Nógrádi Bányász, 1983 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1983-01-12 / 1. szám
A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK DOLGOZÓINAK LAPJA X. ÉVF., 1. SZÁM ARA I FORINT 1983. JANUÁR 12. Levél az államtitkártól KEDVES ZSUFFA ELVTÁRSI MINDEN DOLGOZÓNAK, A SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK. A FÁRT.. SZAKSZERVEZET, KISZ TITKÁRAINAK, AKTIVISTÁINAK. A MŰSZAKI-GAZDASÁGI VEZETŐKNEK KÖSZÖNÖM AZ 1982-BEN VÉGZETT MUNKÁT. MINDNYÁJUKNAK KLÁNOK BOLDOG ÚJ ÉVET, 1983-BAN TOVÁBBI EREDMÉNYES MUNKÁT, EHHEZ ERŐT, JÓ EGÉSZSÉGET. BUDAPEST, 1983. DECEMBER 16 szerencséi: ELVTÁRSI ÜDVÖZLETTEL: KÁROLYI LÁSZLÓ MuÉásszállítás 1982. szeptember 9-én megjelent PM-rendelet írja elő a Volán közforgalmú polgári járatok és a MÁV-menetjegyek forinttarifájának emelését és ezzel együttesen a 80—20 %-os vállalati, illetve dolgozói térítést. Vállalatunk 1982. december 29-én megtartott vszi és bizalmi testületi ülésén ideiglenes jelleggel az IPM végrehajtási utasítás megjelenéséig úgy döntött, hogy dolgozóink 1983. január 1-től az 1— 10 km-es viszonylatú Volán-jegyeknél a dolgozó térítési költsége a jegy 20 %-os értéke (5 km-es jegy 40 Ft/hó, 10 km-es jegy 16 Ft/hó), 10 km-en felül a Volán-jegy értékétől függetlenül 82 Ft/hó a dolgozói térítés. Ezen döntés egyben azt is jelenti, hogy más vállalatokhoz viszonyítottan dolgozóink megközelítőleg 5 MFt/éve- borítékon kívüli juttatásban részesülnek, illetve ilyen mértékű a dolgozók Fizetési kötelezettségének megtakarítása. Bízunk benne, hogy a megjelenő IPM-rendelettel egyező és jóváhagyó lesz jelen döntésünk, mely minden dolgozónk megelégedését szolgálná. Medve István t munkás és szoc. o.vcz. ÉrczsefH 1982-ben a komplex brigádok vágathajtó versenyét Egeresi László ifjúsági brigádja nyerte. A brigád lendületes, jó munkáját dicséri, hogy a nehéz geológiai viszonyok ellenére 1001,2 méter vágatot sikerült kihajtaniok. E szép eredmény elérésében a homloki dolgozók munkáját a brigádban levő szakiak, ipariak, szállítók mais segítették. * Naptári ütemterv szerint folytatódik az 1982. éves versenyértékelés. A szocialista brigádok január 17 -ig tartják meg a brigádértekezleteket, ahol a brigádnapló kiegészítése mellett a kollektívák összegzik az elvégzit munkát és megjelölik az 1983. éves feladataikat. * A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház szocialista brigádklubjában január 1gén 16.00 órakor Gyirki Zoltán az oktatási igazgatóság munkásmozgalmi tanszékvezetője tart előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Az intézmény vezetése várja a klubtagok megjelenését, kérdéseit. 25 és fél millió felújításra Szállót renoválunk, hálózatot feszünk, konyhát, postázót alakítunk újjá az idén Egybeszámolva 25 millió 550 ezer forintot költ idén vállalatunk a külső egységek által végeztetett épület- és gépfelújításra. Az összeg felhasználásáról az illetékesek, tekintettel a szűk lehetőségekre, fokozott gondossággal döntöttek. Kányáson és Tiribesen összesen 2 millió 150 ezer forintnak találtak helyet. A legin jó költségigényes munka a régi szálló felújítása lesz, erre 1 millió 600 ezer forintot szánt a vállalat. Villamos és fűtőberendezések rendbehozatalára fordítódik a fönnmaradó néhány százezer forint. Szorospatakra két és fél millió forint jutott a keretből. Hozzávetőleg kétmilliót emészt föl az ottani régi épületnek szociális létesítménnyé való átalakítása; a házban többek közt egy, az igényeknek megfelelő tanácsterem is helyet kap majd. Ménkesen 2 millió 300 ezer forint felhasználására nyílik lehetőség. A már épülő öltözőfürdő teljesen elkészül, ennek költségei mintegy másfél millió forintra rúgnak. A többi pénzt a meddőhányó rendezésére szánta a vezetőség; tolólapokkal egyengetik el a terepet, helyet csinálva a további meddőnek. A nagybátonyi gépüzemben 8 millió 250 ezer forint értékű munka elvégeztetésére elegendők a pénzforrások. Fontos mozzanat lesz a 35 kilovoltos villanyhálózat korrózióvédelme, magyarán festése. Ez egymillió forintba kerül. Több mint kétszer ennyit emészt föl a műhelynek és az irodának a felújítása. Téliesítik a darabolót, renoválják a kazánházat, e két munka összértéke eléri a hárommillió forintot. Fontos szerszámgépek felújításasára félmilliót