Nógrád, 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

válaint A TANÁCS Több salgótarjáni olvasónk szóvá tette, hogy kevés a szombaton is nyitva tartó fod­rászüzlet a megyeszékhelyen. A meghosszabbodott mun­kaidő mellett pedig mikor mehet általában az ember fodrászhoz, ha nem éppen szabad szombaton. Dr. Baráthi Ottótól, a me­gyei tanács munkaügyi osztá­lyának vezetőjétől érdeklőd­tünk ez ügyben. — A Salgótarjáni Szolgál­tató Szövetkezet január else­jétől tért át az ötnapos mun­kahétre. Megfelelő felkészü­léssel igyekeztek biztosítani a lakossági szolgáltatás elvárt színvonalát szombatonként is. A terveknek megfelelően a nyolc salgótarjáni fodrászüz­let közül szombaton három tart nyitva. A Pécskő fodrá­szat tizenkét szombati ügyele­tese közül hat női, négy fér­fifodrász, ketten kozmetiku­sok. A Kemerovo körúti és a Zöldfa úti üzlet egy-egy női fodrásszal tart nyitva. Az ed­digi tapasztalat az, hogy az elmúlt év január-februárjá­hoz képest csökkent a szom­bati forgalom. A Pécskő sza­lonban tavaly hat hét alatt ezerhatszázharmincnégy ven­dég volt, az idén ugyanebben az időben ezerkilencvenkettő.­­ Meggyőződésünk, hogy eddig minden szombaton ér­kező vendég igényeit ki tud­ták elégíteni, meglehet nem a megszokott fodrásznő készí­tette a frizurát. Előfordult azonban, olyan kis forgalom is egy-egy szombaton, amikor a dolgozóknak alig volt mun­kájuk. A fogyasztói szokások persze formálhatók, s idővel kialakul a szabad szombatok megfelelő programja is. Nem biztos, hogy ezek között a fodrász lesz a legelső. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet folyamatosan el­lenőrzi az üzletek szombati nyitvatartását, a boltok for­galmát. Ha az igények növe­kednek, több dolgozót hívnak be szombati munkára. Eset­leg több egységet nyitnak ki... Idegenforgalmi kaleidoszkóp (3.) Mit ígér a BUDAPEST TOURIST? Az utazási iroda idei aján­lataiból sem hiányoznak a bi­zony sok pénzt igénylő, távoli egzotikus tájakra invitáló programok, de nem ezekkel, hanem például a különféle sportrendezvények látogatá­sára is módot adó utazási ajánlatokkal és nem utolsó­sorban a költségek csökken­tésével igyekszik versenytársa lenni a többi utazási irodá­nak. Milyen módon lehet csökkenteni a költségeket? Nyilvánvaló, hogy a lénye­gében háromféle összetevő­ből álló összköltségekből (tar­tózkodási, utazási, szervezési költség) a legkevésbé ajánla­tos a külföldi tartózkodásra fordítandó forintokból lefa­ragni, részint azért, mert min­denütt nőttek az árak, részint azért, mert a tartózkodási költségek csökkentéséből adó­dó „spártaibb” körülménye­ket nem szívesen vállalnák az irtások. Mindemellett az utazási iroda kínálatában úgyneve­zett félpanziós ellá­tást is szerepeltet, mert köz­tudomású például, hogy a ju­goszláv tengerparton egy bő reggeli után, némi „hazaival” ki lehet bírni vacsoráig. Va­lamelyest olcsóbbá lehet ten­ni a programokat az útikölt­ségek csökkentésével, lega­lábbis azokat, amelyek a sa­ját gépkocsi igénybevételére adnak lehetőséget. A legtöbb ilyen program Jugoszláviába, valamint a környező szocia­lista országokba invitálja a turistákat, de akad a progra­mok között nem távoli nyu­gati úticélokat érintő, kifeje­zetten autóstúra is. Lénye­gesen olcsóbb lehet —, per­sze csak viszonylag, — min­den program, amennyiben a szervezési költségekből sike­rül spórolni. A BUDAPEST TOURIST mindenekelőtt er­re törekszik, így például, amennyiben