Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
2. oyjat“ NffGRÁD MEGYEi HírNÉP REGIONÁLIS NAPLÓ BÁTONYTERENYE 2004. JÚNIUS 23., SZERDA Az idei évben is városi szintű ünnepségen köszöntötték a település pedagógusait. Az ünnepségen méltatták a több évtizede diplomát kapott oktatók munkáját, illetve adták át az elismeréseket. Az idén ketten voltak, akik ötven évvel ezelőtt szerezték meg általános iskolai tanári oklevelüket, így ők az aranydiploma átvételére jogosultak. Mindketten a Kossuth Lajos Általános Iskola nyugdíjasai. Pintér András orosz-magyar szakos, Mátraházi Ferenc történelemfödrajz szakos tanárként fejezte be aktív pedagógus-pályafutását, illetve került nyugdíjba. Mátraházi tanár úr itt csak jelképesen vette át az oklevelet, hiszen őt szeptemberben az ELTE központi ünnepségére várják, s ott nyújtják át az anyadiplomát. NYELVTANÍTÁS A JÁTÉK EREJÉVEL Pintér András Nemti szülötte, általános iskoláit is ott kezdte, majd Kisterenyén folytatta és ott is fejezte be. Egerbe járt szakérettségi-előkészítőre, 1950-ben érettségizett jelesre. Ez év szeptemberében kezdte meg tanulmányait a Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola orosz nyelv és irodalom szakán, ahol négy évvel később kapta meg tanári diplomáját. Mint általános iskolai tanárjelölt a sziráki általános iskolában kezdett tanítani, a főiskola befejezése után is idekerült, s itt dolgozott 1960-ig. Itt alapított családot, majd a mátraszőlősi iskolában dolgozott 1966-ig. Közben elvégezte az egri pedagógusi főiskola levelező tagozatán a magyar nyelv és irodalom szakot. 1967-ben került Kisterenyére, ahol azóta is él, s 1992-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. „Munkám során mindig arra törekedtem, hogy tanítványaimat gyermekszeretettel átfűtött személyiségközpontú nevelésben részesítsem. Tanítási óráimat játékos módszerekkel vezettem. Több alkalommal nyertünk járási tanulmányi versenyt és a megyeieken is sikeresen szerepeltünk...” - emlékezik. Munkája során döntő szerepe volt megnyerő egyéniségének, amelyet mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás során jól tudott kamatoztatni. Nagy gondot fordított arra, hogy tanítványaival megszerettesse az orosz nyelvet. Változatos, játékos módszereinek köszönhetően nagyon jó eredményeket értek el tanulói. Az ő érdemei közé sorolható, hogy elterjedt a levelezési kedv a külföldi diákokkal. Komoly munkát és szakmai kihívást jelentett, hogy az iskola vezetése éveken keresztül megbízta a nevelőotthonos diákok aszályfőnöki teendőinek ellátásával, amit mindig rendkívül lekiismeretesen látott el. Részt vett a dolgozók esti oktatásában is. Az ifjúság körében végzett tevékenységéért több alkalommal részesült elismerésben pályája során. Többek között megkapta a „Kiváló Munkáért” központi kitüntetést. Úgynevezett „vezető tanári” átsorolással, címmel is elismerték eredményes nevelő-oktató munkáját. „1992-ben hosszú, nehéz, de sikeres szolgálatom után, nyugállományba vonulásom alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérem átadásával búcsúztattak el munkahelyemtől, az iskolától, a gyerekektől...” - tudtuk meg. Tanítványai, kollégái bizalommal fordulhattak hozzá, véleményére, javaslataira mindenkor lehetett számítani, aktivitása meghatározó volt a tantestületben. A mai napig nagy tisztelet övezi. GENERÁCIÓK EMLÉKEZETÉBEN Mátraházi Ferenc Sátoraljaújhelyen született, szülei munkások voltak. Édesapja 1943-ban bekövetkezett súlyos balesete rányomta