Nimród, 1993 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-10 / 4. szám
HAJDÚ-BIHAR MEGYE A Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán 1975 szeptemberében kezdődött el a vadászat-vadgazdálkodás fakultatív tárgy oktatása, dr. Kiss István intézetigazgató kezdeményezésére. Az elméleti képzés Termann István FEFAG igazgató irányításával indult. 1977-től Szabó Pál, Hajdú-Bihar megyei vadászati felügyelő vette át az előadások szervezését, míg a gyakorlati képzés lebonyolítását dr. Béri Béla, az Állattenyésztési Tanszék oktatója végezte. A tanvadászatok (réce, fácán) és nyúlbefogások, illetve a skeetlövészetek a DATE Tangazdaság és a környező vadásztársaságok területein történtek. 1985-től a tárgy irányítását és az elméleti képzés egy részét Bujdosó Attila, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese végezte. A külső előadók szervezése és a gyakorlati oktatás lebonyolítása továbbra is dr. Béri Béla irányítása alá tartozott. A DATE Állattani Tanszéke 1987-ben vette át a vadászatvadgazdálkodás fakultatív tárgy oktatását. A Palotás Gábor vezetésével megvalósuló képzés a vadászati szakemberek szélesebb rétegeit vonta be az előadások megtartásába, és nőtt a gyakorlati képzés ideje is. A vadászati állattan ismertetését Palotás Gábor, a természetvédelmi ismereteket Juhász Lajos oktatta, míg a vadgazdálkodás elméleti alapjait Hajdú-Bihar megyei vadásztársasági elnökök, vadászmesterek, Almássy Károly megyei vadászati felügyelő, Papp Zoltán megyei fővadász és a FEFAG szakemberei. Itt is bekapcsolódott a képzésbe Bujdosó Attila és meghívást kapott előadások tartására Köliis Gábor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékének vezetője, a vadtakarmányozás, vadföldgazdálkodás elismert szakembere. A gyakorlati képzés helyszíne a Hortobágyi Állami Gazdaság vadászterülete és a DATE Tangazdaság volt. A két féléves oktatás után a hallgatók vadászvizsgájukat a megyei vadászati felügyelő, a megyei fővadász, a rendőrség képviselője és az Állattani Tanszék vezetője előtt tették le. Több hallgató egyetemi szakdolgozatát vadgazdálkodási témakörökből írta. A 3/1990-es Földművelésügyi Minisztérium rendelete, mely az agráregyetemeken fakultatív tárgyként oktatott vadgazdálkodásból tett vizsgát az egyetemi oklevéllel együtt felsőfokú szakképesítésnek ismerte el, új lendületet adott a tárgy oktatásának. Az Állattani Tanszéken folyó vadbiológiai kutatásokba bekapcsolódtak a hallgatók, ezáltal jobban elmélyülhettek egy-egy részterület ismeretanyagában. A vadgazdálkodási üzemek látogatásával és táborok szervezésével igyekezett a tanszék felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az egyetem elvégzése után vadászati szakemberként tudjanak dolgozni. Évente eddig 30-30 egyetemista vizsgázott sikeresen a vadászat-vadgazdálkodás tárgyból. 1992. szeptember 1-jétől négy féléves fakultatív tárgyat hirdetett meg az Állattani Tanszék. A második évfolyamtól induló képzés első (intenzív) részében december hó közepéig heti négy óra előadást és két óra gyakorlatot tartottunk. Itt megismerkedhettek a hallgatók a vadászati állattan alapjaival, a vadászat jogi és szervezeti ismereteivel, a balesetek megelőzésének szabályaival, a biztonságos fegyverhasználat és fegyvertartás feltételeivel. Alapismereteket kaptak a különböző vadfajok vadászati módjairól, a fegyver- és tölténytípusokról, vadászkutyákról és a trófeák elbírálási szempontjairól. A gyakorlatok során üzemlátogatásokon, illetve kispuska- és koronglövészeteken vettek részt. December közepén állami vadászvizsgát tettek, majd a rendőrség képviselői előtt bizonyították fegyver- és jogismereti tudásukat. Az így szerzett vizsgák birtokában a következő három félévben már hivatalosan gyakorolhatják a fegyverhasználatot a tanvadászatok, dúvadirtások és a nyári vadászati gyakorlat alatt. A három féléves oktatás alatt heti két óra előadás és két óra gyakorlati képzés során a diákok részletes és mindenre kiterjedő ismeretanyagot kapnak a vadgazdálkodásról. A tananyag egyes fejezetei: • Részletes és fajokra kiterjedő vadászati állattan, amely tartalmazza a legutóbbi vadbiológiai kutatások eredményeit is. (Ennek során meghívjuk a társintézmények szakavatott oktatóit, kutatóit előadások tartására.) • Vadegészségügy - vadbetegségek - higiéniai ismeretek (állatorvosok előadásában). • Élőhelyismeretek, vadföldgazdálkodás, vadtakarmányozás. • Az erdő-és vadgazdálkodás kapcsolatai, erdőgazdálkodási alapismeretek. • A hivatásos vadász feladata, a vadászat tervezése, előkészítése, a vadászatvezető jogai és kötelezettségei. • Trófeabírálat, a trófeák kikészítése, bemutatása. • Vadászkutyafajták, a kutyák nevelése, idomítása, törzskönyvezés, munkavizsga. • A vadgazdálkodás tervezése, állománybecslés, ivar- és kormegoszlás fajonként, éves és távlati tervek készítése. A hallgatók a nyár folyamán a lakóhelyükhöz közel eső vadásztársaságnál, vadgazdálkodási egységnél kéthetes gyakorlaton vesznek részt, melynek során szakmai vezetőjük a gazdálkodó egység vadászmestere, illetve fővadásza lesz. A negyedik félév végén 30 oldalas szakdolgozatot védenek meg, vadászati ütemtervet készítenek, majd az FM Vadászati és Halászati Önálló Osztályának képviselője, valamint a Hajdú-Bihar megyei illetékes vadgazdálkodási szakemberekből álló vizsgabizottság előtt vizsgát tesznek és felsőfokú képesítést tanúsító bizonyítványt kapnak. P. Z. MEGYÉK FÓRUMA Vadgazdálkodási oktatás a DATE-n 33