a programfüzet­ben szereplő úgynev­ezett standard programok helyett egy-egy rendezvény át­szerve­zését igénylik az irodától a turisták, ennek elintézése a jobb munka révén a szoká­sosnál kevesebb telexváltást igényel, s a megtakarítást voltaképpen az utasok „vág­hatják zsebre”. A felsorolhatatlanul sok külföldi utazási ajánlat mel­lett a BUDAPEST TOURIST természetesen belföldi progra­mokat is kínál, mind a­ kül­földieknek, mind a hazaiak­nak. A belföldi ajánlatok kö­zül érdemes megemlíteni azo­kat a programokat, amelyek a vidéken élők számára a fővá­ros látnivalóinak megtekinté­sét ajánlják. Az ilyen prog­ramok gyarapítása céljából az utazási iroda ajánlatokat tett a vidéki idegenforgalmi hi­vataloknak, hogy utakat szer­vezzenek Budapestre. A prog­ram szervezése és a szállás biztosítása a BUDAPEST TOURISTRA hárul. Ami a szállást illeti, a BUDAPEST TOURIST különféle igényeket tud kielégíteni, hiszen ez az utazási iroda két saját szál­lodával — az Európa Szálló­val és a Vénusz motellel, — valamint két kempinggel —, a hárshegyivel és a római­partival — is rendelkezik. A. G. Az Európa Szálló Kállói modellezők A kállói Liszt Ferenc Mo­­dellek alapanyagait a pásztói velődési Ház modellezőszak- MHSZ-től kapják. A kállói körét egy régi, szenvedélyes modellezőszakkör tagjai t a­­modellező, Nagy László érdé- valy sikeresen szerepeltek a szett dolgozó vezeti. A foglal­ járási bajnokságon, ahol első hozásokon rendszeresen 15 ál- helyezést értek el, és részt talános iskolás gyerek vesz­tettek a pécsi háromnapos részt. A másfél éve működő országos versenyen. A kollék­­szakkörnek külön szobája és tíra márciusban kiállításon szerszámoskészlete van az mutatkozik be az érdeklődök­­intézményben. A repülőmű­­nek. Mát­raverebélyben Felújítások is korszerűsítések A mátraverebélyi tanács az elmúlt évben ötmillió-nyolc­­százharmincháromezer fo­rintból gazdálkodott, amelyet még központi támogatás is kiegészített. Igen jelentős ered­ménynek tekintik, hogy sike­rült elfogadható orvosi lakást kialakítani, lesz független or­vosa a községnek. A jövőben nem jelent gondot a lakosság egészségügyi ellátása: 1982. április 1-én megkezdődik a rendelés. A tanácsi kezelésben lévő utak közül felújították a Pe­tőfi és a Sztahanov utat. Fel­sőbb tanácsi hozzájárulással készült el a Rózsadombi út. A járásban ugyan utolsó helyre került a község a tár­sadalmi munkavégzés tekin­tetében, de azért a mátrave­­rebélyiek is értek el figyelem­re méltó eredményeket. A Dózsa György úti iskola fel­újításából alaposan kivették részüket a szülők és a pedagó­gusok. A kányási bányaüzem brigádja az iskola kerítését készítette el. Nagy értékű tár­sadalmi munkát végzett a községi nyugdíjasklub is. Az óvodánál a szülők és a nagy­­bátonyi Volán dolgozói vál­laltak sok feladatot. Eredmé­nyes volt a tűzoltók tevékeny­sége is, hiszen a szertár mel­lett klubot alakítottak ki. Ezenkívül dícsérhetők még az úttörők, a KISZ-esek, a vöröskeresztesek is, akik szintén jelentős munkával járultak hozzá a község szé­pítéséhez. A megelőző évhez képest több, 2 millió 167 ezer forint értékű volt a lakos­ság társadalmi munkája. Az idén 6 millió 637 ezer forint áll a tanács rendelke­zésére. A régi üzletház fel­újítására felsőbb tanácsi tá­mogatást kaptak. A munkála­tokra — amelyek április 6-án kezdődnek — 200 ezer forin­tot fordítanak. A pedagógus­lakásokba folyamatosan bekö­tik a vizet. Négyszázezer fo­rint ráfordítással korszerűsí­tik az új iskola felé vezető Ady Endre utat. Természete­sen továbbra is számít a ta­nács a lakosság segítségére, társadalmi munkavállalásá­ra.