New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)
1981-09-12 / 35. szám
8. oldal mint 1111 gumi __________________ magyar élet 1931. szeptember 12. NEW YORK ES KÖRNYÉKE Q NEW YORK ES KÖRNYÉKE # NEW YORK ES KÖRNYÉKE , NEW YORK ES KÖRNYÉKE A történelem egy bizonyos — nehezen meghatározható — ponton szerves kapcsolatot tart a nyelvészettel is és az úgynevezett ,,őstörténetemmel" is. Mikor a történelemnek a nyelvészettel való kapcsolatára gondolok, akkor, elsősorban most nem a történetem és a ,,filológia” közötti nyilvánvalóan szoros kapcsolat jár a fejemben. Nem vitás, hogy a ,,filológia’, nem más, mint — ahogy azt Kornis Gyula, a 20-as évek nagy filozófusa és pedagógusa meghatározta —, mint „valamely nép sajátos szellemi életének, kultúrájának a nyelvi-irodalmi termékeikből való megértése”. (,,Történetfilozófia’’ Budapest, 1924.; 35. o.) Természetesen a történettudomány és filológia folytonosan egymásra szoruló ismeretek és kutatási területek tárháza, hiszen a história a filológia kritikai és magyarázó munkájára támaszkodik, viszont a filológia értelmező tevékenysége feltételezi a kor történelmének ismeretét! E tényeket e fenti szerény esszémben sem tévesztem szem elől,de most mégis a történelemnek arra a — nyelvészetet érintő — kapcsolatára gondolok, ahol — az utóbbi időben nagyori divatossá vált — „őstörténetemmel” is kapcsolódik Nem tartom magam „őstörténésznek”. Félreértés ne legyen: magam is híve vagyok az őstörténeti kutatásnak! Magam is becsülöm az elért eredményeket és ■tudósként tisztelem azokat a nagy magyar régészeket, nyelvészeket, akik felmutatott eredményeikkel visszavilágzottak a múlt sötétjébe és a történettudomány szerves részévé tették azt, ami az én fiatal koromban még csak történelemelőtti bizonytalanság, afféle ködös-regevilág volt. A problémát ott érzem, hogy aránylag kevesen tették magukévá a László Gyula professzor által oly bölcsen és higgadtan tanított óvatosságot, —S melyet ő kapcsolatba hozott a „termékeny bizonytalanság” fogalmával és szakmai gyakorlatával. Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy idekint, az emigrációban egyes túlzók már-már a legkisebb gyámijelet is határozott bizonyítékként nyilvánítottakki, — ugyanakkor pedig otthon bizonyos történészek és nyelvészek az ellenkező végletbe estek, — csökönyösen ragaszkodván régesrégen idejétmúlt megállapításokhoz, elutasít HARASZTI ENDRE: Gondolatok a fekete ölyvről és menyéiről... a fehérr ván a ‘társtudomány (régészet) napnál világosabb, forradalmi erejű felfedezéseit. Mindezeket a gondolatokat előrebocsájtva, ezúttal egy hazai forrásmunkát veszek kritikai megközelítés tárgyává. A tárgyalandó cikk szerzője Szilágyi Ferenc professzor, aki már sok értékes munkával gazdagította filológiai irodalmunkat. 1972-ban jelent meg „A magyar szó regénye" c. munkája, melyet azóta is kedvtelve forgatok. Nem minden megállapításával értek egyet. Könyvének főleg azon részein akadtam fel, melyek szinte túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak a szláv nyelveknek a magyar nyelvre való hatásával, teljesen elfelejtve és elfelejttetve azt a tényt, hogy a nyugati és déli szláv népeket az avar népvándorlás sodorta be Európába és az esetek túlnyomó részében az a bizonyos ,,szláv szó” nem volt más, mint az eredeti avar szó elszlávosított formája. Gyakran előfordulhatott, hogy az eredeti ural-altáji szóanyag —így, szláv „közvetítéssel” került át az avarból a magyarba. Szilágyi Ferenctől egyébként igen érdekes fejtegetéseket