Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-02 / 18. szám

nógrádi . *.! ' proletárjai« egyesüljetek! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. MÁRCIUS 2. Már a tavaszra készül, saját erőhozzájárulással új istállót épít. Bokor termelőszövetkezeti község A kis község határát itt-ott még hófoltok tarkítják, de a szorgalmas szövetkezeti pa­rasztok már a tavaszra ké­szülnek. Hét fogat trágyát hord... A völgyön túl, a 26 holdas akácerdőben ötven tag szor­goskodik: férfiak, asszonyok, fiatalok ritkítják az erdőt. Vi­dám kedvükben vannak va­lamennyien. Itt van köztük a szövetke­zet fiatal agronómusa, Miha­­lik elvtárs is. — Nemrég kaptuk meg az erdőt — újságolják —, legelő lesz. Kitisztítjuk a haszonta­lan tövisektől, cserjéktől, az­után ritkítjuk a faállományt is. 44 köbméter fa kiterme­lésére kaptunk engedélyt. A gazdaság profiljára te­relődik a szó. — Fő termelési ágnak az állattenyésztést és a szemes­­takarmány termesztést válasz­tottuk. Erre van itt a legked­vezőbb természeti, gazdasági s üzemi adottság — magya­rázza s megjegyzi —, a ma­jorhely még nincs kijelölve, de már készülünk egy új is­tálló megépítésére, amelynek költségeit nagyobbrészt mi vállaljuk. Eddig 80 köbméter homokot termeltünk, s ha végzünk az erdő tisztításával, hozzáfogunk a szükséges 500 köbméter ikő kitermeléséhez a saját kőbányánkból. Öröm hallgatni a szavát, hiszen kifejezi a megváltozott életet, a közösségben rejlő hatalmas erőt s a szövetke­zésbe vetett rendíthetetlen hitet. ---------------- o ^----------------­ Áttérnek a jövedelmezőbb állattenyésztésre — 30 SZARVASMARHÁT HIZLALNAK AZ IDÉN — Az érsekvadkerti Tartós Béke Termelőszövetkezetben a jövedelem jó részét az el­múlt esztendőben még a nö­vénytermesztés adta, és csak a kisebb része adódott az ál­lattenyésztésből. Mintegy 170 ezer forintot kaptak a le­adott aprómagért. Negyven­ötvenezer forintot jelentett a dohány is­ Az idei esztendő azonban már változást hoz e téren is-A termelőszövetkezet jö­vedelmének nagyobbik ré­szét az egyre fejlődő ál­lattenyésztés biztosítja majd. Sikerült megfelelő takar­mánymennyiséget biztosítania és így az állatlétszám foko­zatos növekedése mellett sor kerülhet az idén az állatho­zamok növekedésére is. A tej­hozam emelése mel­lett nagyobb mértékben fog­lalkozik az eddiginél a ter­melőszövetkezet szarvas­marhahízlalással. Az idén 30 darab hízóállatot adnak az Állatforgalmi Vállalatnak. Ez azonban nem jelenti a végső határt. Később nagyobbak lesznek a lehetőségek e téren is. A sertéstenyésztésnek még nincs múltja Érsekvad­kerten. A termelőszövetkezet most állított be 12 kocából álló törzset, amely az ered­ményt a későbbiek során hozza meg. A termelőszövetkezet még korántsem érte el azokat az eredményeket, amelyek a nagyüzemi gazdaságban rejle­nek, de egyre nyugodtabb, biztosabb megélhetést nyújt tagjainak. Látják ezt a kí­vülállók is, s közülük tizen még januárban felvételüket kérték a Tartós Béke Ter­melőszövetkezetbe. Új módszer a palotási Május 1 Tsz munkaszervezésében A munkaegység-számolás „kényes munka“. Elég egy tized tévedés, hogy alapot ad­jon a tekintély, a becsület megingatásához. Mindig akad olyan tag, aki szeret kételkedni, s indokolatla­nul több egységet akar kiharcolni mint amennyi a ténylegesen elvégzett munka után megilletné. A szenvedő emberek a leg­többször a brrádvezetők. Munkájuk jelentős részét a tagok által végzett munka ér­tékének kiszámítása kö­tötte le s így nem jutott ele­gendő idő a másnapi munka­feladat alapos átgondolásához, megszervezéséhez. E két probléma megszün­tetése késztette a palotási Május 1. Tsz vezetőségét a brigádvezetők s az irodai személyzet