­____________ TÜZÉP-téma Hi van a telepen? Mi van a TÜZÉP-en? Hogy ennyi minden, azt nem is gon­doltam volna. Aki nem építke­zik és nem szénnel, fával fűt, úgy lehet, életében nem tévedt még egy-egy ilyen telepre. A rétsági a legkisebbek közül va­ló, évente úgy 15—16 millió fo­rint körüli forgalmat bonyo­lítanak. Szóval mi van a telepen? Szén és fa van, természetesen. — Igen — mondja Kovács József, aki egyébként a szécsé­­nyi telep vezetője, de most itt­­ segít Rétságon —, illetve ezút­tal éppen nincs fa, mert az Ipolyvidéki Erdőgazdaság a februári kontingenst nem szál­lította még le. — Hogy kerül ön ide? — Segítek a két fiatalas­­­szonynak, mert az itteni te­lepvezető fölmondott, a höl­gyek pedig még nem ismerik a szakma minden csínját-bínját. Én már huszonöt éve dolgozom ezen a területen. Hetente egy­szer átjövök és a telepvezető­helyettest igyekszem bevezet­ni a temérdek papírmunka rejtelmeibe. Ferencsik Jánosné előtt szám­lák, különböző kartonok, kis és nagy füzetek.­­ Jól ellátott a mi tele­pünk. Kapható szén, kétfajta is, keresik a lengyelt, de fogy a kányási dió is. Sajnos épp a legnagyobb hideg idején nem volt fa, de januárban Kovács kartárs „szerzett”. — Szécsényben is gond volt ez? — Ha nem nagyobb — feleli a férfi. — Én viszont nem vár­tam az Ipolyvidéki Erdőgazda­ságra, amelyik a szerződött mennyiségnél többet már nem tudott szállítani, hanem eladó után néztem. Találtam is egy termelőszövetkezetet. E pilla­natban is létezik előjegyzési listánk, akik azom szerepelnek megkapják a fát. , (No, lám, azért már valamit sejtünk abból, hogy mi van a telepen...) — Aki építeni akar, annak szinte mindennel tudunk szol­gálni — folytatja Ferencsifené. — Korábban nem mindig tud­tunk elegendőt adni a kere­seti cikkekből, most sokkal jobb a helyzet. — Miért? — Gyakran hiányoztak a nyílászárók. — És most? — Nézzen be a színekbe, ta­lál bőségesen. Ablakból tizen­kilenc­, ajtóból huszonegyfé­léből kínálunk. Bőségesen van fenyő fűrészáruból, tégla öt­féle, a legjobb minőségű cse­rép, hullámpala, cement... — Úgy hangzik, mint egy reklám. — Akkor még azt is hozzá­teszem, hogy ezer mázsa ce­mentet adunk el harminc szá­zalékkal olcsóbban. Ez már tényleg reklám — mosolyodik el a fiatalasszony. — Az építkezéshez mész is kell. — Mészhidrátunk van. Oltott meszet nem tudunk adni, mert nincs. Azaz van, Bánkon egy maszeknál. Mi is oda küldjük a vevőket. — Ma ebből nagy pénzt le­het csinálni — véli Kovács Jó­zsef. — Az oltott mész hiány­cikk, és ami az, meg kell fi­zetni! (Bizony, ab­ból is kiderül, mi van a telepen, hogy mi nincs...) — Betongerenda? — Nincs. Balassagyarmaton kapható csak. A mi telepünk nem árusíthatja. Emiatt sokan nem kötik meg az anyagbiz­tosítási szerződést velünk, hi­szen ha úgyis Balassagyarmat­ra kell menni... — Eléggé sivár látvány a te­lep. Megéri itt dolgozni? Ferencs­ikné kicsit gondolko­zik: — Mi ugyan irodában dol­gozunk a kolléganőmmel, de gyakran kell ki­mennünk az árut ellenőrizni. Sár is van jócs­kán. Télen pedig kemény a hi­deg. Nem túl magas a fizeté­sünk, de az árukiadók még ke­vesebbet keresnek. Nézzük meg, mit is csinál­nak ők? Jónás Lászlóné épp egy fur­gon vezetőjét figyeli, aki mész­­hidrátos zsákokat emelget az autóra. Az