olvastam hazai folyóiratokban, — így a Magyar Hírek hasábjain is. Amiről ez alkalommal kissé bővebben szeretnék tárgyalni, az a „Szent Árpád és Árpádina” c. cikke. Ősi magyar neveinkről ír, a tőle megszokott élvezetes stílusban. A kíváncsiskodóknak röviden megemlítem, hogy a furcsa hangzású „Szent Árpád” csak azért került a címbe, mert — mint az író egyhelyütt kifejti: ,,. . . neve szent a magyarság számára”, — így nem volt akadálya az Árpád-névre való keresztelésnek, pedig Árpád pogány név! Most pedig rátérek a cikkből kiragadott egy-két idézet boncolgatására. Érzésem szerint: tévedett és megpróbálom tévedésére a saját logikám fényszóróját rávilágítani. Íme, itt a három idézet: a) .. Károly nevünket általában a nyugati nyelvekbe átkerült latin Carolussal azonosítják, valójában azonban a régi magyar Kartily-ból ered, amely karvaly (turul) jelentésű közszavunkkal azonos.” b) . „Sarolta nevünket meg a francia Charlotte-tal szokták azonosítani, pedig ez is ősi nevünk, török eredetű, s azt jelenti: fehér menyét.” c) „A Géza név . . . szintén ősi méltóságnevünk.” Azt hiszem, az aligha lehet vitás, hogy a c) pontba foglalt idézettel mindannyian egyetérthetünk. A b) idézettel ugyancsak egyetértek. A b) és c) idézetek együttese olyan fegyvert adhat a kezünkbe, melynek segítségével talán hathatósan, meggyőző erővel fordulhatunk az a) idézettel szembe, melynél — véleményem szerint — a cikkzó madár” kifejezést is elénk tálalta volna! Ha pedig ezt valóban megtette volna, akkor igen érdekes kapcsolatra tehetett volna célzást —nemcsak a „karvaly” és „Károly’ között, de — ezen túlmenően — KURUL-KArlUS és CAROLUS (KAROLUS) között is! Ezt Szilágyi Ferenc nyilván,, minden erejével el kívánta kerülni, hiszen célja nemcsak a „Turul" lealacsonyítása volt, hanem lehető elkerülése annak, hogy bárki is az olvasók közül — a szláv kapcsolatok helyett — magyar—avar—ostorok kapcsolatokra gondoljon! SARASDYNÁL (Szilaj Saroltnál) ezt nem kerülhette el, de KARALDY-ról már nem akart tudni és kimaradt fejtegetéséből a KURUL szó megemlítése is. Szóval, — mint látjuk, — Szilágyi a magyar „Károly” névszót közvetlenül a „karvalyból” származtatja. Érdekes, hogy „A magyar szó regényében”, — melyet ugyanő irt — egészen mást mond: „Király” szavunkat — ez már nem is meglepetés — a szlávok magyarokra való hatásának tulajdonítja: „Ennek a korszaknak nyelvi emléke a mai szókincsünkben is élő KIRÁLY (a szláv szó végső forrása a kiváló frank uralkodónak, Nagy Károlyinak a felnémet eredetű KAREL, KARL neve, amely szó szerint annyit jelent: legény, fiú szavunk”. (37. o.) Tehát — Szilágyi ellentmond önmagának! 1971-ben a „király” szó részben szláv, részben német-frank eredetű és igenis kapcsolatban van a „Károly” szóval! Tíz évre rá, Szilágyi már 189 fokban irányt változtatott! Most már elutasítja a „király” és „Károly” bárminemű kapcsolatát! Hol van ebből a zűrzavarból kifele vezető út?! Elsősorban meg kell jegyezni, hogy Szilágyi nem volt figyelemmel arra, hogy nem Nagy Károly császár volt a legelő, feljegyzett KÁROLY a világtörténelemben Kr. u. 687-ben II. Pepin (Pippin) döntő győzelmet aratott Tertry mellett abban a csatában, mely a hanyatlói Meroving Birodalom főnemesei között folyt. Ezzel a győzelmével „Austrasia” és „Neustria” felett biztosította uralmát. A birodalom egyedüli „majordomusa” lett. Most nem ez a katona politikai lépés érdekel bennünket, hanem If. Pepin házassága. Erről csak annyit tudunk, hogy a frank four — nyilván családja óriási felháborodására — összeállt egy „barbár”, „nem-keresztény” asszonnyal. Vajon ki lehetett ez az asszony? A neve, személye talán örökké ismeretlenségben marad, de származását illetően kialakulhat bennünk a bizonyíték határátáruló gyanú, ha eszünkbe, jut, hogy az úgynevezett „késő avarok” (kiket László Gyula már „elő-magyaroknak” nevez!) 