szántak. Ebben az üzemben végzik a legjelentősebbjét azoknak a munkáknak, amelyek nem külső, hanem belső erők által valósulnak meg. Nem kevesebb, mint két és fél millió forint értékben a szénosztályozó porelszívó rendszerét alakítják ki vállalatunk ezzel megbízott szakemberei. Kisterenyén 1 millió 840 ezer forintot használnak föl, úgyszólván teljes egészében műszaki eszközök rendbetételére. A T 174-es rakodógép felújítása például 640 ezer forintba kerül majd az előzetes elképzelés szerint. A lágyítókemencét 340 ezer, egy síkköszörűt 300 ezer forintért „generáloznak” az üzemben. Kisebb feladatok megoldására 300—300 ezer forint jut a külfejtési üzemnek és a tervezőirodának. Az igazgatóság épületének rendbehozatala tovább folytatódik, idén 2 millió 900 ezer forint felhasználásával. A vendégszálló renoválása, átalakítása ezen belül 1 millió 300 ezer forintba kerül, korszerűsítik továbbá konyhát, az öltözőt, a postán sét, a hatalmas irodaházban. Az említett tételeken felül 5 millió 10 ezer forintot használ föl idén vállalatunk jóléti állóalapok karbantartására, fejlesztésére. Ennek nagyobbik részét, mintegy hárommillió forintot a nagybátonyi művelődési ház már elkezdett újjáalakítására fordítjuk. A bükkszéki üdülő felújítására egymillió forintot használunk föl. A keszthelyi nyaraló fejlesztéséhez 200 ezer forinttal járulunk hozzá, a hévízi üdülő működtetését 400 ezerrel támogatjuk. Sportlétesítményeink gazdagítására ugyancsak 400 ezer forintot költünk ebben az évben. Pártnapok A Nógrádi Szénbányák üzemeiben a következő helyeken tartanak január, február hónapokban gazdaságpolitikai pártnapokat: Salgótarjáni igazgatóság január 18-án, 14.00 óra, igazgatósági étkezde, előadó: Tóth József vezérigazgató-helyettes. Nagybátonyi gépüzem január 19-én, 14.00 óra, kultúrotthon, előadó: Szomszéd István üzemigazgató. Kisterenyei üzem: január 17-én, 14.30 óra, nagycsarnok, előadó: Galgóczi Károly, a megyei pb munkatársa. Ménkes-aknaüzem: január 13-án, 14.30 órafelolvasó, előadó: Szabó István járási titkár. Szorospatak-aknaüzem: január 17-én, 6.30 óra felolvasó, előadó: Zsuffa Miklós vezérigazgató. Tiribes-akna: január 20-én, 14.30 óra, felolvasó, előadó: Dr. Gergely István vezérigazgató helyettes. Külfejtési üzem: január 20-án, 7.30 óra nagybátonyi telephely, előadó: Mákos Nándor pbtitkár. Kányás-bányaüzem: február 1.-én, 14. óra felolvasó, előadó: Dr. Kapolyi László ipari államtitkár. M Jj V%GÓTAft#/ Bányászdinasztia Kányáson A munkásdinasztiának, amely évtizedekkel ezelőtt alakult ki, nagy jelentősége volt és van ma is, köztük a bányászdinasztiának is. Főnix» erről ma szólni és írni, mert a bányászat visszafejlesztése egyes emberek fejébe zűrzavart okozott. De örömmel állapítjuk meg, hogy napjainkban bányaüzemünknél ezek a zűrzavarok oszlóba vannak, egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik apjuk, testvéreik nyomdokaiba lépnek. Valamikor Nógrádiban egész falvak foglalkoztak fa, szekér, solytár, zsindely és agyagedények készítésével. A háziipar termékeit messze földre fuvarozták és cserélték be terményre, vagy adták el pénzért. Ez a vegyes dinasztia egész falvaknak jelentette az életfenntartás egyetlen lehetőségét. Mindent meg kellett termi, fogni, sokoldalúan szívósnak kellett lenni ahhoz, hogy meg lehessen élni. A bányászdinasztia a nógrádi szénbányászat megindulásával kezdődött kialakulni, amit mondhatunk az új osztály, a munkásosztály kialakulásának is. A bányák munkásait az egész monarchiából toborozták. A salgótarjáni medencébe, zömmel a besztercebányai bányakapitányság területéről jöttek. Ezek egy része volt csak állandó jellegű munkás, a többségük 8—10 hónapot dolgozott a bányánál. Az állandó munkások letelepedésével alakult ki a bányászdinasztia, több olyan munkás volt, aki fiaival, vejeivel együtt telepedett le és dolgozott a salgótarjáni szénmedencében. A bányászdinasztia fejlődését abban az időben akadályozták olyan törvények, amelyek előírták, hogy a munkát megtagadó, ellenszegülő, összebeszélő bányamunkásokat, mint izgatókat a büntető törvénykönyv lázadásra vonatkozó paragrafusai szerint ítéljék el. Több dolgozó került elítélésre, mert felemelték szavukat, de nemcsak őket bocsátották el, hanem fiaikat és közelebbi hozzátartozóikat is. Az