Nógrádi Bányász, 1983 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1983-01-12 / 1. szám

A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK DOLGOZÓINAK LAPJA X. ÉVF., 1. SZÁM ARA I FORINT 1983. JANUÁR 12. Levél az államtitkártól KEDVES ZSUFFA ELVTÁRSI MINDEN DOL­GOZÓNAK, A SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK. A FÁRT.. SZAK­­SZERVEZET, KI­SZ­ TITKÁRAINAK, AKTIVISTÁINAK. A MŰSZAKI-GAZDASÁGI VE­ZETŐKNEK KÖSZÖNÖM AZ 1982-BEN VÉGZETT MUNKÁT. MINDNYÁJUKNAK KLÁNOK BOLDOG ÚJ ÉVET, 1983-BAN TOVÁBBI ERED­MÉNYES MUNKÁT, EHHEZ ERŐT, JÓ EGÉSZSÉGET. BUDAPEST, 1983. DECEMBER 16 szer­encséi: ELVTÁRSI ÜDVÖZLETTEL: KÁROLYI LÁSZLÓ MuÉásszállítás 1982. szeptember 9-én meg­jelent PM-rendelet írja elő a Volán közforgalmú polgá­ri járatok és a MÁV-menet­­jegyek forinttarifájának eme­lését és ezzel együttesen a 80—20 %-os vállalati, illetve dolgozói térítést. Vállalatunk 1982. december 29-én megtartott vszi és bizalmi testületi ülésén ideig­lenes jelleggel az IPM végre­hajtási utasítás megjelenésé­ig úgy döntött, hogy dolgozó­ink 1983. január 1-től az 1— 10 km-es viszonylatú Vo­lán-jegyeknél a dolgozó térí­tési költsége a jegy 20 %-os értéke (5 km-es jegy 40 Ft/hó, 10 km­-es jegy 16 Ft/hó), 10 km-en felül a Volán-jegy értékétől függetlenül 82 Ft/hó a dolgozói térítés. Ezen döntés egyben azt is jelenti, hogy más vállalatok­hoz viszonyítottan dolgozóink­­­ megközelítőleg 5 MFt/éve- borítékon kívüli juttatásban részesülnek, illetve ilyen mér­tékű a dolgozók Fizetési kö­telezettségének megtakarítá­sa. Bízunk benne, hogy a megjelenő IPM-rendelettel egyező és jóváhagyó lesz je­len döntésünk, mely minden dolgozónk megelégedését szol­gálná. Medve István t munkás és szoc. o.­vcz. É­rczsefH 1982-ben a komplex brigá­dok vágathajtó versenyét Egeresi László ifjúsági bri­gádja nyerte. A brigád len­dületes, jó munkáját dicséri, hogy a nehéz geológiai viszo­nyok ellenére 1001,2 méter vágatot sikerült kihajtaniok. E szép eredmény elérésé­ben a homloki dolgozók mun­káját a brigádban levő szakiak, ipariak, szállítók ma­is segítették. * Naptári ütemterv szerint folytatódik az 1982. éves ver­senyértékelés. A szocialista brigádok január 17 -ig tart­ják meg a brigádértekezlete­ket, ahol a brigádnapló ki­egészítése mellett a kollektí­vák összegzik az elvégzi­t munkát és megjelölik az 1983. éves feladataikat. * A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház szocialista brigádklubjában január 1g­én 16.00 órakor Gyi­rki Zol­tán az oktatási igazgatóság munkásmozgalmi­­ tanszékve­zetője tart előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Az intézmény vezetése vár­ja a klubtagok megjelenését, kérdéseit. 25 és fél millió felújításra Szállót renoválunk, hálózatot feszünk, konyhát, postázót alakítunk újjá az idén Egybeszámolva 25 millió 550 ezer forintot költ idén vállala­tunk a külső egységek által vé­geztetett épület- és gépfelújítás­ra. Az összeg felhasználásáról az illetékesek, tekintettel a szűk lehetőségekre, fokozott gondossággal döntöttek. Kányáson és Tiribesen ös­­­szesen 2 millió 150 ezer forint­nak találtak helyet. A legin­­ jó költségigényes munka a régi szálló felújítása lesz, er­re 1 millió 600 ezer forintot szánt a vállalat. Villamos és fűtőberendezések