asszony fázósan húzza magán össze a szvettert. — Két éve dolgozom itt. Nem nehéz munka, hiszen nem kell nekünk emelgetni, cipekedni, csak a felelősség nagy, hisz, ha valaki elcsaklizik valamit, akkor a pénzünkkel felelünk érte. Néha persze veszekedni kell a rakodókkal, de az ritka eset. Mióta itt vagyok, még nem volt hiány. — Nem fázik? — A hidegtől nem, csak at­tól, hogy egy áruátvételinél, vagy -kiadásnál elszámolom magam. —* A TÜZÉP a kereskede­lem nehézipara — idéződik fü­lembe Kovács József monda­ta. — Ha itt valamit elszámo­lunk, akkor az sokba kerül. A mi eladnivalóink többnyire do­tált termékek, hiány esetén vi­szont nekünk a termelői árat kell megfizetnünk, ami adott esetben a kiskereskedelminek a négyszerese A munka nem a legvonzóbb. Nehéz embert ta­lálni. — És Szécsényben? — Ott stabilabb a gárda. A fizetésük is magasabb. Mun­kaerőgond nincs egyelőre. Re­mélem nem is lesz. — Itt viszont munkaerőhiány van — veszi át a szót Feren­­csikné. — Hogyan lehet ezen segíte­ni? — Már azzal is segít — ne­vet Kovács József —, hogy nem ír erről a telepről ros­­­szakat és nem riadnak el az emberek. (Hát... ez van a telepen!) Hortobágyi Zoltán Kőolajkutatás északon A föld legidősebb rétegei­nek tanulmányozásától a leg­újabb tudományos eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásá­ig — igen széles a központi kőolajipari és geológiai ku­tatóintézet Uhtában létesí­tett részlegének tevékenységi köre. Ez már a hatodik ha­sonló típusú, északi városban létrehozott intézet Munkájuk szorosan kapcsolódik a Szov­jetunió európai területeinek északi részére települt föld­gáz- és kőolajipar várható fejlődéséhez. A részleg leg­fontosabb feladata, hogy tudo­mányos módszerekkel meg­határozzák a geológiai kuta­tómunka és a kitermelés irá­nyait a hatalmas tyiman—pe­­csorszki kőolaj- és földgáz­­mezőkön. Lakás plusz jó közérzet, plusz szakmai fejlődés Fiatalok az egészségügyben (Egy ifjúsági parlament tapasztalatai) SZÁMVETÉS szakmai perspektíva, a mun­kahelyi légkör, a vezetői stí­lus milyensége.­ A megyei ta­nács kölcsönalapjából 56 fia­ INTEGRÁCIÓ, TOVÁBBKÉPZÉS, KÖZÉLETISÉG Mint arról már lapunkban A fejlődést tükrözi, hogy a szesültek letelepedési hozzá­­hírt adtunk, közelmúltban ke­ lakosság egészségügyi állapota járulásban, huszonnégyen ke­rült sor Salgótarjánban a meg­javult, az orvoshoz fordulás­áig lakberendezési kölcsönt gye­d egészségügyi dolgozóinak gyakorisága csökkent, mérsék­ kaptak. ---- - ---- ---­ifjúsági parlamentjére, ahol a fődött a keresőképtelen bete- s ha már az élet- és mun­ n­a , . ... meghívott vendégek, csaknem gek aránya. Ugyanakkor fel- ka körülmények taglalásánál Kalmar „„„ orvos’ a száz küldött tartalmas beszá- erősödtek a lakosság körében tartunk szólni kell a lakás- l­egfel gü^h.az KISZ-szerveze­ é. élén,, tanulságos az_ egészen^károsan^befolyá­ SÍ„ Tíül‘"SS A megyei számvetést meg­ más, a dohányzás, a helytelen orvos, egészségügyi dolgozó vitának lehettek részesei. ** ‘“’-b v — -- u -­­­­UI­VUO, C5CŐÓ0C5 U5JI UUI5UÓU 1­1 1 , yt . , -előző intézményi és munkahő- táplálkozás, a mozgásszegény számára. (Természetesen nem ,,t:1SZ+2 f , az f‘ap" hagyandó figyelmen kívül a ne legyenek zsúfoltak, és minden beteg, az őt megillető helyen kapja meg az orvosi ellátást. Élesszük újra a nógrádi orvo­s­i parlamenteken egy sor életmód­­olyan kérdés vetődött fel, amely közvetlenül érinti az egészségügyben dolgozó