bélyegét a család sorsának alakulására. Középiskolai tanulmányai a korszak törtelmi-poltikai helyzetének alakulását-változását érzékletesen tükrözi: a négy polgári után felső kereskedelmibe került, amely majd közgazdasági iskola, technikum, szakközépiskola lett. Nem csak az iskolatípus változott évente, de évenként tanulták például földrajzból ugyanazt az anyagrészt, amit aztán a felsőfokú tanulmányoknál ugyancsak be kellett pótolni. Az 1951-ben, a Sátoraljaújhelyen tett érettségi vizsga után az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola hallgatója lett, majd jóval később, 1967-ben a szegedi egyetem történelem szakát is elvégezte. A fővárosba kerülést családi momentum is motiválta, az itt élő nagynéni biztosította a lakást, hiszen neki segíteni kellett a minimális jövedelemmel rendelkező szülőket is. A fiatalság, a nagyszerű tanárok, professzorok, a tanulás, a tudás megszerzésének lehetősége megszépítette a nehéz éveket. Hann István, Wittmann Tibor, Szántó Imre nevét említi, akiknek köszönheti, hogy stabil alapokra helyezett történelmet tanulhatott, sajátíthatott el. Aztán jött a szerelem: a Népstadion építkezésén ismerte meg feleségét, aki egy évfolyammal alatta járt. Mai napig nevetve emlegetik a téglákat egymásnak adva született az ismeretség, a későbbi szerelem a pásztói lánnyal. A diplomaosztás előtt kötöttek házasságot, Pácinba került mint gyakorló tanár, majd 1954-ben együtt jöttek Kisterenyére, az akkori többi, később ugyancsak tanár egyéniséggé váló fiatallal, mint: Balogh Margit, Kovács Tibor, Szűts Mara, Mézes Erzsi, Koós István. Feleségével együtt mindketten ebből az iskolából mentek nyugdíjba. A nagyon rövid aszódi kitérőt leszámítva mindvégig egyazon településen, munkahelyen, iskolában töltötték aktív idejüket, így hát nem csoda, hogy nem él Kisterenyén olyan család, aki ne ismerné őket, hiszen egy-egy családon belül is több generációt tanítottak. (Milyen furcsa, ugyanakkor magától értetődő, hogy önkéntelenül kettőjüket, együtt említi e sorok írója, a volt tanítvány). S bizonyára nagyon sokan vagyunk úgy vele kapcsolatban, hogy nem tudjuk eldönteni, mi él elevenebben bennünk: ahogy szerette-tudta a történelmet, ahogy szerette és tudta tanítani, ahogy mindent elkövetett azért, hogy ne csak tudjuk, de szeressük is. A soksok kirándulás, megannyi élményt hagyó helyszín és emlék, ami az ő rendkívüli, fáradhatatlan szervezőmunkájának volt köszönhető. Táborozások, versenyek, szakkörök, kiállítások, ünnepi, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó rendezvények, a külföldi, köztük az auschwitzi utak, a színházlátogatások, a máig büszkén emlegetett szaktanterem, ami mintául szolgált. Vagy az osztályfőnöki szerepe... Az a sajátos „metodikája”, amit - máig tisztelettel említve régi tanárát - Papp Bertalantól vett át. Az 1962-ben végzett osztályára mai napig büszke, a 4,3 átlagú közösségből napjainkban is nagyon sokkal tartja a kapcsolatot, mint ahogy gyakorta jelentkezik Hiesz György is, a gyöngyösi polgármester, vagy a Dunántúlra került Krisztián Marikáék, és sorolja-sorolja az el nem feledett tanítványokat... Mindez, az egész életet betöltő pedagógus mi volt, nem maradt családon belül sem „következmények nélkül”. Az 1955-ben született Ferenc és 1964-ben született Tamás is pedagógusok lettek, történelmet tanítanak, a kisebbik „gyerek” drámapedagógiát is. Ferenc a Duna TV történelmi vetélkedőinek - többek között a Rákóczi-vetélkedőnek kidolgozója, összeállítója, de