rendbehoza­talára fordítódik a fönnmara­dó néhány százezer forint. Szorospatakra két és fél millió forint jutott a keretből. Hozzávetőleg kétmilliót emészt föl az ottani régi épületnek szociális létesítménnyé való átalakítása; a házban­­ többek közt egy, az igényeknek meg­felelő tanácsterem is helyet kap majd. Ménkesen 2 millió 300 ezer forint felhasználására nyílik lehetőség. A már épülő öltöző­fürdő teljesen elkészül, ennek költségei mintegy másfél mil­lió forintra rúgnak. A többi pénzt a meddőhányó rendezé­sére szánta a vezetőség; toló­lapokkal egyengetik el a tere­pet, helyet csinálva a további meddőnek. A nagybátonyi gépüzemben 8 millió 250 ezer forint érté­kű munka elvégeztetésére ele­gendők a pénzforrások. Fon­tos mozzanat lesz a 35 kilo­voltos villanyhálózat korrózió­­védelme, magyarán festése. Ez egymillió forintba kerül. Több mint kétszer ennyit emészt föl a műhelynek és az irodának a felújítása. Téliesítik a dara­bol­ót, renoválják a kazánhá­zat, e két munka összértéke eléri a hárommillió forintot. Fontos szerszámgépek felújítá­sasára félmilliót szántak. Eb­ben az üzemben végzik a leg­jelentősebbjét azoknak a mun­káknak, amelyek nem külső, hanem belső erők által való­sulnak meg. Nem kevesebb, mint két és fél millió forint értékben a szénosztályozó por­elszívó rendszerét alakítják ki vállalatunk ezzel megbízott szakemberei. Kisterenyén 1 millió 840 ezer forintot hasz­nálnak föl, úgyszólván teljes egészében műszaki eszközök rendbetéte­lére. A T 174-es rakodógép felújítása például 640 ezer fo­rintba kerül majd az előzetes elképzelés szerint. A lágyító­kemencét 340 ezer, egy síkkö­szörűt 300 ezer forintért „ge­­neráloznak” az üzemben. Kisebb feladatok megoldá­sára 300—300 ezer forint jut a külfejtési üzemnek és a ter­vezőirodának. Az igazgatóság épületének rendbehozatala to­vább folytatódik, idén 2 mil­lió 900 ezer forint felhaszná­lásával. A vendégszálló reno­válása, átalakítása ezen belül 1 millió 300 ezer forintba ke­rül, korszerűsítik továbbá konyhát, az öltözőt, a postá­n sét, a hatalmas irodaházban. Az említett tételeken felül 5 millió 10 ezer forintot hasz­nál föl idén vállalatunk jóléti állóalapok karbantartására, fejlesztésére. Ennek nagyob­bik részét, mintegy hárommil­lió forintot a nagybátonyi mű­velődési ház már elkezdett új­jáalakítására fordítjuk. A bükks­zéki üdülő felújítására egymillió forintot használunk föl. A keszthelyi nyaraló fej­lesztéséhez 200 ezer forinttal járulunk hozzá, a hévízi üdü­lő működtetését 400 ezerrel támogatjuk. Sportlétesítmé­nyeink gazdagítására ugyan­csak 400 ezer forintot költünk ebben az évben. Pártnapok A Nógrádi Szénbányák üzemeiben a követke­ző helyeken tartanak január, február hónapok­ban gazdaságpolitikai pártnapokat: Salgótarjáni igazgatóság január 18-án, 14.00 óra, igazgatósági étkezde, előadó: Tóth József vezérigazgató-helyettes. Nagybátonyi gépüzem január 19-én, 14.00 óra, kultúrotthon, előadó: Szomszéd István üzemigazgató. Kisterenyei üzem: január 17-én, 14.30 óra, nagycsarnok, előadó: Galgóczi Károly, a me­gyei pb munkatársa. Ménkes-aknaüzem: január 13-án, 14.30 óra­­felolvasó, előadó: Szabó István járási­­ titkár. Szorospatak-aknaüzem: január 17-én, 6.30 óra felolvasó, előadó: Zsuffa Miklós vezérigaz­gató. Tiribes-akna: január 20-én, 14.30 óra, felolvasó, előadó: Dr. Gergely István vezérigazgató helyettes. Külfejtési üzem: január 20-án, 7.30 óra nagy­bátonyi telephely, előadó: Mákos Nándor pb­­titkár. Kányás-bányaüzem: február 1.