igazi bányászdinasztia fejlődését is a felszabadulás hozta meg, bár a Nógrádi Szénbányáknál már a háború ideje alatt is találkoztunk és előtte is adával, akik a bányásztörzs gázháború után együtt maradtak, szervezték a termelést és valósították meg a széncsatákat. A felszabadulás után jelentősen megváltozott a bányászok életmódja. A megnyugtató kereseti lehetőségek alapot adtak arra, hogy több olyan dolgozó került a bányához, akik korábban más üzemeknél, vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Szélesedett a bányászdinasztia, több fiatal választotta az édesapja, vagy testvére szakmáját. bányászélet nehéz, de szép hivatását. Ilyen hivatást választott Molnár, László II. is. Jelenleg két fiával dolgozik aknaüzemünknél. A XXI-es front harmadvezető frontmestere. 1957. január 7-től dolgozik a bányászatban. A párt hívó szavára lett bányász, kezdte mint csillés, majd vájár lett és elővárosi csapatvezető. Rendszeresen képezte, illetve képezi magát. Sikeresen elvégezte a „mestervájár” tanfolyamot, a korszerű biztosító- és jövesztőgépek kezelésének tudományát. A termelés területén jó eredményeket érnek el. Munkájával a vezetés elégedett és azt megbecsülik. Két esetben részesült „Kiváló dolgozó” kitüntetésben. Többszörösen elnyerték a szocialista brigádmozgalom „arany fokozat”-át. A szakma szeretete, a bányászattal való lekötelezettség váltotta ki fiaiból is, hogy a bányát válasszák. Molnár László ifj. elmondása szerint, aki egyébként érettségit végzett, nemcsak a kedvezmények miatt választotta a bányát, hanem azért is, mert itt változatosabb munka, mint a korábbi munakahelyén, a gépüzemben volt. Olyan problémák adódnak, amelyet előre nem látni. Megoldásuk gyors reagálást, cselekvést kíván. 1976. óta dolgozik aknaüzemünknél édesapjával a XXI- es fronton, mint lakatos. Rövid idő alatt megszerette a bányát, amelyhez hozzájárult az idősebb dolgozók segítése és nem utolsósorban édesapja példamutatása, biztatása. Elhatározását nem bánta meg, itt sajátította el második szakmaként a vájárszakmát. További tervei között szerepel a továbbtanulás. Aknaüzemünknél a lehetőségek birtokában bekapcsolódott a mozgalmi munkába. 1971. óta tagja a KISZ-szervezetnek. Jelenleg a fronti KISZ-alapszervezet titkárhelyettese. 1982. óta tagja az MSZMP-nek. Hathetes KISZ-iskolát végzett. Elvégezte a 2 éves ML-középiskolát Munkájával kiérdemelte a bányászlakás-akció kedvezményeit, s amelynek alapján Nagybaonyban korszerű családi házat épített, amely már szükséges is volt, mivel családja 4 főre szaporodott. Határozott álláspontja az, hogy a kapott segítségért cserébe a bányászatban kíván továbbra is dolgozni. Édesapja és testvére után a legifjabb Molnár is úgy döntött, hogy a bányát válassza. Zoltán azután, hogy tanulóéveinek utolsó évét aknaüzemünknél töltötte, jutott erre az elhatározásra. 1980. óta mint föld alatti villanyszerelő dolgozik. Jelenleg még nincs állandó beosztása, de szeretne egy helyen legyökerezni. Munkahelyével, keresetével elégedett. A 19 éves fiatalember szüleivel szeretne továbbtanulni. lakik. Szeretné elvégezni az önálló villanyszerelői tanfolyamot, erre lesz lehetősége. 1978. óta KISZ-tag. Még nem döntött véglegesen, hogy a bányánál marad-e. De bízunk abban, hogy a bányászdinasztiát tovább fogja növelni. Édesanyjuk is közvetlen kapcsolatban van az aknaüzemmel, mint a mátraverebélyi posta hírlapkézbesítője. Mindennap bent jár az üzemnél és figyeli az eredményt jelző táblákat és elmondja, ha három számjegyű százalék van kitéve , akkor örül, mert több pénz várható. Elmondotta, hogy ma már könnyebb a bányász feleségeknek, nem kell annyit mosni, mint valamikor kellett. A Molnár család , nemcsak a munkában van együtt, hanem a szórakozásban is. A család két személygépkocsival rendelkezik, tv és egyéb háztartási gépek mindkét családban. Beneveztek az „Ismerd meg hazádat” mozgalomba. A Mátrától kezdve megismerkedtek hazánk területével, (Pécs, Szeged stb.) nevezetességeivel. Méltóan vagyunk rájuk büszkék és kívánjuk, hogy 1983-ban álmaik valósuljanak meg és példáik nyomán növekedjen az ilyen családok száma. Telek Mibil* A „Mező Imre” szocialista frontbrigádban Molnár László II. frontmester és fia, ifj. Molnár László lakatos a meghajtómű ellenőrzését végzik.