Nógrád, 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
iszt Ferenc karazenekar két hangversenyéről Az Országos Filharmónia négy hangversenyből álló sorozatnak — mind a középiskolások, mind a felnőttek részére — fénypontját jelentette az a zárókoncert, melyet a Liszt Ferenc kamarazenekar tartott. Az együttes évekkel ezelőtt Sándor Frigyes zeneakadémiai tanár, karmester irányításával főiskolás növendékekből tevődött össze. Sándor Frigyes kitűnő pedagógiai, emberi, zenei nevelőmunkájának tulajdonítható, hogy a tagok a főiskolai tanulmányok befejeztével sem váltak meg a zenekartól és évek óta együtt muzsikálnak. A szorgalmas ,és magas hőfokon tartott muzsikálási kedv eredménye nem maradhatott el. A kamaraegyüttes ma már a hazai zenei együttesek egyik legreprezentatívabb zenei társasága, de a zenekart Európaszerte ismerik és alig néhány hete érkeztek haza harmadik amerikai turnéjukról. A zenekar nagyszerű és magabiztos felkészültségéről csak az győződhetett meg igazán, aki a Liszt Ferenc kamarazenekar délelőtti és esti hangversenyét egyaránt hallgathatta, hisz merőben más műsorral, más-más stílussal, korral, szerzővel léptek közönség elé délelőtt is, este is. Arra nem vállalkozhatunk, hogy eldöntsük, melyik volt ..jobb” koncert. De erre nincs is szükség, mivel a két program különbözősége miatt a kérdés fel sem merülhet. A délelőtti hangverseny középiskolás tanulók számára zsúfolt nézőtér előtt zajlott le. Ezúttal a huszadik század magyar zenéjének három fontos mérföldkövét jelentő művét mutatta be az együttes. Sárai Zene 45 húrra című műve az utóbbi évek egyik legérdekesebb, figyelmet keltő zenedarabja. A tizenegy vonós hangszerre (hegedűk, brácsák, csellók és öthúrú bőgő) írt kompozíció felépítése, ritmikai és színhatása megfogta a mai zenére oly fogékony fiatalságot. Szerencsésen fokozta a hangulatot Szőllősy András III. concertója, mely néhány éve Párizsban a zeneszerzők nemzetközi versenyének nagydíját is elnyerte. Friss Gábor, a műsor vezetője külön is kitért az egyes zeneszerzői műhelytitkok ismertetésére és a jobb megértéshez ezeket a részeket részleteiben is bemutatta a zenekar a teljes előadás előtt. A hangverseny zárószáma Bartók: Divertimentója volt, mely a két mai szerző műve mellett szinte klasszikusnak hatott. Kétségtelenül ez a mű bizonyult a legérettebbnek is, hisz’ a darab régi repertoárszáma a fiatalokból álló zenekarnak. Sándor Frigyes végig nagyon magabiztosan, a modern művek előadásában is biztos kézzel irányította az együttest. Néhány szót a közönségről is: jót, s jól... ez a titka a közönség magatartásának! Dicséretre méltó, ahogy a középiskolás tanulók ezen a hangversenyen figyemesen, fegyelmezetten viselkedtek. Ennek egyik magyarázata a Liszt Ferenc kamarazenekar minden részletében figyelmet keltő muzsikálása volt, de nyilvánvalóan annak a magas szintű zenei nevelésnek is eredménye,a mely az utóbbi években a Bolyai Gimnáziumban folyik (a közönség zömmel ennek az iskolának a növendékeiből tevődött össze). Ezt nemcsak az utóbbi évek műveltségi versenye néhány kiemelkedő versenyzőjének felkészültsége tükrözi — az alig egy hete elért Verdi-verseny eredményei ismertek —, hanem az egész iskolára kiható érdeklődés is, mely — többek közt — a koncertlátogatásokon és az ottani viselkedésen is lemérhető. Az esti hangversenyen egészen más műsorra, de éppen olyan jó előadással, felkészültséggel léptek fel. Esti produkciójuk érdemeit csak fokozza, hogy ezúttal karmester nélkül, Rolla János koncertmester irányításával muzsikáltak. Bach: III. brandenburgi koncertjével nyitották műsorukat. A szólisták — Rolla János, Kostyál Kálmán (hegedű), Pongrácz Gábor (brácsa), Frank Mária (cselló) — akárcsak a délelőtti Bartók-műben, ezúttal is kiűnő és pontos együttmuzsikálással ragadták magukkal az egész együttest. Külön meg kell említeni Pertis Zsuzsa csembalójátékát. A mű második tételében saját kadenciájának előadásával nemcsak magabiztos