670-ben, lerrója alaposan melléfogott. Tehát: „célpontunk” a „Károly” név — szerző szerinti’— magyarázatának jó cáfolata. Géza fejedelem (972—997) személyével kapcsolatban tán elfogadható Szilágyi Ferenc azon megjegyzése, mely szerint : a krónikákbeli GESA alakot németeben olvasták GEJZA-nak, illetve GÉZÁ-nak, noha GYEJSA lett volna a helyes olvasata, ill. kiejtése”. Most Géza nagyfejedelmünk házasságára szeretném irányítani az Olvasó becses figyelmét. Dr. Somogyi Ferenc elénk tárja a lényeget: „A fejedelem és a gyula megegyezését az akkori szokásaik megfelelően a fejedelem fiának, Gézának és a gyula lányának, Saroltának házasságkötése szentesíti.*’ („Küldetés”, Cleveland, 1973. 88. 0.) Géza tehát valószínűleg már atyja, Taksony utolsó éveiben vette feleségül a nagyhatalmú, erdélyi Gyula leányát. Itt nemcsak arról van szó, hogy e politikai házasság megóvja az Árpád-dinasztia és a Gyula-ház közti egyetértést, de — ezen túlmenően, — jó diplomáciai lépés volt, hogy a Róma felé hajló Géza nagyfejedelem és a bizánciorthodox keresztény hiten lévő Gyula-család összhangja, szövetsége biztosítsa az ország jövendő vallásfelekezeti békéjét is. „Szilaj Sarolt” ugyanis Bizáncban —valóságos orientális hercegkisasszonyként — nevelkedett. Most azonban nézzük meg közelebbről Gyula vezér (Győrffy György szerint: Tibütum unokája, Barka fia) leányait! Ugyanis nem egy leánya volt Gyulának, hanem — minimálisan — kettő! Sarolt volt az idősebb és Karold a fiatalabb. „Anonymus szerint Saroltnak Karold nevű nővére is volt. A török SAR-ALTY név jelentése: fehér hölgymenyét', a KAR-ALDY név: fekete hölgymenyétet jelent.” . (Győrffy György: „István király és műve”, Gondolat Kiadó, Budapest, 1977 , 60—61. 0.) Győrffy tehát igazolja Szilágyi Ferencnek általam b) alatt közölt idézetét. Szilágyi Ferencnek tehát igaza van: a francia „Charlotte” névvel kissé erőszakosan fordították az eredeti, törökőr, SARALDY nevet. Szent Istvánunk (Vajk) édesanyját ténylegesen, akkoriban „fehér menyét”-nek hívták.” Szilágyi azonban’— szerintem — jól tette volna, ha nagyobb figyelmet szentel SARALDY testvérbugára KARALDYRA, azaz a „fekete menyétre”! „Sara” éstörök nyelven „fehért” jelentett, „kara”, feketét. „Kara”: szláv szó hazai nyelvészeink legtöbbje előtt, — s, íme! — „Szilaj Sarolt” nővére a KARALDY névre hallgatott, ami — akkori török nyelven s nyilván majd minden ural-altáji nyelven — FEKETE MENYÉTET jelentett! A szó és jelentése bírtokában most már bátrabban ugorhatunk a b) idézetről a — célpontunkat képező a) idézetre. Ha most mégegyszer és alaposabban megvizsgáljuk az a) idézetet, láthatjuk, hogy Szilágyi tagadja a magyar KÁROLY névszónak a latin CAROLUS-sal való kapcsolatát, — a „Károlyt” a karvaly-madárral kapcsolja értelmileg össze, a karvalyt pedig a turullal azonosítja. Most ne ütközzünk meg túlságosan azon, hogy az ősmagyar mondák tiszteletreméltó totemállatát Szilágyi a sólyomfélék családjába tartozó, egyszerű, vándor-ragadozómadár színvonalára süllyeszti vissza. Nem első tapasztalat, hogy a Rákosi-idők „ideológiája” alapján és azért is, bizonyos hazai történészek, nyelvészek minden lehetőt elkövetnek, hogy