-én, 14. óra felolvasó, előadó: Dr. Kapolyi László ipari ál­lamtitkár. M Jj V%GÓTAft#/ Bányászdinasztia Kányáson A munkásdinasztiának, amely évtizedekkel ezelőtt alakult ki, nagy jelentősége volt és van ma is, köztük a bányászdinasztiának is. Főnix» erről ma szólni és írni, mert a bányászat vissza­fejlesztése egyes emberek fe­jébe zűrzavart okozott. De örömmel állapítjuk meg, hogy napjainkban bányaüzemünk­nél ezek a zűrzavarok oszló­ba vannak, egyre több azok­nak a fiataloknak a száma, akik apjuk, testvéreik nyom­dokaiba lépnek. Valamikor Nógrádiban egész falvak fog­lalkoztak fa, szekér, solytár, zsindely és agyagedények ké­szítésével. A háziipar termé­keit messze földre fuvarozták és cserélték be terményre, vagy adták el pénzért. Ez a vegyes dinasztia egész falvak­nak jelentette az életfenn­tartás egyetlen lehetőségét. Mindent meg kellett termi, fogni, sokoldalúan szívósnak kellett lenni ahhoz, hogy meg lehessen élni. A bányászdinasztia a nóg­rádi szénbányászat megindu­lásával kezdődött kialakulni, amit mondhatunk az új osz­tály, a munkásosztály kiala­kulásának is. A bányák munkásait az egész monarchiából toboroz­ták. A salgótarjáni medencé­be, zömmel a besztercebányai bányakapitányság területéről jöttek. Ezek egy része volt csak állandó jellegű munkás, a többségük 8—10 hónapot dolgozott a bányánál. Az ál­landó munkások letelepedésé­vel alakult ki a bányász­­dinasztia, több olyan munkás volt, aki fiaival, vejeivel együtt telepedett le és dol­gozott a salgótarjáni szénme­dencében. A bányászdinasztia fejlő­dését abban az időben aka­dályozták olyan törvények, amelyek előírták, hogy a mun­kát megtagadó, ellenszegülő, összebeszélő bányamunkáso­kat, mint izgatókat a büntető törvénykönyv lázadásra vo­natkozó paragrafusai szerint ítéljék el. Több dolgozó került elíté­lésre, mert felemelték szavu­kat, de nemcsak őket bocsá­tották el, hanem fiaikat és közelebbi hozzátartozóikat is. Az­ igazi bányászdinasztia fejlődését is a felszabadulás hozta meg, bár a Nógrádi Szénbányáknál már a háború ideje alatt is találkoztunk és előtte is a­­­dával, akik a bányásztörzs gáz­­háború után együtt maradtak, szervezték a termelést és valósították meg a széncsatákat. A felszabadulás után jelen­tősen megváltozott a bányá­szok életmódja. A megnyug­tató kereseti lehetőségek ala­pot adtak arra, hogy több olyan dolgozó került a bányá­hoz, akik korábban más üze­meknél, vagy a mezőgazda­ságban dolgoztak. Szélesedett a bányászdinasztia, több fia­tal választotta az édesapja, vagy testvére szakmáját. bányászélet nehéz, de szép hi­­­vatását. Ilyen hivatást választott Molnár, László II. is. Jelen­leg két fiával dolgozik akna­­üzemünknél. A XXI-es front harmadvezető frontmestere. 