Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-28 / 22. szám

mA MI SZAKÁCSKÖNYVÉBE öt kiskorú gyermeket ellátni, emellett alkalmazásban lenni, valóban jó munka­­szervezést, megfontolt, ésszerű háztartásvezetést és takarékos beosztást igényel. Tallóson (Tomasikovo), a Karácsony családban Mária asszony e nélkül nem tudná betölteni hivatását; a falu egészségügyi központjában nővér, nyolc órától fél ötig tart a munkaideje. — A háztartásvezetést anyámtól tanultam — mondja. — Szerinte mindig kell a házban lenni olyan élelmiszernek, amivel a családot és a váratlan vendéget is jól tarthatjuk. Ilyen a konzerv. Persze a falusi konzerv otthon készül, abból, ami a kertben megterem. Két sertést vágunk, füstölésre alig hagyunk belőle. Amit csak lehet tartósítunk, hurkát, kolbászt, húst, ugyanúgy a baromfit is. Reggel Karácsonyéknál négy gyerek ül asztalhoz , a legidősebb idén érett­ségizik, ő csak a hét végén jár haza. Ha lehet friss péksüteményt kapni — falun ez nem mindig sikerül —, vaj, pástétom, különböző kenők, dzsem, méz kerül rá. Ehhez tej, kakaó, tejeskávé — ki mit szeret. Ha megszáradt a kenyér, reggelire tojásba mártva bundáskenyérként szívesen megeszik a gyerekek. S ha nincs péksütemény és a kenyér is elfogyott, Mária asszony gyorsan kikever négy tojást, piskótatésztát készít. Kakaóval eszik a gyerekek, és tízóraira is jut belőle. Tízóraira idény szerint retek, paprika, paradicsom, gyümölcs kerül a táskába. Néha keksz. A gyerekek az iskolai konyhán étkeznek. A szülők — a férj a szövetkezetben dolgozik — délben nem esznek meleg ételt, ezért a vacsorafőzés egy nap sem maradhat el. Hogy melyik nap mi kerül az asztalra, az attól függ, milyen volt az ebéd az iskolában. Ha ott tésztát ettek a gyerekek, este hús, főzelék készül. A vasárnapi asztalról nem hiányozhat az édesség. Most például a puncsos szelet a sláger, előtte hetekig narancsszeletet és nanukszeletet kellett sütni. A madártejet, pudingot befőttel, tejszínhabbal már maguk is elkészítik. A szombati és a vasárnapi menü friss húsból készül. Az ebéddel együtt a vacsorának való is, grillezett csirke, fasírozott, egybesült hús, hogy a délutánt már ne kelljen a konyhában tölteni. A mixer, a kukta, az edények mindennapi segítőtársak. És a gyerekek is. Burgonyát, zöldséget tisztítanak, diót, mákot őrölnek, tésztát kevernek, elmoso­gatnak. — A házilag tartósított élelmiszerek közül gyermekeim nagyon szeretik a GOMBÁS HÚST Mindig van otthon gomba. Nyáron friss, télen konzervált vagy szárított. A hagymát zsiradékon megpirítom, hozzáteszem a felszeletelt gombát, majd megpárolom. A húst úgy készítem elő, mint a cigánypecsenyét, sózom, borso­­zom, és mindkét oldalán kicsit sütöm. Ráteszem a gombára, felöntöm vízzel és együtt párolom tovább. Ha tejfölt teszek bele, rizzsel, ha paprikásan készí­tem, liszttel besűrítem, mustárral ízesítem és burgonyával tálalom. Gyakran készítek CITROMOS CSIRKÉT ! Sárgarépát, petrezselymet tisztítok és vízzel felteszem főni. Borsot, sót, kevés paprikát teszek hozzá. A nyers csirkedarabokat megsózom, majd vajon átsü­töm. A zöldséget leszűröm, a levét ráöntöm a húsra, ebben puhára főzöm. Egy citrom levét elkeverem 1 doboz