régi „ideáljainkat” — a marxi-materializmus segítségével — lehetőleg a sárba lerántsák. Helyesebb lett volna a turul-karvaly Szavak agyonegyszerűsítő módszere helyett megmagyarázni a „KURUL” szó valamikori létezését és értelmét. Ezt Szilágyi — a máreltemlített ,ideológiai hatás” miatt — nem tette. Ha tette volna, akkor ezzel a KARALDY (fekete menyét) szó mellett mindgyárt a KURUL (KARÜLJ, azaz „fekete ragadohát II. Pepin ifjúkorában csatlakoztak az Avar Khaganátus népeihez, felfrissítvén, megerősítvén Baján khagán hajdan virágzó birodalmát. Az így megerősödött avarság közvetlen keleti szomszédja volt II. Pepin frank népének! Ha most ehhez a gyanúnkhoz még hozzáfűzzük azt, hogy II. Pepin és az ismeretlen (avar) asszony vadházasságából egy gyermek született, akit anyja gyermekkorában nem engedett megkeresztelni s akit — saját őstörök nyelvén — egyszerűen csak KARULU-nak (azaz: „fekete ölyvnek”) nevezett el, akkor nemcsak az válik egyre bizonyosabbá, hogy II. Pepin vadházastársa avar asszony volt, de — a már eddig „begyűjtött” KARALDY (feketemenyét) és KURUL (fekete ragadozó madár) melé most egy újabb őstörök rokonszóra találtunk, a KARULU-ra (azaz: fekete ölyvre), mely szó nyilvánvalóan a KURUL- nak egyik változata! Átadom most a szót átmenetileg Padányi Viktornak: „A KARULU név. . . furcsa és idegen jelenség nyugaton . . . Karulu házasságon kívüli fia volt apjának, Pipinnek, aki ismeretlen anyja környezetében nőtt fel. Hogy ez az anya ki lehetett, nem tudjuk, a KARULU név azonban tipikus turáni név, annyit, jelent, mint fekete ölyv.” (,,Denturagyaria’’, Transylvania Kiadó, 1956 , 59—51. o.) Érdemes még egy pillantást vetni az ismeretlen avar asszony és KARULU fiának történetére! — Mikor Pepin 714-ben meghalt, KARULU megszökött otthonról, — nyilván jogosan tartott az őt lekicsinylő, gyűlölő frank grófok bosszújától. Kis csapata erőssé növekedett, mikor szövetkezett a lombardokkal, elsőszámú katonai támogatója lett Szent Bonifácnak, a „németek apostolának”. Ezidőtájt KARULU már keresztény lett — s mi sem volt,, egyszerűbb, mint az, hogy a keresztségben eredeti avar nevét egy latinos„S” betűvel toldották meg! így LETT KABULUBOL KAROLUS (latinos írással CAROLUS, német, népszerű használattal KAF.L). — azeteő Károly a világtörténelemben: A frankok legnépszerűbb hőse lett, a harctéren i-ei-lie-eLeanekbizonyult. így nyerte el honfitársaitól a „MARTEL” melléknevet, („Martél”: kalapácsot jelent), hiszen ő lett a szaracének kalapácsa! Legnagyobb győzelmét Kr. u. 732-ben érte el Tours városánál, ahol megakadályozta az arabok előretörését. Győzelmével megvédte az európai kereszténységet és valóban történelemformáló erővé lépett elő. íme: így vált KARULU-ból, az avar aszszony fiából Martei Károly, a keresztény hős, a szaracének kalapácsa! De a történetnek ezzel még mindig nincsen vége! Martei Károlynak két fia volt. Az idősebb, Karlomán, Auszasia majordomusa lett, a fiatalabb, III. Pepin — a frankok királya (747—768). Ennek a III. Pepinnek (kit feltűnően alacsony termete miatt — hiába: nagyanyja avar fajtájára ütött.. . — „Kis” Pepinnek nevez a történelem), — már 742-ben fia született, aki ismét a SAROLU(S) nevet kapta,— ezúttal a keresztségben! Második keresztnévként — a „pogány hangzású” Karolus elensúlyozásaként — az akkor divatos „Magnus” névvel ruházták fel. („Magnus" nagyot jelent, de ebben az esetben ez nem jelző, hanem második keresztnév). A kis Karolus (Carolus) Magnus felnőtt, 768-ban már az egyesített Frank Birodalom királya volt és 800-ban III. Leó pápa megkoronázta őt Rómában a történelem első német római császárának! Mindezek után, azt hiszem, most már minden kedves Olvasóm tisztában van azzal, hogy Karolu(s) Magnus, a nagy frank király és német-római császár azonos azzal az uralkodóval, ki az angol könyvekben “Charlemagne” néven ismeretes s ki a magyar nyelvű történelemkönyvekbe „Nagy Károly” néven vonult be. Szilágyi Ferenc tehát tévedett: ■. 