munkamódszeré­nek módosításához. Ezentúl a brigád- és mun­kacsapatvezetők munkalapok­kal igazolják a tagok által végzett munkát. A tagok minden nap név­jegyükkel igazolják a munkalapon feltüntetett teljesítményeket. A tagok napi teljesítményeit — a munkalapok alapján — az irodai személyzet számolja át munkaegységértékre. A munkalapokat hosszabb időn át megőrzik. E módszer lehe­tőséget ad az esetleges téve­dések gyors, helyes kijavításá­hoz. Ezentúl több idejük lesz a brigádvezetőknek a helyes munkaszervezésre­ Nagyobb lehetőségük lesz arra, hogy a munkafeladat elvégzéséhez a tagokat, gépeket, eszközöket, munkakörülményeket olyan mértékben és minőségben biz­tosítsák, hogy az adott mun­ka a legjobb, legegyszerűbb módszerrel a legtermékenyeb­ben legyen elvégezve- Simon Béla 3. a Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzója egy szocialista címért küzdő brigád keretén belül végez ki­váló munkát. A jó minőség mellett az igényeknek meg­felelően rendszeresen túl is teljesíti előirányzatát. Munká­ja elismeréséül a szakma kiváló dolgozója címért terjesz­tették fel. 4 műszaki fejlesztés újabb sikereiért Újabb kutatások További automatizálások a szénmedence ez évi tervében Szénmedencénkben az el­múlt évi tapasztalatok után az idén is tovább folytatják a kutatásokat, újabb területe­ken alkalmazzák az automa­tizálást, hogy eleget tegyenek a korszerű bányászkodás kö­vetelményeinek. Kutatásokat végeznek azért, hogy újabb gépeket alkalmazza­nak a szén jövesztésénél, hogy új eljárással végez­zék a vágatok biztosítását, hogy újabb frontfejtése­ket, a nagyobb termelé­kenységet biztosító tömeg­­termelő fejtéseket alakít­sanak ki szénmedencénk­ben. Automatizálásokat elsősorban a szállítógépeknél vezetik be, hogy ezzel csökkentsék az im­produktív dolgozók arány­számát. Az ez évi terv újabb meg­lepetéseket tartogat elsősor­ban a kutatások terén, így például Szorospatakon, Mén­­kesen és Tordason megkezdik a főte és talpcsavarozási kí­sérleteket, amely, ha beválik, lényegesen csökkentik a főte­­nyomást és a talpduzzadást, nagymennyiségű bányafát is megtakarítanak vele. A kis­­terenyei Tőkés lejtősaknában kutatás folyik ebben az év­ben egy acéltámos frontfej­tés kialakítására, míg a mi­­zserfai bányaüzemnél egy F 5-ös elővájó kombájn üzem­szerű alkalmazására folytat­nak kísérleteket. Kányáson tovább folytatják a kutatást az excémás megbetegedések lokalizálására. A kutatások, kísérletek mellett A párt VII. kongresszusa napjaiban hangzott el Szalay Jánosnak, a Zagyvarón­ai Magyar Vasötvözetgyár fő­mérnökének a felajánlása, hogy a munkaverseny tovább folytatásaként a maga részé­ről április 4-ig felszabadulá­sunk 15. évfordulójáig befe­jezi a hazai krómgyártás megalapozását jelentő kísér­­leteit. A gyár kísérleti kis kemencéjében végzett sikeres kísérletsorozattal azóta telje­sítette a pártnak tett ígére­tét: az eddig külföldről be­hozott terrakrómmal azonos minőségű fémet állítottak elő Zagyvarónán Szalay fő­mérnök irányítása­­ mellett. Az utolsó kontrol kísérlete­ket hétfőn éjjel végezték el a kis kemencében s a mega­dott hatvan-hatvanöt száza­lék krómot és egy százalék alá szorított szilíciumot és karbont tartalmazó fémet a kidolgozott technológia sze­rint előállították, tovább folytatják az auto­matizálást is. A végnélküli szállításnál 34 gépen alkalmazzák a Vi­­szovszky-féle újítást. Két kül­színi főventillátornál beveze­tik a távműködtetést és el­lenőrzést, míg a kisteljesít­ményű szivattyúknál és a kéz­zel működtetett közbuktatók­­nál is a távműködtetést alkal­mazzák majd. A kis kemencés kísérletek­re alapozott és kidolgozott technológia alapján kedden reggel nyolc óra tájban ada­golták