iskola.­ A női felső kereskedelmi iskolák működését elviekben az 1895-ben (44.001. sz. rende­let) érvénybe lépő (fiú) felső kereskedelemi iskolákra vonatkozó szervezeti szabály­zat határozta meg, amelynek értelmében a leányiskolákban tanított tantárgyak és azok heti óraszáma megegyezett a fiúiskolákéval.­ Ám a gyakorlatban volt némi kü­lönbség a tantárgyak heti óraszámát illetően. Vallástanból, természettanból alsó osz­tályban heti egy órával több, vegyi és áruismeretből kettővel kevesebb az óraszám. NAGYADRIENN

Next