1) Megemlíti „Saroltát”, kit — helyesen — nem azonosít a francia Charlotte-val, de érthetetlenül elhallgatja azt, hogy SARALDY (fehér menyét)-nek egy KARALDY (fekete menyét) nevű nővére volt. 2) Célzást tesz rá, hogy a „turul”-nak valami köze van a „karvaly” szóhoz, de elhallgatja, — elfelejti, — hogy a kapcsolat onnan ered, hogy a „turul” valójában a KL’RUL-ból származott, amely „fekete ragadozó madarat” jelent s — természetesen — ezzel rokonszavaink a „karuly” és a „karvaly” is. Kár, hogy erről nem ír, hiszen ebből világossá válna az, hogy a „Kara” szó nem szláv, hanem östörök eredetű! 3) A „Károlly” névszót 1971-ben írt művében még öszszefüggésbe hozza a „király” szóval és német-szláv kapcsolatokra utalva Nagy Károlyt is megemlíti, de 4) jelen tanulmányomban hírert cikkében már határozottan tagadja azt, hogy a „Károly” névszónak bármi köze volna a „ Carolus ”-sal! Azt közvetlenül, — bár magyarázat nélkül — a „karvaly” szóval kapcsolja össze. Ezen utóbbi tételével ugyan tényleg nem sokat tévedett, hiszen a KAROLY-szó valóban kapcsolatban volt a ,,karily”, „karvaly” szavakkal, — hiszen „fekete ölyvet” jelentett! Ugyanez a „fekete ölyv” azonban — s erről Szilágyi Ferenc máig nem akar tudni — MÁS IRÁNYBAN forrása lett a KAROLUS névnek, mely Karl, Carlo, Carlo, Charles és KÁROLY NÉVEN került később többmilliónyi gyemnek keresztlevelére — később fejfájára! ói Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az “NBN” Rádió és Televízióállomás Magyar rádióműsorai: Cleveland és környékén Minden nap, délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Cleveland környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televízióműsorait a “Cleveland Area Cabletelevision” 33-as csatornáján láthatják. Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővebb felvilágosításért hívja az “NBN” Rádió- és TV- állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Cím: NBN Rádió/TV 11916 Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 MOZSI FERENC: Idegkötélen A sikeres első és második kötet után (A képzelet kertjeiben, Los Angeles, 1974 — elfogyott. Földközelben, New York, 1977 — még kapható), megjelent a legújabb 160 oldalas versválogatás, SERES JÓZSEF (Toronto) művészi illusztrációival. Ara vászonkötésben: 12 dollár, puhakötésben: 8 dollár, mindkettő művészi borítólappal. Postaköltségre 1 dollárt számítunk. Megrendelhető a szerző címén: FERENC J. MÓZSI 530 W. Surf Street, Apt. 384., CHICAGO, IL 60657, U.S.A. Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh MEGJELENT: ransylvania and the Hungarian—Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard bound 08.00 ■omody István: Szemben a Sorssal ........................ i O0.Ű0 Vass: Deadly Fog at Dead Man’s Landing, novel ...... t 500 1 vass: Hungarian Legends, illustrated, second .edition, • cloth ...............JJO.Oűj Kaphatók mg?“ 1ml MAGYAR NYELVEN: Cörök: Településtörténeti Tanulmányok........... ... . «inm Válogatott Magyar Népmesék, Illusztrálva SlOOU Vass: A láthatatlan lobogó, versek . i á'm ■Vass: Erdők Könyve .............] 