először a szürke ér­cet a Vasötvözetgyár négyes számú nagy kemencéjében. Tizenkét óra után került sor az első tonna króm csapolá­sára. A magyar kohászatban először csapolt ferrokrómot krómtimsó gyártásához hasz­nálják majd, a további, na­gyobb mennyiséget Diósgyőr­ben a Lenin Kohászati Mű­vek elektroacélműve használ­ja majd a nemes acélgyártás ötvözéséhez. A hazai krómgyártás meg­alapozásához vasárnaptól kezdve folyamatosan érkezik az albán érc Zagyvarónára a csepeli kikötőből. Az első gyártási folyamathoz ötszáz tonna ércet kapott a Vasöt­vözetgyár, amely a nikkel után a króm hazai gyártását is sikerrel oldotta meg nép­gazdaságunk számára. Az első tonna króm csapolása a Vasötvöze­tgyárban ---------------4^^.^»---------------­ acélárugyári munkásasszonyok a salgótarjáni Állami Áruházban A vevők tanácsa keretében a Salgótarjáni Állami Áruház acélárugyári munkásasszonyo­­kat, dolgozó nőket és mun­kásfeleségeket hívott tanács­kozásra csütörtökön. A tanácskozáson — amely őszinte, baráti légkörben zaj­lott le — a gyári asszonyok elmondták véleményüket az i­gy­járásról, az elárusítók magatartásáról, a választék­ról, általában értékelték az áruház munkáját. Tanácsot és javaslatot is adtak az üz­letház vezetőinek a munka még jobbbá tétele érdekében. A tanácskozás után az áru­ház női dolgozói az itt kap­ható ruhamodellekből bemu­tatót tartottak a jelenlévő asszonyoknak. Javasolnak és bírálnak a dolgozók... — MINDENFELÉ NAGY ÉRDEKLŐDÉS KÍSÉRI A TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓKAT — A tanácstagi beszámolók iránt az utóbbi hónapokban megyeszerte örvendetesen megnövekedett az érdeklődés s az előző időszakokhoz ké­pest már az elmúlt év má­sodik felében azt tapasztal­hattuk, hogy mind a megyei, mind a járási, városi és köz­ségi beszámolókon egyre több választó vesz részt. Ez nem­csak a tanácsok tekintélyé­nek növekedését mutatja, de azt is, hogy a dolgozók szívesen vesz­nek részt a közösséget érintő problémák megtár­gyalásában, s tanácsaik­kal nem egyszer helyesen járulnak hozzá azok meg­oldásához. A beszámolók megszerve­zéséből, előkészítéséből a köz­ségi tanácsok általában lel­kesen kivették részüket, a beszámolók időpontját plaká­tokon, hangos híradók útján ismertették, bár akadtak né­hány helyen , olyan községi vezetők is, akik megfeledkez­tek a beszámolók megszerve­zéséről,­­ többek között a szécsényi, a rétsági járásban. Ezzel szemben dicséretes munkát végzett a balas­sagyarmati járás, ahol a tanácstagok valamennyien népes összejöveteleken tartották meg beszámolói­kat. A megtartott beszámolók az értékelés szerint általában jók, tartalmasak voltak s a beszámolók alapján a legkü­lönbözőbb kérdések vetőd­tek fel. Örvendetes jelenség, hogy az egyéni sérelmek mellett mindinkább a köz­érdekű bejelentések, észre­vételek kerülnek előtérbe, túlsúlyban építési, köztiszta­sági, villamosítási javaslatok. A salgótarjáni járásban a községi tanácstagi beszám­o­­lókra a közvetlen forma volt leginkább jellemző. A ta­nácstagok a beszámolók he­lyéül nem hivatalos helyet választottak, hanem magán­­házakban adtak számot a mun­káról, ahol a tapasztalat sze­rint a választók bátrabban mondták el véleményüket és javaslatukat a tanács és ta­nácstagok munkájáról. A tanácstagi beszámolókon felvetett egyéni és közérde­kű bejelentések, — amen­­­nyiben azokat a helyszínen elintézni nem lehetett, — a tanácstagok útján az illeté­kes tanács végrehajtó bizott­ságához kerültek, hogy ott nyerjenek orvoslást. Az 1959. évi második fél­év tanácstagi beszámolóiról megállapítható, hogy a ta­nácstagok kötelezettségüknek zömben eleget tettek, tájé­koztatták választóikat a vég­zett munkáról s ezzel