Nimród, 1972 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-10 / 1. szám
A VÁLASZTÁSOKRÓL írta: Dr. Kaller Mihály Az Országos Választmány 1971. november 19-i ülésén 1972 első felére kitűzte az esedékes választásokat. — A vadásztársaságok közgyűléseit február — március ; — a megyei küldöttközgyűléseket április; — míg az Országos Küldöttközgyűlést május végén, június elején kell megtartani. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének, a vadásztársaságoknak fontos alapelve, éltető eleme a demokratikus centralizmus. A magyar vadgazdálkodás és vadászat nemzetközileg elismert sikere, főleg a vadászok társadalmi munkájának, az őszinte vitáknak, a határozatok egységes, szervezett végrehajtásának és a választott vezetők szorgalmas, hozzáértő tevékenységének köszönhető. A Szövetség és a vadásztársaságok működése alapszabályszerű, állandóan érvényesül és fejlődik a demokratizmus. Megítélésünk szerint a demokratizmus érdemi és gyakorlati megvalósításának fontos feltétele a centrális akarat érvényesítése is. Az Országos Választmány megállapította, hogy a Vadászszövetség és a vadásztársaságok sajátos egyesületek, ahol a rend, a fegyelem és számos kérdésben a végrehajtás vitamentes, egyértelmű megkövetelése rendkívül fontos. Fegyveres sportegyesület, ahol a vadászok tulajdonában 30 ezernél több fegyver van és évente 6—7 millió lövést adnak le a szabadban lőtéri biztosítás nélkül, rendszerint több ember jelenlétében, mozgás közben. Vadászaink felelőssége nemcsak a vadászatban, hanem a vadgazdálkodásban is jelentős, hiszen a kezelésükben levő területen közel 700 millió forint értékű vadállomány él. Egy vadász átlagosan több mint 30 ezer forint társadalmi vagyonért felelős. A vadgazdálkodásnak is meghatározott célok, tervek alapján, fegyelmezetten, a társadalmi szükségleteknek megfelelően kell alakulnia — éppen ezért fontos a tervek, határozatok maradéktalan végrehajtása. Az előző választások óta sokat javult a vadgazdálkodás és a vadászat színvonala, a rend, a fegyelem, az egyesületi élet. Szórványosan mégis előfordul a demokratikus centralizmus rossz értelmezése, gyakorlati torzítása. Néhány kirívó körülményre hívjuk fel a figyelmet: — Vannak vadásztársaságok, ahol állandóan cserélik a vezetőket vagy ennek másik véglete, néhány ember szinte korlátlanul uralkodik, büntetlenül szabálytalankodik, sőt egyes helyeken hozzányúlnak a közös vagyonhoz is. — Más vadásztársaságoknál, a demokratizmus jelszavával végtelen demagógia uralkodik, a tagoknak senki sem jó, aki rendet, fegyelmet akar; minden felesleges és rossz, ami nem szolgálja önző, kapzsi, egyéni érdekeiket. Az ilyen vadásztársaságoknál kellemes szórakozás helyett a vadászat idegtépő embergyűlöletté fajul, a végeredmény pedig, hogy az értékes vadállomány sínyli meg a belső bajokat. A Vadászszövetségnek, a vadásztársaságoknak, de minden vadásznak is legszemélyesebb érdeke, hogy jól képzett, becsületes vezetőségek legyenek. Az újjáválasztás során a vezetőtestületek erősödjenek, a vezetés állandósuljon, hogy képes legyen a szakmai feladatok megszervezésére és teljes felelősséggel történő végrehajtására. VADÁSZTÁRSASÁGI KÖZGYŰLÉSEK A közgyűlések sikere a jó előkészítéstől, a napirendek tartalmától, az intézőbizottságok irányító, szervező munkájától függ. Javasoljuk, hogy a közgyűlések tárgyalják meg az intézőbizottság, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság beszámolóit a végzett munkáról és a főbb feladatok meghatározására előterjesztett javaslataikat, a vadásztársasági alapszabály elfogadását és válasszák meg az intézőbizottságot, ellenőrző és fegyelmi bizottságot, valamint a megyei küldötteket. 