8 on ffass: Ember az országút szélén, regény ... • norm ■Vass: Magyar örökségünk ....................... { ,00 8tass: Kard és Kasza II. Szemtanúság........... .... ’ tii'm STOL NYELVEN HOl,ember Partján’ f SM; Baross: Hungary and Hitler _______________1 *400 Chaszar: Decision in Vienna .j___________________ 110 00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania ,, «IQ Q. I Haraszti: Origin of the Rumanians .......f * Is nr» Jobbágy: Hungarian Folk Dances, illustrated'~ZZ 1 700 Kisjókai: Counsel for the Defense, novel ................ t 5*0» Major: American—Hungarian Relations 19I8—Í944 "." jinno Nanay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania ........................a......................................................W «to« Szemák: Living History of Hungary ................. ...J • jqu Szilassy: Revolutionary Hungary ...._......1 408 Varga: Human Rights in Hungary .....|........... '”** « .QQ Wagner: Toward a New Central Europe7a wnpi' 1 w!*um i......i........•:....■........................................-.......... $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage .......................... (200 Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrated ”7” (10 00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania] kötve ..............1 ( 5.(10 fűzve....(400 Vves de Daru vár: The Tragic Fate of Hungary ____ t g’oo '.athureezky: Transylvania, Citadel of the West ( 400 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése meüett portómentesen: AMERICAN HUNGARIAN LITERARY GUILD Rt. 1, Box. 59 ASTOR, FLORIDA, 32002, USA Érdekességek * Betörtek a párizsi metró egyik irodájába, ahonnan 400 ezer frank értékű metróautóbusz bérletjegyet loptak el. (Le Matin) * Terjed Spanyolországban az eddig ismeretlen eredetű tüdőgyulladás. Ez azonban feltehetően nem azonos a századunk első felében garázdálkodó spanyolnáthával. A madridi kórházakban jelenleg ezerbeteget ápolnak. A szomszédos Portugáliáiban ugyancsak sok esetet jelentettek. (ABC) Gigi, a gorillabébi a stoneham-i (Massachusetts) állatkertiben született. Az örvendetes esemény olyan ritka és nagy jelentőségű volt, hogy meghívták táborait’ Schildkraft pszichológust , Járome Federschneider nőgyógyászt a bostoni kórházból. Ugyanis szinte kivételes, hogy a fogságban tartott gorilla utódat hoz világra. (Baltimore Sun) iiumiiiminiiHuiiiiuiiiiiiimiiiiatiiiiiiiHuiiiiiiiiiiimniiiuiiiiiiiuniuiiifliiiiiioiiiiuiiiuiuiifliuiiaiininiiiniiuuiaiiiaiiiuiminiiiiiiiiniiiimniiiiiiiiimiiiiiiiniinummmiiiiiiii Kétrészes nagyítót adunk új egyéves előfizetőinknek valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új egyéves előfizetést szereznek. Megrendelem a Magyar Élet-et NÉVCÍM: Mellékelem az előfizetési díjat egy évre. Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet címére küldeni. • Alcina Avenue, Toronto, Ont., MCG 2E8, Canada kiállított csekk, vagy Money Order formájában. Kérem küldjék a.......................... »A harmadik világháború tör-Mnyvat, vagy nagyítót. Regicide in Marseille”. ...................... Az új előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal postázza — vagy a nagyítót, vagy a kívánt könyvet, a megadott címre. aláírás A Magyar Élet előfizetési díja egy évre 20 dollár. Félévre 12 dollár. Ha a nagyító helyett könyvet mvambusan, az alábbi négy könyv közül lehet választani: 1. Kenéz Zsuzsa: „Irsai Kartársnő” — 2. Acsay E. László: „Save the Splendor of Budapest” — 3. Magyar Sándor.