párhu­zamosan munkájukat illető­en a tanácsok is tájékozódást nyertek a lakosság vélemé­nyéről. ---------------4- - --------------­ Tisztasági mozgalom indul megyénkben A népi egészségügy egyik alapvető feltétele a tisztaság. A tisztasággal megelőzhetjük a betegséget. Egy mozgalom van most kialakulóban me­gyénk tisztaságáért. Az egész­ségügyi szervek a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága jóváhagyását kérték meghir­detni megyénkben a tisztasá­gi napokat. A mozgalom cél­ja, hogy mindenütt a megyé­ben tiszta utcák, tiszta jár­dák, tiszta udvarok, tiszta házak legyenek. A mozgalmat a községi ta­nácsok irányítják együttesen a vöröskereszttel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 50 ezer forint céljutalmat tű­zött ki a tisztasági mozgalom­ban dolgozók részére. Az ös­­­szegből a legeredményeseb­ben működő község 25 ezer forintot, a második 15 ezret, a harmadik pedig 10 ezer fo­rintot kap. Emellett díszok­levelet is adnak a tisztasági mozgalomban résztvettek szá­mára. A tisztasági mozgalom áp­rilis 10-én indul és az év fo­lyamán két esetben lesz ér­tékelve. A fiatalok lelkesen készülnek a megyei kulturális szemlére A közelmúltban tárgyalta meg a KISZ megyei bizott­sága a felszabadulási szemle jelenlegi állását a megyében. Mint megállapították, bár a nevezések késve történtek meg, de ennek ellenére a szemlén való részvétel mégis eredményesnek mondható. Jel­lemző a szemlére az el­tolódás a hagyományos mű­vészeti ágak felé, és kivételt csak a József Attila olvasó­mozgalom jelent, amely szin­tén eredményes. Az olvasómozgalomban 4006 fiatal vesz részt. A mozgalom­hoz jelentős segítséget adnak a helyi könyvtárosok, akik külön kiválasztották a foko­zatok elnyeréséhez szükséges könyveket. A művészeti csoportok te­rületén is kedvezően alakult a helyzet, örvendetes, hogy most a szemle során a már meglevő művészeti csoportok mellett sok új is alakult. Kü­lönösen magas a benevezett színjátszó csoportok száma. Megyénkben 68 színjátszó csoport vesz részt a szemlén. Nem sokkal kisebb a jelent­kezés a tánccsoportoknál sem, ahol 52 csoport készül. Ezen­kívül 28 énekkar, és 18 zene­kar vesz részt a kulturális szemlében. Igen jelentős a szólószámokban résztvevők száma. 140-en szavalással, 30-an énekszóval és 25-en hangszerszólókkal készülnek. A benevezett színjátszó csoportok műsorpolitikája igen kedvezően alakult. A csopor­tok többsége mai témájú da­rabot választott. Megállapít­ható, hogy a színjátszó cso­portok munkáját a magas­fokú eszmeiség jellemzi. A csoportok többségénél már bemutatóra is sor került; összegezve a szemle jelen­legi állását megállapítható, hogy habár a meghirdetés­ben és a nevezésekben sok szervezetlenség volt, mégis eredményes a szemle állása. A szemle javításának to­vábbi feltétele a tervszerű munka. A járási KISZ-bizott­­ságok, népművelési felügyelők biztosítsák a járási szakrefe­rens hálózaton keresztül a művészeti csoportoknak a megfelelő segítséget. Láto­gassák gyakrabban a beneve­zett csoportokat, s helyben adjanak segítséget a munká­jukhoz. Helyes lenne továbbá, ha a KISZ-szervezetek tag­gyűlésen tárgyalnák meg a helyi szemlék állását, az eddigi foglalkozások és helyi bemutatók tapasztalatait. Ahol lemaradás mutatkozik, ott hozzanak határozatot a le­maradás pótlására. A bizottságok és KISZ- szervezetek fontos feladata, hogy a szemle megrendezésé­vel járó munkát állandóan javítsák. Törekedni kell to­vábbra is, hogy kidomborod­jon a szemle fő feladata, a helyi tevékenység rendszeres­sé tétele és színvonalának emelése. El kell érni, hogy minél több fiatal a szemle során teljesítse a kongresszusi próba harmadik követelmé­nyét.

Next