hangszertudásáról, hanem kitűnő stílusismeretéről is bizonyságot tett. Mozart G-dúr hegedűversenyét a jeleneg Angliában élő kitűnő magyar hegedűművész, Pauk György adta elő. A versenymű régi repertoárdarabja a művésznek. Végig határozottság, a mű tökéletes ismerete tükröződött az előadásán, ezért ezúttal az időnként előforduló „manírjai” sem hatottak zavaróan. A hangverseny zárószáma Csajkovszkij Vonósszerenádja, méltó befejezése volt a kamarazenekar salgótarjáni szereplésének. Akár a mű előadásának formai felépítését, akár az egyes részek kidolgozottságát nézzük, csak felsőfokban beszélhetünk a kitűnő művészegyüttesről. A közönség megérdemelten és hosszan ünnepelte a kamarazenekart. Rolla János koncertmestert és az együttes művészeti vezetőjét, Sándor Frigyes karnagyot. I. ▼. Megyei filmbemutatók ♦ Az új műsorhét érdekes, a megszokottól eltérő fémtélményének ígérkezik a Labirintus című magyar produkció bemutatása. Kovács András — folytatva a Rockban megkezdett ,"esszé- Brth'st” — sajátos eszközt választott arra, hogy elénk tárja napjaink problémáinak egy rétegét, és emberi magatartásokat, etikai alapállásokat ,ütköztessen össe tőle már ismert vitamódszerrel. Ezúttal azonban a vita egy filmforgatás keretén belül zajlik: a szereplők, a stáb tagjai, sőt a készülő film hőseinek életmodelljei is vitatkoznak a filmbeli rendekével. Kovács András mondta a filmről egy korábbi nyilatkozatában: „Azért is választottam a filmforgatást, mert úgy hiszem’ a nézőket is érdekli ez a közeg: a műterem, a próbák, egy-egy jelennet kialakulása, a f’1"1'"4"/tés ezer problémája minden filmemben’ most is azt keresem, milyen is ma az érvényes magatartás; ki ma korunk hőse? A filmbeli filmben öngyilkos lett egy vezérigazgató, ennek okairól és következményeiről teljesen eltér a szereplők véleménye. De ez csak kiindulópont, a filmben egyre inkább a rendező drámája kerül előtérbe — ami egyben a magyar film drámája is — milyen legyen a magatartása a valósággal szemben? „ Mindenki más irányba akarja befolyásolni” A filmbeli rendezőt Avar Hatvan játssza. Mellette itáliai B’erenc, Ruttkai Éva, Bencze Ilona, Csomós Mari, Bessenyei Ferenc, Horváth Sándor és Szakács Eszter alaki, fontosabb szerepet. A második világháború végén játszódik a Fegyverek Prágának című csehszlovák film, melyet Ivo Toman rendezett. Csehszlovákia csaknem egész területe felszabadult már, de a németek Prága környékén erősen, tartják iparukat- A prágai . kommuno___T............... írjanak a közeledő Vörös Hadseregnek, belső felkelőét robbantanak ki. A kommunisták egyik csoportja siet segítségükre; megtámadnak egy német páncélvonatot, s a fegyverekkel Prágába igyekeznek. Az izgalmas film e veszélyes vállalkozás történetét beszéli el kiváló színészek közreműködésével. A hét harmadik új bemutatója, A szerelmes Blume, könnyed hangvételű szórakoztató film, amely ugyanakkor az amerikai társadalom számos ellentmondására is rávilágít. ’,Az író-rendező Mazursky, rombolóan gúnyos és száraz humorral ragadja meg a legcsavarosabb érzelmi bonyodalmakat is, pengeéles komédiává alakítva azokat — írta a bemutató alkalmával a Time kritikusa — Kiválóan ért ahhoz, hogy Los Angeles középosztályának csapdáit, hazugságait leleplezze, oldalvágásokkal a «sportszerű szeretkezést» tárgyaló divatos pszichiáterekre, tizenéves lézengőkre, hóbortos diétás éttermekre.” George Segal, Susan Anspach és Kris Kristofferson játéka szellemes, magával ragadó. Mai tévéajánlatunk 21.35: Vándor Sándor-kórusfesztivál 1976. Ünnepi hangverseny. Közvetítés a budapesti Sportcsarnokból, a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájából és a szolnoki sportcsarnokból. Közreműködnek: a Vándor Sándor-fesztiválon részt vevő kórusok, valamint Polgár László (ének), Budai Péter. Cs. Emődi Györgyi, Cseszka Edit. Korányi Ottilia. Horváth Rezső. Ivasivka Mátyás. Kávássy Sándor. Kollár Kálmán. Mészáros Ferenc, Pödör Béla, Révész László, Rigó Éva, Vass Lajos, Zámbó