van munkakapcsolata a Nemzeti Múzeummal is... A nyugdíjasévek a kert szorgos művelésével, a két lány unokának, tanulmányi sikereinek, szóval a család okozta örömökből fakadó jó érzéssel, s munkával telnek. Mert még mindig van hátra tennivaló. Hiszen a Hunyadi-kor tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos kutatómunka eredményeinek megírása még hátravan. Jó munkát, s jó egészséget Feri bácsi! Aranydiplomával elismert tanárok Pintér András (bal oldali képünkön) és Mátraházi Ferenc Vanya Gábor polgármestertől és Juhász Gábor országgyűlési képviselőtől vette át az elsimerést FOTÓ: GYURIÁN Élet a sajátos nevelési igényű iskolában Bátonyterenye A kisterenyei városrészen működik 1986-tól önálló intézményként önkormányzati fenntartásban a 3. Számú Általános Iskola. Az intézmény speciális feladatként a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását látja el. A felvehető létszám maximum 76 fő, az elmúlt évek alatt a tanulólétszám 65-76 fő között mozgott (jelenleg 67 fő). Az iskola kapuján belépve megkapó látvány a hatalmas füves terület, hinta, homokozó, padok, a szépen kialakított október 6-i emlékhely, a tankert fenyőfa telepítése és a sok virágzó fa, cserje. A szépen rendezett udvar a nyugalmat árasztó környezet optimális feltételt teremt a fogyatékos tanulók neveléséhez. A régi épületbe belépve barátságos környezet fogadja a látogatót. Díszített, esztétikus, szép tantermek, világos és virágos folyosók és mindenhol a gyerekek munkái, rajzai láthatók. A falon kitüntetés található Bátonyterenye önkormányzatától (1992, 2003), amelyet az iskola munkahelyi közössége kapott. Az intézményt Molnár Józsefné igazgató mutatja be. Az iskolában 13 pedagógus dolgozik, közülük három gyógypedagógus, három tanár, öt tanító, egy óvodapedagógus, egy első diplomáját szerzi. Közülük hatan másoddiplomás képzésben vesznek részt az ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Karán. Jelen tanévben tanulólétszámunk 67 fő, a nevelés-oktatás öt tanulócsoportban és délután három napközis csoportban folyik. A fenntartó biztosítja számunkra a törvény által meghatározott heti kötelező óraszámot, a választható órák, rehabilitációs órák és az etnikai oktatáshoz szükséges órakeretet. - Az iskolában vannak választható órák, melyek ezek? - faggattuk az igazgatónőt. - A választható órák közül a következőkben vehetnek részt tanulóink: matematika-készségfejlesztés, anyanyelvi kommunikáció, tánc és mozgás, zenei fejlesztés, számítástechnika, angol nyelv, sportkör. - A rehabilitációs foglalkozásoknak mi a célja, feladata és területei? - A rehabilitációs foglalkozások célja a tanulók tanulási képességeinek fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában. Feladata a megismerő képesség, az emlékezet, a gondolkodás, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek a kialakítása, a beszéd alaki és tartalmi oldalának megerősítése. Területei: olvasászavar, írászavar, számolási zavar megelőzése, korrekciója, logopédia, gyógytestnevelés és a kommunikációs-szociális képességek fejlesztése. - Hogyan épül fel az etnikai programjuk? - Tanulóink 73 százaléka cigány származású, ezért az etnikai programunkat a cigány kisebbségi önkormányzat véleményezésével alakítottuk ki. A program megvalósítása egyrészt a kapcsolódó tantárgyak tanmenetébe beépítve, másrészt az etnikai órákon történik. - Mit lehet elmondani az önkormányzati tevékenységről? - A diák-önkormányzati munka a személyiségfejlesztés