tejföllel, 1 kanál sima liszttel, ráöntöm a húsra. A tetejére petrezselyem zöldjét szórok. Ha úgy látom, hogy nem fogy el egy­szerre, a petrezselyem zöldjét csak a tányérra szedett ételre szórom, mert ha tovább áll, megbámul. A zöldséget körítésként használom. Nálunk a szaftos húsok a kedvencek, a száraz, zsírban sülteket nem szeretik a gyerekek. Inkább a LECSÓS HÚST Megpirítom a hagymát, paprikázom, rárakom a szeletekre vágott húst, sózom, borsozom, a lecsó levével felöntöm. Ha puha, ráöntöm a lecsót, felfőzöm és burgonyával tálalom. A zöldség- vagy gulyásleveshez szombatként a gyerekek kérik a LANGOST 1 kg sima lisztből készítem, ehhez adok 2—3 darab összetört burgonyát, fel­futtatott élesztőt, sót, kevés margarint vagy olajat, eldolgozom és hagyom kelni. Kis gombócokat formálok belőle, a kezemen kinyújtom és forró olajon kisütöm. Sós fokhagymával megkenem és azonnal fogyasztják. Kelt tésztából készítem a PAPSIPKÁT Ha megkelt a tészta, kinyújtom, 10 X 10 cm-es kockákra vágom, mindegyik közepébe teszek egy halom túrót, amit tojássárgájával, vaníliás cukorral, mazsolával keverek össze. A tészta négy sarkát összefogom, kissé megnyomko­dom, bekenem tojássárgájával és pirosra sütöm. El kell még mondanom a GYÜMÖLCSÖS PITE receptjét is, mindenféle idénygyümölcsből készíthető, télen befőttből is. Kelt vagy vajastésztát készítek, tepsi nagyságúra kinyújtom úgy, hogy oldala is legyen. Erre szórom rá a gyümölcsöt, például nálunk az almát nem szeretik a gyerekek, úgy etetem meg velük, hogy tésztára teszem. A tésztát kicsit meg­sütöm, aztán lekvárral megkenem, rárakom az almát — cukorral, vaníliával, fahéjjal megszórom a lereszelt almát — vagy bármely gyümölcsöt — és tovább sütöm. A maradék tojásfehérjékből habot verek, a megsült tészta tetejére rakom, s még egy kicsit visszateszem a meleg sütőbe. A gyerekeknek üdítő italként saját készítményű ribizli-, meggy-, cseresznye­­szörpöt adok szódával. Mindig ott áll a kétliteres edény hársfa- és csipkebogyó­tea keverékével, mely üdít és egészséges is. Karácsonyáé a három legkisebbel Levelezőink írják Tömegszervezeteink tevékenységéről, a választási program teljesítéséről, évfordulók megünnepléséről, kiváló munkát végző asszonyokról írnak levele­zőink. NAGY MIHÁLY a hidaskürti (Mostová) Vörös­­kereszt alapszervezet tevékenységéről számol be: „A szervezetnek 250 felnőtt és 200 iskolás korú tagja van, sokoldalú munkát végeznek a faluban, s ez elsősorban a jól szervező vezetőségnek és MUDr. Szalay elnöknek köszönhető, akik aktivizál­ják a tagságot. A véradónapokat ünnepélyes kere­tek közt rendezik meg, évről évre nő a véradók száma, akiknek példát ad a szervezet tíz példás véradója és a Jánsky-emlékérem várományosai. A tagság részt vesz a falu fejlesztésében, gondoz­zák az idős és beteg polgárokat. Minden évben meglátogatják a kosúti (Kosúty) öregotthon lakóit, megajándékozzák őket, elbeszélgetnek velük, kul­túrműsorral szórakoztatják őket. A szervezet tag­jai a múlt évben több mint ezer óra társadalmi munkát végeztek az efsz-ben a szőlő és cukorrépa betakarításánál, valamint a­z akcióban épülő óvoda és cukrászda munkálatainál. A kulturális tevékeny­ségből sem