István (karnagyok), valamint a BM szimfonikus zenekar, a veszprémi szimfonikus zenekar és a szolnoki szimfonikus zenekar. Zongorán közreműködik: L. Kovács Ildikó, Vigh Katalin és Fenyő Péter. Zenei vezető Révész László. Műsorvezető: Szegvári Katalin, Kertész Zsuzsa és Radnóti László. Szerkesztő: Várbíró Judit. Vezető operatőr: Szalai András. Szabados Tamás és Illés János. Főgyártásvezető: Dési Ágnes. Rendező: Balázs András. Csenterics Ágnes. Bartha Attila Vezető rendező: Bánki Iván. NÓGRÁD - 1976. április 28., szerda A Nógrád megyei Patyolat Vállalat szakember-utánpótlásáról főként maga ................. dik. A kelmefestő-vegytisztító szakmunkástanulók három éven kerésztől ismer!*"' ~k a mosodákban használatos gépekkel és mosószerekkel, a vegytisztítással és foltkezeléssel a festődés szakmunkával és a megrendelés felvételének fortélyaival. Hetente két nap elméleti oktatást kapnak, négy napot pedig a szalonokban és a központi üzemben gyakorlati képzéssel töltenek. Képünkön: Molnár Ildikó és Kakuk Judit tanulók Turócziné Gyurkovics Éva technológus — a vállalat oktatási felelőse — irányításával programvezérelt automata mosógép kezelésével ismerkednek. Kincset találtak Nincs népszerűbb irodalmi folyóiratunk a Kincskeresőnél. A szerkesztők a lap áprilisi számában csaknem nyolcvanezer előfizetőről aihának hírt. Az Ifj Írás, a Kortárs, a Nagyvilág —, nem beszélve a vidéki folyóiratokról — előszetőinek száma jóval elmarad a Kincskeresőé mögött. Természetesen ez nem különleges érdem az előbbi lapokkal szemben- Inkább reményt keltő azok számára is. Az összefüggés szinte magától adódik. A Kincskereső az ifjúság’ közelebbről a 10—14 évesek irodalmi folyóirata. Nyilvánvalóan a lap közel nyolcvanezer általános iskolán előfizetője nem fog automatikusan előfizetni a ,,felnőtt” irodalmi folyóiratokra. Az viszont bizonyos, hogy az irodalom’ s benne a mai magyar irodalom? bizton számíthat több tízezer új olvasóra, s a folyóiratok több ezer felnőtt új előfizetőre is. • • • Feltehetnénk a kérdést: mi a magyarázata, hogy ilyen magas az előfizetők száma? Szép lenne, ha azt mondhatnánk, indulásától kezdve magas színvonalú’ érdekes olvasnivalót, kíváncsiságukat kielégítő ismereteket kapnak belőle a gyerekek. Szemre is tetszetős, a legjobban illusztrált lap — érthető tehát, ha a gyerekek és a pedagógusok kapva kaptak rajta. Nincs így- de ezen nincs mit bánkódni. A mai kiadványtömegben egy ifjúsági lapnak sem árt a jó reklám- A szerkesztőség, leendő olvasói életkori sajátosságainak megfelelően, versenyt hirdetett — előfizetés-gyűjtő versenyt. .A verseny igazságossága érdekében iskolák versenyeztek hasonló nagyságrendű iskolákkal, de az egyéni jutalom sem maradt el. Azóta a verseny lezárult’ győztesekkel és... nyertesekkel. Mert nincs vesztes! Az első, a második és a harmadik belyezésekért kanott zárkái ’Hírlés, kiskönyvtár, sportfelszerelés’ játékok időleges öromén túl, életre szóló kapcsolatok szövődhetnek az emberjobbító irodalommal, művészettel,, s mai életünk tükrével’ napjaink irodalmával yl.Önkívánkiozik az a gondolat , hogy a 10—14 éves korosztály az irodalomórákat kivéve irodalomból, művészetből szinte ellátatlan volt. *Az óvodai nevelés színvonalának emelkedésével, a televízió és a rádió rermekműsorai’ a 10 év alatti korosztály számára megjelenő könyvek örvendetes gyarapodása miatt sajátos ellentmondás alakult ki. Az óvodás és az alsó tagozatos gyerek több alkotóját ismerte a mai magyar irodalomnak, mint a felső tagozatos- Miközben a felső tagozatos gyermek irodalmunk évszázadaival ismerkedett, jószerivel elfelejtette a mai írókat, költőket. Régi gondja az irodalomoktatásnak, hogy a mai magyar irodalom gazdag színképéből alig van jelen, néhány színfolt akár az általános iskolai, akár a középiskolai oktatásban. Többek között ezért nincs már csodálkoznunk az olvasási statisztikák részben anakronisztikus, részben színvonaltalan népszerűségi listáin. Ha egy