1. Az intézőbizottság, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság beszámolója a végzett munkáról, a főbb feladatok meghatározása A beszámolók az elmúlt három-négy év munkájának elemzését tartalmazzák. Az INTÉZŐBIZOTTSÁG beszámolója feltétlenül foglalkozzék az alábbiakkal: — A vadászterület vadeltartó-képességéhez viszonyítva hogyan alakult a vadállomány minősége, mennyisége, szerkezeti összetétele. — A vadgazdálkodás gyakorlati kérdései, így pl. a vad etetése, őrzése, védelme, a hivatásos vadászok munkája, a legszükségesebb eszközök biztosítása, vadmentés, vadkárelhárítás, nem utolsó sorban a területen működő mező- és erdőgazdasági üzemekkel való kapcsolat és a vadgazdálkodási társulás helyzete. — A vadászat értékelése. Évente mennyi vad került terítékre, a vadászat összhangban volt-e a vadgazdálkodással, a felesleges selejti-nagyvadat és sutavadat kilőtték-e, a fácánkakas kilövését teljesítették-e stb. A vadászok magatartása, a vadászati szabályok megtartása, a rend és a fegyelem biztosítása hogyan alakult. Bírálni kell a vadászati szabálytalanságokat, részletesen értékeljék a vadászat helyzetét ott, ahol súlyosabb szabálytalanságok, esetleg balesetek fordultak elő. A példamutató vadászokat meg kell dicsérni, munkájukat elismerni. A kompetencia, a vadászrész megfelelt-e a vadászati szabályzatnak és a vadásztársaság pénzügyi helyzetének. Értékeljék a vadértékesítés eredményeit, lehetőségét és a teljesítést, az élő és lőtt vad eladását és a bérkilövést. — A pénzügyi és gazdasági helyzet értékelésénél részletesen foglalkozzanak a vadásztársaság bevételeinek forrásaival és a kiadásokkal. A kiadásoknál elsősorban a korszerű vadgazdálkodásra és vadvédelemre fordított összegeket vizsgálják alaposan. A beszámoló foglalkozzék az egyesületi élettel is. Szóljon a vadásztársaság alapszabályszerű működéséről, a tagok munkájáról, tevékenységéről, pl. hogyan vesznek részt az egyesületi életben, a kollektív munkában, jogaik érvényesítése mellett teljesítik-e kötelezettségeiket. Számos helyen kifogásolják ugyanis, hogy egyes vadászok nem érnek rá a közös munkában részt venni, ugyanakkor vadászatra bőven van idejük. Foglalkozzanak a területhez és vadállományhoz viszonyítva a vadászlétszámmal, vizsgálják meg a felvételi lehetőségeket, őszintén tárják fel a közgyűlésen is a számos helyen tapasztalható befeléfordulást, a felvételek előli elzárkózást. Megjegyezzük, hogy a külföldi tapasztalatokhoz képest Magyarországon van egységnyi területre számítva a legkevesebb vadász. Értékeljék a vadászjelöltek oktatását, állami vadászvizsgára való előkészítésüket, a vadászok továbbképzését, a sportlövészet alakulását. Az intézőbizottság minden olyan fontos kérdést értékeljen és terjesszen a közgyűlés elé, amely a közös működés és fejlődés szempontjából fontos. Végül készítsen határozati javaslatot, amely hosszabb távra meghatározza a vadásztársaság főbb célkitűzéseit. Az ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG jelentése foglalkozzék a vadásztársaság belső életében tapasztalt javulással, ugyanakkor őszintén tárja fel a hibákat is. A beszámoló tartalmazza, hogy a vadásztársaság alapszabály szerint működik-e, a határozatokat hogyan hajtják végre, a pénzügyi és gazdasági helyzetük megfelel-e a célkitűzéseknek és a szabályzat előírásainak, a vagyonkezelés hogyan van biztosítva. A jelentés szóljon az ellenőrző és az intézőbizottság kapcsolatáról, nem utolsó sorban arról, hogy az ellen 2