maradnak ki, többségük tagja a nő­szervezetnek és a CSSZESZ-nek, kirándulásokat szerveznek, egészségügyi előadásokat tartanak szülői értekezleteken, az iskolában, az óvodában, a Színházlátogatáson is részt vettek, Bratislavában, illetve Budapesten. Idén a SALIMA ’80 kiállításra készülnek, hazánk felszabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére pedig 500 brigádóra ledolgozását vállalták.” BELÁNYI JÁNOS a zsélyi (Zelovce) nőszervezet tevékenységéről küldött tudósítást: „A zsélyi nő­szervezet a legjobbak közé tartozik a járásban. Kis­­simonyi János, a hnb elnöke csak dicsérő szavakat mondott az asszonyokról. Hogy miért? Azért, mert az utóbbi öt évben a választási program keretében a legtöbb társadalmi munkát ők végezték. Dolgoz­tak a szolgáltatási ház építésén, virágokat és dísz­fákat ültettek ki, segítettek a szövetkezet kertésze­tében és a takarmánybetakarításnál. Tavaly össze­sen ezerhatszáz órát dolgoztak. Az alapszervezet nyolcvan tagú, segítségükre mindig számíthatnak a hub tanácstagjai. A vezetőségi tagok közül név szerint is meg kell említeni Balázsik Máriát, Kis­­kovács Ilonát és Ziváková Helénát, aki öt év óta vezeti a tizennégy tagú éneklőcsoportot, mely leg­gyakrabban a pát rendezvényein szerepel. De a kultúrházban is gyakran fellépnek, nőnapi ünne­pély, gyermeknapi rendezvény nem múlhat el nél­külük. Keller Mária tanítónő, a polgári ügyek testületének elnöke, példás politikai-nevelő munkát végez. Az egészségügyi előadások színvonala is jó, és rendszeresen dolgozik a szervezet olvasóköre. Minden évben bekapcsolódnak az SZNF tiszteletére kiírt járási virágkiállítás szervezésébe, a csokor­kötési versenybe, melyen tavaly Smindtová Zlatica­­ tanítónő „Tüzek az erdőben” virágkompozíciójával első díjat nyert. Az idei gyermeknapon a stránskói gyermekott­hon kis lakóinak meglátogatása és megajándékozása lesz a legfontosabb feladatuk.” ,.A nagysallói (Tek. Luzany) CSEMADOK tag­sága nemrég emlékezett meg a 131 évvel ezelőtti győztes nagysallói csatáról, az 1848—1849-es sza­badságharcról, Klapkáról, a forradalmi márciusi ifjak kezdeményezéseiről. A kultúrházban a CSEMADOK kultúrcsoportja „Dallal, tánccal, muzsikával” című műsorával szó­rakoztatta a közönséget a felszabadulási ünnepsé­gek és V. I. Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletére. Sikerrel szerepelt a műsorban a Kék szivárvány menyecskekórus, az alapiskola tanulói és Kósa József zenekara” — írja HŐNYI LAJOS. „Szemet gyönyörködtető látvány fogadta a munka ünnepe előestéjén, a lampionos felvonulás után,­ a somodi (Drienovec) kultúrház kistermébe látoga­tókat. A nőszervezet kézimunka-kiállítással köszön­tötte május elsejét és felszabadulásunk 35. évfor­dulóját. A négy napig tartó kiállítást háromszázan tekintették meg — írja FARKAS RÓZSA. — A százhúsz tagú nőszervezet a falu legerősebb tö­megszervezete, két olvasókörük van, egy magyar és egy szlovák nyelvű. Énekkaruk ott van minden püt-rendezvényen, és aktív szervezői a névadónak, arany- és ezüstlakodalmaknak, az öregek napjának. A faluszépítésből is kiveszik részüket, díszfákat, virágokat ültetnek. Huszonnyolc anyuka gyakorol gyermekével a spartakiádra.

Next