ifjúsági irodalmi folyóirat nem is old meg mindent, de tapasztalhatóan mohó érdeklődést, elégít ki a diákban és tanárban e'.,,aránt. A Kincskereső telitalálat- Az óvodástól a Dörmögő Dömötörön át az Új írásig’ Kortársig teremti meg a folytonosságot. A hiányzó láncszem helyére tétetett. Az irodalomórák, a szakköri foglalkozások, az iskolai ünnepélyek, a házi olvasmányok nagy segítője és szerves része lehet a Kincskereső. A Nógrád megyei győztesek megérdemlik, hogy megemlítsük őket: Salgótarján —Zagyvapálfalvi Általános Iskola; Ceredi Általános Iskola; Ifjúság úti Általános Iskola (Balassagyarmati; Babari Általános Iskola; Mátranováki Általános Iskola A verseny lezárult, de nyerni még lehet. A Kincskereső megtalálható minden újságárusnál. P. :1. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 37. A magyar királyok koronázási rendje szerint került sor a fejedelem eskütételére. Minden úgy történt, ahogy elképzelte. Tejes buzgalommal, már-már rajongással vették körül, s az ő szívét is meghódították a székelyek. Boldogan időzött körükben, élénk eszmecserét folytatott velük Erdély állapotáról és a szabadságharcról, de bármily nehezére esett, búcsút kellett mondani, mivel erősen közeledett az ónodi országgyűlés dátuma. Április 26-án Kolozsváron még ragyogi ünnepségek közepette felavatta a Nemes Ifjak Társaságát, fejedelmi testőrségének erdélyi századát, aztán rövidített utakon szándékozott Ónodra sietni. Nem számított rá, hogy fejedelmi pályafutásának egyik fontos mozzanata kapcsolódik ehhez a sietős úthoz. Váratlanul jelentette neki Ráday Pál, a kancellária igazgatója: követ érkezett Oroszország uralkodójától. David Ivanovics Kőibe pápa, Péter cár bizalmas tanácsadója fontos üzenetet hozott. Megbízólevele szerint feladata a szövetségkötés lehetőségéről tárgyalni. Péter cár hajlandó kötelezettséget vállalni Magyarország érdekei mellett, cserébe az a kérése, hogy Rákóczi fogadja el a lengyel trónt, és akként viselkedjen majd a krakkói Wawelben, ahogy az Oroszországhoz fűződő szövetség megkívánja. A fejedelmet váratlanul érte Péter ajánlata. Tájékozottsága alapján azonban tudta, hogy a lengyel rendek végképp megelégelték Ágost király gyatra uralkodását. Svédország, a kor egyik erőszakos nagyhalaiba le akarta törni a felemelkedő Oroszországot, uralmi köréhez kívánta kapcsolni Lengyelországot is. Péter cár befolyással bírt a lengyel rendekre, ezért lehetősége volt olyan királyt ajánlani nekik, aki gátat vetve a svéd terjeszkedésnek, szövetségese lesz Oroszországnak. Ugyanennek a királynak — ez esetben Rákóczinak — Péter cár szövetségeseként barátságosan kellett volna viselkednie Ausztria, a gyűlölt Habsburgok iránt impozáns volt Péter ajánlata, méltó uralkodói nagyságához. Rákóczi megilletődött a kivételes lehetőségtől, egyszersmind fejfájdítóan nehéz dilemmába került. A döntés alapos megfontolást igényelt. Egyelőre a sorsdöntő ónodi országgyűlésre tartogatta figyelme, ereje minden szikráját. Úgy döntött, Ónod után haladéktalanul visszatér a váratlanul felbukkant, nagyszabású külpolitikai ügyre. A CSÚCSON, VESZÉLYEKKEL Zord télre jött a tavasz 1707-ben, lassan enyhült az idő és a megviselt országot nagy áradások sújtották. Gyógyíthatatlan, sunyi betegségként mérgezte az emberek hangulatát a rossz közérzet. Lassan gyülekeztek Ónodra a vármegyék követei. Éppúgy hátráltatták őket a pocsék utak, mint a kellettlenség. Rákóczi, noha türelméből és derűjéből nehezen engedett, méltatlankodva látta a késlekedést. Megértette, a háborús áldozatok, próbatételek hosszú sora alig hagyhatott okot a vidámságra, de az erőfeszítések elérhető közelségbe hozták a győzelmet. Eddigi küzdelmeik csúcspontjának tekintette a fejedelem az ónodi országgyűlést. Kuruc fegyverek diadala által egyesült a haza, csatavesztések ellenére tartják a kivívott pozíciókat, küszöbön én a Habsburgok trónfosztása, a független és szabad Magyarország elismertetése Európa hatalmaival. (Folytatjuk) /