fiata­lokat. A megjelenési arány 55 százalékos volt, 148 fiatal mondta el a véleményét a be­illeszkedésről, a munkahelyi­k járultak hozzá az felhasználásával a megyei in­ '“lehetne' az Egészség-N­óra mozgalmi életreSata' egészségügyben dolgozó fiata­­lézmények orvosellátottságát ‘dolgozód^udományesés sarol, a mozgalmi életről, sok a fejlődéshez, mit adtak, amogatja. A körzeti orvosi és­ szkmai publikációinak. Ben­ és mit kapnak azért, hogy a sasokhoz általában szolgálati csik Gézáné körzeti ápolónő túl lakáshoz jutását segítette sok lapjátJ, _ szólt Kalmár doktor javaslata. Hiszen ez jó v, r , , , , goik. uecaius írűi apuium­ tárgyi feltételek fokozatos­an- szükségtelennek tartja a körze­válása mellett a személyi fel­tételek is megfelelőek legye­nek? zaléka jelenleg korszerűtlen. Megszüntetésükhöz az alap­tőkben dolgozó ápolónők mun­ka melletti hosszadalmas to­, ellátás fejlesztési igényeihez vábbképzését elavultnak a kór- Az egészségügy óriási fejlő- Hogy mit adnak? Friss erőt, igazodóan kiemelt támogatást házi és rerKi’előintézeti gyakor­­olésen ment keresztül a­me- ifjú lendületet, lelkesedést, ha­ az a megyei tanács; 17 korsze­­ű azok módszereit. Dr. Kiss me­­gyében az elmúlt ötéves terv- matoztatható szakmai tudást három szobás, garázzsal el­­ter Egyházasgerge körzeti őr­ben. A fő célkitűzések telje- És mit kapnak? A vezetők -tott célcsoportos lakás épül rosa az orvosok kö­zéleti akti­sültek; a kórházak 88 új ágy- egyre jobban törekednek arra, majd­ vitájának fontosságát, a szemé­lyel bővültek, (így az arány- hogy a pályakezdő fiatalok Dr. Harakály Mária, a me­­lyes példamutatást elemezte, szám jobb az országosnál). Új jó közösségbe kerüljenek és gyei tanács egészségügyi ősz- majd elmondta, igazságtalan­kórházi részlegek alakultak, munkahelyi közérzetük zavar­­tályának osztályvezető főorvos­nak tartja, hogy míg a jól dol­­folytatódott a balassagyarmati talán legyen. A feladatokra ma a fenti gondolatok mellett, hozó körorvosok évente jut a­­kórházrekonstrukció. Létre­ való felkészítés, a nevelés, az beszámolójában említést tett lomban részesülnek, fogorvo­­sött az intézetek szakmai,­gaz- új munkahely előzetes meg- az egészségügyben dolgozó sokra ez nem vonatkozik, hasági integrációja, amely a ismertetése mind-mind ezt a fiatalok szakmai, tudományos A több mint 12 hozzászóló progresszív betegellátás fej­ célt szolgálják. Ennek ellenére munkájának alakulásáról, a által felvetett kérdések meg­osztását segíti. Az egésszség- el kell mondani, hogy a pá­ bérezés fejlesztésének lehető- válaszolása után, a parlament ügyi ágazatban dolgozók szá­­lyakezdők helyzete az intézmé­­ségeiről, valamint a szociális- megválasztotta az országos ma 4600-ra emelkede­tt. A nyékben kedvezőbb, mint az­t a demokrácia legfőbb falu- ágazati parlament megyei kül­­megye egészségpolitikai fel- alapellátásban. A községekben mairól, így a KISZ-szervező­­dötteit, adatainak megvalósításához ezért a fiatal orvosok letele­­tek összetartó, mozgósító ereje- Kiss Mária összesen 251 millió forintot pedését megyei szintű iitéz­fordítottak az elmúlt tervesk- kedésekkel segítik. Az elmúlt t­­ ........... " ” lusban, időszakban ötvenhárman ré­ | NÓGRÁD — 1982. március 3., szerda 5 MEGTARTÓ ERŐ­ ről, amely sok kívánnivalót hagy maga után. A VI. öt­éves terv egészségpolitikai célkitűzéseinek, a jövő felada­tainak ismertetése után élénk vitára került sor.

Next