egyik fontos területe. Iskolánkban 1990 óta folyamatosan működik, 1994-ben életre hívtuk a „Bergengócia Gyermekországot” és egy mesekertbe ágyazva valósítjuk meg az éves diák-önkormányzati programtervet. Tanulóink gyakorolják az önálló véleményalkotást, a társak előtti szereplést, a kapcsolatteremtést játékos keretek között. - Melyek a tanórán kívüli tevékenységek? - A tanórán kívüli tevékenységünk négy területen jelenik meg: 1. Iskolai ünnepélyek és rendezvények: nemzeti ünnepeink - kiemelten október 6-a, amely a mi kezdeményezésünk folytán lett városi ünnepély, Télapó-várás, karácsony, farsang, házi vers- és mesemondóverseny, anyák napja, ballagás és tanévzáró. Hagyományként 11 éve rendezzük a fogyatékos tanulók regionális kerékpáros ügyességi versenyét a helyi és megyei rendőrkapitányság támogatásával. Ezen a rendezvényen 10 megyei és más megyéből érkező csapatok versenyeznek. 2003 őszén indítottuk útjára a pákozdi emléktúra és akadályverseny rendezvényünket és a vándorserleget megyei szinten, amely rendezésével újabb hagyományt szeretnénk teremteni. Jó kapcsolatunk van a művelődési ház aktívan működő nyugdíjasklubjával. Ünnepélyeinket, műsorainkat elvisszük a klubba és a klubtagok rendszeresen látogatják iskolai rendezvényeinket és ők szervezik tanulóinknak a gyermeknapot. 2. Megyei gyógypedagógiai rendezvényterv alapján dolgozunk, készítjük fel a gyermekeket. Ezek: kárpát-medencei mesemondóverseny, téli sportverseny, egri és szótoki szavalóverseny, történelmi vetélkedők, megyei komplex tanulmányi verseny, asztalitenisz-bajnokság, alsó tagozatos „kapkodd a lábad” sorverseny, megyei labdarúgó-bajnokság, megyei atlétikai sportverseny. 3. Városi rendezvényeken való részvétel: városnap, vers- és mesemondóverseny, kistérségi Ki mit tud?, cigány művészeti fesztivál, városi évforduló, május elseje, gyermeknap. 4. Országos kulturális fesztivál minden év őszén Zánkán. Az utóbbi három évben az országos sportversenyen is ott voltunk. Június 16-tól 18-ig Sopronban veszünk részt az országos komplex tanulmányi versenyen, kerekes Az iskola tanára és a megyei tanulmányi verseny győztesei (ESLA FELV) Az iskola sporttrófeái a legeredményesebb sportolókkal (ESLA FELV) Vállalkozók klubja a város idegenforgalmáért Bátonyterenye A vállalkozók klubjának tagjai ez idáig tartott összejöveteleiken főleg a különféle pályázati lehetőségeket - köztük a európai uniósokat - igyekeztek megismerni, valamint a különböző bankok tájékoztatója alapján szereztek ismereteket hitelfelvétel és egyéb anyagi támogatások igénybevételének lehetőségeiről. Legközelebbi, immáron hatodik, a nyári szünet előtt utolsó összejövetelükön - július elsején, csütörtökön, 16.30 órakor, az Ady Endre Művelődési Házban - Bátonyterenye idegenforgalmi koncepciója kerül napirendre, ahova a város polgármestere, Vanya Gábor, valamint alpolgármestere, Balázs Pál mellett meghívták dr. Szomszéd András nyugalmazott főlevéltárost, aki megírta a város monográfiáját, valamint Bene Pált, aki főleg Nagybátonnyal kapcsolatos visszaemlékezéseit készítette el korábban. A közel harmincfős közösségnek eltökélt szándéka, hogy javaslataikkal, ötleteikkel, s természetesen lehetőségeikkel hozzájáruljon a város idegenforgalmának fejlesztéséhez, egyben saját tevékenységük megismertetéséhez is. A klub továbbra is nyitott, várja az érdeklődőket egyrészt a szóban forgó rendezvényre, másrészt érdeklődni lehet Juhászné Bártfai Ildikónál a 06-20/365- 6781-es telefonon. ■