Neveléstörténet, 2011 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Női kereskedelmi iskolák a dualizmus kori Magyarországon
03 mg mrfii' ta H A. U' p m L m NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK A DUALIZMUS KORI MAGYARORSZÁGON A NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK MEGSZERVEZÉSE A Nőtisztviselők Országos Egyesületének az egységes oktatásra irányuló törekvéseit a Magántisztviselők Országos Szövetsége is támogatta, és 1907-ben egy közös beadvánnyal fordultak az oktatási minisztériumhoz, amelyben engedélyt kértek egy felső kereskedelmi leányiskola megnyitására, de kérésüket elutasították. A következő évben a nőtisztviselők egyesülete egy körkérdést intézett a lányok számára a fiúkéhoz hasonló középfokú kereskedelmi iskola szükségességét hangoztatva az ország kereskedelmi és iparkamaráihoz. Sőt 1909. június 24-én tiltakozó gyűlést szervezett Pesten a lányok kereskedelmi tanfolyamai ellen és a teljes rendszeres kereskedelmi leányiskola mellett. A gyűlés határozatát - azaz a három évfolyamos kereskedelmi leányiskolák létrehozását — elviekben a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete is támogatta. Ám a gyakorlatban pont ellentétesen cselekedett, azzal, hogy előképzettséghez nem kötött női szakiskolát nyitott. Erről a Nőtisztviselők Országos Egyesülete a Nő és a Társadalom című folyóiratban a következőképpen vélekedett: „S minthogy a következetességet az emberi nemben a férfiak képviselik, semmiképpen sem csodálkozunk, azon hogy az elvi határozatot az avval homlokegyenest ellenkező tett követte, a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete ugyanis kereskedelmi szakiskolát nyitott férfiak és nők részére, amely mellett a legszemérmetlenebb zugiskolák is elpirulhatnak. Kereskedelmi szakoktatásuak ez a díszes hajtása ugyanis a hallgatók felvételét előképzettséghez nem köti és mégis három vagy öt hónap alatt kereskedelmi csodagyerekeket nevel. Gratulálunk fővárosunk közoktatásügyi szakosztályának, amely tanfolyamainak fenntartásával ilyen kvalifikálhatatlan vállalkozásoknak ad jó példát és bátorítást. A magánalkalmazottak testületeinek pedig gratulálunk ahhoz, hogy széthúzásukkal, semmit vagy rosszultevéseikkel ilyen lehetőségeknek nyitottak utat. Mert téved, aki azt hiszi, hogy a K. A. D. E. kisded játéka csak a nőtisztviselők helyzetén ront.”. A kereskedelmi kamarák amellett, hogy egyetértettek a felső kereskedelmi leányiskolák szükségességével, konkrét lépéseket is tettek. A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara és a debreceni Kereskedelmi Testület 1909-ban egyaránt hároméves felső kereskedelmi iskolát nyitott. Ezt követően 1910-ben Marosvásárhelyen, 1911- ben Budapesten és Kolozsváron, 1912-ben Pécsen és Szegeden, 1914-ben szintén Budapesten és Nagyváradon, 1915-ben Győrben, 1917-ben Temesváron, majd 1918- ban Veszprémben is megnyitotta kapuit az első női felső kereskedelmi iskola. A női felső kereskedelmi iskolák működését elviekben az 1895-ben (44.001. sz. rendelet) érvénybe lépő (fiú) felső kereskedelemi iskolákra vonatkozó szervezeti szabályzat határozta meg, amelynek értelmében a leányiskolákban tanított tantárgyak és azok heti óraszáma megegyezett a fiúiskolákéval. Ám a gyakorlatban volt némi különbség a tantárgyak heti óraszámát illetően. Vallástanból, természettanból alsó osztályban heti egy órával több, vegyi és áruismeretből kettővel kevesebb az óraszám. NAGYADRIENN