1957. január 7-től dolgozik a bányászatban. A párt hívó szavára lett bányász, kezdte mint csillés, majd vájár lett és elővárosi csapatvezető. Rendszeresen képezte, illetve képezi magát. Sikeresen el­végezte a „mestervájár” tan­folyamot, a korszerű biztosí­tó- és jövesztőgépek kezelé­sének tudományát. A terme­lés területén jó eredménye­ket érnek­­ el. Munkájával a vezetés elégedett és azt meg­becsülik. Két esetben része­sült „Kiváló dolgozó” kitün­tetésben. Többszörösen el­nyerték a szocialista brigád­­mozgalom „arany fokozat”-át. A szakma szeretete, a bá­nyászattal való lekötelezettség váltotta ki fiaiból is, hogy a bányát válasszák. Molnár László ifj. elmon­dása szerint, aki egyébként érettségit végzett, nemcsak a kedvezmények miatt válasz­totta a bányát, hanem azért is, mert itt változatosabb munka, mint a korábbi mun­a­kahelyén, a gépüzemben volt. Olyan problémák adódnak, amelyet előre nem látni. Meg­oldásuk gyors reagálást, cse­lekvést kíván. 1976. óta dolgozik aknaüze­münknél édesapjával a XXI- es fronton, mint lakatos. Rö­vid idő alatt megszerette a bányát, amelyhez hozzájárult az idősebb dolgozók segítése és nem utolsósorban édes­apja példamutatása, biztatá­sa. Elhatározását nem bánta meg, itt sajátította el második szakmaként a vájárszakmát. További tervei között szere­pel a továbbtanulás. Aknaüze­münknél a lehetőségek birto­kában bekapcsolódott a moz­galmi munkába. 1971. óta tag­ja a KISZ-szervezetnek. Je­lenleg a fronti KISZ-alapszer­­vezet titkárhelyettese. 1982. óta tagja az MSZMP-nek. Hat­hetes KISZ-iskolát végzett. Elvégezte a 2 éves ML-közép­­iskolát Munkájával kiérde­melte a bányászlakás-akció kedvezményeit, s amelynek alapján Nagyba­­onyban kor­szerű családi házat épített, amely már szükséges is volt, mivel családja 4 főre szapo­rodott. Határozott álláspontja az, hogy a kapott segítségért cse­rébe a bányászatban kíván to­vábbra is dolgozni. Édesapja és testvére után a legifjabb Molnár is úgy dön­tött, hogy a bányát válassza. Zoltán azután, hogy tanuló­éveinek utolsó évét akna­üzemünknél töltötte, jutott erre az elhatározásra. 1980. óta mint föld alatti villany­szerelő dolgozik. Jelenleg még nincs állandó beosztása, de szeretne egy helyen legyöke­­rezni. Munkahelyével, kere­setével elégedett. A 19 éves fiatalember szüleivel szeretne továbbtanulni. lakik. Sze­retné elvégezni az önálló villanyszerelői tanfolyamot, erre lesz lehetősége. 1978. óta KISZ-tag. Még nem döntött véglegesen, hogy a bányánál marad-e. De bí­zunk abban, hogy a bányász­dinasztiát tovább fogja növel­ni. Édesanyjuk is közvetlen kapcsolatban van az akna­üzemmel, mint a mátravere­­­bélyi posta hírlapkézbesítője. Mindennap bent jár az üzem­nél és figyeli­­ az eredményt jelző táblákat és elmondja, ha három számjegyű százalék van kitéve , akkor örül, mert több pénz várható. Elmon­dotta, hogy ma már könnyebb a bá­nyász feleségeknek, nem­ kell annyit mosni, mint vala­mikor kellett. A Molnár család , nemcsak a munkában van együtt, ha­nem a szórakozásban is. A család két személygépkocsi­val rendelkezik, tv és egyéb háztartási gépek mindkét csa­ládban. Beneveztek az „Ismerd meg hazádat” mozgalomba. A Mátrától kezdve megis­merkedtek hazánk területével, (Pécs, Szeged stb.) nevezetes­ségeivel. Méltóan vagyunk rájuk büszkék és kívánjuk, hogy 1983-ban álmaik valósul­janak meg és példáik nyomán növekedjen az ilyen családok száma. Telek Mibil* A „Mező Imre” szocialista frontbrigádban Molnár László II. frontmester és fia, ifj. Molnár László lakatos a meghajtómű ellenőrzését végzik.

Next